Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

2001. Június 5., Kedd 9. OLDAL BAT-összefoglaló Drágul a dollár A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten közel 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős devizapiacon pedig 10,1 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz cserélt gazdát- derül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglalójából. A kukoricapiacon megfordult a trend: az ótermés kivételével a jegyzések 200-470 forinttal emelkedtek. A júliusi lejáratú takarmánykukorica ára 28100 forinton zárt. A búza piacán az augusztusi termint kísérte a leg­nagyobb érdeklődés Az elszá­molóárak 370-700 forinttal erő­södtek. Az augusztusi lejárat 25100 forinton várja a mai tőzs­denyitást. Pénteken lehetett első alkalommal kereskedni az ext- rabúza-kontraktusra: az au­gusztusi határidőre egy üzletet kötöttek 28000 forinton. A ta­karmánybúza két árfolyama magasabban zárt, az augusztusi termin elszámolóára 22000 fo­rinton állapodott meg. A takar­mányárpához pénteken 22 800 forintért lehetett hozzájutni. A repce változatlanul 52 800 forin­tot ért. Az októberi lejáratú olaj­napraforgó a kereskedés utolsó napján 57200, a június 68400 forintot ért. A határidős pénzpiacon ösz- szesen 38 472 kontraktussal ke­reskedtek. A dollár júniusi ára emelkedett, a többi 0,60-2,75 fo­rinttal gyengült. Az amerikai fi­zetőeszköz júniusra 300 forint 20 fillért, júliusra 300 forint 40 fillért, augusztusra 302 forint 90 fillért ért. Az euró 1,20-3,10 fo­rint között gyengült. A júniusi elszámolóár 254,35 forintra csökkent. A decemberi jegyzésű brit fonthoz 433 forintért lehe­tett hozzájutni a kereskedés utolsó napján. _______________________-uo­TŐZSDEI HANGULAT. A ma­gyar börze bizonytalan hangu­lata még hosszabb ideig fenn­maradhat, ám lassú emelkedés­re is számíthatunk, hiszen a vi­lág vezető részvénypiacain be­indult egy enyhe korrekció - adta közre elemzését a CIB Értékpapír Rt. Másrészt a veze­tő magyar részvények alulérté­keltek, ami igen komoly profit- lehetőséget biztosít a befekte­tők számára. BALATONI SZÁLLODÁK. Az északi part öt legnagyobb szállodájában az elmúlt egy évben összesen mintegy fél- milliárd forintot költöttek fej­lesztésekre, így az idei nyári idegenforgalmi szezonban a tavalyinál átlagosan 20 száza­lékkal több bevételt várnak- nyilatkozta a Magyar Szállo­da Szövetség balatoni régiójá­nak elnöke, Nagy Jenő. HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA. Az egy főre jutó havi átlagos folyó fogyasztási kiadás 29 694 forint volt 2000-ben, ami 0,8 százalékkal magasabb az 1999. évinél - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kiadásokon belül a legna­gyobb összeget az élelmezés és a lakásfenntartás tette ki, aminek egy főre jutó összege tavaly havonta átlagosan 16366 forint volt. A nagyon szűkös megélhetéshez az el­múlt év negyedik negyedév­ében havonta és fejenként 25 300 forint jövedelemre volt szüksége egy háztartásnak, ami 12 százalékkal magasabb, mint az 1999-ben. ERŐS AGRÁRKAMARA. A vá­rakozásokkal ellentétben nem gyengült meg, hanem inkább erősödött a Magyar Agrárkama­ra (MÁK) szervezete - jelentet­te be Mészáros Gyula főtitkár. Az önkéntes kamarai tagság be­vezetése óta a taglétszám 7400- ról 9070-re növekedett. ■ Messze még az uniós átlag Csak a menedzserek szintjén versenyképesek a magyar bérek A magyar bérek vásárlóereje egyharmada az európai országokban folyósított fizetése­kének. Az uniós tagság előkészítése kapcsán a Gazdasági Minisztériumban bérfelzárkóz­tatási titkárság alakult. Magyarországon tavaly 87 600 forint volt a bruttó átlagbér. A keresetek között az ágazatok és a föld­rajzi elhelyezkedés szempontjából is nagy különbségek mutatkoznak. Míg a főváros körzete, Győr-Moson-Sopron, Fejér, illetőleg Vas megye bőven az átlag fölötti teljesítményt mondhat magáénak a bruttó béreket illetően, addig például Békésben, Somogybán, illetve Tolnában és Baranyában elmaradnak a fizetések az országos átlagtól. Az uniós országokkal szembeni lemaradás különösen a fizikai, kevés­bé kvalifikált munkák tekintetében jelentkezik. Egy-egy magyarországi top- menedzsernek, a vállalati felső vezetésbe tartozó szakembernek a fizetése már nem, vagy csak kevéssé marad el az uniós átlagtól, ugyanakkor a tömegtermelésben dolgozó szak-, illetve betaní­tott munkások bérszínvonala roppant alacsony az európai mutatókhoz képest. Főként ez ered­ményezi a hazai bérek vásárlóerejének látványos lemaradását. A bérfelzárkóztató titkárság a lemaradás csökkentése érdekében különböző programokat dolgozott ki. Matolcsy György gazdasági mi­niszter szerint egyebek között ebbe az irányba hat a forint árfolyamsávjának szé­lesítése is, mivel az eddigi 30-40 száza­lékos alulértékeltség után az évi 4-5 százalékos várható erősödés a vásár­lóerő növekedését eredményezi. A versenyszféra szempontjából meg­határozó bérpolitikai lépést a minimál­bérprogram beindítása jelentette - foly­tatását januárban tervezi a kormány. A munkaadók által sokat bírált döntés a 40, majd 50 ezer forintos minimálbérrel több hazai ágazat szereplőit is nehéz helyzetbe hozta, ezért a GM a napokban indu­ló pályázati támogatási rendszerrel kíván könnyíteni a megnövekedett bérterhek miatt megszorult foglalkoztatókon. _________kaszás e. Eg yre nagyobb reklámdömping A Gfk Piackutató Intézet minap nyilvánosságra került felmérése szerint - hasonlóan a nemzetközi tendenciákhoz - Magyarországon is egyre tovább bővül a reklámpiac. Budapest Évente 1500 árucikk reklámozá­sára költenek a cégek, s ez a szám már önmagában is azt mutatja, hogy a piac a fogyasztásra kon­centrál, és a lakosságot is ebbe az irányba tereli. A reklám ugyanis legalább annyira képes befolyá­solni a mindennapi kommuniká­ciót, vele együtt a tömegtájékoz­tatást mint önálló ágazatot, akár­csak a politika vagy a sport - hangsúlyozta lapunknak Kozák Ákos, a Gfk ügyvezetője. Ami nemzetközi vigz&aylat- ban is meglepő, az a televíziós reklámok aránya az összes hirde­tésen belül (47 százalék), amivel az európai élmezőnyhöz tarto­zunk. A nyomtatott sajtóra ez ke­vésbé érvényes (reklámpiaci ré­szesedése 38 százalékra csök­kent). Ezzel az aránnyal az euró­pai sereghajtókhoz csúszott le az írott magyar sajtó. A másik probléma nálunk, hogy a reklámok listaára - ami jelenleg 220 milliárd forint - nem egyezik a tényleges költségek­kel, mert a tévétársaságok fél áron is adnak hirdetési időt. A rádiós hirdetések bevétele is je­lentős piacvesztésről árulkodik, az európai 5 százalékos átlaghoz viszonyítva nálunk 6 százalékon áll ez a mutató. Mindezek ellenére a reklámbe­vételek valószínűleg nem fognak csökkenni, ellenkezőleg, az egy főre jutó 58 dolláros reklámköltés Magyarországon negyede, ötödé az európai átlagnak, amelyben listavezetőnek Svájc, Norvégia és Anglia számít. A világon az ösz- szes reklámkiadás tavaly 331 mil­liárd amerikai dollár volt, s erre az évre 6 százalékos növekedést jeleztek a szakértők. Európa en­nél dinamikusabban növekszik, becslések szerint 11 százalékkal. Hazánkban a forgalom 300 mil­liárd forint felé emelkedik, noha a valóságban ez csak 120-160 mil- liárdot jelent majd, icsernvánszkyi Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 06.05. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam D010613 11,15% 99,76% 10,15% 99,78% D010711 11,15% 98,91% 10,15% 99,01% D010815 11,20% 97,87% 10,20% 98,05% D011031 11,20% 95,66% 10,20% 96,03% D020123 11,00% 93,47% 10,00% 94,02% D020515 10,80% 90,76% 9,80% 91,54% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Vételi Eladási Elnevezés hozam árfolyam hozam árfolyam 2002/K 10,60% 103,77% 9,60% 104,67% 2003/J 10,30% 101,38% 9,30% 102,97% 2003/L 10,20% 102,25% 9,20% 103,99% 2004/I 9,80% 101,90% 8,80% 104,26% 2005/E 9,40% 100,77% 8,40% 103,95% 2006/E 8,90% 101,95% 7,90% 105,81% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. Az ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli visszavonásának és/vagy módosításának jogát. ________________m Ös szeírják az ültetvényeket Az adatszolgáltatásnak vannak ellenérdekeltjei is A főtitkár elmondta: a mostani szőlőültetvény-összeírás lesz a küszöbe hazánk európai uniós belépésének. A felmérés eredmé­nyei lesznek az uniós támogatá­sok alapadatai. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy 70 ezer vagy 140 ezer hektár jön ki termőterü­letként. A KSH összeírása után a nem­zeti tanácsnak alkalma nyílik összevetni a tagjai által eddig szolgáltatott adatokat a statiszti­kai felmérés eredményeivel. En­nek során fény derülhet be nem jelentkezett tagokra, kiderülhet, hogy nyilvántartottak, illetve beje­lenthettek olyan területeket is, ahol már nincs szőlő. Lényegesen pontosabb, részletesebb adatok állnak majd rendelkezésükre, s így megalapozottabb lesz a jövőben a szőlő származási bizonyítvá­nyának kiadása. Egyes szakértők sze­rint előfordulhat ellen­állás az összeírással szemben olyan embe­reknél, akik ellenérde­keltek az adatszolgálta­tásban. Vannak például olyan gazdák, akiknek termőföldje a földhivataloknál még mindig szőlőültetvényként van nyilvántartva, de már rég nem szőlőt termelnek rajta, mert így legalizálhatják (nem létező) szőlőből készült termékeiket. ________ ________________________(ÚJVÁRI) Bud apest A hegyközségek bíznak ab­ban, hogy a szőlőültetvény­összeírás után tisztább kép rajzolódik ki az ország valós szőlőtermő területé­ről. Ez egyfelől fontos Magyarország uniós csatla­kozása szempontjából, más­felől a származási bizonyít­ványok kiállításánál is. A KSH felmérésében a Hegyközségek Nemzeti Tanács (HNT) is részt vesz. Együttműködési megállapodást kötött a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. (HNT). En­nek keretében a hegyközségek átadták azt az országos adatbázist, amely egy korábbi mintafelvéte­len alapult. Urbán András, a HNT főtitká­ra lényegesnek tartja, hogy kiderüljön: volta­képpen mennyi szőlő van Magyarországon, ugyanis számos eset­ben előfordult például, hogy amikor a földhi­vatali nyilvántartásokban egyes területeknek megpróbáltak utá­nanézni, kiderült: nincs átvezet­ve a művelési ág változása, vagy a hegyközségi tag a törvényi elő­írás ellenére sem jelentette be, hogy kivágta szőlőjét. Gombaszüretre várva Nem kényeztette el eddig az időjárás a gombászokat. Talán most, az esős napok után újra kidugják kalapju­kat erdeinkben, rétjeinken a finom csemegének számí­tó gombák, bár természete­sen nem árt az óvatosság... Tatabánya - Kaposvár Komárom-Esztergom megye rét­jein még ma is nagyon sok a szegfűgomba, a nagy spórás réti, szild csiperke. A Pilis és Gerecse hegységben hosszú szünet után ismét van császárgalóca és róka­gomba. A tölgyesekben igen sok „a fehér gyilkos galóca, ugyanak­kor a vargányafélékből is sokkal több bukkant fel, mint 6-8 évvel ezelőtt. Kora tavasztól, az első kucsmagombától a téli fülőkéig igén változatos a gombafajok összetétele. Olyan fajok is rend­szeresen megtalálhatók 2-3 éve Szárliget, Körtvélyes körzetében, amelyeket a szakirodalom „táj­idegennek” tart Magyarországon. Ilyen például az alpesi liptek nagy, fehér tölcsérgombája. Somogybán is érezhető a szo­katlan tavaszi szárazság: az er­dőkben eddig alig akadt gomba. Különösen igaz ez az egyik leg­kedveltebb fajtára, a sárga róka­gombára. Kaposváron 700 forin­tért lehet kapni, Dél-Somogyban viszont egyáltalán nem lehet ilyet találni. A párás erdei levegő miatt vargányából viszont annál több van a megyében, 800 forintért ve­szik át a felvásárlók, piaci ára 1500-2000 forint között van kilón­ként. A piruló galóca csomagját 150 forintért árulják. A galamb­gombát is sok helyütt meg lehet találni, 1000-1500 forint között van kilója. A termesztett gombák között a laska és a sampinyon ve­zeti a listát: mindegyik négyszáz­ötven forintba kerül. katonámé G A Z D A S Á G I TÜKÖR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom