Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-18 / 140. szám
6. OLDAL 2001. Június 18., Hétfő Hollád: kiaknázatlan adottságok Hollád sosem volt nagy falu, arra azonban büszkék lehetnek az itt lakók, hogy nagy gazdagságot osztott rájuk a Teremtő. Elhelyezkedése, természeti értékei, nyugalma és fekvése igazán fölértékelik a települést. Éppen ezért csodálkozni való, miért fogy évről évre a község állandó lakosainak a száma.- Évente átlagosan hat-hét ember- költözik. A település adottságai elrel vagyunk kevesebben - mondta Nagy Tibor, Hollád polgármestere. - Idős a lakosság, de sok fiatal is ellenére, mert nincs lehetőség, nincs munka Holládon. Van azonban nyugalom, páratlan kis-balatoni élővilág, gazdag vadállomány és gyönyörű környezet. A vadászok éppen úgy hódolhatnak szenvedélyüknek a falu határában, mint a horgászok vagy a bakancsos turisták. Ezt egyre többen fölfedezik. 15 portán németül beszélnek, két házat pedig fővárosi nyugdíjasok vásároltak meg nyári menedéknek, amiből a már említett adottságok miatt azután folyamatos itt-tartózkodás lett. Nagy Tibor polgármester is az aktív évek után Budapestről tért vissza a gyökerekhez, a szülői házba. 1994-ben választották Hollád első emberének. Azóta korát meghazudtoló lendülettel és optimizmussal fáradozik a holládiak boldogulásáért.- 325-en vagyunk, ebből 150 nyugdíjasunk van, 90-en munkaképesek, akiknek legalább a tíz százaléka munkanélküli. Most azon fáradozunk, hogy valahogyan legalább idénymunkát tudjunk teremteni nekik. Tárgyaltunk a nagykanizsai izzógyárral és a zalaegerszegi gyümölcsfeldolgozóval. A jövőt hosszú távon azonban inkább a lakosság átképzésében látjuk. Az elképzelésünk az, hogy olyan mesterségeket élesztenénk újjá, amiknek itt, a településen volt már hagyománya. Ilyen a szőnyegszövés, a kosárfonás és a különféle faipari munkák. Ezenkívül persze az idegenforgalomra is szeretnénk nagyobb gondot fordíNagy Tibor polgármester tani. Részben emiatt is fejlesztjük évek óta erőnkön felül a falut. Az elmúlt nyolc évben tízmillió forintot költöttünk arra, hogy komfortosabb legyen. Ma már csak a csatorna hiányzik. Ezt a kistérséggel összefogva szeretnénk mielőbb pótolni. ____________________■ Ho llád uomummE Hollád nevét Tikoséval együtt egy oklevél említi először 1496-ban mint Szenyér várának a tartozékát. Egy 1536-ban kelt adólajstrom már önálló településként tartja számon. A török szinte porig rombol- BHRIH ta a falut. A pusztítás után mindössze néhány ház marad. A települést csak 1712-ben építik újjá - a korábbi helyén - a holládl elődök. 1726-tól a Festeticsek, később az egyház birtoka. A XX. század elején csaknem ezren éltek Itt. Lakosai nádvágással és nád feldolgozásával, halászattal és a föld megművelésével keresik a kenyerüket. 1932-ben iskolát építenek. A falu 1950-lg a balatonszentgyörgyi körjegyzőséghez tartozik. Azután 1964-lg önálló tanács Irányítja a település életét. Az ezredforduló után nem sokkal 325-en várják Holládon a szebb napokat. A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Nagy Tibor. Az alpolgármester: Koltai Sándor. A képviselő-testület tagjai: Baksics Jenő, Horváth János, Kovács Árpád, Sifter Aranka. A jegyző: Győréi Józsefné. A háziorvos: dr. Darabont Ferenc. A plébános: BrieberLászló. Az óvodavezető: Osvald Jánosáé. m Horgász-vadász paradicsom A település címerében látható szarvasfej arra utal, hogy a környéken mindig jelentős volt a vadászat. A falu környezetében található tölgyerdők évtizedek óta vonzzák a külföldi vendégvadászokat is. Az erdőkben a Somogyi Hunor Vadász- társaság puskásai ügyelnek a vadállományra.- A társaság 17 ezer hektáros területének a holládi Dr. Berényi Sándor csak egy kis része, mégis jelentős - mondta dr. Berényi Sándor, a társaság elnöke. - Elsősorban elhelyezkedése miatt szerencsés, mert ugyan van ennél sokkal jobban vadászható terület, mégis sokan keresik. A Balatonon nyaraló vagy a Hévízen gyógyuló vadászok előszeretettel jönnek a közeli Holládra. Elsősorban nagyvadban gazdag terület ez. Szarvasra, őzre és vaddisznóra lehet a környéken eredményesen vadászni. Nemcsak a puskások, a horgászat iránt érdeklődő autósturisták is kedvelik a környéket, hiszen a néhány kilométeres autózás után bármelyik irányban gazdag vizeket találni. A települést környező csatornákon, a Balatonon és a Kis-Balato- non egyaránt hódolhatnak szenvedélyüknek___________ ■ Óv odások sokszínű napjai Segítenek a kicsiknek ledolgozni a hátrányt Az óvodában tevékenység-központú pedagógiai program szerint dolgoznak, ezt azonban kiegészítették sokféle érdekességgel. Szem előtt tartották a helyi adottságokat: a természet közelségét és a falusi hagyományokat, így nemcsak a jeles napokról emlékeznek meg. Az ovisoknak saját kiskertjük van, s ott cukorborsót termelnek, és nap nap után találkoznak a háziállatokkal is.- Ebbe az óvodába sok kisgyermek jön szociálisan és kulturálisan hátrányos környezetből - mondta Osvald Jánosáé óvodavezető. - Úgy alakítjuk ki a tantervűnket, hogy ebből minél többet le tudjanak küzdeni az alatt a három év alatt, míg idejárnak. A mentális és szellemi fejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a sportra és a környezetismeretre is. Ehhez nagyon szerencsések az adottságaink. Pályázati forrásból sikerült berendeznünk egy tornaszobát, nagy az udvarunk, és közel van az erdő is; akár mindennap kirándulhatunk. Igyekszünk minél többször kimozdulni a faluból. Színházi előadásokra, a Balatonhoz vagy a környező nagyobb városokba is rendszeresen elvisszük a gyerekeket. Az oldalt írta Fábos Erika. Fotók: Kovács Tibor Családi turizmus a Balaton hátterében Az ausztráliai futómadaraknak első ránézésre kevés közük lehet a turistacsalogatáshoz. Tulajdonképpen nincs is, elsősorban egészséges húsáért tenyésztik őket a holládi portán, de mint kiderült, látványosságnak is beillenek. Amikor néhány évvel ezelőtt fölfedezték Holládot, azért szerettek bele, mert könnyen megközelíthető, mégis családi- Egy üdülőfalu tervét dédelgetik as és csöndes falura leltek. A szomszéd házat azért vásárolták meg, mert arra gondoltak, talán egyszer idegenforgalmi célra is hasznosíthatják, a pincét pedig már kimondottan a terveik megvalósításáért. Az üdülőfalu ötletét szakemberek segítségével dolgozták ki. Megvalósítani azonban eddig nem sikerült: nem találtak hozzá megfelelő pályázati lehetőséget. Rassiga Katalin most úgy döntött: lesz, ami lesz, belevágnak. A nyáron már turistákat fogadnak a felújított holládi parasztportákon.- Hazai családokra és külföldi turistákra egyaránt számítunk - mondta Rassiga Katalin. - Ezeket a szállásokat önerőből is el tudjuk készíteni, a kiszolgálólétesítmények építéséhez azonban pályázni szeretnénk. Egy úszómedencét és egy fedett teraszt tervezünk. Ezekre a beruházásokra azért van szükség, mert tavasztól késő őszig képzeltük el az üdültetést. Igazából nem a nyári balatoni turistákra alapozunk, hanem azokra, akiknek inkább a barátságos környezet, a természet és a családi együttlét jelent ítikapcsolódást. A programok már készek: a magyar hagyomány és a gasztronómia áll a középpontban. A vendéglátók azonban ebben az esetben nem cigányzenére és bográcsgulyásra gondoltak. Szeretnének tiszta forrásból és valami eredetit meríteni. A gyerekeknek külön szórakozási lehetőséget eszeltek ki: játszópark és szelíd háziállatok foglalják le az apróságokat. Tudja-e... ..., hogy Holládon él a megye legidősebb asszonya? Bende Józsefné 1898-ban született, és idén októberben már a 103. születésnapját ünnepli. .... hogy leánykökörcsint, ár- valányhajat és borókát Holládon ugyanazon a helyen lehet megcsodálni? A Kámán-dombnak azonban nemcsak ez az érdekessége, hanem az is, hogy 1261-ben már írás említette, és valamikor itt volt a Marcali-hát egyetlen kőbányája. ..., hogy a környék híres betyárját Pörkűt Marcinak hívták? Sírja a Hollád melletti erdőben, a fák között a mai napig megtalálható. Igaz, az utóbbi időben vannak, akik azt tartják: nem a betyár van ott eltemetve, hanem egy áldozat. Egy ismeretlen átutazó, akit mielőtt megöltek volna, megégettek a betyárok, s Marci erről kapta a Pörkűt nevet. ..., hogy a falu melletti szántót aknamezőnek nevezik. A területet a háború előtt Kismező- nek hívták. Mai, egyre ritkábban használt nevét onnét kapta, hogy ott a II. világháború után aknák maradtak. Vajda Józsefet, a falu kisbíróját küldték oda, hogy robbantsa föl, ez azonban rosszul sikerült, és a kisbíró meghalt. ___________ ■ Az oldal elkészítését a holládi önkormányzat támogatta. Kápolna Bar kisasszonynak Félbemaradt a falukrónika Néhány éve a település összefogásával és egy speciális építészeti eljárással sikerült megmenteni a pusztulástól a holládiak büszkeségét. A Bari-hegyen álló Szent Donát-kápolna a kirándulók zarándokhelye. A hegyi kápolnát a környék legrégebbi egyházi emlékei között tartják számon. A falu egykori birtokosának, Széchenyi Györgynek a felesége, Jakabházy Saller Judit építtette 1785-ben. A kápolna a marcali hátság egyik legszebb panorámá- jú részén, megszentelt helyre épült: az egykori Bar község Szent Miklós-templomának helyén emelték, a Bar kisasszonyról elnevezett helyen. A névadó kisasszony, annak a Bar családnak volt a legkedveltebb tagja, amely a tatárjárás előtt birtokolta a települést. Az új kápolnát Szent Do- nátnak, a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére szentelték. Az országos műemléki felügyelőség támogatásával 1995- ben felújították. A teljes helyreállításához azonban szükség volna további hatmillió forintra, s ehhez pályázaton szeretne hozzá- jutni a falu. _____________■ Mú ltat őrző ősi dűlőnevek Kovács József szereti a faluját. Éppen ezért döntött úgy, hogy ösz- szegyűjti a régi helyneveket, amelyek Holládhoz tartoznak. A munka elején még nem is gondolta, hogy több mint 160 dűlőnevet, kutat, keresztet tud majd megörökíteni. A kis könyvben nemcsak a neveket jegyezte föl, hanem a helyek rövid leírását és történetüknek érdekesebb fejezeteit is.- Itt születtem Holládon, és úgy gondoltam, ezek a nevek jellegzetes kifejezései egy életformának, ami azonban már eltűnt. Legalább ezek a helynevek tartsák fenn az emlékezetét - mondta Kovács József. - Sokra emlékeztem magam is, de segítettek a település öregjei is. Ezzel a szabadidőmben foglalkoztam. Jó munka volt, hiszen nemcsak leírtam, hanem be is jártam az egész területet. A helynevek alapján egy kézzel rajzolt, részletes térkép is készül, ezen pontosan megjelölnek minden régi nevet - azokkal az egykori építményekkel egyetemben, amikről még sokan tudnak, de már eltűntek, megsemmisültek. ■- A felszabadulás negyvenedik évfordulójára adták ki az utasítást, hogy a falu történetét fel kell dolgozni - mondta Péter Ferenc. - Először azt sem tudtam, hogy álljak neki a nagy munkának, de aztán lassan mégis elkészültem vele. Két hónapig tartott, amire levéltárból, innen-onnan összegyűjtöttem mindent. Ez volt az első ilyen munkám, soha előtte nem foglalkoztam a település történetével. Igaz, sokat tudtam hallomásból, mert itt születtem Holládon és a régi öregek, amikor még több idő volt a be- •szélgetésre, sokat meséltek. Persze azóta Péter Ferenc a nyolcvanas évek elején írta a falukrónikát már büszke vagyok rá, hiszen az én gyűjtésem az egyet- volt. Alig a harmadára fogytunk, len falutörténetről készült össze- Sajnos nem csoda. A mai fiatalok foglaló. Azóta nem foglalkoztam itt már nem találják meg a számí- vele, de ha valaki érdeklődne tásukat. A mi gyerekeink sem; az iránta, már lenne mit tennie, egyik Szombathelyen, a másik mert én csak a nyolcvanas évek Budapesten lakik. Sajnos hogy elejéig jutottam. A legérdekesebb így van, de lassan már csak múltamit találtam, hogy valamikor ja van ennek a falunak, ennek a községnek ezer lakója __________________________1 A L M A N A C H - 0 7 2________
