Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-29 / 150. szám

6. OLDAL 2001. Június 29., Péntek A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. Polgármester: Horváth Fe­renc, alpolgármester: Biacs Já­nos, a képviselők: Balázs Lászlóné, Pális János, dr. Sik Jó- zsef, Takács Tibor __________■ Po rrogszentkirály A legenda szerint a falut Szent László­ról nevezték el. A király egyszer Porrogon utazott át. és a kocsiban el­aludt. A kerékből ki- rázódott egy tengelyszög. amit egy ar­ra járó jobbágy észrevett, s ujját dugta a kerékszög helyébe. A király látva a vérző ujjú jobbágy áldozatkész tettét, teljesítette egy kérését. A jobbágy azt kérte: a királyról nevezhessék el falu­ját. Porrogszentkirályt egy 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először. Az 1565-66. évi török adólajstromban há­rom, 1571-ben tizenkét házzal szere­pelt. A hódoltság idején a falu lakóinak többsége áttért az evangélikus vallás­ra. az evangélikus templomot 1843-ban építették. Az 1870-es népszámláláskor csaknem nyolcszázan lakták a falut. A XX. század elején megerősödött az ipa­rosréteg, volt a faluban bognár, kádár, lakatos, kovács, asztalos, varga, csiz­madia. szabó, kalapos és szűcs. Ma 367-en élnek a természeti szépségek­ben gazdag táj királyi településén. Két vallásnak egy a lényege A római katolikus templomot Szűz Mária tiszteletére szentel­ték fel 1898-ban, ezért Mária ne­ve napján tartja búcsúját a falu. A környék egyik legkisebb templomába harminc ember fér be, de ritkán telnek meg a so­rok. A lakosság húsz százaléka katolikus, ám többségük csak ünnepekkor látogatja a templo­mot - tudtuk meg Horváth Já­nos gondnoktól. Bodó Gyöngyi hitoktató a kis­gyerekekben bízik, azt mondta: az egyház életében mindig vol­tak hullámvölgyek, de törvény- szerű a megújulás.- Nemcsak a hitre igaz ez, ál­talánosságban is elmondható. Amelyik családban nincs meg­felelő érzelmi biztonság, meg­sínyli azt a gyerek, ugyanígy, ha a szülő nem jár misére, a gyerek sem, hiszen nem lát erre példát. A hittanosaimmal gyakran le­megyünk a falu határában álló kereszthez, amit apró kezükkel kitisztítanak, viszünk virágot is, és imádkozunk a családtagjain­kért - mondta a hitoktató. A katolikus hittanosok min­den iskolai rendezvényen és fa­lusi ünnepségen fellépnek, nyi­tottak a másik felekezet irányá­ba is. Ugyanabban az időpont­ban van az evangélikusok hit­tanórája is mint az övék, és ha valamelyik hitoktatónak dolga adódik, a másik helyettesíti. Megbeszélik mi a közös a két vallásban, és rendesen arra a következtetésre jutnak: az evan­gélikus és katolikus hit lényege azonos. ■ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A PORROG MALOMIPARI KFT ÉS A PORROGSZENTKIRÁLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA AZ OLDALT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓ: VARGA GYÖRGY A múltra büszkék, a jövő bizonytalan Él a Szentkirály Szövetség A szentkirályiak már háromszor választották polgármesterré Hor­váth Ferencet, aki úgy érzi: bebi­zonyította, hogy érdemes a bizal­mukra. Reméli, hogy ez a jövő­ben sem lesz másként, mert - mint elmondta - nem a saját érde­két képviseli, hanem a falujáét.