Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-09 / 158. szám
6. OLDAL 2001. Július 9., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Németh Endre, alpolgármester: Katona János, képviselők: Bálint György, Káin József, Nagy Jánosáé, Uhlár Istvánné. Körjegyző: Bikaliné Pápics Teréz. Háziorvos: Dr. Duró Ildikó. ■ Csákány A településről először egy 1389-ből származó Irat tesz említést. Eszerint Segesd várának javadalma volt Csákány. Öt évvel később Zsigmond király a Marczali családnak adományozta. A történészek szerint a község jóval régebbi eredetű.' mint ahogy azt az írások bizonyítják, középkori múltját azonban homály fedi. Nevének eredete sem ismert. A hagyomány szerint valamikor egy előkelő nemes vezetékneve volt Csákány. onnét kapta a nevét a falu. A XV. században már plébániával rendelkezett, két temploma volt és egy ferences rendi kolostora. 1586-ban száz évre török kézre került a falu és a hozzá tartozó vár. A község a XVIII. században kezdett újjáéledni a mai falu helyén. Ekkor Házy Simon volt a település birtokosa. A Balaton víz- szintjének szabályozásával, a XIX. század végén már jó minőségű termőföldek övezték a falut, s ez vonzotta a földbirtokosokat. A XX. század elején a községhez tartozott Hertelendypuszta, a mai Andormajor. Léhnerpuszta és Pajzspuszta. Csákányban a II. világháború után több mint 1200 ember élt. Ma 307 állandó lakója van. Azt beszélik a faluban... ..., hogy a mártír miniszterelnök Nagy Imre gyermekkorában a csákányi nagynénjénél töltötte a nyarak jó részét. Fél évszázaddal korábban egy másik, történelemből szintén jól ismert személynek is kapcsolata volt a településsel. Dessewffy Arisztidet, az aradi vértanút is rokoni szálak kötötték a faluba. ..., hogy már a középkorban vára volt Csákánynak. Az 1550- es évekből ennek már írásos bizonyítékai is vannak. Az erődítmény 1586-ban került török kézre. Nem mintha nem lett volna jól megépítve a vár, csakhogy a katonák hiányoztak belőle. A hősi harcban elesett szigetvári várjobbágyok híre azonban elré- misztette őket. Nemcsak Csákány, a szőcsényi vár is védtelen maradt. Az 1700-as években a vár alapjaira építették a falu műemlék jellegű, ma is álló templomát, amelynek érdekességét és értékét faragott barokk oltárai adják. ..., hogy nem tudják a fiatalok megvenni az eladó házakat, mert a külföldiek érdeklődése magasan tartja az ingatlanárakat. Ez is az egyik oka, hogy inkább más településeken maradnak azok, akik eredetileg csak tanulni mentek el Csákányból. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A CSÁKÁNYI ÖNKORMÁNYZAT AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Csákány a szegény gazdag falu Csákány polgármestere a település lelki vezetője is. Németh Endre azt mondja: a két munkát nem lehet egymástól elválasztani, de ha döntenie kellene, diakónusi hivatását fontosabbnak tartaná. Egy település élete ugyanis szerinte csak akkor lehet eredményes, ha lakóinak helyén van a lelke. Csákány az a falu Somogybán, ahol minden második házban külföldiek laknak. A korábban üresen álló porták meg is szépültek, a falu azonban nem látja hasznát ennek. Az állandó lakosok száma ugyanis folyamatosan csökken, így hiába a látszólagos gazdagság, évről évre kevesebb támogatás csordogál a falu kincstárába a fejkvótából. Az utak és a járdák állapotán éppen ezért évek óta nem tudnak javítani.- Sajnos ebbe a faluba olyan külföldiek települtek, akik sem anyagilag, sem erkölcsileg nem tudnak hozzátenni a faluhoz - mondta Németh Endre. - Talán négy-öt olyan család van, amelyik nem arra vár, hogy mi illeszkedjünk hozzá, hanem szeretné otthon érezni itt magát közöttünk. Támogatást az állam utánuk nem fizet, mivel nem állandó lakosok, az adójukból pedig alig a fele folyik be fejenként. A kevés lakos ellenére ugyanakkor a település kiterjedése nagy. Nagy az úthálózat és a falu működtetése is sokba kerül. Éppen ezért az idén szeretnénk megoldani a közvilágítás korszerűsítését és a vezetékes gázrendszerre is csatlakozni lehet már ebben az évben. Ezek a beruházások a falu számára is megtakarítást hoznak.- Milyen jövő vár Csákányra?- Jó minőségű meleg víz van a település határában, amely Németh Endre polgármester gyógyvíz. Jó itt a levegő és nagy a nyugalom. Talán az idegenforgalom lehetne az egyetlen kitörési pont. Ami azonban a jövővel kapcsolatban elgondolkodtató, hogy nagyon kevés a fiatal család Csákányban. Jövőnk igazából csak akkor lehetne, ha többen gondolnák azt a családalapítás előtt, hogy érdemes itt maradni és lete- lepedni a faluban. _____■ A csend vonzza a betelepülőket Csákány 180 házából 75-ben külföldiek laknak. Az első külföldi, aki a faluban házat vásárolt, egy magyar volt. Horváth Lajos Somogyból Németországba települt, onnét pedig Csákányba jött haza. Egyre több német család talál otthonra Csákányban Horváth Lajosnak egy barátja ajánlotta a falut és mostani házát. A környék tetszett neki nagyon, de azt nem állíthatja, hogy a házikóba is első látásra beleszeretett. Elsőre ugyanis nem is látta a házat, akkora gazban állt. Legalább öt éve nem lakták, így beletelt néhány hónap, amire kicsinosították. Most már seiüíni pénzért nem adnák és annak is örülnek, hogy nem a Balaton-parton telepedtek le.- Költözhettünk volna Balatonföldvárra is, de mire úgy döntöttünk volna, megismertük ezt a falut és nem akartunk mást - mondta Horváth Lajos. - A feleségem német és főként ő szerette volna, hogy egy nyugalmas helyen telepedjünk le. Ez sikerült. Itt nincs nagy forgalom, kedvesek az emberek és gyönyörű a környék. Tulajdonképpen jobb helyet alig találhattunk volna. Akinek van egy autója, annak ez a legideálisabb. Nyugalomban élhet és alig negyedóra autóúttal mindent elérhet, amire szüksége lehet. Nagy üzleteket, termálvizet, szórakozási és művelődési lehetőséget. A városok hátrányaitól azonban mentesül. Itt mindössze egy bolt van, még kocsma sincs Csákányban. Nekem az a véleményem, hogy a lehető legjobb utat találta meg maga számára Csákány. Itt nem arra kell várni, hogy felépül az üdülőfalu. Itt már készen van. Emlékszem, akkor hogy nézett ki a település, amikor először jártam itt. Ha erre a falura nem találnak rá akkor a külföldiek, a házak fele talán már nem is állna. ■ Gondnokra vágyik a falu Csákányban több mint száz nyugdíjas él. Az idősek magas aránya mellett az is nehezíti a település életét, hogy költségvetésének több mint egyharmadát, 35 százalékát szociális célokra kell elköltenie. Éppen ezért régóta szeretne egy gondnokot a falu. A település pályázatot készített annak érdekében, hogy az ehhez szükséges pénzügyi háttér rendelkezésre álljon. Egy gondnoki autót és támogatást szeretne nyerni azért, hogy az idős embereken segíteni tudjon. Megoldódna a gyógyszerbeszerzés gondja és orvoshoz is elvihetné a rászorulókat. A településen harminc gyermek él, .sokan közülük hátrányos helyzetű családban. Nekik is segíthetne, ha lenne a településnek egyTőáMsújninde^ Elfogynak a tősgyökeresek Simon Lajos az egyik legidősebb azok közül a csákányiak közül, akik még a faluban születtek. A tősgyökeres falusiakból mára alig maroknyi ember maradt. Az idős csákányiak jobb közbiztonságra vágynak- Amikor mi voltunk fiatalok, több mint ezer ember lakott Csákányban - mondta Simon Lajos.- Akkoriban két tanító volt a faluban, és hat osztályban több mint száz diák tanult. Most nálam már csak egy idősebb ember él a faluban. Elfogytunk, de kevesebben élték le itt az életüket, mint ahányan elmentek innét. Simon Lajos szerint a legtöbben akkor mentek el, amikor megszűnt a faluban az iskola meg a szövetkezet.- Keserves volt akkoriban az élet. Nehéz volt boldogulni, de megértő és összetartó volt itt a nép. Most sokan még idős fejjel is elköltöznek. Néhány év óta ugyanis sokat romlott a közbiztonság. Nyolcvanéves fejjel dolgozgatunk a kertben, aztán ellopják amiért gürcölünk. Volt, hogy el sem vitték a hagymát meg a krumplit, csak mielőtt megérett volna, kiásták az egészet. Persze, hogy félünk mi öregek, hiszen nincs, aki megvédjen. Szomorú, hogy idejutottunk, hogy aki teheti, öreg napjaira itt kell hagyja a szülőfaluját. _________ ■ Vá r lett a templomból Az 1500-as években a ferences rend egyik központja működött Csákányban. A barátok a török elől menekültek el a faluból, helyettük azonban egy újabb híres szerzetes érkezett, már papnak a településre. A csákányi vár abból a templomból épült fel, amelyet a ferencesek hoztak létre. A rend ugyanis hiába erősítgette a kolostort, négy barátot megöltek falai között a portyázó törökök. Az idegen betörés után a ferencesek felszámolták csákányi központjukat és a török veszély után sem tértek vissza ide. A kolostorukat a veszprémi egyházmegyének ajánlották fel. Ide került plébánosnak az orFerencesek szág egyik leg- képzettebb pálos szerzetese, Pacsay János István, aki a budapesti országos pálos könyvtár utolsó könyvtárosa volt. Miután II. József feloszlatta a rendet, Csákányba helyezték. Falubeli szolgálata azonban csak évszázadokkal később lett érdekes. Kiderült ugyanis, hogy a rend feloszlatásakor ő is kapott azokból a Szent István-ereklyék- ből, amiket a rend feloszlatásakor osztottak szét a pálosok között. Az ereklyét a plébános a nagyszakácsi templomban rejtette el, ez azonban csak néhány évvel ezelőtt a végrendeletéből, véletlenül derült ki. A templomból épített várból egyébként 1760- ban ismét templom lett. A település mai műemlék jellegű templomát akkor a vár alapjaira és főfalainak megőrzésével építették. A Ferences rendet Assisi Szent Ferenc alapította. A kolduló rendet IV. Béla hívta az országba az 1200-as évek közepén. Hazánkban gyorsan megszerették a ferenceseket, ezért nem is szerzetesnek, hanem barátnak hívták őket. A török időkben a legtöbb rendházuk elpusztult, de aztán újból építették őket. Az 1950-es évekig mindenütt jelen voltak az országban. 1989-ben alakultak újjá. Most két rendtartományuk működik: a Boldogságos Szűz Máriáról és Kapisztrán Jánosról elnevezett. Frizurák és méhkaptárak Csákányban sok a betelepülő. A legkalandosabb úton azonban mind közül bizonyára Cigoth Viktor érkezett a faluba. 1945-ben a szüleivel menekült Horvátországból a településre. Viktor bácsi gyorsan megszerette a környéket és évtizedeken keresztül a település kedvenc fodrásza volt. A frizuráknál egyvalamit azonban mindig jobban szeretett: a méheket.- Most 70 család méhről gondoskodom - mondta Cigoth Viktor. - Volt persze fiatalabb koromban ennél sokkal több is, de már nem bírnék el többel. Csákányban egyébként öröm a méhészet. Sokféle értékes, mézelő növény megtalálható itt karnyújtásnyira, a falu határában. Régebben több mint 15 méhész volt Csákányban. Mára én maradtam egyedül közülük. Én egyébként egy kisebb kassal kezdtem. Később egy tehenet adtam azért el, hogy méCigoth Viktor méhei is szeretik a falut és környékét heket tudjak vásárolni az árából.- Szereti a mézet?- Nagyon és én tapasztalatból mondhatom, hogy a méz az orvosság. Sajnos nálunk csak kevesen hiszik ezt el. Az én kedvencem például a vegyes virágméz. Szerintem annak a méznek a legjobb az aromája. Ezenkívül megterem itt az aranyvessző méze is. Ez egy igazán különleges fajta és ettől a legértékesebb azok közül, amit itt pörgetni lehet ________ ■ Va llás, kontra fejlődés Egy évtized alatt elment a lakosság háromnegyede Nosztalgiával emlékeznek akik megélték, legendaként mesélik akik később születtek: Csákány valaha a körzet központja volt. A két világháború között vezető szerepet játszott Csákány a térségben. A körjegyzőség székhelye volt. Hozzá tartozott Somogysám- son és Somogyzsitva is. Itt lakott az orvos és 1950-ben Csákányban alakult meg az első téesz a régióban. Nem sokkal később a tervek is elkészültek: új iskolát és gyógyszertárat szerettek volna építem a faluban. Aztán az ötvenes évek végén már Somogysámsonhoz tartozott a falu. Az idősebb csákányiak ezt azzal magyarázzák, hogy a település lakosságának vallásosságát nem lehetett letörni. A csákányiak rendszeresen jártak templomba, kereszteltettek és esküdtek az egyház színe előtt és a búcsújukat is mindig a napján ünnepelték. Hiába esett hétköznapra Nagyboldogasszony ünnepe, megülték azt akkor is. A faluban az egész főutcát elfoglalták a búcsúi sátrak, amiket még Nagykanizsáról is eljöttek megnézni. A település papjait hiába költöztették gyakorta, a vallásosság mégsem csökkent. Az idősek szerint ez volt az oka annak, hogy a hatvanas években itt szüntették meg elsőnek az iskolát, majd az építkezések helyett a körjegyzőség székhelye is a szomszédba, Somogysámsonba került. Legtöbben ezekben az években hagyták el a falut. A község lélek- száma egy évtized alatt a negyedére csökkent. ■ A L M A N A C H - 0 3 7
