Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-26 / 147. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 2 2001. Június 26., Kedd Gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester Wiesner Sándor. Az alpolgár­mester Horváth József. A képvi­selő-testület tagjai: Baranyai Károlyné, Krekáné Leidli Mária, Kovacsik Lajos, Krutek István, Markaf Attila, Nagy László, Fe­hér Zoltán, Farkas János. Jegy- ző: Kovács József. _____________■ Ka ród A település már a római korban is la­kott volt, három helyen bukkantak római kori emlék­re. Neve 1002-böl származó okirat­ban olvasható először. Az 1332/37-es pápai tizedjegyzék a pannonhalmi apát­ság birtokai között említi. A török hó­doltság idején a koppányi szandzsák birtoka. 1782-ben mezővárosként sze­repelt. lakosainak száma meghaladta az 1970-et. 1850-ben jött létre a karádi járás. Az 1881/82-es tanévben itt kezd­te tanítói pályafutását Gárdonyi Géza. mint segédtanító. A falu óvodáját 1894- ben báró Horning Károly földesúr alapí­totta. 1984-ben emlékeztek meg a tele­pülés 850 éves fennállásáról. A falu ápolja és őrzi a mült hagyományait: Ko­dály Zoltán 1933 és 38 között végzett népzenei gyűjtést a településen. 1500- nál több dallamot jegyzett fel. Felújítják a tájházat Mintegy 400 ezer forintért újít- tatja fel a faluközpontban levő tájházat az önkormányzat. A munkát a polgármesteri hivatal karbantartói végzik. Egyebek közt kicserélik a kiállítóterem padlóját. A felújítást a műemlék- védelmi hatóság anyagilag is tá­mogatja. A kiállított tárgyak, esz­közök egy részét is restaurálják. A tájház eredeti helyén mutatja be a XIX. századi régi épületet, amelyet erős polgári hatás jelle­mez. A községi tanács az 1980- as évek elején a falu egyik ipa­roscsaládjától vásárolta meg. Rendbetételét, a bel,ső tér kiala­kítását a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum támogatta. A köz­szemlére bocsátott tárgyakat, berendezéseket az általános is­kola honismereti szakkörének gyűjtéséből, valamint a falu la­kóinak adományaiból, illetve a múzeum tárgyaiból állították ki. A tájház tömésfalú, cserépfede- les és nyeregtetős. Megtalálható az oszlopos tornác, a vörös­agyaggal sikált szoba, a szabad- kéményes füstöskonyha. Az épület hátsó szobája az eredeti karádi kézimunkát mutatja be, ám látható itt a karádi népvise- letbe öltöztetett bábupár is. ■ Csúszásgátló a rendelőben Hétszázezer forintért újíttatta föl az orvosi rendelőt az önkor­mányzat az év elején. A tisztior­vosi szolgálat március 31-ig adott haladékot a hiányosságok megszüntetésére. Csúszásgátló burkolattal látták el az aljzatot, az ajtó magasságáig csempézték a helyiséget, korszerűsítették a világítást, elvégezték a szükséges meszelést és a nyílászárók festé­sét. A munkák egy részét a pol­gármesteri hivatal saját emberei­vel végeztette el, illetve vállalko­zókkal kötöttek szerződést. ■ Összekötő utak lendítenének a falun A Karád-Somogymeggyes, illet­ve a Karád-Kötcse összekötő utak megépítése, a buszjáratok számának növelése - ami mun­kahelyteremtő beruházás is lenne - vihetné előre a telepü­lés fejlődését. Wiesner Sándor polgármester mondta ezt, akinek 1990 óta van rálátása a falu dolgaira. Hozzátette: Karódnak rossz a közlekedése, mert két főközlekedési-útvonal kö­zé esik, így emiatt csupán napi há­rom buszjárat van. KARÁD PÉNZE Költségvetés 166 mFt forráshiány: 26 mFt községgazdálkodás- Ha az összekötő utak meg­épülnének, sokkal többen találhat­nának munkát a környező Balaton- parti településeken - hangsúlyozta a polgármester. - így Tab és Siófok is 12 kilométerrel közelebb kerül­ne. A faluban jelenleg közel nyolc­van munkanélküliről tudunk, ám mintegy 60-70 olyan személy is van, akik nem tartják a kapcsolatot. a munkaügyi hivatallal. Ezért a sta­tisztikában sem szerepelnek, és a munkanélküliség emiatt nem ha­ladja meg az országos átlag másfél- szeresét. Évente így több millió fo­rinttól esik el az önkormányzat. Ha ehhez hozzáadjuk a lakosság csök­kenéséből származó bevétel kiesé­sét, akkor láthatjuk: ezek a fő okai pénzügyi gondjainknak.- A nehézségek ellenére volt fej­lődés.- A tíz év alatt összesen mintegy 73 mülió forint értékű beruházás, fejlesztés valósult meg. Több mint 18 milliót költöttünk a Dózsa György, a Fáncsi, a Kazinczy és a Gárdonyi utcák építésére. Elké­szült a tornacsarnok. Felújítottuk a polgármesteri hivatal és az óvoda A falu számokban Folyamatosan csökken a település állandó lakosainak a száma. Míg 1980-ban 2322 lakost tartottak nyilván, tíz évvel később már csak 2012-en éltek itt. Jelenleg 1854 állandó lakosról tudnak. 1996 és 2000 között 89 újszülöttet vettek nyilvántartásba. Ezen időszak alatt 31-en kötöttek házasságot és 182 személy halt meg. Az állandó la­kosok közül 911 a férfi, illetve 942 a nő. Legtöbben a 18 és 60 év közöttiek vannak, számuk meghaladja az 1050-et. Legkevesebben a 3 és 5 év közötti korosztályba tartoznak, mindössze 53-an. A regiszt­rált munkanélküliek száma januárban 81 volt, a legutóbbi kimutatás szerint 76. A 2000/2001-es tanévben az általános iskolába 174 diák járt, az óvodások száma 52. A községből nyolcvanketten tanultak va­lamilyen középfokú intézetben, a főiskolai és egyetemi hallgatók szá­ma 25. A faluban csaknem 260 roma él, közülük mintegy 55-60 nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Wiesner Sándor polgármester épületének tetejét. Több utcában javítottuk a közlekedés feltételeit. Az elvégzett feladatokhoz több mint húszmillió forint saját erőt biztosítottunk, illetve pályázatokat, vis maior-támogatásokat nyertünk. Wiesner Sándor polgármester elmondta: hat év alatt mintegy 200 fővel csökkent az állandó lakosság száma, ami az elköltözésekből, ü- letve főleg a község elöregedése miatti magas halálozásból adódik. Több mint 120 ingatlan van már nem állandó lakosok tulajdoná­ban. Ők építmény- és telekadót fi­zetnek, ám ez nem közelíti meg azt az összeget, amit fejkvótaként az állandó lakosok után kapna a falu. A külföldiek által felvert ingatlan­árakkal pedig a fiatalok nem tud­nak versenyezni.- A Kaposvári Ruhagyár itteni te­lephelyének bezárása után hosszú ideig nem volt munkája az embe­reknek - magyarázta a polgármes­ter. - Amikor tudomásomra jutott, hogy a Jeans-Tex vezetői telephe­lyet keresnek, terepszemlére hív­tam őket. Szerencsére itt marad­tak, s ma már 140 dolgozót foglal­koztatnak. Nagy baj lenne, ha be­zárna. Sok család menne teljesen tönkre... ■ Táncos lábú karádiak A somogyi folklór hírét a határon túlra is elviszik A hét végén a soproni népi tánc fesztiválon lépett föl a Karád Táncegyüttes, június 28. és július 1. között pedig a helyi Alapfokú Művé­szeti Iskola, a Polgármesteri Hivatal és a Gár­donyi Géza Általános Iskola és Óvoda szerve­zésében másodszor rendezik meg a Karádi Nemzetközi Folklórfesztivált. Pajor János, a művészeti iskola és a táncegyüttes vezetője elmondta: legfontosabb feladatuknak tart­ják a magyar nyelvterület néptánchagyományainak őrzése mellett Somogy - azon belül is a karádi - népzene- és néptánckincseinek feltárását. Az ezek­re épülő színpadi táncjátékokat külföldön is be­mutatják, megismertetve szűkebb pátriájuk folklór­ját. A hét végi fesztiválra a közel száz táncos hetek óta rendszeresen készült Pajor János és Fejes Tí­mea irányításával. Somogyi, erdélyi, dél-alföldi, rimóci és rábaközi táncokat adtak elő. Áprilisban a Maros Táncegyüttes meghívására az Erdélyi Tánc­fesztiválon is szerepeltek. Felléptek Erdőcsinádon és Marosvásárhelyen is.- Mi lesz a nyári program?- Július 7. és 15. között első alkalommal ad he­lyet Karád a X. Méta Országos Népzenei és Néptánc Tábornak - mondta Pajor János. - Ide 60-70 zenészt és több száz táncost várunk az országból és kül­földről. Július végén részt veszünk a balatoni folk­lórfesztiválon, a kötcsei falunapon, a lellei borhé­ten. Augusztusban a bogiári szüreten szerepelünk, ületve a kicsik a Kulai Népkör meghívására a Vajda­ságba utaznak, a felső tagozatosok és a nagyok pe­dig Olaszországba látogatnak. Augusztus 25-26-án fellépünk a harmadik karádi lovasfesztiválon. ■ Kerekes, szőlős motívumok Franczné Posza Gyöngyi kis­gyermekkora óta figyelte, ahogy nagyanyja készítette a híres karádi térítőkét. Az első alátétet 5. osztályos ko­rában hímezte. Tagja volt az iskola hímző szakkörének, ahol elsajátították a töltést, a darázsolást...- A karádi hímzés jellegzetessé­ge, hogy különböző motívumo­kat alkalmaz és öltéstechnikája megkülönbözteti más Somogy megyei fehér hímzésektől - ma­gyarázta Gyöngyi. - A hímzések lyukból, levélből és száröltésből állnak. A lyukaknak is három tí­pusát különböztetjük meg. Ezek varrása a legnehezebb. Nagy fi­gyelmet, kitartást és türelmet igé­nyel. Egy-egy terítő elkészítése aprólékos munkával jár. Az aláté­tek, térítők jellegzetessége még, hogy a minták folytathatók. A szépségét az egyszínűsége, a fe- hérvászon-alapra való hímzés adja, fehér hímzőfonállal. Franczné Posza Gyöngyitől megtudtuk: több mint két évtize­de ápolja a hagyományt. A falu­ban - főleg az idősebbek - ma is hímeznek, ám sokan már színes fonalat használnak. Gyöngyi több motívumot alkalmaz. Legin­kább a kerekest, a szőlőst és a pa- calost. A harmincéves tanárnő szabadidejében kikapcsolódás­ként gyakran veszi a kezébe a tűt és a fonalat. Megnyugtatja a hím­zés. A készterméket csak aján­dékba adja, eladásra nem hímez. Azt mondta: a szívéhez nő, ami­re elkészül egy nagyobb darab­Franczné Posza Gyöngyi bal. A karádi hímzés szépségével és finomságával aratott világsi­kert a 30-as években... ■ Az oldalt írta Krutek József. Fotók: Eszes Andrea Szobányi kétes boldogság Régi, rossz állagú családi ház mál­ló vakolattal a Gárdonyi utca 31. szám alatt. A „tornácon” kidobott ütött-kopott fotelok, a bejárati ka­pu melletti fán mosott ruhák. Há­rom szoba három családnak. A ház elején Sztojka Árpád 31 éves munkanélküli négy gyermekével és feleségével él. Ottjártunkkor a 12 éves Rita és a legkisebb Zsófia éppen kórházban volt.- Nágyon szegény körülmé­nyek között egyik napról a másik­ra élünk - mondta Sztojka Árpád. - Jóformán csak az élelmezésre jut pénz, ruhát alig veszünk. Sajnos, csak néha találok alkalmi munkát. Korábban az önkormányzatnál voltam közhasznú munkás, de le­járt a foglalkoztatás.- Nem segít bennünket senki, még az önkormányzat sem - tol­dotta meg a feleség. - A négy gye­rek után kapott támogatásból élünk. Nem tudom, hogy meddig lehet így vegetálni. A középső részen ifj. Kolompár Péter lakik kisfiával. Azt mondta: az udvari csapon a „csillagszállón” mosakodnak, fürdenek.- Csupán 34 éves és már rok­kantnyugdíjas vagyok - magyaráz­ta. - Sajnos, kilyukadt a tüdőm, alig bírok valamit dolgozni...- A ház végén levő szobában él a vőtársam, Máté Domonkos a fe­leségével és a felnőtt fiúkkal - mu­tatta Sztojka Árpád. - Nézze: ez a ház megérett már a ledózerolásra, új kellene a helyébe. Szoba, kony­ha, fürdő a mai igények alapján. De miből? Még közösen sem tud­nánk építkezni. így, marad az egy szoba boldogsága. _____________■ To lvajok nyomában ' Tavaly 43 bűncselekmény f/mmgmr « cselekmény: boltok, jutott itt a rendőrség tudó- I jífflh <ÉC vendéglátóegységek, mására. Ez 17-tel több, ű “ J lakások, ületve az erdő­mint 1999-ben. A növeke- {tjümÍ7Ír|S és vadgazdálkodás fe­dés ellenére javult a felde- ~ rülete volt a tetthely. rítés és kevesebb bűnügy | Szokolai József szolgá­maradt homályban. lati ideje alatt tetten ért Szokolai József rendőr fő- és elfogott egy öttagú, törzsőrmester - aki közel besurranó bűnöző­egy éve megbízottként lát- bandát, akik két eset­ja el a kmb-s teendőket - ben is pénzt loptak, azt mondta: az ismerté vált bűn- Ugyancsak elfogta azt a karádi fér- cselekmények közül 35 volt a lo- fit, aki három réndbeli lopást és pás, két esetben volt garázdaság, hét esetben okirattal való vissza- testi sértés és magánlaksértés, élést követett el. Helyben lakik az Ezek mellett egy-egy rongálás és a férfi is, aki a karádi motorfűrész- közokirat-hamisítás is előfordult, márkaszervizből 2 millió forintért Leggyakoribb a vagyon elleni bűn- lopott láncfűrészeket.__________■ Ra ngot szerzett a szakmának Csak a határidőre elvégzett minő­ségi, megbízható és pontos mun­kával lehet hosszú távon talpon maradni - állította Harangozó La­jos szobafestő-mázoló és tapétázó egyéni vállalkozó. Munkája alapján jól ismerik a nevét Karád környékén és a Bala­ton déli partján. Megrendelést so­hasem utasít vissza, elvállalja a falusi házak festését éppúgy, mint az üdülők felújítását. A legna­gyobb örömet az jelenti a számá­ra, ha látja: „csapata” minőségi munkát végzett és azzal a meg­rendelő is elégedett. Az 55 éves Harangozó Lajos szegény család gyermekeként választotta ezt a szakmát. A szomszédjukban lakó Szita István szobafestő-mázoló mester szerettette meg vele. 1972- ben az önállóság mellett döntött, kisiparos lett. Meg akarta mutat­ni: ha tisztességesen dolgozik, ak­kor jó megélhetést nyújt a szak­ma. Azt, hogy így lett, bizonyítja: csaknem harminc éve van a pá­lyán. Kemény munkával szerzett hírnevet magának. Azt mondta: csak egyszer lehet hibázni, ám még ez is tönkretehet mindent. Kockán forog a megélhetés. Az évtizedek alatt 8 tanulót képzett ki, valamennyien a szakmában dolgoznak.- A családban van utánpótlás is, aki a szakmát továbbviheti - mutatta be középső fiát, Tamást. - 1997-ben kiváló eredménnyel szerzett mesterlevelet. ■ Az oldal elkészítését támogatta az önkormányzat, a karádi mezőgazdasági termelőszövetkezet, a karádi Gazdabolt Kft, valamint Harangozó Lajos festő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom