Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-11 / 160. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 5 0 2001. Július 11., Szerda A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Megyeri Já­nos. Az alpolgármester: Harango­zó Józsefné. A képviselő-testület tagjai: Fetter György, Lender József, Glatz Róbert és Flórián Judit. A körjegyző: Pirkhofferné Szarka Ilona. A háziorvos: dr. Koronczi Gábor. A falugondnok: Felvinczy Irén._______________■ Gázközművagyonra vár a község Edde zsáktelepülés, megköze­líthetősége miatt - félúton van a Balaton-part és Kaposvár között - korlátozottak a lehe­tőségei is - mondta Megyeri János polgármester. A zsákte­lepülésnek azonban van jó ol­dala is, hiszen az elöljárók re­ményei szerint jövedelmező vadászturizmus alakulhat ki a térségben.- A nehézségek ellenére is tapasz­talható a fejlődés Eddén - állította Megyeri János polgármester. - Az önkormányzat több olyan fejlesz­tést végzett az utóbbi tíz évben, amely növelte a lakosság komfort- érzetét. Megszerveztük a szemét- szállítást, felújítottuk a polgár- mesteri hivatalt, az orvosi rende­lőt, hősi emlékművet és utat épí­tettünk, bevezettük a faluba a gázt és a tele­font is. Ezenkí­vül kialakítot­tunk egy sza­badidőközpon­tot, ahol töb­bek között egy focipályát és több szalon­nasütőt alakí­tottunk ki. A falu leg­fontosabb for­rásai - mint A lakosság összetétele Eddén napjainkban 95 család, azaz 261 lakos él. A lakosság lélekszáma évek óta állandó, a korösz- szetétele azonban megváltozott: kevés a fiatal. A férfiak száma 129, a nőké 132, s a lakosság egy- hatoda 60 évesnél idősebb. Az utóbbi két évben csak hat kicsi született. A legtöbb fiatal 6-14 éves, a számuk 39. Az óvodások Somogyjádra jár­nak. Eddén csak alsó tagozat van, s tíz nebulót ok­tatnak az összevont osztályban. A felsősök - har­mincegyen - a jádi iskolában tanulnak. mondta: korábban közigazga­tásilag hozzájuk tartozott a szomszédos Alsóbogát is, de 1994-ben különvált. Előtte egy évvel készült el ott a gázveze­tékrendszer, Eddén azonban forráshiány miatt csak egy év­vel később tudták elkezdeni az építését.- Kénytelenek voltunk két­millió forint hitelt fölvenni. Ezt csak két év alatt tudtuk visszafizetni. ígéretet kaptunk arra, hogy a gázközművagyon ránk eső részét, csaknem 12 millió forintot még idén meg­kapjuk. Ez a pénz nagyot len­dítene a falun: fel tudnánk újí­tani az iskola épületét, és rendbe tennénk a faluházat is. Ezenkívül szeretnénk lehetőséget teremteni a turizmus, különösen a vadászturizmus föllendítésére, hiszen remek a vadállomány: hí­resen szép gímszarvasok és vad­EDDE PÉNZE Edde Edde zsákte­lepülés. a me­gyeszékhely­től 25 kilomé­terre északra fekszik, a kaposvár-fo- nyédi úttól három kilométerre. A legközelebbi vasút­állomás hét kilométerre van, Somogyjá- don, így csak autóbusszal közelithetö meg a település. A falu nevét először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi. Az 1536. évi adólajstromban pedig hármat is találunk: Gyümülcsény-Edde, Edde és Mesztegnyö-Edde a pannonhalmi apátsá­gé, illetve tizenegy földbirtokosé. A XVI-XVII. századi iratok Felső-, Kis- és Rác-Edde nevet is említenek. Az I. világháború 13 és a II. világégés 16 áldozatának a polgármesteri hivatal udva­rán állított emléket a lakosság. Az 1960- ban alakult termelőszövetkezetet tíz év­vel később összevonták a somogyjádival. 1971-ben odavitték a közigazgatást is. Önállóságát csak 1990-ben nyerte vissza a falu. Akkor szűnt meg a külterületén Krájapuszta. 1994-ben elvált és önálló község lett Alsóbogát is. Ma 95 család él a faluban, amit bekapcsoltak a víz-, gáz- és telefonrendszerbe Is. Azt beszélik a faluban... .... hogy jelentősen megnőtt az építkezési és otthonszépítési kedv. A falubeliek szerint mind­ez azoknak a németeknek kö­szönhető, akik az utóbbi évek­ben ingatlant vettek Eddén és újjávarázsolták a leromlott há­zakat. ..., hogy gyermekáldás elé néz három család is. Kellenek is az utódok, hiszen Eddén a fiata­lok száma viszonylag kevés. ..., hogy a fiatalok szívesen járnak a szabadidőközpontba, mióta az önkormányzat szalon­nasütőket és egy kisebb futball- pályát alakított ki ott. A parkban már a Déryné Vándorszíntársu­lat is tartott nagy sikerű elő­adást. Egyébként a somogyjádi szórakozóhelyeket is szívesen látogatják a fiatalok. ..., hogy sok az agglegény a faluban, de többen is szeretné­nek megházasodni. A választék széles: harminctól nyolcvanöt évesig találhat férjet az eladó lány vagy társtalan menyecske. ... hogy a közbiztonsággal nincs gond. Edde nyugalmára a somogyjádi körzeti megbízottak vigyáznak. Munkájukat mi­nősíti, hogy évente csak égy-egy pincefeltörés miatt kell nyomozást indítani. _________■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT AZ EDDEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZELLŐ GÁBOR FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA A nők közt több az állástalan Kevés a munkanélküli Eddén, pedig a faluban az önkormány­zat az egyetlen foglalkoztató. Többen állítják: nem is akar dolgozni, aki állástalan. Legne­hezebben viszont a nők talál­nak munkát, így minden ötödik asszony állástalan. Az állásgon­dokat az önkormányzat köz­hasznú és közcélú foglalkozta­tással igyekszik enyhíteni. A legtöbb család pedig a kevés fi­zetés miatt mezőgazdasággal is foglalkozik. A gazdálkodásnak évszázados hagyományai van­nak Eddén, a település címeré­ben fagereblye, favilla és csép- hadaró is szerepel. Edde külte­rületén 725 hektár mezőgazda- sági terület van, ebből több mint hetven hektár földet mű­velnek meg a helybeliek. Eze­ken búzát és kukoricát termesz­tenek, hogy szarvasmarhát és sertést tartsanak. A szegénységre panaszkod­nak a legtöbben; a legnagyobb gond a szűkös munkalehető­ség - állította Kovács János­áé, a falu élel­miszerboltjá­nak vezetője is. A bolt, amely a presz- szó mellett az egyetlen keres­kedelmi egy­ség Eddén, a közösségi élet egyik színtere: az emberek ott beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat. Edde egyet­len vállalkozó­ja a méntelep Kovács Jánosné boltja a közösségi élet színtere is egyben vezetője. Ha-' rangozó József két évtizede fog- lóállomány. A mezőgazdasági lalkozik lovakkal, s három éve munkák végett kell a ló, de ezek­vezeti a telepet. Sajnálja, hogy bői is már csak negyvenet tart két megfogyatkozott az egykor híres tucat család. ___ ■ Pé nztelenség a betegség oka Hetente kétszer rendel Eddén dr. Koronczi Gábor, az osztopáni háziorvos, aki 1984 óta látja el teen­dőit a polgármesteri hivatalban kialakított rende­lőjében. A település orvosa szerint az eddei köz­egészségügyi helyzet ugyanazt a képet tükrözi, amit az egész magyar átlag. A lakosság hatoda nyugdíjas, sok olyan középkorú él itt - köztük sok munkanélküli akiknek egészsége megromlott a korlátozott állás- és anyagi lehetőségek miatt.- A településen a legtöbben mozgásszervi rendellenességeik, s a szív- és érrendszeri meg­betegedéseik miatt keresik fel az orvosi rendelőt - mondta dr. Koronczi Gábor. - Eddén is megfi­gyelhető, hogy a lakosok egy része nem törődik egészségével. Ez részben anyagi okokra vezethe­tő vissza, részben pedig az egészségügyi kultúra hiányosságaira. Emellett a mindennapok feszült­ségei is rányomják a bélyegüket a szervezetre, ez többeket az alkoholizmusba döntött már. A háziorvos szerint a kistérség és az ország felemelkedése, ezzel párhuzamosan az életszín­vonal emelkedése számolhatja fel az közegész­ségügyben jelentkező problémákat.- Ha munkahelyek teremtődnek és a felvilágo­sítás eredményeként a helyes kultúra is kialakul, akkor az emberek egészséges életmódot alakíta­nak ki maguknak. így az orvoslásra nehezedő terhek is kisebbek lesznek. ■ Ezer szál köti a falujához Negyedszázadnyi eddei életre emlékezik Kaposvár jegyzője Ezer szállal kötődik szülőfalujá­hoz dr. Kéki Zoltán. Kaposvár jegyzője - aki 25 évig élt Eddén - barátai, rokonai és az önkor­mányzati ügyek miatt is gyakori vendég a faluban. Egy éve vette át a település díszpolgára elisme­rést. '- Gazdálkodó, jóravaló és te­hetséges emberek éltek itt mindig - emlékezett. - Földművelő em­berek voltak a szüleim; édes­apám a szövetkezetben dolgo­zott, édesanyám a ház körüli te­endőket látta el. Arra ösztönöz­tek, hogy Kálmán bátyámmal - ma Mosdóson belgyógyász főor­vos - tanuljunk, és lehetőségeik­hez képest mindenben segítettek bennünket. Dr. Kéki Zoltán az alsó tagoza­tot Eddén végezte összevont osz­tályban. Hálásan gondol Farkas Imrénére, aki lelkesen igyekezett átadni tudását a tanítványainak. Bár a tanulás állt az első helyen, a leckék megírása mellett sok sza­badidejük volt a gyerekeknek; a tanítási órák után futballoztak, kirándultak, télen pedig szánkóz­tak.- Felsőbe már Somogy­jádra jártunk, majd Ka­posvárra kerültem. Kollé­gistaként havonta csak egyszer tudtam hazautaz­ni. Az első évben nagy honvágyam volt, nem ta­láltam helyemet a város­ban; ez még inkább Eddéhez kötött. Érettségi után Kéki Zoltán a családi tanács biztatására a jogi egyete­met választotta, s azt el­végezve a megyeszékhelyre ke­rült. Kaposvár jegyzője a hivatali teendők mellett szívesen jár szín­házba és hang­versenyekre, s megmaradt gyermekkori szenvedélye: a horgászat is.- Tizennégy Dr. Kéki Zoltán 1952-ben szü­letett Eddén. Az általános Is­kola után a kaposvári Tán­csics gimnázium tanulójaként érettségizett. Első diplomáját a pécsi egyetem jogi karán szerezte, másoddiplomáját a közgazdaság-tudományi karon. 1986-tól dolgozik a polgár­mesteri hivatalban, tiz éve Ka­posvár jegyzője. Nős, három gyermeke van. halastó volt akko­riban a szülőfa­lum kör­nyékén. Igen sokat jártunk horgászni, s így sze- r e 11 e m meg a pe- cázást. Olyannyira, hogy hazánk­ban kevés olyan víz van, ahol ne horgásztam volna. ____________■ Le lket is ápol a falugondnok Piros furgonjáról már messziről felismerik a falugondnokot. Felvinczy Irén férfiakat megszé­gyenítően sportosan veszi a ka­nyarokat Edde útjain. Nemcsak ebben jeleskedik, hanem a mun­kában is. S gyakran még az idő­sek lelki problémáit is igyekszik orvosolni.- Sokan csodálkoznak, hogy nő létemre cipelem az éthordókat - mondta. - Megterhelő a falugond­nok fizikai munkája, de mindig szerettem az embereket, így na­gyon szeretem a munkámat. Felvinczy Irén Marosvásár­helyről származik, dolgozott me- ósként, óvónőként is. Tíz éve költözött a faluba, s a szolgálat alakulása, három év óta ő végzi a falugondnoki teendőket. Egy ide­ig a maga autóját használta, ma már a szolgálat sokkal inkább a célnak megfe­lelő furgonjá­val járja a falut. Alkalmanként pedagógusi és pszichiáteri fel­adatokat is el kell látnia, gyakran ad jó tanácsot is a gondjaikkal hozzá fordulóknak. Mozgalmasak a falugondnok- asszony mindennapjai. Amellett, hogy hordja az ebédet a nyugdí­jasoknak, gyakran viszi őket buszhoz, orvoshoz vagy a ter­málfürdőbe. Befizeti a számlá­kat, s tartja a körjegyzőséggel a kapcsolatot. Tennivalói nem ér­nek véget a munkaidő leteltével: sokan nemcsak napközben, ha­nem este és ünnepeken is igény- lik a segítséget. _______ ■ Ok levél az ezermesternek Az eddeiek egyszerűen ezermes­ternek hívják, hiszen nincs olyan faépítmény vagy szerkezet, amit ne tudna megcsinálni. A 72 éves Budai Károly még ma is naponta fúr, farag a műhelyében, s készí­ti ismerősei és a falu számára a faalkalmatosságokat.- Bognár és asztalos a tanult szakmám - mondta Budai Ká­roly. - Évekig inaskodtam, s mes­teremtől, a polányi Pintér János­tól lestem el a fa megmunkálásá­nak fortélyait. Budai Károly egész életében dolgozott: remek kerekeket és szekereket készített a műhelyé­ben. Évekig a vadászat volt a mester szenvedélye; ma már azonban nem olyan az egészsé­ge, hogy az erdőt-mezőt járja, ezért inkább műhelyében fogla­latoskodik. Állítja: a mozgás kar­ban tartja a testét, munka nélkül nem tudná elképzelni napjait. Sokirányú tevékenységét Edde község emlékérmével ismerte el a képviselő-testület. Budai Károly keze munkáját dicsérik a játszó­téri hinták, mászókák, az utcai virágtartók és padok, meg a sza- badidőközpont berendezése is. ■ Edde legidősebb polgára a 85 éves Gróf János. 1916-ban született. Moz­galmas volt az élete, eb­ben szerepe volt a törté­nelmi változásoknak is. Az elemi iskolát elvégez­ve inasnak szegődött egy urasághoz. Ezekről az évekről kellemesek az emlékei. Hét évet töltött a miniszteri tanácsosnál, s meg kellett tanulnia a protokollt is. A háború szülőfalujában érte; igye­kezett előteremteni csa­ládjának a megélhetés­hez szükséges élelmi­szert. Katonának nem vit­ték el, mert fiatal korában egy körvadászaton elve­szítette egyik szemét.- A háború után gazdálkod­tam, hét hold földem volt - me­sélte. - Kukoricát, árpát, répát és takarmányt termesztettem, és lo­vakat tartottam. Aztán, amikor be kellett volna lépni a termelő- szövetkezetbe, inkább más fog­lalkozást választottam. így került az erdészethez, s ott Edde legidősebb polgára a 85 esztendős Gróf János hét évet dolgozott. Gróf János harmincegy éve ment nyugdíjba, s ma is vidáman telnek a napjai. Bár már nem kertészkedik, a ház körüli kitölti mindennapjait. Szí­vesen olvasgat, hallgatja a rádiót, emlékezik a múltra. S minden­nap hálát ad Istennek, hogy ilyen szép kort megért._____________■ disznók élnek a környék erdői­ben. A vadászterületeken ete­tőket és magasleseket is kialakí­tottak az erdő kezelői, ezeket vad- őrök gondozzák.______________■ mondta - a pályázatok, ezért min­den ilyen lehetőséget igyekszik ki­használni a testület. Edde az önhi­báján kívül hátrányos helyzetben levő települések közé tartozik, így központi támogatást kap. Szükség is van rá, hiszen gyakran a pályá­zatokhoz szükséges önrészt is ne­hezen tudja előteremteni az ön- kormányzat. Megyeri János el­Háláimét mond naponta

Next

/
Oldalképek
Tartalom