Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

7. OLDAL 2001. Június 16., Szombat Balatonújlakon a vagyont nem élik fel A Balatontól Marcali felé autózók csak átsuhannak Balatonújlakon. Tiszta, ren­dezett a község, s úgy lát­ják, jómódúak az emberek. Mazzag Ferenc polgármes­ter, aki csaknem 30 éve szol­gálja a helyi közigazgatást, örülne, ha a megüresedett házakat a fiatalok is meg tudnák vásárolni.- Valóban jómódú emberek lak­nak Balatonújlakon?- Ez igaz volt valaha, de ma már nem az - mondta Mazzag Fe­renc. - A hetvenes években a többnyire 3 szoba-összkomfortos házakat megépíthették 150 ezer forintból. Ma 8-10 millió az áruk. Magyar ember ezeket nem tudja megvásárolni. Örülök, hogy az üresen maradt épületeket, ahon­nan kihaltak az idősek, külföldi­eknek adják el az örökösök, de még jobban örülnék, ha a helybe­li fiatalok is tudnának itt ingatlant vásárolni.-És az önkormányzat jómódú?- A közvagyonunk 35 millió fo­rint. Egyetlen eladható ingatla­nunk sincs a belterületen; a kül­területieket is értékesítettük, hi­szen művelni kellett volna. BALATONÚJLAK PÉNZE Költségvetés 45 millió forint intézmények, hivatal fenntartása- Minden onkormanyzat rémálma: elfogy a vagyon...- Semmit nem éltünk fel. A gáz- és Dédász-vagyon értékét tartalékoljuk. Igaz, adósságunk is van a szennyvízcsatorna-beruhá­zás miatt. Az óvoda épülete ugyan üres, de nem adjuk el. Gazdaságtalanná vált az I intézmény fenntartása, ezért szüntettük meg. Nem volt könnyű a döntés, hi­szen 1992-ben építettük az óvodát, akkor 35 gyermek­nek volt második otthona. Most tíz kicsi jár Máriára. Falugondnoki szolgálatot szerettünk volna létesíteni a gyerekek és a szociális ét­keztetés végett; minden fel­tételnek megfeleltünk, de csak a 600 lakosúnál ki­sebb falvakat támogatja az I állam. Vettünk hát 1,7 mil­Mazzag Ferenc polgármester lió forintért egy Mercedes mikrobuszt, és megoldot­tuk a szállítást.- Minden közművet megépítettek, összkomfor­tos a falu. Intézményeket nem kell fenntartani, Má­riával és Keresztúrral álla­podtak meg. Mire tartalé­kolnak?- Szó sincs arról, hogy öl­be tett kézzel pihenhetne a képviselő-testület. A közmű­vesítés után föl kell újítani a járdákat; sort kerítünk a községházára és a Kossuth utcára is. Az óvoda épületét is szívesen bérbe adnánk olyan vállalkozónak, aki munkahelyet teremtene, hogy maradjanak a fiatalok. Az elvándorlás szerencsére megállt, de bőven van még feladatunk. Balatonújlak Valaha a település határát mosták a Balaton hullámai, mára né­hány kilométerrel északra került a tó. Balatonújlakon már a ró­maiak idején is laktak, a középkorban Villák néven említik a kró­nikák. Az 1700-as évektől önálló település. A Fánchi és a Csányi család birtoka volt. majd a Hunyadyak tulajdonába került, határát a múlt század közepéig birtokolták. A község mai címerében rájuk utal az ágaskodó fe­kete medve, az aranyággal font korona pedig a Fánchi családra. A várkorona a török idők­re emlékeztet. A medve szájában levő buzogány jelzi a tóparti települést. A falunak tíz éve még 830 lakosa volt, ma 610-en élnek itt; idősödik a település. Lakói Igyekeznek be­kapcsolódni az idegenforgalomba, igényes vendéglátóhelyei vannak, és több család igyekszik boldogulni a falusi turizmusban is. Húszszázaléknyi székház Balatonújlak ismét egyezkedik Máriával és Keresztúrral a közös tulajdonú székház sorsáról. Ezek a tárgyalások sokkal kevesebb vi­tával járnak, mint annak idején a vagyon megosztása. A bala- tonkeresztúri és balatonmária- fürdői közös hivatal épülete ugyanis három szomszéd közsé­gé. Együtt építették a hetvenes években. Az önálló önkormány­zatok megalakulásával és a társ­községek szétválásával Balaton­újlak saját hivatalt létesített. A va­gyonmegosztás során, amely nem volt mentes a vitáktól, peres eljárástól sem, húszszázalékos tulajdonrész lett az övé: a föld­szinten és az emeleten is egy 56-60 négyzetméteres terület. 1993-tól Mária bérelte az újlaki tulajdonrész felét, a másik felét később kiadták egy vállalkozás­nak, ettől most a bérleti díj elma­radása miatt szeretne megválni az önkormányzat. A székházat értékesíteni akarták, de nem akadt rá vevő. Mária mindenkép­pen kivonul, Keresztúr pedig vé­teli ajánlatot tett Balatonújlak- nak. Hogy elfogadják-e, arról a képviselő-testület határoz. ■ Bársony a gyerekek kedvence Maletics István mindenkit szívesen megkocsikáztat Barátságra épül a jó üzlet A község legjobb adó­zója a Balaton Jagd Kft. S ha kell valami a civil szervezeteknek, számíthatnak a segít­ségére. Világcégeknek gyártanak vadászati és sporteszközöket az új­laki asszonyok. Olt­ván Tibornak nem ott­hona, hanem munka­helye a község. Német partnerrel alapított 1989-ben céget, s ez azóta is nyereséges. Oltvári Tibor elmond­ta, hogy 1984-ben a Horizont vetőjeként egy könnyűipari világ- kiállításon találkozott Mathias Amler nün- bergi vállalkozóval, s a korrekt "partneri vi­szonyból szövődött barátságuk; közösen alapították a kft-t, s fele-fele arányban a tulajdonosai. A cég újlaki székhelye megbújik egy ta­karos családi házban, kevesen gondolnák, hogy ott egy nagy, csúcstechnológiával fölszerelt üzemcsarnok található. Nyolcán dolgoznak a kft-nél, s Tálos Józsefné a műszaki vezető. Tavaly tizennégy havi munkabért vittek haza az újlaki asszonyok A tulajdonos szerint kiváló szak­ember. Ez elmondható az alkal­mazottakról is; összeszokott csa­pat dolgozik itt. Tavaly 14 havi munkabért vittek haza. Oltvári Ti­bor ezt azzal indokolta: ha jól megy a cégnek, azt érezzék a dol­gozók is. Bőrből, műbőrből, textil­ből varrnak vadászati és sportsze­reket, s ezek a Kettner és a Frankónya világcégeken keresztül érkeznek vissza a hazai szaküzle­tekbe. Évente 18-20 kamion fordul meg Nürnberg és Balatonújlak kö­zött. A szállítópartner egy kereszt­úri vállalkozás. így a szomszéd fa­lunak is van haszna az újlaki asz- szonyok szorgalmából.________■ Vendégcsalogató falusi hangulat Sokan kihasználják, ' hogy Balatonújlak mindössze három kilométerre van a Balaton-parttól. Évről évre több turista keresi fel a falusi környezet, a vendég- szeretet és az olcsóbb árak miatt. Horváth Attila a nyári balatoni diákmunkák idején tanulta meg a vendéglátás alapjait, és amint lehetősége nyílt rá, saját üzletben kamatoztatta a megszerzett tudást. A Kukoricacsárda rend­szeresen visszatérő vendégei bizonyítják: jól.- Amikor kilenc évvel ezelőtt nekikezdtünk, magyaros hangu­latú éttermet szerettünk volna, ahova nemcsak egy jó vacsora kedvéért érdemes betérni - mondta Horváth Attila. - Úgy érzem, ez sikerült. Az udvarra a paraszti élet tárgyait gyűjtöttük össze a faluból, a gyerekeknek játszósarkot rendeztünk be, és a kertet is úgy alakítottuk ki, hogy érződjön, itt minden a vendégért készült. Balatonújlak szerencsés helyzetben van a fekvése miatt. Közel van a tó, és úgy profitálhat az idegenforgalom előnyeiből, hogy közben csak előnyére kel­lett változnia a falunak. Rendezettebbek lettek a porták, és a község is - anélkül, hogy elveszítette volna falusias hangu­latát. A szezon egyébként egyre rövidebb. Jó, ha öt hétig tart, ezért minden évben úgy alakítjuk az árakat és a kínálatot, hogy nálunk a hazai vendégek is jól érezzék magukat. ____________■ Bá rsonyt az egész falu ismeri. Különösen a gyerekek kedvelik, de á külföldi turisták sem mehet­nek el úgy Újlakról, hogy ne is­merkednének meg vele. Bársony 12 éves, és a falu utolsó lókupe- cének kedyes négylábúja.- 12 éve megvan, és sok utat bejártunk együtt - mondta Maletics István. Járni is alig tu­dott még, mikor már lóra ültet­ték; azóta is tart barátsága a lo­vakkal. Bársony már az ötvene­dik, és ez a legkedvesebb. - Na­gyon szeretem a lovakat, közöt­tük éltem le egész életemet. A leghűségesebb teremtések a vilá­gon - fűzte hozzá. - Édesapámtól örököltem a lovak szeretetét; ő is lókupec volt, nálunk ez családi hagyomány. Nagyon örülök neki, hogy tőlem is örökölte az uno­kám. Szerintem az emberek ér­zik ezt a szeretetet, és ezért jól ér­zik magukat, amikor velem ko- csikáznak. Rengeteg fényképet őrzök, amit német turisták küld­tek emlékül a fogatozásról. Nem­csak őket, mindenkit szívesen megkocsiztatok. Az óvodásokat rendszeresen, de van úgy, hogy csak úgy összeszedem a falu gye­rekeit. Az is rendszeres program, hogy ha télen leesik a hó, rögtön befogok a szánba. Bársonyt, a lo­vat minden óvodás. szereti, en­gem meg úgy hívnak: Lovas Pista bácsi. Erre büszke vagyok. ■ Az oldal összeállítását a balatonújlaki önkormányzat támogatta. Hiányzott a bolt illata Lukács Imre édesapja volt Balatonújlak boltosa. 1924-ben kiállított iparigazolványát a mai nápig őrzi a család. Az idősebb Lukács 1950-ig szolgálta ki a lakosságot, és a fiatalabb is meg­szerette a mesterséget. Már gye­rekkorában is segített, ha enged­ték, és jól emlékszik arra, hogy 3-4 tojásból rendes bevásárlást lehetett végezni akkoriban. Az ál­lamosítás után sem adta fel. Bol­tos lett ő is, igaz, egy faluval odébb.- A marcali áfész alapító tagja voltam, és Kéthelyen dolgoztam a boltban - mondta Lukács Imre. - Véremben volt a kereskedés, nagyon szerettem csinálni. A mai napig emlékszem arra az il­latra, ami az édesapám boltjá­ban volt. Gyerekfejjel az édessé­gek közül legjobban a bocskor- szíjat szerettem. Mindig jutott belőle. Aztán nemcsak a fiatal koromból vannak szép boltos­élményeim. A nyugdíj után egy darabig bírtam adásvétel nélkül. 65 éves voltam, amikor idehaza beren­deztem egy kisboltot. Nem is annyira a forgalom miatt, hanem azért, hogy ne maradjak teendő nélkül. Meg aztán az emberek is hiányoztak. Megszoktam, hogy a boltban mindig voltak körülöt­tem. Az idén, sajnos, az egészsé­gem nem engedte, hogy foglal­kozzam vele, de jövőre meglátja, megint kinyitok... _________■ Luk ács Imre élete a bolt A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Mazzag Ferenc. Az alpolgármester: Kovács Árpád. A képviselő-testület tagjai: Darázs István, Horváth Attila, Kocsis Györgyné, Turcsi László, Szabó Lajos és Tüske Gábor. A jegyző: Steinglauber Csilla, m A kistérségek határán Újlak megelégelte, hogy minden­féle statisztikai körzetek szerint sorolják a különböző térségek­hez. Marcali vonzza a települést, így kényelmes a lakóinak. A vá­lasztói körzethez is átigazolná­nak. Ahány ügyük volt a bala- tonúj lakiaknak, annyifelé intéz­ték. Marcaliba jártak bíróságra, földhivatalba, s ha baj volt, on­nan hívták a tűzoltókat. Az építé­si és gyámügyeiket viszont Fo­nyódon intézték, az okmányai­kat is ott adták, ott cserélték. A | kistérségek kialakításakor a 35 kilométerre levő Balatonlelléhez kapcsolták az önkormányzatot. Holott a természetes szövetsége­se Kéthely, vagy a mindössze nyolc kilométerre levő Marcali. Keresték tehát a számukra ké­nyelmes és ésszerű megoldást. Egyévi tagság után elbúcsúztak a dél-balatoni kistérségtől, és a marcalihoz csatlakoztak. Január­tól már minden ügyükben ott jár­hatnak el. Most azt feszegetik, hogy a 4. számú balatonboglári országgyűlési választói körzetből átlépnének az 5-ösbe. Remélik, hogy ennek sem lesz akadályai Horgászok az övcsatornán A balatonújlaki övcsatorna a hatvanas évek óta kedvelt helye a horgászoknak. A Balatonból kifolyó élővízben mindig gaz­dag volt a zsákmány. A kilencve­nes évek közepe óta valamivel kevesebb a hal, mivel a Balatont azóta gyakrabban halásszák. I Ennek ellenére, a szezonban még mindig több ezer horgász megfordul a partján. Legtöbbet kárászból fognak, de angolna is sokszor a horogra kerül. A pecá- sok azonban főként az értéke­sebb zsákmány miatt üldögél­nek előszeretettel a csatornapar­ton. Több rekordméretű harcsa esett már áldozatul ezen a ví­zen. A legnagyobb több mint 60 kilós volt. Barcsi József csatorna­őr elmondta: a horgászok több­sége tiszteli a vizet.- A csatornaőr feladata az, ’ hogy tavasszal és nyáron rend­ben tartsa a területet - mondta Barcsi József. - Telente a cserjét irtom. Legtöbb munkám akkor van, amikor sokan horgásznak. A megyéből mindenfelől jönnek ide, elsősorban azért, hogy egy- egy nagyobb harcsára akadja­nak. Egy jobb nyári hétvégén van úgy, hogy közel száz bot van itt használatban, és népszerűek az újlaki horgászversenyek is. ■ Az oldalt írta: Gáldonyi Magdolna és Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor és Fábos Erika A L M A N A C H - O 1 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom