Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

6. OLDAL 2001. Június 1., Péntek ü Somogytamóca Somogytarnóca Ár­pád-kari település, a Tibold nemzetség ősi birtoka. Nevét 1231-ben említi elő­ször oklevél, 1250- ben már a határát is részletezi. 1467-ben hozzá tartozik Kis-Tarnóca. 1526-ban Perneszi Ferenc és a testvérei kapják meg királyi ado­mányként. Több tulajdonos után végül 1667-ben került a Széchényi család bir­tokába, és a csokonyai uradalomhoz tar­tozott. Somogytarnóca az 1830-as évek­ben lett önálló község. 1873-ban Szé­chenyi Ferenc építtette a ma Is álló kas­télyt. Barcs várossá válásakor veszítette el újra önállóságát a falu. Somogytarnó- cának jelenleg 780 lakosa van. A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője a barcsi képviselő-testület. Emel­lett tevékenykedik a településré­szi önkormányzat, amelynek a tagja: Szőllősi Mihály, Kiss Jó- zsefné, Meszler József. A jegyző: Balázsné dr. Vás- tyán Krisztina. Az óvoda vezetője: Seres Lászlóné. m Lak várná a papot Jó ideje üresen áll a papiak, pe­dig a tarnócaiak szívesen ven­nék, ha lenne plébánosa a falu­nak. Még Esztergomba is írtak a részönkormányzat tagjai, hogy küldjenek papot Somogytarnó- cának, plébános helyett azon­ban csupán elutasító válasz ér­kezett. Eszerint a frissen végzett egyházi emberek inkább a váro­sokba kívánkoznak, az idősek pedig a korúk miatt nem vál­lalkoznak rá, hogy eljöjjenek a kis településre. Jelenleg a lábodi plébános misézik, s hirdeti az igét Somogytarnócán. _______■ Az o ldalt írta: Nagy László Fotó: Béres Ferencné Az oldal elkészítését a barcsi önkormányzat támogatta. Címert szeretne Somogytarnóca Előnye és hátránya egyaránt van az önállóság hiányának. A Barcshoz tartozó Somogytar­nóca megtapasztalta mindket­tőt. Közel a város, könnyen megközelíthetők a barcsi intéz­mények és munkahelyek, kom­fortosabb a település. Ugyanak­kor a településrészi önkor­mányzat csak 300 ezer forint­ból gazdálkodik, a közös kalap­ból pedig nehéz kihúzni a pénzt. Egyedül képviselem Somogytarnócát a barcsi képvi­selő-testületben, egy szavazat pedig nem sokat ér - mondta Szőllősi Mihály, a települési részönkormányzat vezetője. - Sokan úgy gondolják a faluban, hogy jól járnánk az önállóság­gal. Jó eljátszadozni ezzel a gondolattal, de nem tartom megvalósíthatónak. Annyi szá­lon kötődik Barcshoz a falunk, hogy értelmetlenség volna sza­kítani. Marad tehát a település- részi státusz, de az önállóság­nak legalább a jelképére szeret­nénk szert tenni: címert szeret­ne Somogytarnóca. Sok feladat vár elvégzésre a faluban: utakat, vízelvezető ár­kokat kellene rendbe tenni, s hasznosítani a lakótelep mögöt­ti területeket. Ezt a sportegyesü­let kérte edzőpályának. Szük­ség volna parkgondozókra is.- Furcsa helyzet, hogy a ci­gány városrészben egy egész csapat végzi ezt a feladatot, ná­lunk pedig egyetlen ember. Ját­szóterek is kellenek. Nyakun­kon a nyár, és nincs hol játsza­ni a tarnócai gyerekeknek. Elégedettek az orvosi ellá­tással, szeretnének azonban egy kis patikát, ahol helyben megkaphatnák legalább a gya­koribb gyógyszereket. Az autó­buszvárót is szeretnék rendben tudni, mert jelenlegi állapotá­ban a park szégyene. Riasztót szerelnének a faluházra és az óvodára, mert ma még szabad prédája a betörőknek. A helyi képviselők szerint sok dolog nem is pénzkérdés; például, hogy a posta ne csak délig le­gyen nyitva. Büszkeségre is bőven van ok Somogytarnócán: elégedettek az arany minősítésű kórusuk­kal, büszkék a focistáikra, akik jóval kevesebb támogatással ugyanabban az osztályban fo­ciznak, mint a barcsi csapat. A faluházukat a megye egyik leg­szebb ilyen építményének tart­ják, a tarnócaiak összetartását pedig Somogybán a legerősebb­nek. ■ Szőllősi Mihály a részönkormányzat vezetője Azt beszélik... ..., hogy vannak, akik szégyellik a falujukat. Egykor cselédek lakták ezt a települést, s emiatt néhá- nyan inkább letagadják, hogy somogytamócaiak. Ugyanebből az okból inkább barcsi óvodába járatják a gyereküket a helyi jó színvonalú intézmény helyett. ..., hogy egy helybeli, haragosa kertjébe eresztette a szennyvizet, máskor a szemetet hajigálták át egymáshoz. Olyan is előfordult, hogy szennyes alsónadrágot és bugyit húztak a kerítésoszlopra. ..., hogy Tamóca híres a lakók összetartásáról és arról, hogy ne­hezen fogadja be az idegeneket. Akik nem illenek ide, azokon át­néznek a helybeliek. Voltak, akik emiatt költöztek el. Cigányfamíli­ának sem sikerült megvetnie a lá­bát, csupán egy család tudott be­illeszkedni. A helybeliek szerint addig jó, amíg ez így van, mert részben ennek is köszönhető a jó közbiztonság a faluban. ______■ Ha gyományőrző apróságok Gyönyörű környezet­ben tölti napjait a fa­lu 12 óvodása. A tá­gas udvart erdő öve­zi, a szépen berende­zett teremben pedig sok a játék. Panaszra az óvónőknek sem lehet okuk, hiszen a gyermekek kis száma kedvez a műhely­munkának is. 26 éve működik a tarnócai óvoda, Seres Lászlóné éppen ennyi ideje dolgozik itt. Az óvo­davezető elmondta: mindent megtettek azért, hogy jól érez­zék magukat az apró­ságok. Munkájukat szerencsére segítik a szülők, támogatják a helyi vállalkozások.- Nagy figyelmet kap a zenei nevelés és a hagyo­mányőrzés. Fölelevenítjük a vi­dék hagyományait, s az ovisok rendszeresen bemutatkoznak a falu közönsége előtt is a népi játé­kokkal - mondta az óvónő. A csoportban együtt van a há­rom- és a hétéves gyermek. A szakember szerint azonban ez a Az ovisok megnyugodhatnak, továbbra is járhatnak a kedvenc óvodájukba hasznukra válik, mint ahogy az is, hogy egy értelmi fogyatékos kicsi is ide jár.- Szándékosan tartottuk itt, s az idő minket igazolt. Neki is jót tesz, hogy az egészségesek kö­zött van, a többiek pedig türelmet s emberséget tanulnak. Évekkel korábban volt olyan vélemény, hogy meg kellene szüntetni az óvodát; mára azon­ban elmúlt ez a veszély. Bár ma is kevés a gyerek, a falu ragaszko­dik az intézményéhez. Úgy tűnik, hogy a létszámgond is enyhül: jö­vő szeptemberre már 18 óvodásra számítanak. Örömmel lépnek Rozsdás Szögbe Iskolából kézművesműhely Kézművesház lett a tarnócai iskola épületéből. Az átalakítás mára be­fejeződött, és harminc embernek ad munkát az új műhely. Az épüle­tet iskolaként nem lehetett tovább használni, több helyisége is életve­szélyessé vált. Ezért úgy döntött az önkormányzat, hogy átadja olyan vállalkozásnak, amely felújíttatja és hasznosítja, azaz munkahelye­ket teremt. Ezt mára teljesítette a kiválasztott cég. Kis András vállal­kozó Szigetvárról költözött át Barcsra, és Somogytamócára tele­pítette az addig Baranyában műkö­dő vállalkozását. ■- Ezzel az üzlettel mindenki jól járt. Értékes és szép telepet kap­tam, s a település is megoldást ta­lált a tönkrement épület helyreállí­tására, az emberek pedig munká­hoz jutottak - mondta. - A har­minc dolgozó közül csak négy a helybeli, a többi Barcsról, Csoko- nyavisontáról jár át. Tízen-tizen- ketten dolgoznak a műhelyben, a többiek otthon végezhetik a felada­tukat. Egyebek között bőrdíszmű, bi­zsu és elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkoznak. Német­országból, Stuttgart környékéről kapják a megrendelést, s hat part­nerrel tartja a kapcsolatot és évek óta megbízhatóan működik a vál­lalkozás. ■ Tizennyolc év dalban Tizennyolc éve énekel a tarnócai asszonykórus. Az ország majd minden táján fellépett már; járt Szlovákiában, Erdélyben, Horvát­országban, Németországban is. Legutóbb a barcsi horgászmajáli­son és a babócsai nárcisznapon daloltak nagy sikerrel. A Péter Lajosné művészeti vezetésével működő kórus nemcsak a közön­ség, hanem a szakemberek elis­merését is kivívta: arany minősí­tést szerzett. Kiss Józsefné, az együttes ala­pító tagja elmondta, hogy sok él­ményt köszönhetnek az együttes­nek. Világot láttak, s mindenütt szeretettel fogadták a jó hangú és víg kedélyű asszonyokat. Székelyudvarhelyen virággal do­bálták meg őket. A családok megszokták, hogy a kórus központi helyen van az asszonyok életében. Hetente pró­bálnak, fellépés közeledtével még gyakrabban. Somogy, Zala és az Ormánság dalait éneklik. Gyökeres gond a temetőben A falu lakossága két részre oszt­ható: aki már belelépett a tarnócai Rozsdás Szögbe és aki még nem. A legtöbben örömmel teszik meg ezt a lépést, mert tudják: Somogy- tamócán sajátos gyógyszer van erre a bajra. A Rozsdás Szög ugyanis nem más, mint kellemes pihenőhely, nevét egy whisky alapú - helyben megkóstolható - kanadai koktélról kapta. A vállalkozók a falusi turiz­musba igyekeznek a beruházás­sal bekapcsolni Somogytarnócát. Szándékuk szerint ez lesz a tér­ségbe látogató lovas és kerékpá­ros turisták egyik állomása, s itt a termálfürdők vendégei meg a Dráva mentén vadászók is meg­pihenhetnek. Ballon Kornélék igazi családi szórakozóhelyet ala- tótottak ki a falu határában, ahol játszótér és madáretetők várják a gyerekeket, jó hangulatú kerti partik a szüleiket. Később állato­kat is hoznak ide: csacsi, racka- juh teszi még hangulatosabbá a helyet. A fiatalok mindenesetre hamar ide szoktak. De nem csak a helybeliek, mert Babócsáról, Csokonyavisontáról, Szülőkből is jönnek. A probléma és a fák gyökere meg- és sikerült találni szakembert is, aki maradt Somogytarnócán. A szak- vállalkozott a fák kivágására. A emberek szerint életveszélyessé munkát elvégezték, azonban most váltak a temető 120 éves fenyőfái, kiderült: a fák gyökerét a földben ; Attól lehetett ázonban tartani, hagyták, jóllehet gyökerestől kellett ; hogy kegyeletsértés lesz a fakiter- volna eltávolítani azokat. Mindez | melés vége, mivel a fák és a sírok akkor derült ki, amikor a részön- ! nagyon közel voltak egymáshoz, kormányzat megvizsgáltatta a terü- Hosszú vita után mégis a vágás letet, mert egy új utat szeretett vol- mellett döntött az önkormányzat, na építtetni a temetőbe. ________■ Mú ltkutató muzsikus A somogytarnócai Horváth János évtizedek óta kutatja a falu múltját. 1957-ben került ide, és azóta érdekli a település története. - Nem a dokumentumokat bújom, hanem az idősektől igyek­szem minél többet megtudni a település történetéről - mondta a tarnócai rokkant- nyugdíjas. - Mivel általában én citerázok a nyugdíjas ren­dezvényeken, közben nagyokat beszélgetünk. Azt lehet mondani, hogy muzsikálás közben kutatom a falu múltját. Persze ez a forrás kevésbé megbízható, mint a levéltári dokumen- Horváth János nem csak játssza, kutatja is a zenét tumok, viszont sok olyan részletet is tartalmaznak, ame- onnét ment rokkantnyugdíjba, lyeket hiába keresne az ember a Nemcsak a falu, hanem a saját papírokon. háza történetét is jól ismeri. Mint A férfi sokáig a barcsi mondta, ez volt az első ház, amit rendőrségnél, majd egy gépjavító a háború után Somogytarnócán műhelyben dolgozott. 23 év után építettek. _______________ m Ba jnokokat nevel az év edzője Sikert sikerre halmoznak a karatésok. Év eleje óta 12 versenyen vettek részt, többön, mint tavaly egész évben. S mindenhonnan jó eredménnyel tér­tek haza. Hozzászoktak a sikerhez, hiszen már évek óta a város egyik legeredményesebb sportága ez: a gyerekek szinte minden elismerést megszerez­tek, ami elhozható. Világkupa-győzelem, magyar ! bajnoki cím több korosztályban és sikeres diákolim­piák. S ebben igen nagy érdeme van az edzőjüknek, j A somogytarnócai Erdős Zoltán tíz éve oktatja a j küzdősportot. A munkáját évek óta elismerik: két­szer választották Barcson az év edzőjének, és me­gyei kitüntetést is kapott a diákolimpiái bajnokok neveléséért. Csurgón kezdett karatézni, s közben elvégezte a sportoktatói iskolát. Először Babócsán edzősködött, majd Barcson és Csokonyavisontán. Most műszaki főiskolára jár. Azt mondja: ennek a sportnak jellemformáló ereje van.- Bár sokan állítják az ellenkezőjét, egy csöppet sem erőszakos a karate. Épp ellenkezőleg: a gyere­kek kultúráltabbá válnak. Megtanulják, hogy mie­lőtt cselekszenek, először mindig gondolkodjanak. Az edzésen levezetik a feszültséget, a tudással pe­dig önbizalmat kapnak. Nem véletlen, hogy nálunk nincs fegyelmezési gond. ■ Erdős Zoltán tíz éve oktatja az ifjú tehetségeket karatézni Elfogyott az ifihaz anyaga Nagy lendülettel álltak neki a tarnócai fiatalok az egykori ta­nácsház helyreállításához. De a munka félbemaradt, nincs ugyanis pénzük építőanyagra. A múlt év végén kapták meg a fi­atalok a barcsi önkormányzattól az üresen álló, tönkrement épü­letet, hogy ott kialakítsák ifjúsá­gi klubjukat. 150 tarnócai polgár írta alá akkor a kérelmüket, s a képviselő-testület egyhangúlag megszavazta az átadást. A felújí­táshoz szükséges építőanyagról azonban nem született döntés. Az ifjak vállalták, hogy in­gyen dolgoznak a klubért, s 20-25 legény Koller Zoltán irá­nyításával rendbe is tette a pad­lásteret, elbontotta a tönkre­ment közfalakat. A befejezés­hez azonban most az önkor­mányzat segítségét várják, mert támogatás nélkül a jó szándék hiábavaló. . ■ ALMANACH - 020/A o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom