Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

2001. Június 22., péntek 3. OLDAL Szabadi Béla őrizetben Őrizetbe vették Szabadi Béla független ország- gyűlési képviselőt, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­rium volt kisgazdapárti politikai államtitkárát csütörtökön a főváros­ban - a hírt tegnap dél­után a politikus ügyvédje is meg­erősítette. Szőgyényi József elmondta: vé­dencét a nap folyamán órákig hallgatták ki a Központi Ügyész­ségi Nyomozó Hivatal fővárosi, Markó utcai objektumában. Az ügyvéd szerint a kihallgatást kö­vető őrizetbe vétel váratlanul tör­tént, és mint mondta, álláspontja szerint teljesen indokolatlanul. A Központi Ügyész­ségi Nyomozó Hivatal korábban ismertetett adatai szerint Szabadi Béla alaposan gyanúsít­ható 10-20 ügyben hűt­len kezeléssel, illetve egy esetben csalással. A kár több száz millió fo­rintra tehető. Az ügyészség infor­mációi szerint Szabadi Bélával kapcsolatban a hűtlen kezelés gyanúját több esetben is külön­böző kft.-k jogosulatlan reklám- tevékenysége alapozza meg, a csalás gyanúja pedig a külföldi utazásokkal függ össze. Szabadi Béla mentelmi jogát június 19-én, kedden függesztet- te fel az Országgyűlés. ■ MSZP: a kormány törvényt szegett Budapest Keller László szocialista képviselő szerint törvény­hamisítás történt, amikor az a kormánydöntés szüle­tett, hogy a Magyar Posta megszerezheti a Postabank részvényeinek 33 százalé­kát, mivel az aláírt törvény szövege nem egyezik az Or­szággyűlés által elfogadott döntéssel. A Ház elnöke elis­merte az apparátus hibáját.- Az ebben az időpontban még hatályos hitelintézeti törvény szerint a Posta csak 15 százalékos ré­szesedést szerezhetne a pénzintézetben - hang­súlyozta lapunknak Keller László. - Tállai András pénzügyminisz­tériumi államtitkár alá­írásával készült el a tör­vény egységes szövege, amely át­került a közjogi méltóságokhoz, s ez a változat jutott el a közlönyt megjelentető kiadóhoz is. Ott Iti- derült, hogy a törvény szövege nem egyezik az Országgyűlés ál­tal hozott döntéssel. Nem ismer­jük az okát, de nyilvánvaló lett, hogy a kormánynak nagyon sür­gősen kellett döntenie a Posta­bankról... Az MSZP óriási hibának tartja, hogy a Pénzügyminisztérium nem tudott az Országgyűlés dön­téséről, különben Tállai András nem írhatta volna alá a törvény szövegét. Úgy tűnik, egy olyan passzust írtak hozzá a törvény­hez, amely nem volt része a parla­menti döntésnek. A „hamisítási ügy” tisztázása érdekében az MSZP képviselőcsoportja szüksé­gesnek tartja, hogy az államtitkár vonja le a személyes konzekven­ciát, és a kormány vizsgálja meg az érintett tisztviselők felelőssé­gét, ezzel együtt helyezzék hatá­lyon kívül a Magyar Posta és a Postabank házasságáról szóló döntést. Véleményük szerint a kor­mányzatnak nincs stratégiája a Postabankkal kapcsolatban, hi­szen arról még a szakbizottságo­kat sem tájékoztatták a parla­mentben. A Pénzügyminisztérium politi­kai államtitkára közleményben válaszolt, amelyben leszögezi, hogy véleménye szerint az MSZP szakmai köntösbe bújtatott politi­kai támadást indított a kormány - az ország érdekeit szem előtt tar­tó - Postabankkal kap­csolatos döntése ellen.- Mindenki számára nyilvánvaló, hogy olyan törvényt, amely még nem került kihirdetésre, nem lehet megszegni - hangsúlyozta Tállai András, az MSZP képvi­selőcsoportjának véle­ményére reagálva. Szerinte a szo­cialista párt célja nem más, mint elterelni a figyelmet a Princz Gá­bor vezette Postabank által oko­zott, az országot, a lakosságot ért 200 milliárd forintos kárról.- Az MSZP-SZDSZ-koalíció tá­mogatásával a törvénytelen gaz­dálkodás minden magyar család­nak 60-100 ezer forintjába kerül - hangsúlyozta közleményében az államtitkár. .Áder János, az Országgyűlés elnöke tegnap elismerte, hogy a parlament hivatalában technikai hiba történt a jogszabállyal kap­csolatban. A törvénycsomagot, ami lehetővé tenné, hogy a Posta tulajdonrészt szerezzen a Posta­bankban, ezért tegnap visszaren­delték a Magyar Közlöny kiadójá­tól. Áder János házelnök szerint a parlament apparátusa hibázott, és nem a minisztérium, a törvény sorsa tehát Mádl Ferenc kezében van. (CSERNYÁNSZKY) Tizenötezer seb a tájon Pályázati forrás a bányászati járulékokból - nincs szükség saját tőkére Sok munkába és rengeteg pénzbe kerül a tájrekultiváció FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ Azzal, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) is elfogadta a konferenciára szóló meg­hívást, elismerte a környezetvédelem terén tett, s hazánk EU-s csatlakozása miatt is nagy jelentőséggel bíró erőfeszíté­seket - jelentette ki Tállai András, a PM politikai államtitkára azon az egri kon­ferencián, amelynek témája „az át nem hárítható bányászati tájrendezés” volt. Eger A tegnap kezdődött háromnapos tanácskozáson a bányászati tevékenység befejeztével visszama­radt tájsebek begyógyításának azon problemati­káját járták körül a szakemberek, ahol a hajdani tulajdonosok már nem vonhatók felelősségre. A probléma súlyosságát érzékeltetendő, dr. Kiss Balázs, az e témakörben elsőnek számító konfe­renciát szervező Környezetvédelmi Miniszté­rium főcsoportfőnöke kifejtette, az öt éve futó, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) terhére meghirdetett pályázati lehetőséggel - amelynek fedezetét a bányászati járulékok adják- eddig országszerte összesen 896 esetben éltek. Tekintve azonban, hogy egy-egy rekultiváció át­lagosan 25 millió forintba kerül, és az ország te­rületén 15 ezer tájsebet regisztráltak, a feladatra- mai árakon számolva - mintegy 350 milliárd fo­rintot kellene költeni. Ezzel szemben a KAC-ból évente csupán 1,5 milliárd áll rendelkezésre. Tállai arra is emlékeztetett, hogy az országnak e téren is meg kell felelnie az EU-s elvárásoknak. A kérdéskör kapcsán olyan feladatokra is utalt, mint az összehangolatlan forráselosztásból faka­dó visszásságok feloldása, vagy az állami támoga­tási rendszer átgondolása. Ez utóbbi kapcsán ki­jelentette: az EU álláspontja szerint az állami tá­mogatásokkal nem lehet olyan helyzetet teremte­ni, amely torzítja a versenyt. Tállai ugyanakkor a pályázat kapcsán felhívta a figyelmet: ezt a forrást önerő nélkül is meg lehet célozni. ikühnei Eltűnt hozzátartozók nyomában Az interneten keresztül is elérhető a hadifogoly-adatbázis Több százezer, a volt Szovjetunióba hurcolt hadifogoly sorsáról máig nem tudják a rokonok, hogy meghaltak-e, s ha igen, mikor, milyen körülmények között vesztették éle­tüket. Ha nem is valamennyi, de közel hatvanezer elhunyt katona neve, születési adata, eltemetésének helye napokon belül megkereshető lesz az interneten. Budapest A második világháborúban és az azt követő években magyar kato­nák százezrei hunytak el a har­cokban vagy hadifogságban a volt Szovjetunió területén. Több mint hétszázezer honfitársunk járta meg a táborok poklát, s közülük háromszázezren soha nem térhet­tek haza. Amikor a Magyar Király­ság 60 évvel ezelőtt hadba lépett a Szovjetunió ellen, még senki sem tudhatta, hogy a fronton, a harc­mezőn elhunytak számát kétsze­resen meghaladja majd a fogság­ban, hadifogolytáborokban meg- haltaké. Az adatok évtizedekig nem vol­tak hozzáférhetőek, a háromszáz- ezerből ötvenhétezer elhunyt ka­tona nevét az orosz állam csak 1997-ben, több mint ötven évvel az elhurcolást követően juttatta el a Honvédelmi Minisztérium (HM) részére. A cirill betűkkel, fonetikusan írt listák feldolgozá­sához a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattára hozzá is kezdett, de az itthoni és az orosz irattárakból érkezett ada­tok hagyományos, kézi egybe­vetéséhez segítséget kaptak a KFKI Isys Informatikai Kft.-től is. Nélkülük a hazai irattárban őrzött hatszázezer veszteségi karton (ezek őrzik a hadifogolytáborba elhurcoltak adatait), és az Orosz­országból származó ötvennyolc­ezer elhunyt nevét tartalmazó lis­ták egybevetése tizennégyezer (!) évig tartott volna. A www. hadifogoly, adatbanya- szat.hu internetes oldalakon ke­reszt-, ületve vezetéknév, vala­mint születési évszám alapján ke­reshetünk a nevek között. Akik számára nem elérhető a modern technika, azok a Hadtörténeti In­tézet és Múzeum Központi Irattá­rában kereshetik eltűnt rokonuk nyomát. HORVÁTH MAGDOLNA Szélhámos kéregetők Három év börtön is lehet a pénzgyűjtés „sikerdíja Hazatérni sem könnyű Anya most elmegy, de hamarosan visszajön, és hoz neked sok csokit! - ezzel búcsúzott hároméves kislányától a ro­mán fiatalasszony, és útnak indult. Két hét múlva Magyar- országról érkezett róla hír: a szerencsétlen nő autóbalesetet szenvedett. Néhány nap múlva belehalt sérüléseibe. Több vidéki településen szélhámos adománygyűjtők járják a portákat, és pénz- adományt kéregetnek ár­vízkárosultak, illetve beteg gyermekek részére. A Ma­gyar Vöröskereszt rendőrsé­gi feljelentést tett. Légrády Eszter, a karitatív szerve­zet szóvivője az Europressnek el­mondta: sajnálatos módon gya­kori, hogy az emberek segítő­készségét egyesek kihasználják. A bajba jutott emberek szomorú helyzetét kihasználva saját ma­guk kívánnak anyagi előnyökhöz jutni. Éppen ezért a Vöröskereszt az adományokat kizárólag hiva­talos csekkszámlaszámra vagy irodáinak pénztárában fogadja el. Személyesen egyetlen aktivis­ta sem fogadhat el készpénzt. A karitatív akcióknál csupán a nyil­vánosan elhelyezett perselyekbe dobható be pénz. A perselyeket ilyenkor leplombálják. Felbontá­suknál háromtagú bizottság el­lenőrzi a pénz megszámolását. Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon nem tudtak informá­cióval szolgálni a vidéken elhara­pódzott szélhámosságokról. In­formációink szerint rendőrségi nyomozás eddig csak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében indult. Budapesten korábban már elfog­tak ilyen szélhámosokat. Samu Attila, a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság szóvivője elmondta, hogy bűnbandákat még nem, de egyes személyeket már sikerült tetten érniük. Büntetőjogi szem­pontból ez a tevékenység csalás­nak minősül, amit az összeg nagyságától függően két-három év szabadságvesztéssel bün­tethetnek. NÉMETH ZSUZSA Kaposvár Amikor a harmincnégy éves asz- szony elindult Kolozsvárról Ma­gyarországra, Somogybabodra vitt az útja. Június 3-án egy tragi­kus baleset véget vetett minden­nek. A rendőrség értesítette a csa­ládot, akik minél előbb hazai föüldbe szerették volna eltemetni szerettüket. Még az is eszükbe ju­tott, hogy akár személyautóval a tetőcsomagtartón viszik haza a koporsót. A Somogy Temetkezési Kft.-ben tudták meg, hogy a szál­lításnak nagyon szigorú szabályai varftiak. Dupla - cinkbélésű, faborítású - koporsóban, és spe­ciális járművel lehet csak a hatá­ron átvinni a holttestet, miután minden engedélyt beszereztek. A család nagy nehezen össze­gyűjtött 40 ezer forintot, meg­egyeztek egy ottani temetkezési vállalattal, és az egyetlen hozzá-' tartozót, akinek útlevele volt, út­nak indították Magyarországra. Azt gondolták, néhány órával ké­sőbb már hazafelé tarthatnak. Addigra megvolt a dupla kopor­só, a tisztiorvosi szolgálattal, a vámhivatallal is mindent előre egyeztettek a temetkezési ügyin­tézők. Minden hivatalban ké­szenlétben várták a papírokat. Csakhogy kiderült: eltűnt az ál­dozat útlevele. A balesetnél hely­színelő rendőrök még látták az okmányt, a kórház intenzív osz­tályán viszont, az asszony holmi­jai közt nem volt már. A romániai halottszállító és az áldozat sógora csaknem két na­pig rostokolt Kaposváron, pénz, szállás és élelem nélkül. A máso­dik napon derült ki: az útlevelet a rendőrség a konzulátusnak küld­te el, s bár oda még nem érkezett meg, sikerült elintézni a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását, és délután a halottszállító útnak in­dulhatott a konzulátus, majd Ko­lozsvár felé. ’A férfi - köszönve az itteni ügyintézők segítőkészségét - sze­rette volna itt hagyni nekik hálá­ból a visszajárót is. Nehezen sike­rült csak rábeszélni: maradék fo­rintjain vegyen inkább csokolá­dét, s vigye haza annak a három­éves kislánynak, akinek nem is olyan régen ezt megígérte az édesanyja. jakab edit RENDKÍVÜLI ÜLÉSNAP. Rendkívüli ülésnapot tart kedden vagy szerdán az Országgyűlés, jelentette be Áder János házelnök. Erre azért van szükség, mert a legutóbbi ülésen egy szavazat hiányában nem sikerült felállítani az MTI Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Tes­tületét (TTT), a parlament ugyanis nem választotta meg a grémiumba az MSZP jelöltjét. Áder azt is bejelentette, hogy a tavaszi ülésszakon összesen 65 törvényt fogadtak el a képvise­lők, amiből 16 nemzetközi szerződés megerősítése. CÁFOLAT. A magyar fél értet­lenül áll az állítólagos amerikai információ előtt, miszerint Ma­gyarország a 24 használt F-16- os vadászrepülőgép bérlése mellett további négyet alkat­részforrás céljából megvásárol­na; ilyen kéréssel ugyanis sem az amerikai, sem a svéd félhez nem fordultak - közölte a Hon­védelmi Minisztérium szóvivő­je csütörtökön. Erdélyi Lajos el­mondta: bármelyik repülőgép- típus mellett is születik döntés, olyan szerződés jön majd létre, amely az alkatrészellátást kor­rekt módon rögzíti. KÉSEDELEM. A korábbi beje­lentéssel ellentétben csütörtö­kön nem jelent meg a gyógy­szerek támogatásáról szóló kor­mányrendelet, amely tartal­mazza a július 1-jétől érvényes árakat. Az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerügyi fő­osztályán megtudtuk, hogy a rendelet kihirdetése ma, pénte­ken várható. A listára 11, térí­tésmentesen rendelhető új ké­szítmény került fel, ugyanakkor 12 azon új gyógyszerek száma, amelyek 90 százalékos tb-támo- gatást élveznek. TALÁLKOZÓ. Az MSZP kong­resszusáról, a párt programjáról és választási felkészüléséről, va­lamint a státustörvényről tájé­koztatta Kovács László pártel­nök és Medgyessy Péter minisz­terelnök-jelölt a szomszédos or­szágok, az Európai Unió és a NATO tagállamainak nagyköve­teit csütörtökön Budapesten. TÁRGYALÁSI SZÁNDÉK. A Fidesz - Magyar Polgári Párt or­szágos elnöksége üdvözli az MDF tárgyalási szándékát, amely a két párt együttműködé­sének céljait tekintve közös lista és jelöltek állítására tett javasla­tot - olvasható a legnagyobb kormánypárt tegnapi közlemé­nyében. A Fidesz-elnökség a konkrét kérdések - a választó- kerületi helyek megosztása és a közös listákon a két párt helyei­nek meghatározása - megvitatá­sára közös munkacsoport fel­állítását tartja szükségesnek- így a közlemény. FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJK. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak hétfőn 13 órától az Or­szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) dolgozói a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szak- szervezete (KKDSZ) vezetésé­vel - jelentette be az érdekkép­viselet csütörtökön. A KKDSZ által képviselt munkavállalók a megmozdulással tiltakoznak az Oktatási Minisztérium vezetőjé­nek az OMIKK-ot megszüntető szóbeli döntése ellen. ELŐZETES. A Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helye­zett három gyanúsítottat azon tizenegy közül, akiket a Köz­ponti ügyészségi Nyomozó Hi­vatal kedden nyílt nyomozás során Székesfehérváron állam­titoksértés, hivatali visszaélés és vesztegetés, illetve más bűncse­lekmények miatt vett őrizetbe- jelentette be Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője. Hozzátette: pénteken várhatóan további gyanúsítottak kerülnek előzetes letartóztatásba. ■ HAZAI TÜKÖR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom