Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-15 / Vasárnap Reggel, 28. szám

2001. július 15. ★ ARCKÉP *7 „A választókkal nem perlekedünk” mel. Már a megalakítás kö­rülményei is tisztázatla­nok. Mi lett a javaslataim­mal? A kormánytöbbség nem volt hajlandó tárgyso­rozatba venni...- Ha úgy alakul, 2002- ben önök megalkotják-e a törvényt?- Igen. Ez amúgy is előbb-utóbb rendezendő ügy lesz. A mi kormányzá­si ciklusunkban az ellen­zék által javasolt bizottsá­gok mind felálltak, most meg...- Miniszterként volt Orosháza képviselője, ér­tett az emberek nyelvén, szinte ott élt, vitt is egy „zsák” pénzt a városba. Tudja-e már, miért nem nyert ismét 1998-ban?- Bennem tisztázódott: az okot nem magamban kell keresnem. Nem csak Orosházát, az egész kerü­letet tisztességesen képvi­seltem. Négy évvel koráb­bi teljesítményemet csak­nem megismételtem a vá­lasztásokon, de a jobbol­dal összefogása ott is ha­tott: olyan ígéreteket tet­tek, melyek megvalósulá­sát ma nagyítóval sem lát­hatjuk a városban és kör­nyékén. Már a választás éjszakáján azt mondtam: nincs értelme a választók­kal perlekedni. Ki kell fúj­Vastagh Pál Született: Nagyszénás, 1946. szeptember 23. Családi állapota: nős (1988), Fenyvesi Erzsébet; gyerme­kei: Ágnes (1967), Pál (1974) és Enikő (1989) Pályája: a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Állam- és Jogtudományi Karának (JTK) hallgatója (1966-71), a JATE KISZ-bizottságának titkára (1971-73), a JATE JTK tanár­segédje (1973-77), adjunktusa (1977-87), docense (1987-), dékánja (1988-89), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságá­nak első titkára (1988-89), az MSZP vidéki titkára (1989-90), igazságügy-miniszter (1994-98). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1986) Az MSZP tagja (1989-), az elnökség tagja (1989-90), az orszá­gos választmány tagja (1990-), országgyűlési képviselője (1990-94,1998- Békés megye, 1994-98 Orosháza) nia magát az embernek, s meg kell győzni a szava­zópolgárokat: nem átgon­doltan döntöttek, amikor felültek az ígérgeté­seknek.- Az utódját senki sem irigyli: az ön négy éve - kényszerű - etalon a szá­mára. Amúgy is - a mi­niszter lehetőségeihez ké­pest - „kispályás” politi­kusként kell labdába rúgnia. A város szocialis­ta vezetésű: ha produkál az utódja, önöket segíti, ha nem, önmaga sírját ássa.- Ez nem az én problé­mám. Dr. Varga Istvánnal kétszer voltunk versenytár­sak, a kampány alatt kor­rekt ellenfelek voltunk, s ez a választások után is megmaradt.- Újra indul volt vá­lasztókerületében 2002- ben?- Még nem eldöntött kérdés, engem persze fog­lalkoztat a lehetőség. Ha kellő támogatást kapok, ak­kor alighanem élni szeret­nék ezzel az eséllyel.- Hol lakik most?- A miniszteri szolgálati lakást egy hónapon belül leadtam, most nem mesz- sze tőle bérelek egy mási­kat, ugyanis a kislányunk iskolája a közelben van. Állandó lakóhelyem to­vábbra is Szeged. Üdülőnk nincs, felügyelőbizottság­ban, igazgatótanácsban nem tevékenykedem, nem is vágyom ilyesmikre. Olyan vagyongyarapodás­ról nem számolhatok be, mely a politikusok rom­lottságát lenne hivatott alátámasztani...- Miért tűri el a politi­ka egésze egyes politiku­sok „prostituálódását”?- Az a tragikus, hogy né­hány ember romlottsága miatt a többiek is nehéz helyzetbe kerülnek. A sze­mérmetlenül korrumpáló- dottak igyekeznek elkenni a dolgot vagyonnyilatko- zat-vizsgálósdival.- Évek óta két biztos pontja van a csabai kol­bászfesztiválnak: Orbán Viktor és ön.- Ott még soha nem vál­tottunk szót. Nem hivata­los helyzetben az ősszel egy Újpest-ZTE meccsen láttam őt, de ott sem be­szélgettünk. Vehemens Új­pest-drukker vagyok...- Miért nem állítanak fel a szocialisták árnyék­kormányt?- Ennek a kétpárti vál­tógazdálkodást folytató országokban van értelme. Angliában a tényleges és az árnyékkormány a par­lament első soraiban egy­mással szemben ül, s vi­tatkoznak. Koalíciós kor­mányzás esetén minden bizonytalanabb. Persze a választások közeledtével megindul a programkészí­tés. Az MSZP-ben például tizenhat szakmai kabinet dolgozik ezen. A vezetőik ugyan nem tekinthetők ár­nyékkormánytagoknak, de a majdani kormány- program összefogói. Nem zárható ki, hogy később e körből kerül ki a miniszte­rek többsége. Medgyessy Péter is egy ilyen kabine­tet vezet, a gazdaságpoliti­kait. Én az államszerve­zettel, a jogalkotással, az igazságszolgáltatással, a jogharmonizációval fog­lalkozó kabinet munkáját irányítom. Az elnökség döntése szerint a szak­témákról rendre a kabine­teket irányítók szólnak a nyilvánosság előtt.- A kormány lázasan építgeti a főtisztviselői ré­teget.- A közigazgatási re­form elképzelései között bennünk is felmerült, mert a kormányváltások túl nagy fluktuációval mennek végbe. De nem a miniszterelnöknek kelle­ne arról dönteni, ki kerül­jön be - demokratikus módon kellene kiválaszta­ni a fötisztviselőket. Most úgy látni, hogy a Fidesz leghűségesebb „katonáit” öltöztetik be ebbe a mun­dérba. Ahhoz, hogy elfo­gadjuk a megvalósítást, megfelelő garanciákat kell adniuk.-Ha az MSZP a Fidesz rámenósségét antidemok- ratikusnak tartja is, vá­lasztási győzelem esetén jól jöhet a kialakult gya­korlat...- Az antidemokratikus gyakorlatot - a kényelmi szempontokat félretéve - meg kell szüntetni. Ami­kor a már gyakorolt parla­menti kisebbségi jogokat számon kértük 1998 máju­sa után, a Fidesz nyilván azt gondolta: elég hülyék voltatok, ha engedtétek... A parlamenti szabályokat nem egy ciklusra kell ki­munkálni. Horn Gyula megjelent a bizottságok előtt, amikor Orbán Vik­tornak is ezt kellett volna tennie a megfigyelési ügy­ben, helyette gyerekeket kalauzolt a Parlamentben - kamerák előtt.- Ha győznének, mi történik majd a követke­ző ciklusban?- Érzékelhető szociális fordulatra van szükség: ez jelentené a rendszerváltás értelmét. Kiterjesztenénk például a jogállam védel­mét azokra is, akik az anyagiak miatt nem képe­sek érdekeik érvényesíté­sére. Ezért is része a for­málódó kormányprogram­nak a jogi szolgáltató program. Ilyet a szociálde­mokrata kormányok hoz­nak létre Európában. A szolidaritás elve alapján az MSZP máris ingyenes jogi felvilágosítást, tanács­adást, közvetítést, ha kell képviseletet biztosít a rá­szorultaknak. Ha kor­mányra kerülünk: megta­láljuk az állami eszközö­ket ennek intézményesíté­sére az ország egész terü­letén. Magyarország mind­annyiunké - áll az MSZP szlogenjében -, ezt azzal toldanám meg: a jogállam is valamennyiünké. Kiss A. János Minisztersége után megyei titkárságot vállalt Békésben, az országos politikában pedig a korábbi szakterülete programalkotási munkáit tarja kézben. Személyiségében és stílusában is könnyen tetten érhetők e jegyek: tudós alkatával, politikusi vénájával vitathatatlanul az elit „szebbik” feléhez tartozik - s magáénak érzi „a nép egyszerű fia” is, ha beszélgetésbe elegyednek. Ez dr. Vastagh Pál - lényegét tekintve. Vastagh Pálnak még egy „élete” van: Orosháza, ez a Békés megyei - nem is mel­lesleg - fejlődő kisváros. Az életútját együtt járjuk be, de Csernobilnál felkapom a fejemet.- Moszkvában végeztem az aspirantúrámat, azok­ban a napokban viszont kórházban feküdtem - em­lékszik vissza. - így nem tudom, miként reagáltak az ott élők. Késve kaptak tájé­koztatást, mi azonban hoz­záfértünk angol nyelvű la­pokhoz, láttuk benne a - minek is nevezzük? - felhő vonulási útját.- Mi lett az aspirantú- rával?- Végeztem, az állam- és jogtudományok kandidátu­sa lettem. Szegeden a jogi karon folytattam a mun­kámat.- Meddig?- Tulajdonképpen ma is fizetés nélküli szabadsá­gon vagyok, munkáltatóm a - most már - Szegedi Tu­dományegyetem, ahol az állam- és jogtudományi kar docense vagyok. Három évre - még 1988-ban - ki­neveztek a kar dékánjának, de egy fél év után felkapott a politikai forgószél. Aztán nagy kihívás volt a négy­éves miniszterség. Az új egyetemi alkotmányjogi tankönyv igazságszolgálta­tásról szóló fejezete szinte át van írva az 1997-es refor­munkkal.- Azóta azért lelassult ez a reform...- Nem lelassult, meg­állt. Az Európai Unió országjelentésében ezt már második éve kifogá­solják. Különösen a Leg­felsőbb Bíróság helyzete lehetetlenült el: nem a fel­lebbezésekkel kellene fog­lalkoznia, hanem jogegy­ségi döntéseket hoznia, melyek az alsóbb szintű bíróságok számára jelente­nének támpontot az egysé­ges gyakorlathoz.- Hallottunk már olyat is, hogy a másodfokon el­járó bíróságokon azért húzódik el az eljárások egy része, mert ezzel akarják kicsikarni a táb­lák felállítását.- Se cáfolni, se kom­mentálni nem akarom: nem tudom. De tény, hiá­nyoznak a táblák. A re­form megállítása Orbán Viktor személyes döntése volt, az igazságügyi tárca is opponálta. Költségvetési nyomás is nehezedik a bí­róságokra. Az olyan nyi­latkozatok sem használ­nak, melyeket például Rapcsák András vagy Kör­mendi Ékes Judit tett bün­tetőügye kapcsán: az ilyes­mi nem erősíti a jogállami berendezkedést. Az egy­szerű emberek ilyesmiket hallgatva joggal feltételez­hetik: a kormányzati pozí­cióban lévőknek csak nyi- latkozgatniuk kell, s a bí­róság majd ezekhez iga; zodik.- Ha az MSZP 2002- ben nyer a választáso­kon, folytatódik a re­form?- Teljesen biztos. De ak­korra négy hiábavaló év már eltelik. S idő kell újra lendületbe hozni. Ideje lenne folyamatos államépí­tést megvalósítani. Nem járható út négyévente meg­szakítani a nyugdíj-, az igazságszolgáltatási, az egészségügyi reformot, változtatgatni - négy éven belül többször is - az egészségbiztosítás felügye­letét. Hatalmas pénzek folynak el ilyesmivel. De mással is, mint a Nemzeti Színház, az autópálya-épí­tés ügye... S mindez csak azért, mert az előző kor­mány indította el.- A stílus juttatja eszembe: hogyan vette, majd adta át a miniszteri tisztséget?- Balsay István a kor­mánylista ismertté válása­kor azonnal felvette velem a kapcsolatot. Kétszer jár­tam nála a minisztérium­ban, korrekt volt részéről az ügyek átadása. Precíz összeállításaikat a parla­menti bizottsági meghall­gatáson már fel is tudtam használni. Voltak minisz­tertársaim, akik egészen más átadás-átvételekről számolhattak be. Nem is követte nagy személyi vál­tozás a minisztercserén­ket. Dávid Ibolyával 1998 júniusának végén kétszer- háromszor is beszélget­tünk, igyekeztem hasonló módon átadni a tárcát. Ek­kor azért nagyobb szemé­lyi mozgások történtek, pedig az országnak ilyen ügyekben is a folyama­tosság lenne a leghasz­nosabb.- Ön „vastagon" vidé­ki, annak ellenére, hogy Budapesten él, megyei pártelnök Békésben, s Orosházán is sok időt tölt, ahová mindig erős szálak kötötték.- Európa politikai kultú­rái közül a franciák úgy in­tézték: országos politikus elképzelhetetlen vidéki „hátország” nélkül. Vidé­ken parlamenti, helyi kép­viselő, polgármester az or­szágos szerepkörű politi­kus. Az én életem is így alakult, közvetlen kapcso­lataim soha nem szakad­tak meg Orosházával, Bé­kés megyével. Miniszter­ként is rendszeresen elju­tottam ottani választó- kerületembe.- S jól jöhetett önnek a békési kötődés olaj­bizottsági tagként is...- Hát... az nem tartozott a legkellemesebb elfoglalt­ságaim közé. Á jogászi gondolkodásmód rengeteg- szer ellentétbe került az ott zajló fejleményekkel.- Vajon miért nem tisztázott a parlamenti vizsgálóbizottságok fel­adat- és hatásköre, ügy­rendje, eljárási szabá­lyai?- Tény, hogy a magyar jogrendszerben nenj tisz­tázott e bizottságok hely­zete. Az utóbbi két évben két törvényjavaslatot is be­terjesztettem erről, tavaly a szükséges alkotmánymó­dosítási javaslattal együtt. E bizottságok „ellenzéki intézmények”: a kormá­nyok nem szokták verni az ajtót, hogy csináljunk már egy bizottságot, mert oly nagy disznóságot követ­tünk el, hogy az vizsgála­tért kiált. Alkotmányos jogként, alkotmányos ga­ranciákkal kellene működ­niük, bírósági jogvédelem­ingyenes jogi tanácsadást végez maga is - ezúttal Orosházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom