Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

6. OLDAL 2001. Július 17., Kedd A GONDOS GAZDÁK A kisközség irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Lelik Zoltánná. Az alpolgármester: Bognár Pé- \ tér. A képviselő-testület tagjai: Far­kas Imre, Király József, Somogyi Kálmán és Fekete Józsefné. A körjegyzői teendőket Bolha Gyulámé megbízott tabi jegyző látja el. A háziorvos: dr. Szabó János. A falugazdász: Ősz Nándor. ■ Zala Egy 1278-taól származó írás említi elő­ször Sola települést. 1368-ban a veszp­rémi káptalan birtoka, később Zichy György tulajdonába került. 1573/74-ben csak 11 ádázé ház volt itt. Bétán pedig 25. A török hódoltság idején elnéptele­nedett a falu, majd 1714-ben újratele­pült. 1785-ben több mint 460 lakosa volt, 1853-ban pedig 601. Ebben a falu­ban született 1827-ben Zichy Mihály, a világhírű festő, műveinek egy részét Itt őrzik az emlékmúzeumban. Az 1900-as évek elején csaknem ezren éltek Zalán, 1930-ban Szőlöspuszta kiválásával 625 lakosa maradt. 1950-be n még két taní­tó oktatott az általános Iskolában, ezt 1977-ben, a körzetesítéskor szüntették meg. A községet 1969-ben csatolták Tabhoz, s csak a rendszerváltáskor nyerte vissza önállóságát. Intézménye nincs, a gyerekek óvodába, iskolába a városba járnak, ott van a körjegyzőség Is. A Zichy-emlékmúzeum parkja termé­szetvédelmi terület. A falu belterülete csaknem 90 hektár, lakosainak száma mindössze 293. Azt beszélik... ..., hogy nem akartak millen­niumi ünnepséget rendezni a falu vezetői. Még a polgármes­ter is szükségtelennek tartotta, mivel az önkormányzat több mint kétmilliós forráshiánnyal küszködik. Végül úgy döntöt­tek a képviselők: augusztus 19- én tartják meg a zászlóátadást. ..., hogy gyenge munkát vé­gez a polgármester és a képvi­selő-testület. Ez abból adódhat, hogy egy testületi tag kivételé­vel senki sem kötődik a falu­hoz. Zalán az utóbbi években megállt az élet. .... hogy a kultúrházat a la­kosság azért nem tudja bérbe venni egy-egy családi rendez­vényre, mert a helyi döntésho­zók nem tudtak megegyezni a bérleti díjban. . ..., fölöslegesen alkalmaz polgári szolgálatos katonát az önkormányzat, hiszen több munkanélküli is van a község­ben, és ők is el tudnák végezni a közterületek ápolását. .... hogy a Rákóczi utcában is kiépítették a vezetékes ivóvíz- hálózatot több millió forintért, de az ott lakók közül még senki sem kötött rá a hálózatra. így ezzel teljesen fölöslegesen köl­tötték a pénzt. ..., hogy Csicsery-Rónay Ist­ván, Zichy Mihály dédunokája közvetítésével több hazai mű­vész vett már hétvégi pihenőhá­zat a zsáktelepülésen. Ez azért is jó, mert kevesebb az üres ház. ..., hogy évek óta életveszé­lyes a Zichy utca 29. számú la­katlan ház. Az önkormányzat ugyan már többször is felszólí­totta rendbetételére a budapesti tulajdonost - sőt bírságot is ki­szabott ám a ház azóta is életveszélyes. ________■ Tö bb pénz nagyobb esélyt adna Búcsút, bálokat rendeznek Ha megváltozna az önkor­mányzat finanszírozása, csak az adna esélyt Zalának, hogy az ingatlanait és infrastruktú­ráját működtetni tudja. Ez je­lentene valódi önállóságot a zsáktelepülésnek mondta Le­lik Zoltánné polgármester. Zala a város közelsége miatt pihe­nőhely lehetne; csodálatos a kör­nyezete. Hogy ezt a tervet valóra váltsák s a község elmozduljon a holtpontról, ahhoz azonban sokkal több pénz kellene az önkormány­zatnak. Az utóbbi tíz évről Lelik Zoltánné polgármester elmondta: folyamatos volt az önkormányzat értékgyarapító munkája. Kiépítet­ték a szilárd utat a temetőhöz, felújí­tották a ravatalozót. Műiden utcá­ban van vezetékes ivóvíz: először Bótapuszta kapta meg, majd ki­építették a Rákóczi utcában is.- Milyenek a kis község útjai?- Felújítottuk a Kossuth és a Pe­tőfi utca szilárd burkolatát, s tavaly három földes utat terítettünk le murvával. Megépült a dögkút is. Évekig gondot okozott a temető rendben tartása; az önkormány­zatnak sikerült megállapodni egy vállalkozóval, és az most rendben tartja. Sokat javult az utóbbi évek­ben a közterületek rendezettsége is. Összegezve: az utóbbi évtized­ben mintegy 60-70 millió forint ér­ZALA PÉNZE tékű beruházást végzett az önkor­mányzat, és ebből húszmillió volt a saját erő.- Mi bosszantja a polgármestert?- A sok megoldásra váró feladat. A legjobban az bánt, hogy a polgár- mesteri hivatal épülete romos, élet- veszélyes; huzamosabb ott-tartóz- kodásra alkalmaüan. A felújítása kétszer annyiba kerülne, mint egy új épület. Az orvosi rendelő műkö­dési engedélyét az ÁNTSZ bevonta, és a kultúrháznál sincs vizesblokk. Egy-egy rendezvény alkalmával még kézmosásra sincs lehetőség. A falu szeméüerakója is megtelt, s év­ről évre drágább a hulladék össze- tolatása. A telep vízfolyás közelé­ben van, így a lehető legrosszabb helyre kell szállítani a szemetet.- Melyek a sürgető feladatok?- A legfontosabb a környezet­szennyezés mielőbbi megállítása, a szervezett szemétgyűjtés és -szál­lítás bevezetése. Sajnos, még a Lelik Zoltánné polgármester képviselők közül sem érzi minden­ki ennek a fontosságát. Jó volna, ha megfelelő játszóteret tudnánk ki­alakítani, hiszen szerencsére sok a gyermek a településen. _■ A nők klubja az egyeüen civil szervezet. 1999-ben alakult, s har­minc tagja van. Rendezvényeit a művelődési házban tartja, s az ön- kormányzat támogatja. Öt ren­dezvényük volt az idén - tudtuk meg Fekete Józsefiétől, az egyik szervezőtől. S azt is: ezeket nagy érdeklődés kísérte. Sikeres volt a jelmezes mulatságuk, majd a Pöt­töm vándorszínház lepte meg me­sejátékkal a kicsiket. Mindig ün­nepségen köszöntik az édesanyá­kat, s 150-en vettek részt a gyer­meknapi játékos versenyeken.- Négy rendezvényt terveztünk még erre az évre. Most 22-én, va­sárnap lesz a búcsú. Ősszel meg­tartjuk a szüreti mulatságot, a fe­nyőünnepen meglepjük a gyereke­ket, s megrendezzük az óévbú­csúztatót is - mondta Fekete Jó­zsefné, s hangsúlyozta: rendezvé­nyeikhez nagy segítséget nyújt a gyerekes szülők összefogása. ■ Mesterképző a munka tiszteletével Tizenegy éve nyitotta meg műhelyét Kadlicskó György asztalos. Tizenegy tanuló gya­korlati képzését irányította. Nyolc már megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt, s kettő kiválóan szerepelt a szakmunkástanulók országos versenyén. Sőt, ketten letették a mestervizsgát is.- Huszonhat éve űzöm az ipart; Somogyi József asztalos- mesternél tanultam a szakma fortélyait - mondta az 56 éves szakember. - Megtanított arra is: a minőség, a pontosság és megbízhatóság legyen első' a munkámban. Ezt mindig szem előtt tartottam, s erre nevelem a tanítványaimat is. Annál na­gyobb öröm nincs, mint ha lát­juk: munkánkkal a vevő elége­dett. Kadlicskó György munka közben romnak ad munkát - neves embereknek is dolgoztak, s a budapesti zeneművészeti főiskolára is készítettek aj­tókat, ablakokat. Elsősor­ban ez a szakterületük, de igény szerint gyártanak be­épített bútorokat is.- Gépeink lehetővé teszik a sokoldalú munkát - ma­gyarázta. - Munkát nem utasítunk vissza, s igyek­szünk kielégíteni az egyéni igényeket. A lehetőségektől függően bővíteni majd a lét­számot és a technológiát is. A szakmám egyúttal a hi­vatásom is - jegyezte meg. Felejthetetlen a nap, mikor egy-egy tanítványom hozza a szakmunkás-bizonyítvá­nyát, s azt mondja: „Mester, nézze meg! Érdemes volt Vadkár miatt pereskednek Az erdőbirtokosság 1992 tava­szán alakult Király József, Gergula László és Antal Lászlóné kezdeményezésére. Ötvenhét hektár erdeje volt a 102 alapító tagnak. Király József erdőbir­tokossági elnök elmondta: jelen­leg 111 a tagok száma, s fekete- dió-csemetével ültették be a birto­kosság kéthektárnyi legelőjét is.- Ebben a vadak jelentős kárt tettek. Állandó vitánk van a Sefag szántódi erdészetével, mert a va­dak száma három-négyszerte több, mint amennyit eltarthat a terület. Ebből adódóan tetemes az erdőbirtokosságnál a vadkár. Hat hektárról tavaly tölgyet termeltek ki. A fa minősége azon­ban a vártnál gyengébb volt, így a tervezett tízmillió forintnyi bevé­tel helyett csak 4,7 milliót értek el. Az erdőbirtokosság fontosnak tartja , hogy kielégítse a lakosság tűzifaigényét. 1217 köbméter fa értékesítéséből is csaknem négy­millió forint a bevétele. A cseme­tetelepítést tavaly a csapadékhi­ány hátráltatta, így a területet tölgymaggal vetették el, de azt - noha villanypásztorral próbálták megvédeni - kitúrták a vaddisz­nók.- Bírósági ügy lesz belőle - mondta Király József. - A Sefag Rt ugyanis nem nyilatkozik: nem mondja, hogy fizet, de azt sem, hogy nem. Lassan feléljük a pén­zünket, s egyre nehezebb a gaz­dálkodás. Az idén csak tőkivá­lasztó gyérítést terveztünk mint- egy 3,5-4 hektáron. __________■ Ez reket vonzanak Zichy képei tok és nyugdíjasok - tudtuk meg Petrus Magdolna gondnok tárlat­vezetőtől. Sokan voltak Japánból, Ausztráliából, Franciaországból, Dámából és Hollandiából is. A leg­több azonban német volt, ők Zalá­ban már visszatérő tárlatiátogatók.- Július elsején nyitották meg a kibővített kiállítást, erről sokan ér­tesültek a Somogyi Hírlapból, s így elsősorban a Balatonon nyaralók jöttek az első két hétben - tette hozzá. - Voltak angolok és olaszok is. Legtöbben a művész témáiról és családjáról érdeklődtek, s hogy él- e valaki a festő hozzátartozói kö­zül? Nagy élmény volt azoknak, akik találkoztak Csicsery-Rónay Ist­vánnal, a festő dédunokájával. A tárlatvezető reméti, hogy a Zichy munkásságát bemutató kiál­lítást - ez augusztus végéig láto­gatható Zalán - legalább ezer láto­gató tekinti meg. Nemrég nézte meg a tárlatot dr. Harrach Péter mi­niszter, illetve a bécsi grúz nagy- követ és két munkatársa is. ___■ Az old al összeállítását támogatta az önkormányzat, Kadlicskó György, Somogyi Bernát, Hucskó Bálint vállalkozók Az oldalt írta: Krutek József Fotók: Eszes Andrea Felújították a templomot Az utolsó simításokat végzik a templomban Több százezer forint­ba kerül a templom felújítása, noha dr. Ta­kács Lajos plébános irányításával jelentős társadalmi munkát vé­geznek a hívek. A hét végére, a Mária- Magdolna-napi búcsú­ra készen lesznek vele. Dr. Takács Lajosnak szívügye a plébániá­hoz tartozó hét falu­ban a templomok re­noválása. A zalai templomot 1752-ben Zichy Ferenc kapitány, a földesúr állíttatta helyre. A templom ere­detileg fazsindelyes volt, a hom­lokzatán régen kis fatorony állt.- A templomon 1975-ben is vé­geztünk javításokat - mondta dr. Takács Lajos. - Előtte három év­vel meszeltettük belül. Hogy a templom nagyon régi, azt igazol­ta az 1975-ös felújítás, hiszen a vakolattól megtisztított oldalfalon láthatóak voltak az egykori ro­mán stílusú, köríves ablakok. A hajóban levő „Krisztus a kereszt­fán” című képet pedig Zichy Mi­hály festette, még 1846-ban. Az oltárképet pedig a híres festő test­vérbátyja készítette; a kép jobb sarkában ez áll: „Szülőhelyének emlékül volt hű jobbágyai épülé­sére festette Zichy Antal 1860.” A műemlék jellegű templomot külsőleg legutóbb 1993-ban tata­rozták. A hívek sokat tesznek ér­te. Takács Lajos plébánostól tud­juk: Putyera Ferenc egyházgond­nok szervezésében a férfiak tár­sadalmi munkában leverték a va­kolatot, az asszonyok az adomá­nyokból összegyűlt pénzen vet­tek új szőnyeget. Egy helybéli kőműves pedig embereivel elvé­gezte a sekrestye teljes vakolását.- Egy kis faluban csak az emberek összefogásával lehet eredményt elérni, Isten dicsősé­gét szolgáim - hangsúlyozta dr. Takács Lajos plébános. ■ Struccok a legszélső házban Szabó István, a legszélső ház gazdája Bótapusztán a másfél éves madarakkal Bótapusztán él az 50 éves Szabó István és felesége, a Petőfi utca utolsó házában. Mögöttük már csak a búza- és kukoricatáblák sorakoznak.- Nyugodt, csendes ez a pusz­ta. Bár az utóbbi években itt is nagyobb a mozgás, mint koráb­ban. Most is csak két ház üres, de többen érdeklődnek iránta.- Nem fél-e a család a szélső házban?- Ugyan, mitől? Bár kutyáink is vannak, itt jobban összetart a lakosság, mint a nagyobb falvak­ban. Mintegy ötvenen élünk itt, a pusztán, ismerünk mindenkit, és figyelünk egymásra. Ha idegenek járnak erre, különösen éberek va­gyunk. így nem kell félni a szélső házban sem.- Lehet, hogy majd építkeznek is erre?- A következő 15-20 évben biztosan nem lesz szomszédom. Nem is hiányzik. A ház udvarán három másfél éves struccfióka sétálgat, néha táncra perdül. Egy esztendeje vette őket Szabó István. Azt mondta: van fantázia a tartásuk­ban; gazdálkodik, és értékesíti a fiókákat. Egy disznó költségén fenntartja ezt a három madarat. S ezek nem zavarják az egyetlen szomszédot. ■ A L M A N A C H - 2 3 7 Kadlicskó György és alkalmazottai - most há- velem foglalkozni.” több hétig zárva volt, mielőtt júli­us elején megnyitották volna a ki­bővített tárlatot. Szegedtől Szom­bathelyig az ország sok városából jöttek látogatók, főleg diákcsopor­Kétszázkilencvennyolccal keve­sebb látogató kereste föl az idén a Zichy Mihály Emlékmúzeumot, mint tavaly az első hat hónapban. Számuk csökkenést okozta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom