Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-03 / Vasárnap Reggel, 22. szám

NAGYVÁROSOK VERSENYÉ Erősödik a városok gazdasági versenye. Egy nemrég megjelent tanulmány négy csoportba osztja a településeket: a nyertesek, a felzárkó­zók, a leszakadók és a vesztesek „kasztjára”. A helyzet azonban állandóan változik, jelzi ezt Tatabánya példája is, amely a legutóbbi felmérés óta már az élre ugrott. Lapunk három - más-más kategóriába sorolt - város polgár- mesterénél érdeklődött helyzetük okairól.- A legjobb marketinge­sünk Gárdonyi Géza - állítja Nagy Imre, Eger polgármestere. - Már az általános iskolások meg­tanulják városunk nevét. Ráadásul nálunk min­den megtalálható, ami vonzerő lehet: gyógy- és termálvíz, vár és egyéb műemlékek, régi város­rész, történelmi hagyo­mányok, bor, gyönyörű természeti környezet. Eger, a nyertes Egerbe évente egymillió vendég érkezik, négy- százezren látogatják a várost, s most hatszáz­millió forintra pályáznak a gyógyturizmus fejlesz­téséhez. Az utóbbi időkben a város kereskedelme is jelentősen fejlődött, nagy bevásárlócentru­mok létesültek. Az ön- kormányzat mind­emellett az ipari válla­latok betelepülését is szorgalmazza. Az ipari parkba költözők, a zöldmezős beruházók jelentős kedvezmé­nyeket kapnak. Legin­kább a gépjármű-, a fémmegmunkáló-, az elektronikai és a do­hányipar, valamint az orvosiműszer-gyártás erősödött meg, s első­sorban a német, az osztrák, az angol és a svéd jelenlét a megha­tározó. Az elmúlt tíz esztendő alatt számos épületet felújítottak, s jó néhány foghíjtelket beépítettek. Az önkor­mányzat új lakásprog­ramba fogott, pályáza­tot is nyertek, bérlaká­sokat is építenek. A közgyűlés nemrég 50 sorházas lakásépítésről döntött garzonos pá­lyakezdők számára. Nyíregyháza felzárkózik Nyíregyháza ma már előkelőbb helyet foglal el a három évvel ezelőtti adatok alapján számított huszadik helyénél, hi­szen fejlődési üteme alapján a tizedik helyen áll, s a szerzők a felzár­kózó városok közé sorol­ják. Csabai Lászlóné pol­gármester úgy látja, hogy a település dinami­kája több tényezőnek köszönhető. Egyrészt, hogy az orosz piac el­vesztésének következté­ben viszonylag hamar, 1991 táján összeomlott a város ipara, így a lakos­ság is korán rákénysze­rült arra, hogy váltson. Ezért a 113 ezres lélek­számú megyeszékhe­lyen 11700 magánvállal­kozás létezik, ez az or­szág fejlett dunántúli vá­rosaira jellemző. A tele­pülésre ráadásul későn, 1998 körül kezdtek bete­lepülni a multicégek, így a helyi vállalkozások is meg tudtak erősödni. A város ipara nem egyetlen óriáscégre épül, sok kö­zepes méretű mellett né­hány nagy társaság is működik itt. A polgár- mester asszony a Tau­rus, a Szabolcstej és a Gabona cégeket említi. Az önkormányzatot is idesorolja, amely igyek­szik lobbizni, s a város- tervezésnél az egyik alapvető szempontja, hogy minden itt élőre szükség van.- Abszolút értékben azonban nagy a telepü­lés lemaradása - mondja Csabai Lászlóné. - A 44 ezer lakásból még tízez­ret kell a szennyvízprog­ramba bevonni, igaz, ahol kiépítették a vezeté­ket, ott 95 százalékos a bekötési arány. A továb­biakban ISPA-pénzekre szeretnénk pályázni. A Bokor-tanyákra az előző ciklusban vezették be a vizet, de a települé­sen 250 kilométer burko­latlan út található. Idén 3 milliárd forintot költe­nek fejlesztésre, ám ah­hoz, hogy mindenhol meglegyen az alapvető közmű, 40 milliárd fo­rintra lenne szükség.- A legnagyobb gond, hogy az M3-as sokkal lassabban épül, mint ahogy számítottunk rá ­magyarázza Csabai Lászlóné. - Fontos, hogy vele párhuzamosan az elkerülő út is megépül­jön, mert 35 százalékos az átmenő forgalom. Az oktatást is lényegesnek tartjuk, rengeteg pénzt költünk rá. A középisko­láinkban végzetteknek jó a felvételi arányuk az egyetemeken, főiskolá­kon, ám az már siralmas, hogy diplomásként mennyien jönnek haza. Pedig szeretnénk itt tar­tani az embereket, mert különben előbb-utóbb az a helyzet áll elő, hogy munkahelyek lesznek, csak senki nem tölti majd be őket. Békéscsaba remél A békéscsabaiak örülné­nek, ha „csupán” ennyi lenne a gondjuk, hiszen e város az egyik legna­gyobb vesztes: Pap Já­nos polgármester sze­rint a település helyze­téről már az is sokat el­árul, hogy az ott dolgo­zók nettó átlagkeresete 48 ezer forint, amely tíz­ezer forinttal elmarad az országos átlagtól. A me­gyeszékhelyen 120 éves hagyománnyal büszkél­kedhet a nyomdaipar, ám az egyik cég finn tu­lajdonosa Kecskemétre akarja átvinni a gyárat, a másik osztrák befektető pedig fontolgatja, hogy a flexibilis csomagoló­anyag-gyártást autópá­lya mellé helyezi. Ha ezt megteszi, a termelés 20 százaléka marad Békés­csabán. A Bábolna Rt. tulaj­donában lévő baromfi- feldolgozó is csökkentett kapacitással üzemel. Az élelmiszeripar óriási gondja, hogy a 30 ezres agrártermelő beszállítói kör a leépítés miatt bi­zonytalan. A cukorrépa- termelők államilag támo­gatott hitelt vettek fel be­takarítógépek vásárlásá­ra, s közben bezárt a cu­korgyár. A kötöttárugyár felszámolás alatt áll, bár most egy német konfek­cióipari befektető talán megmenti. Az ipari park iránt is érdeklődnek. Be­települt például egy mo­biltelefon-töltőket össze­szerelő japán vállalat, de nem mindegy, hogy egy cég betanított munkáso­kat foglalkoztat-e, vagy jól fizetett munkásokat.- A megközelíthető­ségünk a legnagyobb probléma - szögezi le Pap János. - A 25 éves tervben sem szerepel a 44-es út gyorsforgalmivá történő bővítése. Mindezek ellenére la­kásépítésre ad támoga­tást az önkormányzat, s nemcsak fiataloknak, a nyugdíjasoknak is. Az egyik felzárkózási lehetőséget a turisztikai fejlesztések jelenthetik. A strandot tápláló forrá­sukat gyógyvízzé minő­sítették az elmúlt év vé­gén, s ennek kihaszná­lása végett most egy- milliárd forintos beru­házásba fogtak. A kör­nyék természeti értékei - például a Kőrösök vidéke - vonzerőt je­lenthetnek, s a megye- székhely több telepü­léssel összefogva oszt­rák mintára natúrpar­kot szeretne kialakíta­ni. Kerékpárutakat is építenének, s a lovas­turizmus fejlesztésében is látnak fantáziát. Egyre többféle arculat lesz Nemrég jelent meg Rechnitzer János és Lengyel Imre A vá­rosok versenyképessége című tanulmánya a Magyarország területi szervezete és folyamatai az ezredfordulón című kö­tetben, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Regioná­lis Kutatások Központja adott ki. A szerzők szerint számolni kell a speciális helyzetű városok körének bővülésével, így az üdülő- és agglomerációs központok megjelenésével, illetve a határ menti városok fejlődésével. Benzinkutas biztosítások A Mól benzinkutaknál kínálja egyszerűsített utasbiztosításait júniustól a QBE Atlasz Biz­tosító. A társaság elsősorban azokra a poten­ciális ügyfelekre számít, akik egyénileg, autón indulnak útnak. A biztosító az Orosz­országba tartó utasokkal is számol: nemso­kára vízumkényszer lép életbe a két ország között, s mivel a beutazási engedély megadá­sát várhatóan biztosításhoz kötik, a QBE At­lasz az egyedüli társaság, amelynek szolgál­tatását az orosz szervek is elismerik. Bevásárlóudvarok épülnek Új típusú bevásárlóközpontok jelenhetnek meg 3-4 éven belül a nagyobb vidéki váro­sokban, illetve Budapesten. A Center Management Kft. ez idő alatt a tervek szerint tizenöt, úgynevezett Stop&Shop bevásár­lóudvart épít. Ezek az épületek U alakban, belső közlekedőterek és folyosók nélkül ké­szülnek, s az üzletbérlők számára a szoká­sosnál némileg olcsóbbak lesznek. Tatabánya nem szomorkodik Bár Tatabánya kiesett az új BMW-gyár le­hetséges helyszínei közül, a város vezetése nem szomorkodik. A helyi ipari park híre ugyanis - éppen a BMW-pályázat révén - olyan feltételeket ígér, amelyek több multi­nacionális vállalkozást is csábítanak. Van olyan beruházási terv, amelynek értéke ugyanúgy eléri az egymilliárd márkát, mint a meghiúsult BMW-üzemé. Varga Mihály adócsalást sejt A vállalati csoportbiz­tosítások alkalmasak a járulékok befizetésének megkerülésére, elterje­désük esetén akár 30-50 milliárd forinttól is eles­het a költségvetés - je­lentette ki Varga Mi­hály pénzügyminiszter. A PM utasítására az APEH vizsgálatot kez­dett az ÁB-Aegonnál. A biztosítók úgy vélik, legális munkavállalói kedvezményről van szó, amelynek célja nem az adómegkerülés, hanem a haláleseti gondoskodás. Kőolajat keresnek Somogybán Kőolaj és földgáz után kutat Somogy megye déli részén a Mól Rt. megbízásából a Geofizi­kai Szolgáltató Kft. Ötven évvel ezelőtt ezen a területen már folytak felmérések, s most azt remélik, a fejlettebb technikának köszönhe­tően új lelőhelyekre bukkannak. A mérések eredményeit fél év alatt dolgozzák fel. Ingatlanexpó harmadszor A fejlesztések, a szállodaépítési láz, valamint a kialakulóban lévő ingatlanmarketing is témája lesz a harmadik alkalommal megrendezendő Ingatlanexpónak. A június 14. és 17. között zaj­ló szakmai találkozót idén is a Szépművészeti Múzeumban tartják. Egyedi szigetelés Egyiptomban Egy osztrák-magyar vállalkozás szigeteli a kai­rói külügyminisztérium műemlék épületét. A Neubauer Kft. egy egyiptomi cég alvállalkozója­ként kapta a több mint 100 millió forintos meg­bízást. A vállalkozás egyedi falszárítási mód­szerrel dolgozik: a falat átvágják, s az így kelet­kezett résbe nagy nyomással juttatnak gyorsan kötő szigetelőanyagot. Menekülési program a panelből A panellakásban élők számára kínál továbblépési lehetőséget a Széchenyi-terv otthonteremtési programjának kibővítése. A ki­vezető program lényege, hogy az önkormányzatok saját telkü­kön kisebb lakásokból álló tár­sasházakat építtetnek, s a pa­nelben élők saját lakásukat le­adva költözhetnek át ezekbe - mondta Sasvári Szilárd, a Gazdasági Miniszté­rium lakáspolitikai munkacsoportjának vezető­je. Az értékkülönbözet kifizetésére igénybe vehetők a jelenlegi támogatások. Nem volt hamis az ukrán cement Az eddigi hírekkel ellentétben megfelelő minő­ségű volt az a cement, amely Ukrajnából impor­tálva jutott el hazánkba. Horváth László, Heves megye fideszes országgyűlési képviselője még márciusban azt állította, hogy a kérdéses kötő­anyag építésre alkalmatlan. A fogyasztóvédelmi vizsgálat nem igazolta a honatya állításait... A LEGOLCSÓBB ADATCSOMAG EGY HÓNAP INFORMÁCIÓIT TARTALMAZZA Amikor az árnak is ára van Kenyeret naponta, cipőt évente, lakóingatlant azonban életében csak egyszer-kétszer vásárol az ember, ezért ezt a döntését alaposan meg kell fontolnia. Régebben alig néhány lapból, ingat­lanforgalmazó cégtől szerezhettünk információt az aktuális aján­latokról, mára azonban épp az a baj, hogy túlságosan sok helyről - újságok, internet, tévék, rádiók hirdetései, óriásplakátok, falragaszok - bombázzák a leendő vevőt, aki nem tudja el­dönteni, reálisak-e ezek az adatok. A fővárosiaknak jóval könnyebb a dolguk, mert működik Buda­pesten egy cég, amely a kilencvenes évek elejétől néhány évig részlegesen, 1996-tól azonban teljes körűen figyelemmel kíséri a budapesti ingatlan­eladási ajánlatok kö­zül azokat, amelyek a nyomtatott sajtó hir­detéseiben jelennek meg. így több száz­ezer adatot halmoztak fel az évek során. Amint Tilk László Géza, a Huninfor Kft. igazgatója lapunknak elmondta, ők az irányárakat dolgozzák fel naprakészen. Az adásvételi szerződé­sekben szereplő köté­si árakat ugyanis -a KSH tartja nyilván, de ezek csak jelentős ké­séssel válnak pub- likussá, és nem is elég részletesek. Másrészt ezek sem feltétlenül reális adatok annyi­ban, hogy a valóságos vételi árak gyakran ennél magasabbak; nem véletlen, hogy az illetékhivataloknak az illeték kiszabásánál joguk van fölülbírálni a szerződésben sze­replő árat. így az irányárak minden­képp jól tükrözik a va­lóságos ármozgáso­kat, arról nem beszél­ve, hogy keresleti piac esetén - mint ami egy­két éve volt - nem rit­kán az irányáraknál drágábban kelnek el a főleg kisebb lakások, a vevőjelöltek ugyanis licitálnak rájuk. A kft.-nek három fő terméke létezik. Az Ingatlanvonal egy emelt díjas, telefonos szolgáltatás. Ameny- nyiben az érdeklődő felhívja a számot, a vonal másik végén ülő operátor pár perc alatt egy hónapra vissza­menően elmondja vagy e-mailen elküldi az adott környékre vonatkozó árakat, il­letve a hely, lakásmé­ret, ár alapján konkrét ajánlatokkal is szol­gál. Az irányáras in­gatlanadattár egy CD, amelyet az ingatlan- forgalmi, értékbecslő cégek rendelhetnek meg, s negyedévente kapják a friss változa­tot. S a napokban in­dult be az ingatlan­online.com internetes rendszer, amelyre elő lehet fizetni. Nyolc kategóriát hoztak lét­re attól függően, hogy a megrendelőiknek milyen mélységű, és mennyi időre vissza­menő adatokra van szükségük, az ingatla­nokra az irányítószá­mok alapján lehet rá­kérdezni. A legol­csóbb változatra a kis ingatlanforgalmazó cégek fizethetnek elő, így az elmúlt 30 nap irányárait tudhatják meg. A legdrágább az ötéves hozzáférést biztosító csomag: aki ezt megrendeli - főleg a bankoknak, biztosí­tóknak éri meg -, kor­látlan kutakodási le­hetőséghez jut hozzá, persze elég borsos áron. Versenyző városok Dinamikus . 1998-as rangsor rangsor 1. Székesfehérvár^ ^ 2. 3. Szombathely ' 5. 4. Dunaújváros 4. 5. Debrecen 13. 6. Sopron £ 12. 7. Pécs f£ * 15. 8. Eger f* T 10. 9. Veszprém 4 fr 3. 10. Nyíregyháza 20. 11. Zalaegerszeg^®**^ 7. 12. Tatabánya j|ljg , 21. 13. Szolnok —át" ?**• 9­14. Nagykanizsa gi g 11. 15. Kecskemét /* 14. 16. Salgótarján * ^ 22. 17. Miskolc 17. 18. Szeged 8. 19. KaposvárlS^, 18. 20. Szekszárd 6. 21. Békéscsaba ->■ 16. 22. Hódmezővásárhely j 19. Lakásirányárak átlagának változása 5 _ Budapesten S 2 ^ tű H ^ JTJ «X> . ___ rH M * C= g ” S |— ■ r-, ■ I |.3­iU lo IQ 19 lü lan tó ~ 1996 1997 1998 1999 2000 2001 j j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom