Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 6 2001. Július 14., Szombat A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Ékes József. Az alpolgármester: Jelenka György. A képviselő-testület tagjai: Havas Ferencné, Bősze Pálné, Nagy Sándor, Számyasi Zoltán és Kovács Zoltán. A jegyző: dr. Csáti Jenő. A Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója: Sági Istvánná. A napközi otthonos óvoda veze­tője: Tóthné Pozvai Eszter. A há­ziorvos: dr. Szili Erzsébet. m Szölösgyörök A leletek ta­núskodnak a község évezre­deiről: bronz­kori temetőt és egy idős római katona sírját tárták föl a régé­szek, s abban Galliából származó. I. századi míves tárgyakat találtak. Dr. Koltay Péter, a település monográfiájá­nak szerzője kutatásaiból tudjuk, hogy a VI-VII. században avar földvár volt Itt, s a nevét is erről kapta a telepü­lés: Györk-Körk, vagyis gyűrű. Az első írásos dokumentumban III. Incze pápa Gyrky néven említi 1215-ben kelt leve­lében. A következő századokban elő­fordult Gerc, Gyrkl és Gerek alakban is. A Szőlős név a XVI. században ke­rült a Győrök név elé. A falu tulajdono­sai között találjuk Újlaki Lőrincet. Mó­ré Lászlót és a Jankovich családot. A község 1778-ban kapott mezővárosi , rangot, s évi négy vásárt tarthatott. Az 1848/49-es szabadságharc idején a helybéliek feltartóztatták Jellasics utánpótlását, ps 233 foglyot ejtettek. A XX. század háborúiban 97 györöki lakos halt hősi halált. Szölösgyörök hí­res személyisége Gárdonyi Géza író. Édesanyjának a szülőfaluja volt Győrök, s egy szavazaton múlt. hogy az írót nem itt választották meg tanító­nak. Nevét őrzi az általános iskola, és édesanyja egykori házán Is emléktáb- ' lát helyeztek el a Gárdonyi utcában. Akikre büszkék A képviselő-testület eddig mind­össze két kitüntetést adományo­zott abból a megfontolásból, hogy ne kopjon meg a kitünteté­sek fénye. Szölösgyörök dísz­polgára Teveli László volt ta­nácselnök és dr. Koltay Péter helytörténész. _____________■ SZ ÖLÖSGYÖRÖK KORFÁJA A lakosok száma összesen: 1217 fő 740 AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Önállóan boldogul a falu A györökiek úgy gondolják, fenn­tartják intézményeiket, amíg gazda­sági kényszer nem szól közbe. Ak­kor válnának teherré, ha nem tud­nák kellő színvonalon ellátni felada­taikat. Ez az azonban messzire van.- Minek tulajdonítja azt a látvá­nyos fejlődést, ami a községben az utóbbi években megvalósult ?- A rendszerváltás előtt sem volt Szölösgyörök lemaradva, de társ­községként ide talán kevesebb jutott - mondta Ékes József polgármester, aki gépésztechnikusi szakmáját cse­rélte föl a közszolgálattal. Ez már a harmadik ciklusa. - Akkor nem volt gondos gazdája a falunak. Ma a köz­területek rendben vannak, az önkor­mányzat átvállalta a szemétszállítás díját is. Mindegyik képviselő-testü­letnek az volt a célja, hogy komfor­tos, szép településsé tegyük Györököt. S úgy gondolkodtunk: a legfontosabb feladatunk, hogy eh­hez megteremtsük a feltételeket.- Hogyan fogadták a bogiári .el­képzelést, miszerint Szölösgyörök potenciális partner lehet a közszol­gáltatások közös fenntartásában?- A képviselő-testület határozatot hozott, hogy sem az általános isko­la felső tagozatáról, sem a hivatalról nem mondunk le. 2002 végéig biz­tosan nem. Amíg fenn tudjuk tarta­ni magunkat, nem kívánunk más településhez csatlakozni. Legföl­jebb a gazdasági kényszer bírhat rá bennünket.- Mekkora áldozat a hivatal és az intézmények működtetése?- Ha nem érné meg működtetni, csak akkor lenne teher. Amíg el tud­ja látni a feladatát, addig nem az. Jól működnek az intézményeink. Pél­dául az orvosi rendelőnket nemré­giben megnézte valaki, s azt mond­ta, hihetetlen, hogy egy kis települé­sen ilyen jól fölszerelt egészségügyi ellátás van.- Győrök nagyon csendes falu. El­kerülik a botrányok, szinte alig hal­lat magáról. Valóban ilyen?- Igen. A község vezetése megta­lálta a közös hangot a lakossággal.- Miben van a község vonzereje?- Nehéz ezt megfogalmazni. Magam is mindig másoktól kérde­zem meg: azt mondják, a táj sokszí­nűsége, a falu elhelyezkedése, a rend és tisztaság, a csend és nyuga­Ékes József polgármester lom fogja meg őket. Ha a csatornát is sikerül megépíteni a lengyeltóti kistérséggel közösen, akkor Győrök összkomfortos település lesz. ■ P //I // • • • • 1 • Szolosgyoroki falunapok Dr. Boros Péter kormányfőtanács­adó adja át a kormány millenniu­mi zászlaját Szőlősgyöröknek egy hét múlva a falunapok rendezvé­nyein. A zászlóátadás július 21-én, szombaton délután 4 órakor lesz a művelődési házban. A főző- és rétessütő verseny 5 órakor kezdő­dik a játszótéren. A szabadtéri színpadon zenés-táncos műsor, amelyben föllép a lengyeltóti Brass Bánd, a Buzsáki Néptáncegyüttes, a kaposvári Déryné Vándorszíntár­sulat. Az Őszirózsa Nyugdíjasklub aratófelvonulást rendez. A műso­rok idején borkóstolás a sátraknál, kirakodóvásár és a főző-sütő ver­seny ételeinek az elfogyasztása. Este 8 órától bál a szabadtéri szín­padon. Háromnegyed tízkor tűzi­játék. Vasárnap délután 2-től csalá­di vetélkedők, borkóstolások és ki­rakodóvásár lesz a játszótéren. Es­te 7-től szalonnasütés hozott anyagból, 8 órától diszkó. _____■ Cs aládias légkör az óvodában A gyerekek jóízűen majszolják az uzsonnára kapott lekváros kenyeret. Feltűnően csendesek. Mikor az óvó­nők az udvarra hívják őket, azonnal fölélénkülnek. Pillanatok alatt lecseré­lik a benti cipőket. A többségük ké­nyelmes, tépőzáras szandálba bújik, nem kell bíbelődni a cipőfűző megkö­tésével. A gyerekek mindegyike csino­san jött az óvodába. Koltai Tamásné a legrégebbi óvónő, 1972 szeptemberétől dolgozik itt. A hét-nyolc asszonnyal, aki a gyerekek­kel tölti mindennapjait, jól megértik egymást. Az óvónő azt mondja, olya­nok, mint egy nagy család, ahol a leg­fontosabbak a gyerekek. Harmincha- tan járnak ide most az intézménybe. Óvodai nevelési programjuk központ­jában a játékos ismeretszerzés áll: sok mozgás, egészséges életmódra neve­lés. Az eredetileg háromcsoportos óvoda ma két vegyes csoporttal műkö­dik, és kialakítottak egy tornaszobát is. Ilyenkor, nyáron a gyerekeknek álta­lában csak mintegy a fele jár óvodába. S az uzsonna után hamarosan már jön­nek a szülők is, és kézen fogva a kicsit, sietnek haza. Közben a gyerekek elme­sélik napi élményeiket is. ■ Fontos a játékos ismeretszerzés, ezért az óvodások a nap nagy részét a szabadban töltik a fészekrakóknak Telkek Csaknem tíz év alatt 175 telket adott el az önkormányzat a letele­pedő családoknak. Valószínűleg Szölösgyörök a Balaton-régió egyik legdinamikusabban növek­vő települése, ahol gomba módra szaporodnak a családi házak az új falurészen. A tóparti települé­seken ugyanis már alig akad be­építhető terület, Győrök pedig mindössze nyolc kilométerre van a parttól. A község 1992-ben cse­rélte el a földterületet a tsz-szel. Közművesített építési telkeket alakított ki, s ezeket értékesítette. Jelenleg 48 telek kialakítását, il­letve közművesítését végzi az ön- kormányzat. A víz- és villamos hálózatot kivezetik, az utakat a terület beépítése után látják el szilárd burkolattal. Ezek a telkek várhatóan drágábban kelnek el, mert növekedtek a közművesítés költségei is, de az elképzelések szerint az engedély kiadásával a hazai építkezők egy jelentősebb összeget visszakapnának a beru­házás indításához. A telekeladást várhatóan az ősszel kezdik meg, a jövő nyárra tehát már új otthonba költözhet­nek a fészekrakók. Szívesen jön­nek ide a Balaton-partról kiszoru­ló fiatalok, de az ország távoli tá­jairól - Miskolc környékéről és Békés megyéből - is. A német in­gatlanvásárlók már kevesebb ér­deklődést mutatnak, mint a ko­rábbi években. ■ A borút Páskom-hegyi állomása Trunkó Ferencet nemcsak Győrökben, hanem a megyében is a legkiválóbb borászok között tartják számon. Sauvignon Blanc bora tavaly elnyerte a somogyi fo­gyasztók bora kitüntető címet. A Páskom-hegyi családi pincében szívesen kóstolgatják a külföldi utazók is. A Trunkó Pince családi vállal­kozás; elegáns épület szép kör­nyezetben, s kiválóak a borai. A borászt úgy tartják számon a györökiek, mint aki szívesen megosztja tudományát másokkal is. Editke, a feleség beletanult a vendégfogadásba, a vásárok és ki­állítások menedzselésébe. Nagy gonddal rendezte be a pincét, ahova szívesen betérnek a ma­gyar, német, cseh látogatók. A család 3,5 hektáros szőlőültetvé­nyen gazdálkodik Len­gyeltóti, Szölösgyörök és Szőlöskislak határában. Legjobb boraik között kí­nálják például a királyle­ánykát, ezt az Erdélyből származó hagyományos fajtát, amit csaknem leír­tak már, de lám, a pince­mestere kiváló bort készí­tett belőle. Boraikat bérben palac­kozzák, és ezeknek a nagy része már a pincé­nél elkel. Legszívesebben itt adják, mert a vevő kel­lemes körülmények kö­zött választhat a legjób­bakból. A Páskom-hegyi Trunkó-pince a dél-bala­toni borút elsők között minősített állomása. ■ Sokan felkeresik Trunkóék Páskom-hegyi pincéjét Rendbe tették az utakat Kiszámolták, hogy az elmúlt tíz évben az önkormányzati költség- vetésnek átlagosan a 15 százalé­kát fordították fejlesztésekre. Eh­hez a sikeres pályázatok révén több tízmillió forint többletforrás­hoz jutott a település. így tavaly 26 milliót tudtak elkölteni. Pályáz­tak az idén is járdaépítésre és a község településrendezési tervé­nek elkészítésére. A szennyvízcsatorna híján kom­fortos a település. Az elsők között itt épült ki a korszerű telefonvonal, ehhez az önkormányzat sok több­// létforrást is vállalt. S 1994-ben le­fektették a gázvezetéket is. A köz­művesítés után sorra rendbe tették az utakat, ma az útjaiknak a 90 százaléka szilárd burkolatú. Elké­szült a kerékpárút is 32 millió fo­rintból - jelentős támogatást nyert hozzá az önkormányzat - egészen Gyugyig. Ma már többet gondol­hatnak a faluszépítésre. Legalább egymillió forintot költöttek az idén is fásításra. Az önkormányzat tö­rekvései követőkre találnak: min­denki láthatja, hogy milyen rende- zettek, gondozottak a porták. ■ Ősei nyomán a falu jegyzője Dr. Csáti Jenő a gyökereihez, ősei nyomdokaiba tért vissza Szőlős- györökbe. A nagyapja 41 évig itt volt kántortanító iskolaigazgató. Nagynénje 1942-től 1997-ig élt itt, akinek a férje, Tomka Pál 1941-49 között volt jegyző Győrökben. Sokan jó barátként ismerik dr. Csóti Jenőt, a falu jegyzőjét, hi­szen valaha itt töltötte gyermek­korának a nyarait. Most Lellén te­lepedett le a családja, és ő nagyon jól érzi magát a községben, amely május óta a munkahelye.- A polgármesterrel együtt tu­dunk dolgozni,,és ez nagyon fon­tos - mondta dr. Csóti Jenő -, mert ezen áll vagy bukik a testü­let és a hivatal munkája. A munkatár­sait kiváló szak­emberként is­merte meg, akik nagy felkészült­séggel intézik a Dr. Csáti Jenő 1941-ben született s az ELTEn szí zett jogi dptomát rótt M- tiWefet topott 1994tai hatósági fel­a Magyar Köztársaság adatokat és Arany ÉntemkereszQét az önkor­mányzati munkát. Az itteni technikai felszereltséget is iri­gyelnék a zalai települések, mert ez nem jellemző a Györök-höz hason- ló lélekszámú községekre. ■ A Szőlőfürt jó gazdája Gépeivel Tóth István mezőgazda- sági vállalkozó műveli a Szőlő­fürt szövetkezet ültetvényeit. So­kat tehet azért, hogy a gazdák egészséges, minőségi szőlőt szü­reteljenek. Öt éve szűnt meg a györöki téesz, és 31 taggal meg­alakult a Szőlőfürt szövetkezet. Tóth István gépkocsivezetőként, anyagbeszerzőként dolgozott a tsz-ben, s a vezetőségben képvi­selte a fizikai dolgozókat. Azután vállalkozásba kezdett: testvéré­vel, unokatestvérével, barátaival műveli - a Szőlőfürttel kötött szerződés szerint - a gazdák ültet­vényeit. Gépparkja modern; mint mondta, drága az üzemanyag, s így nem érdemes öregedő mező- gazdasági járművekkel dolgozni, ezért vett új traktorokat és betaka­rítógépeket. Életvidám ember, ami egy kicsit furcsa, ismerve az agrárgazdaság bajait. Állítja: a me­zőgazdaság olyan világ, ahol nin­csenek szomorú emberek, csak talpraesettek, akik megállják a he­lyüket. Munka van bőven, csak egészség legyen hozzá. A jövő héten újra permeteznek a Géri-mezőn, a Diászón, a Mogyo­Tóth István mezőgazdasági vállalkozó rósi-dűlőben és a Bányászon, mert ez az időjárás kedvez a szőlőbeteg­ségeknek. Arra azonban büszke, hogy az utóbbi öt évben, mióta vál­lalta a jelentős terület művelését, az itteni ültetvényeket elkerülték a fertőzések. A növényvédelem költ­ségeit nem szabad megspórolni, mondta, mert az visszaüt szüret­kor. A gondos gazda viszont meg tud élni a szőlőből. ■ az oldal összeállítását támogatta A SZENT ANNA BORHÁZ ÉS A SZÖLÖSGYÖRÖKI ÖNKORMÁNYZAT SZÖLÖSGYÖRÖK PÉNZE

Next

/
Oldalképek
Tartalom