- Sok a régi, nagy ház Szentkirá­lyon. PORROGSZENTKIRÁLY PÉNZE Iskola működésére- Szentkirály módos falunak számít, a házak nagysága is ezt mutatja, de sajnos kevesen lakják. Nem ritka az a ház, ahol magányo­san él a lakója, legtöbbjük ötven­hatvan éves, vagy annál is idősebb. A jómódú szülők megvették gyere­keiknek a városi lakást, akiknek nincs miért visszajönniük. Na­gyobb cégek nem telepednek meg itt, a vállalkozók elkerülnek ben­nünket, nincs ami itt tartsa a fiata­lokat. A leépülés fenyegeti a falut, akár a többi miénkhez hasonlót. Szerencsére van egy alsó tagozat­tal működő iskolánk, ám egyre többen íratják városi iskolába a gyereküket. Nem értem, hogy a szülők miért utaztatják a kicsiket, ha nem muszáj. Az önkormányzat kívül-belül felújíttatta az iskolát, most azt ter­vezik, hogy lecserélik az elörege­dett, több mint százéves tetőt. Nehéz felsorolni, mennyi válto­Horváth Ferenc polgármester zás történt a településen az elmúlt tizenegy évben. Járdákat építettek, utakat aszfaltoztak, kipucolták az árkokat, megújult a temetői ravata­lozó. A háziorvosi rendelőbe szá­mítógépet, egészségügyi műszere­ket vásároltak, és korszerűsítették a hozzá tartozó szolgálati lakással együtt. A helyiek büszkék a sport­öltözőre, a megszépült kultúrott- honra, akárcsak a polgármesteri hi­vatal falán függő kerámiatérképre, vagy a millenniumi kopjafára. Nem volt fukar az önkormányzat: támogatta a templomok felújítását is. Három másik faluval közösen szemeteskocsit vásároltak, amel­lyel a falugondnok kéthetente ös­szegyűjti a lakossági hulladékot.- Hamarosan megvalósul egy régi nagy tervük.- A polgármesteri hivatal mel­lett álló házban múzeumot rende­zünk be. Használati és berendezé­si tárgyakat, szerszámokat állí­tunk Iti a faluházban, a helyiektől már számos felajánlás érkezett. Augusztus hatodikára tervezzük az átadását. ■ Tizenhat alapítóval - köztük Porrogszentkirállyal - 1997 au­gusztusában alakult meg a Szentkirály Szövetség. A szerve­zetnek azok a határainkon túli te­lepülések is tagjai, amelyeknek a nevében szerepel Szent István, vagy más szent magyar király ne­ve. A szövetség célja egymás kul­turális értékeinek, hagyományai­nak megismerése, a települések lakossága közötti személyes kap­csolatok kialakítása. Elhatároz­ták: minden évben egyszer - más településen - találkoznak. Porrogszentkirály először 1993- ban kapott meghívást Szent Ist­ván király ünnepére a Parlament­be - ahol akkor még csak tíz tele­pülés jelent meg. A hagyományt tavaly elfelejtették és még idén sem érkezett meghívó. Porrog- szentkirályon még reményked­nek, hátha mégsem feledkeznek el a „királyi” községekről. ■ Minden fának mestere Az ezermester asztalos fia viszi tovább a családi mesterséget Hegedűs Lászlót nehéz lenne zavarba hozni azzal a kérdéssel, hogy mihez ért, hiszen ezermester. Bognár a szakmája, de kitanulta az asztalosságot, dol­gozott kádárként és volt ács, parkettázott, üvegezett, jelenleg ős­termelő. Mint elmond­ta: a mezőgazdaságból próbál megélni, több­kevesebb sikerrel.- 1986-tól voltam kisiparos, de abba kel­lett hagynom, mert na­gyon elszaladtak az árak. Senki sem csinál­tat már bútort, nyílás­zárókat készítettem, apróbb javításokat vé­geztem, de faluhelyen ebből nehéz megélni. Addig volt munkám, amíg a nyolcvanas években kedvező hitelekkel segítették az építke­zőket - mondta. Ősei már a XIX. század elején is bognárok vol­tak, kocsikat, hintókat készítettek. Műhelyében - az 1700-as években épült alacsony kis házban - megszámlálhatatlan mennyiségben állnak az örökül hagyott szerszámok. A bognár mindenfé­le famegmunkálási szakmának és fortélynak a tudója, Hegedűs László is szeretne visszatérni ta­nult mesterségéhez. Úgy tervezi, ha tizenöt éves fia - aki asztalosnak tanul - befejezi az iskolát, újra beindítja az asztalosműhelyt. Addig se jön ki a gyakorlatból: a polgármester kérésére zászló­tartót készít, amelybe a község címerét - domb­háton kereszt és korona, mellette csillagok - is belevési. ■ Tábort szervez a Teleház Egy községi egészségterv elkészí­tésével pályázatot lehetett benyúj­tani a Soros Alapítványhoz, de csak civil szervezeteknek. így jött létre 1998-ban a Porrog és Környé­ke Egészség Egyesület, amely kö­zösségi programok szervezését is felvállalja. 1999-ben sikerrel pá­lyáztak a Teleház-program megva­lósítására. Dr. Sik József, az egyesület veze­tője elmondta: nemrég tovább bő­vült a Teleház szolgáltatásainak köre, már videofilmét is lehet köl­csönözni.- Mindenhonnan próbálunk pénzt szerezni a működésünkhöz, tegnap írtam a nyolcadik pályáza­tot ebben az évben. Az önkor­mányzat ingyen biztosítja a helyi­séget, fizeti a villanyszámlát, az er- dőbirtokosságtól fát kapunk - so­rolta az orvos. Az egyesület nyáron egy élet­módtábort szervez a környékbeli általános iskolás gyerekek részére. A tábor fő célkitűzése az egészsé­ges életmódra nevelés, ennek je­gyében alakítják a programokat: sok mozgással és egészséges táp­lálkozással. A tankonyhában a fiatalok megta­nulhatják, mi­lyen technológi­ával, milyen alapanyagokból készülnek az egészséges éte­lek, a szakem­ber előadást tart nekik az alkohol­ról, a drogokról. Strandolás, aero­bic és táncház várja őket, mindez nagyon szép természeti környezet- ben, Somogybükkösdön. ______■ Tí zezer pengő a halotti beszédért Csók István két emléklapot is ka­pott 1995-ben. Egyiket a honvé­delmi minisztertől, a „fasizmus alól felszabadult Magyarország katonájaként vállalt önkéntes szolgálatáért”, a másikat a minisz­terelnöktől, a nemzeti ellenállás­ban való részvételéért. Az idős férfi elmondta: 1945- ben orosz fogolytáborba került. Megkérdezték tőle: akar-e önként menni a németek ellen? Nem volt más választása, hiszen szibériai hadifogság fenyegette, így lett a VI. magyar hadosztály katonája.- Május nyolcadikán véget ért a háború, hazaindulhattunk. Elő­ször Várpalotán szállásoltak el egy iskolában, hat hónapig feküd­tem a leszerelt táblán. Később a szomszéd község kocsmájában, majd a nádasladányi grófi kastély­ban kaptunk helyet, aztán a cseh határra küldtek határvadásznak. 1946-ban szereltem le - mesélte. Mégsem okleveleire a legbüsz­kébb, hanem írásaira és beszédei­re. Még katona volt, amikor egy halotti beszéde annyira megtet­szett elöljárójának, hogy egy hó­nap szabadsággal és tízezer pen­gővel jutalmazta. A szentkirályiak is tudták, ha ünnepségre ké­szülnek, Csók Istvánt kell fel­kérni szónok­nak. Legszíve­sebben 1989-es beszédére em­lékezik, ame­lyet a II. világ- háborús emlékmű avatásán mon­dott.- A rendszerváltás szelét érez­ve méltattam azokat, akik távoli föld hantjai alatt alusszák békés álmukat. ■ Árulkodó nevek A faluban ritka az a család, ame­lyiknek nincs valamilyen ragad­ványneve. Van, amelyik nem ad okot büszkeségre, ezért az ide­gen csak óvatosan kérdezősköd­het az eredetéről, mert nem tud­ja: sértésnek veszi-e tulajdonosa a kíváncsiskodást. A Cserepes Porcsáék megtisztelőnek érezhe­tik melléknevüket, amely arra fi­gyelmezteti az embereket: a falu­ban ennek a családnak volt elő­ször cserepes háza. Sitiin, Sánta, Buri, Barát, Botos, Suba, meg­annyi pluszvezetéknév. Horváth János minden felme­nőjét Lapunak titulálták, így is­merik őket a faluban, de a férfi minden igye­kezete ellenére sem tudta ki­deríteni, hon­nan származik a név.- Kicsitől az öregig minden­ki így szólít bennünket, egy időben még az újság is Lapu János névre érkezett, sajnálom, hogy nem tudom az eredetét - mondta a férfi, majd biztosított róla: ennek ellenére őt cseppet sem zavarja, ha a ragadványne­vét firtatják. Egy malomban őrölnek Hetvenéves malom áll a falu ha­tárában. A malomban őrölt búza lisztjét somogyi és zalai települé­sekre szállítják, időnként export­ra is termelnek. Buncsák Sándor ügyvezetőt rokoni szálak fűzték az egykori tulajdonoshoz, ám a háború után privatizált malmot 1993-ban a Dél-Dunántúli Gabona Rt-től vá­sárolta meg két társával. A ma­lom évjárattól függően 3-4 ezer tonna búzát dolgoz fel, és kilenc embernek ad munkát. A nyers­anyagot és készterméket levegő­vel szállítják egy pneumatikus szállítórendszer segítségével. Az ügyvezető szerint nem a többi malommal kell versenyez­niük, az igazi konkurenciát a multicégek jelentik. A szentkirá­lyi malom állja a versenyt, hiszen olcsón termel, többek között azért, mert kis létszámú a vezető­ség.- Idén a malom külső felújítá­sára adtunk be pályázatot és a minőség javítását tűztük ki cél­ként, szeretnénk megszerezni a minőségbiztosítási tanúsítást. Az első félév se jobb, se rosszabb termést nem ígér a megszokott­nál, majd a következő év fogja el­dönteni a búza árat. A piacért fo­lyamatosan küzdeni kell, a ver­senyhelyzet azt kívánja: egy lé­péssel mindig járjunk előbbre - mondta a vezető. ■ Alma: évszázados hagyomány Évszázados hagyománya van a településen az almatermesztés­nek. A főállások csekély jövedel­mét nagyon sok család az almás­ban egészíti ki. Az elavult terme­lési technológiákat újak váltják fel, mert a piac kemény feltétele­ket diktál. Varga József szerint modern fajtákkal és minőségi almával ér­demes foglalkozni, amely az ex­porttal szemben is megállja a helyét, ezért* kezdett két éve in­tenzív gyümölcstermesztésbe.- Az intenzív telepítés hektá­ronként 1600-2000 fát jelent, de a magas beruházási költség ha­mar megtérül, mert két-három év alatt termőre fordul, és 400- 500 mázsa alma terem egy hek­táron. Kevesebb kézi munkát igényel és vegyszertakarékos, mert a sorok támrendszerben vannak - hasonlóan a szőlőhöz ezért szellősek, átjárhatók. A fák alacsonyak, az almát földről is lehet szedni, így az kevésbé tö­rik. Nyolcvan százaléka lesz el­ső osztályú, szemben a hagyo­mányossal, ahol a fele volt csak - mondta a főállású agronómus, Varga Józsefek 50 éve szedik az almát akinek a családja csaknem fél évszázada foglalkozik almával. Az intenzív termesztéssel még csak kísérletezik, ám ha eredményes lesz, hat-hét hektá­ron folytatja. Távolabbi tervei­ben egy jégvédő háló szerepel, amelyet a sorok fölött feszít ki, mert a tapasztalat azt mutatja: öt év alatt kétszer veri el a jég a határt. ■ A L M A N A C H - 15 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom