Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

6. OLDAL 2001. Június 21., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Tóth Tibor ■ Alpolgármester: Kiss Lajos Képviselő-testület tagjai: Boti­ka Ferenc, Dóra József, Horváth Mihály, Hrankai Istvánná, Soós János, Varga József Cigány kisebbségi önkormány­zat: Elnök: Szabó Gyulámé. Tagok: Bistei Józsefné, Kovács Jenő Körjegyző: Gulyás István, m Nagykorpád Nagykorpád 14 kilométerre fekszik Nagyatádtól keletre. Nevét a Korpád! birtokoscsaládról kapta, de egy összeesküvés miatt kegyvesztetté váltak és Zsigmond király megfosztotta ókét birto­kaiktól. A falu külterületén a Rinya egykori átkelőhelyénél egy különleges földsánc található, ami feltehetően egy római korban is álló. majd a török hódoltság idején védelmi feladatot ellátó földvár maradványa. A főként református hitvallású Nagykorpád a századforduló idején élte fénykorát, akkor mintegy 1500 lakosa volt és több malom, szeszfőzde, vendégfogadó, s két Iskola is működött a faluban. Az első világháború 26, a második 48 áldozatot követelt, tiszteletükre 1990-ben emeltek emlékművet, melyet Kocsis Előd szobrászművész tervezett. A rendszerváltás után nyerte vissza a falu köz- igazgatási önállóságát, jelenleg Szabással működtetnek közös körjegyzőséget. A falu­ban kultúrház, óvoda és alsó tagozatos általános iskola működik, ötödik osztálytól Lá­bodra járnak iskolába a gyerekek. A lakosság száma 653. , Vizekben csillog a falu jövője Szépült és gazdagodott a falu az utóbbi 15 évben, de azt a kárt, amit az egykor jól működő nagyüzemek privatizációja és a termelőszövetke­zet tönkretétele okoztak a korpádi- aknak, egyhamar nem lehet pótol­ni - állítja Tóth Tibor polgármester.- Mire jutott Nagykorpád az el­múlt tíz évben?- Egyre jobb a lakosság ellátása és közérzete, megerősítettük az in­tézményeinket, korszerűsítettük az óvoda és az iskola fűtését, a közvi­lágítást, felújítottuk a faluházat, az orvosi rendelőt, a ravatalozót és önálló hivatalt hoztunk létre. Az önkormányzat építette a fiók­gyógyszertárat, segítettünk a temp­lomok tatarozásában, bevezettük a vizet a temetőbe, s 4 kilométer jár­dát is építettünk tíz év alatt.- Mi hiányzik legjobban a falu­ból?- Olyan meghatározó személyi­ségek és helyi vállalkozók, akik a fa­lu lakossága számára munkalehető­ségeket, megélhetést is biztosíthat­nának. Jelenleg Nagykorpád külte­rületének 80 száza­léka állami terület, az ÁPV Rt és a kincstár kezelésé­ben van. Ezeken még csak munkale­hetőség sincs a nagykorpádi embe­reknek, egytől egyig vidéki próbál itt gaz­dálkodni, s még a vadász és az erdész sem falubéli. Rész­ben ennek is követ­kezménye, hogy rendszeresek a ki­sebb lopások, a vad- orzás. De elfogadha­tó a közbiztonság Tóth Tibor polgármester annak ellenére, jövőjét. Az egyik a kivételesen szép, érintetlen termé­szeti környezetben folyó, Rinya. Sza­bással együtt kö­zös fejlesztési el­képzelés egy 150 hektáros víztározó a két falu között, hogy a rendőri jelenlét is elég gyen­ge. Egy-két rendbontó kivételével kevesen zavarják meg a falu min­dennapi nyugalmát, biztonságát.- Miben látja a település fejlődési lehetőségét?- Két vize is van Nagykorpád­nak, ami meghatározhatja a falu amelynek már el­készült a tanul­mányterve is. Ha ez megvalósulna, intenzív növény- termesztésre, pihe­nő-turisztikai cé­lokra és munka­helyteremtésre is alkalmas lenne. Hasonlót remélünk a falu másik vizétől, a 60-as évek elején talált, mintegy 70 Celsius-fokos termál­víztől és a már nem működő für­dőtől. A térség fejlesztési elképze­léseihez illeszkedő, megalapozott ajánlatot várunk évek óta a kútra és a szomszédos területre. ■ Azt BESZÉLIK A faluban... ... hogy már utánpótlása is van a tavaly alakult mazsorettcsoport- nak. Varga Istvánná irányításával 8-10 fiatal gyakorolja rendszere­sen a látváayos táncműsort, amellyel a falu millenniumi nap­ján mutatkoztak be. Néhány hete pedig a kisiskolásokból is meg­alakult egy minicsoport. ... hogy elszaporodtak a kártevők a házak környékén. Előfordul, hogy fényes nappal is lehet pat­kányt és rókát látni, és nagy ve­szélyben vannak a baromfiudva­rok. Az egyre gyakoribb tyúkkáro­kért persze a legtöbben ismeretlen tolvajokat okolnak és a rendőrség segítségét várják... ...hogy nagy lakodalma lesz Hozlár Eszünek és Czár Attilának június 28-án. Ez lesz az idei első esküvő a faluban, máskor kettő­három szokott lenni egy évben. Kevesen tartják a mulatságot ház­nál, de a hagyományos kéretést és a falun való végigvonulást ma sem mulasztják el. A lakodalmi menü is hagyomány szerinti, s kemencé­ben sütik a húsokhoz kínált, kü­lönleges sós kalácsot, a kálomista- perecet is. ...hogy öt életveszélyes ház van a faluban, melyet építésfelügyeleti szakértői vizsgálat is megerősített. Nagykorpád 200 házából jelenleg 8 lakatlan, de csak egy van közte eladó. Mostanában külföldiek is vásárolnak a faluban ingatlant, s eddig három német család vett itt pihenőházat. ... hogy a konyhakertek hátsó ré­szébe bejárnak a szarvasok és a vaddisznók. Nagyon nehéz a kül­területeken is kultúrnövényeket termelni, mert olyan sok a vadkár, s mostanában már a belterületi kertek is alig védhetők. ... hogy versengenek egymással az asszonyok, kinek a legszebb a kertje és a portája. Tavaly kezdő­dött a látványos virágosítás és köz­terület-szépítés a faluban, s még a villanyoszlopokra is virágtartókat szerelt az önkormányzat. Ehhez csatlakozott a lakosság is, s egyre több háznál, bejáratnál látható ut­cai dísz és növénytartó. ... hogy embervér is folyt a leg­utóbbi utcai verekedéskor, amikor három testvér esett egymásnak a kocsma előtt. Kaszával hadonász­va, nagy hanggal bizonygatták egymásnak az igazukat, s hiába hívták a rendőrséget, azok nem akartak rögtön kijönni. ______■ AZ OLDALT IRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: bíró Mária AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT TÁMOGATTA AZ AGRONA KFT ÉS A NAGYKORPÁDI ÖNKORMÁNYZAT Betegség ellen tehéntartás Fánkot süt 95 évesen Akinek beszél a kerék Segélyosztáskor több a vevő Horváth János vigyáz a szerszámokra, bár kereket már régóta nem csinált Nem lehet egyféle anyagból fa­ragni a kocsikereket, mert külön­ben visszabeszél a fa. így mond­ja bognár-szójárással Horváth Já­nos, amikor elvásnak a kerékben összeérő farészek. S hogy érti is az efféle, avatatlan fülnek nem hallható nyelvet, arra bizonyíték az a fél évszázad alatt készített, temérdek, ma is használatos, könnyű forgású kocsikerék, ame­lyekhez szívós szilfából faragta a kerékagyat, akácból a küllőket, kőrisből, bükkből pedig a kere­kek talpát.- Megvannak a szerszámok mind, de elmúlt tíz éve is, hogy utoljára kocsikereket csináltam. Most már nem vállalok ilyet, anyag sincs hozzá, meg ló és lovas kocsi is alig van a faluban. Mikor idekerültem, az állami gazdaságnak 32 fogata is volt, Öt éve nyitotta első boltját Szentgyörgyi Zoltán és felesége, s a régi, bérelt helyiségből idén költöztek a saját építésű, takaros, új üzletbe.- Tősgyökeres korpádiak va­gyunk, itt is lakunk a bolt mellett - mondja Szentgyörgyi Zoltán. - Mi már biztos nem megyünk el innét, bár fiatalnak nem nagyon érdemes a faluban maradni. Két gyerekünk van, a kisebbik is is­kolába megy az idén. Helyben szeretnénk boldogulni, s megte­remteni a megélhetést. A férj munkája a fuvarozás, a kis vegyesbolt és a kocsma minden gondja jobbára a feleségre hárul.- Délelőtt jön a vevők többsége, nemritkán a férfiak vásárolnak be, ha az asszony dolgozik. De a leg­többen munkanélküliek a falu­ban, s mindennél az a legfonto­sabb szempont, hogy olcsó le­gyen. Legjobban fogy a csirkefar- hát - beszél a vásárlói szokásokról Szentgyörgyi Zoltánné. - Minden hónap első szerdáján vannak a legtöbben a kocsmában is, amikor az önkormányzat a segélyt osztja. De észrevenni, mikor kapják meg a családi pótlékot meg a nyugdíjat is... Kedveltek a sütemények, ka­rácsonykor harminc tortát rendel­tek. De ha nincs pénz, akkor so­kan csak élesztőt meg lisztet vesz­nek, hogy punyát, azaz cigányke- nyeret süssenek.___________■ Kontyot kérnek a lányok minden földet azokkal munkál­tak a trágyahordástól a sarabolá- sig - emlékezik a mester. - Egy új kerék kifaragásához kellett két nap is, s kettőt-hármat lehetett egy nap megjavítani. Nehéz munka ez, magam se ezt akar­tam kitanulni, de Kaposke- resztúron az apám mellett mu­száj volt. A nősüléshez és a csa­ládhoz nem volt szerencsém, ne­kem nincs kinek továbbadni a mesterséget. A bognárszakma olyan, hogy akkor jó a kerék, ha nem látszik az a sok munka, amit ráfordít az ember. Előbb nagy gonddal kifaragjuk azt, amit aztán erővel úgy összekala­pálunk, hogy semmi se látszód- jon belőle. Afféle fordított mun­ka, meg sok erőt is kíván, így az­tán nem is akadt tanítványom a faluból sem. ■ Százesztendős borot­vák, különleges hintő­poros és kenőcsös tége­lyek sorakoznak a kis fodrászműhely féltve őrzött szekrényében. A falu öreg borbélya tes­tálta még halála előtt Soós Jánosnéra, aki to­vábbviszi a faluban a ré­gi mesterséget.- Nemcsak a régi fel­szerelés, de borotválószékem is van, mégsem szoktak mostaná­ban borotváltatni a férfiak. Nem is bánom, mert jobban szeretek hajat vágni. Régen ez afféle társa­sági szokás volt és sértésnek szá­mított, ha a hajvágáshoz nem kértek borotválást - mondja Soós Jánosné, aki élete vágyát valósí­totta meg, amikor a gyes mellett kitanulta a fodrászszakmát. Nem ment ez könnyen, mert ahogy a környék tele­pülésein ma sem akad rajta kívül fodrász ipa­ros, pár éve sem volt senki a faluban, aki fel­vette volna tanulónak. Kis műhelyébe már nemcsak helyből, a szomszédos falvakból is zarándokolnak a szép frizurát kedvelő kuncsaftok.- Szerencsére megint divat a konty, mert az a kedvencem - mondja a hajak korpádi mestere. - A vágás meg a dauer olyan lesz, ahogy kérik, de a konty minden al­kalommal más, mert egyenként kell tervezni és kitalálni. De ha a magam haját kell rendbe tenni, most is csak a régi nagyatádi mes­teremben, Irma néniben bízok. ■ Játszóház a talpasházból Hamarosan két különlegessége is lesz a nagykorpádi gyermekin­tézménynek. Az egyik az a ritka, télálló medvetalpkÁtusz, amely az óvodaépület falánál évtizedek óta békésen terjeszkedve,' nyár elején szépséges sárga virágok­kal és ehető termésekkel örven­dezteti meg a legkisebbeket. A másik pedig egy valódi tal­pasház lesz, amellyel az első Ri­nya menti fesztivál vásárdíját nyerte el a település, ahol az ős­honos fákból készített házacska ideiglenesen helyet adott a falu szépen gyarapodó helytörténeti és néprajzi gyűjteményének is. Ezt azonban szeretnék állandó kiállításként bemutatni a faluház egyik felszabaduló, eddig tante­remként használt helyiségében. Szabóné Horváth Gyöngyi, az al­só tagozatos kisiskola és az óvo­da közös igazgatója elmondta, hogy csökken a tanulók száma Nagykorpádon, s két összevont osztállyal elférnek ezentúl az is­kola falain belül is. Jövőre 38 kis­diákkal számolnak, öttel keve­sebbre, mint ebben az évben. Az óvodában sincs gyarapodás Hor­váth Mihályné vezető óvónő sze­rint, s jelenleg 20-22 kicsi jár rendszeresen az intézménybe. Nemrég valamennyien Balaton környéki kirándulásra, közös haj ókázásra és Afrika-múzeum- látogatásra utaztak a cigány ön- kormányzat és a szülők segítsé­gével. A hamarosan kezdődő nyári karbantartás után birtokba vehetik a gyerekek a Fesztiváldí­jas talpasházat is, amely külön­leges játszóhellyé alakul át az óvoda udvarán. ■ Életmentő gyógykezelésnek számít a te­héntartás Kolle Sándor számára. Nyolc éve, amióta jószágneveléssei cserélte fel a kór­házi ápolói állását, a félmaréknyi gyógy­szer helyett pár szem is elegendő a stressz és a magas vérnyomás kezelésére.- Száznál is több tehenet tartottak régen Korpádon a házaknál, most öt gazdának összesen 36 fejőstehene van a faluban, s ez nem is nagyon gyarapodik. Csordahajtást és közös legeltetést is szerveztünk, s áíljuk a versenyt a nagyobb állattartó telepekkel, ehhez kiváló partnerünk a Drávatej. Az egyéni minőségvizsgálattal megszűnt a gazdák egymásra mutogatása, rendre ext­raminősítésű a tej is - mondja Kolle Sán­dor, aki a szarvasmarhatartó gazdák egye­sületének és a közös üzemeltetésű tejcsar­noknak is vezetője. Nagykorpádon a mint­egy 80 tehenes, osztrák Ráksi Fríz Bt és az ír tulajdonú, közel kétszáz tehenet tartó Agrona kft telepein nevelnek még szarvas- marhákat. munkagépeim nincsenek, a hathektámyi legelőt is- 300 ezer forint mikrohiteíből vettem az első bérmunkában műveltetem és ez sokszor hátrány, négy tehenet és a fejőgépet, most már nem is telne ki Mégis szívesen csinálom ezt a munkát, még ha ne- ennyiből - emlékezik a kezdésre Kolle Sándor. - Tíz héz is és túl nagy haszon sincs benne. Szabadságról, tehén, hét borjú és két bika van most már az istállók- utazásról szó sem lehet az állatok mellett, de ha bán, az üszőkből is tehén lesz, mert minél több van, nincs gond a tehenekkel, akkor stressz sincs és be- annál kedvezőbb a ráfordítás. Szántóföldem és saját tegség sincs. S ez a legfontosabb. ■ Féltő szeretettel tá­mogatja a terasz ké­nyelmes karosszé­kébe a falu legidő­sebb lakóját, Nagy Imrénét veje, Né­meth Béla. Öt éve özvegy, azóta ketten lakják a 95 éves Teri mamával az ötszo­bás házat.- Rendben tartok én mindent, főzök, mosok, meg aztán a fiaim, menyeim is segítenek - mondja Németh Béla, aki Nagy Imréné 95 maga is a 77. évét ta­possa. - Csak a drága jó feleségem hiányát nem tudom megszokó. A mamának is hiányzik, de hát már csak én pótlom neki is a lánya sze- retetét is. Nagyon kell vigyázni rá, múltkor is, amíg felkapáltam a ba­bot, elesett és megütötte magát. Szerencsére amúgy jó egészség­ben van, ha nem is tartja olyan erő­ben magát, mint régen. Mert fiata­labb korában igencsak dolgos asz­szony volt, a gazda­ságban csoportveze­tőként ki is tüntet­ték. Volt, hogy egész nap a vetés után bo­ronáit, férfiak se bír­ták ezt a kemény munkát. Híres volt a főztjéről is, sokat hívták lakodalomba sütni-főzni.- Én már vén va­gyok, nem jelentek semmit se - forgatja lassan a szót Teri mama, s el is fárad a éves beszédben, ahogy feleleveníti az egy­kori lagzikat, a maga főzte menüt, a húslevest, a mártást, káposztás húst, sülteket és süteményeket.- Most is rááll a keze a sütemé­nyekre, az ételek között is az a kedvence - mondja Németh Béla. - Van úgy, hogy forgácsfánkot kí­ván a mama és én elő is készítek mindent, de ő keveri meg a tésztát. A nyújtást meg a sütést már tu- dom magam is... ________■ A L M A N A C H - 13 5 NAGYKORPÁD PÉNZE felújítás: támogatások: 6 M FL__£8 M Ft tartalék;/' V> yffljL 8,3 Nlfl\ /9,2 NI FI szociális \ / > \ 14,3 NI Ft x \/ személyi j jy­9n9áM0n munkaadói járulék: 20 2 MFt 9,2 NI Ft j KORFA 3-5 éves: 22 18 6-14 éves: \ 103 A- \ 15-17 éves: 26 J 61-100 éves: \ 118 18-60 éves: 366 összesen: 653 fő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom