Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-14 / 137. szám
6. OLDAL 2001. Június 14., Csütörtök ff* A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Peti Csaba. Az alpolgármester: Fábián Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Deák Jánosné, Nárai Lajos. A jegyző: Szarvas Zsolt. Az óvodavezető: Monostori Tünde. A falugondnok: Böndi Lajos. Az orvos: dr. Pintér Veronika. Az oldalt írta: Nagy László és Gamos Adrienn. Fotó: Béres Ferencné. Polgárőrök védik a falut Önkormányzati kezdeményezésre a közelmúltban megalakult a polgárőr-egyesület. Nem egymástól, az idegenektől tartanak az újlakiak. Egyre több besurranó tolvaj keresi föl ugyanis a falut. Kihasználják a nyitott kertajtót, s kifigyelik, mikor megy a gazda hátra az udvarban. Különösen a házaló árusok veszélyesek: gyakorta lopják el, amit lehet. A polgárőrség tagjai elmondták: 21 tagja van a szervezetnek, és hármasával jár- őröznek, nap közben, sőt éjszaka is. Főleg azokon a napokon éberek, amikor sok idegen jár a faluban, például diszkó idején. Jó a kapcsolatuk a rendőrökkel, s a felszerelésük is egyre fejlettebb: az éjszakai műszakhoz nemrég reflektorokat vettek, és hamarosan lesz mobiltelefonja is a csapatnak. Négy hónapja kezdték a járőrözést, s mára a munkájuk hatása is érezhető: visszatartó erő a jelenlétük. ■ Felújították a templomot Tavaly újították fel a 160 éves újlaki templomot. Kicserélték az egész tetőszerkezetet, s újrameszelték az épület falait. Az önkormányzat 110 ezer forinttal segítette a munkát, és nyolcvan- ezer forint pályázati pénzt is nyertek hozzá a megyei önkormányzattól. Az avató, hálaadó istentiszteletet majd a falunapon tartják, augusztus közepén. ■ Rinyaújlak büszke az önállóságára Bár mára Rinyaújlak összeért a szomszédos Csokonyavisontával, a település szilárdan őrzi az önállóságát.- Régen közös tanácsunk volt, és ennek az emléke él még az emberekben - mondta Peti Csaba polgármester. - Akkor nem olyan ütemben fejlődött Újlak, ahogy a helyiek szerették volna. Ma nagyon jó a kapcsolatunk Csokonyavisontával, de vigyázunk rá, hogy két önálló település kapcsolata maradjon továbbra is. Igazuk lehet, hiszen amióta önállóak, lendületes fejlődésnek indult a község. Faluházat építettek, bevezették a gázt, és majdnem minden házban van már telefon meg kábeltévé. Néhány hónapon belül ideér a csatornázás is. Zászlaja és címere van a falunak, új szárnyat építettek az óvodához, létrehozták a falugondnoki szolgálatot, felújítottak utcát, orvosi renRinyaújlak lakossága 330 fő 17 év alattiak: 28 férfi 18-60 közötti: 103 férfi 60 évesnél idősebb: 27 férfi delőt. Megvették, és rendbe tették a pásztorházat, szép játszóteret alakítottak ki - fajátékokkal - a polgármesteri hivatallal szemben.- A lehetőségeinkhez képest közvetlenül is segítjük az itt élőket: lakásépítésre, -felújításra kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe - mondta a polgármester. • Mindez szép teljesítmény, főleg úgy, hogy csak évi negyven- millió forintból gazdálkodhatnak. Jól kezelik a pénzüket: Rinyaújlak talán az egyetlen ötszáz lelkesnél kisebb somogyi település, amelynek nem forráshiányos a költségvetése és nem szorul önhikis támogatásra.- A fejlődést az idegenek is észrevették: már 12 külföldinek van háza. Rinyaújlak jó adottságú település. Közel van a főúthoz és egy nemzetközi hírű termálfürdőhöz, ugyanakkor megőrizte a csendjét, hangulatát. Érthető, ha egyre vonzóbb az idegeneknek - mondta a polgármester. - Ugyanakkor hazai betelepülőkre - akikre pedig nagyon nagy szükség vol30 nő 90 nő 52 nő Peti Csaba polgármester na - hiába vár a falu. Egyre kevesebb a fiatal, öregszik a település. Csak bízni lehet, hogy ez a folyamat egyszer megáll. A térséghez képest alacsony, 13 százalékos a munkanélküliség. Pedig helyben nincs is igazán munka. - A legnagyobb foglalkoztató itt az önkormányzat. A szövetkezet csődbe jutott, és aki tehette, önállóan gazdálkodik - mondta a polgármester. - A többiek Csokonyavisontára, Somogy- tarnócára járnak dolgozni. ■ Népes, vidám az óvoda A mászóka a gyerekek egyik kedvence A kis község egyetlen gyermekintézményében sem okoz gondot az apróságok hiánya; nem kell megküzdeniük a máshol gyakori létszámhiánnyal sem. Még a szomszédos Csokonyavisontára is eljutott az óvoda jó híre, s így onnan is ide járatja gyermekét néhány család. Az óvodai helykihasználtsága évek óta jó. Folyamatosan húsz körül van a kicsinyek száma. Szeptemberben nyolc gyermek megy iskolába, ám jönnek újak a távozók helyére. A gyermekek kedvenc játszóhelye a mászóka és a csúszda. Ha tehetnék, ott töltenék az egész napot. __________________ j Ar any-emlékezetű tanító « Újlak őrzi Arany Bálint emlékét. A jeles néptanító halálának 50. évfordulóján, 1993-ban az ő nevét vette föl a közösségi ház, tavaly pedig tiszteletére avattak emléktáblát a régi iskolában. Majdnem négy évtizeden át tanította a falu gyermekeit. S ellátta a lelkészi teendőket is: istentiszteletet tartott, esketett. Énekkart és színjátszócsoportot is szervezett, miközben fölnevelte nyolc gyermekét. Arany Bálint megtapasztalta a szegénységet. Szülei még a házukat is eladták, hogy ő, a hatodik gyermek is tanulhasson. Bár először iparosnak szánták, a fiú eltökélt szándéka az volt, hogy református tanító lesz. Egyetlen gyermeke él még: Arany László ceglédi lelkész és karnagy, aki minden évben fölkeresi Újlakot. Édesapja egyik aranymondását is megőrizte. Miután a negyedik kitűnő rendű Arany-fiú is elballagott Csurgóról, a híres középiskola igazgatója szóvá tette, hogy Arany Bálint tanító úr ritkán érdeklődött a gyermekei tanulmányi eredményéről. Nem késett az apa szellemes válasza: - Ne felejtse el viszont, hogy 20 évig én láttam el „arannyal” a gimnáziumot. Oktatóként az ismeretátadás közben személyiségformáló élményeket is adott tanítványainak. Egyszer például a gémes- kútnál tartott „rendhagyó” óráján -a csúnyán beszélő gyerek száját jól kiöblíttette... _______■ Ri nyaújlak A település nevéről első ízben egy 1360-ban kelt okirat adott hirt: akkor Wylak, 1772-ben Rinya Uj Lak formában fordult elő. Mai formájában mintegy száz éve használják. Rinyaújlak sokáig királynéi birtok volt, később a Marczaliak, majd a Báthoriak tulajdona. A XVIII. századtól a Széchenyi grófok uradalmához tartozott. A XX. század első felében téglagyár is működött. Az időben dolgozott itt Arany Bálint, aki a falunak 38 évig volt a tanítója, fáradhatatlan szellemi irányítója. A második világháború végén kiürítették a települést, mivel itt húzódott a frontvonal. A lakosságot a Baranya megyei Merenyére költöztették, és csak 1945. április elején térhettek vissza otthonukba. Vendégház lesz az irodából Nemrég Szép Lászlóék birtokába került az egykori téesziroda. A tönkrement, öreg épületet átalakítják és felújítják: vendégházat alakítanak ki benne.- Karácsony óta minden szabadidőnket itt töltjük - mondta a tulajdonos. - Festünk, csempé- zünk, javítjuk az ajtókat, ablakokat. A tetőt már sikerült helyreállítanunk, de még mindig nem látszik a munka vége. Az épület nagysága és elosztása eléggé behatárolja, hogy mire használhatjuk. Az egyik lehetőség a vendégház kialakítása volt. Az a terv, hogy tízágyas turistaszállót nyitunk benne; itt elsősorban majd a csokonyavisontai termálfürdő vendégeinek kínálunk szállást. ■ Vasat szállítanak Európába Jó gazdára talált a téesz egykori épülete. A Gazda Trans Kft nyereséggel zárta a múlt évet, s tizenöt dolgozónak ad munkát a telepén. A cégtulajdonos rugalmas üzletpolitikájára jellemző, hogy bátran mert nyitni Nyugat- Európa, illetve Szerbia felé.- Fő tevékenységünk a vassal kapcsolatos; szűrte naponta szállítjuk a barcsi Avermann-Horváth Kft konténereit Budapestre - mondta Gazda Csaba. - Bevételünk nagy részét adja a külföldi fuvarozás; a legnagyobb nemzetközi megrendelőnk a nagyatádi Büttner Kft. Elmondta: májustól újabb gátakat emeltek a fuvarozók elé; szigorúbbak a pénzügyi előírások és a személyi feltételek. A cégvezető mégis bizakodik. - Olyan ez a vállalkozás, mint a mókuskerék, amiből nem lehet kiszállni. Sokan vagyunk a piacon, és nálunk is a partner gyors és kifogástalan kiszolgálása a legfontosabb. Szeretnénk a piacon maradni, sőt terjeszkedni. Európa több országába szállítunk vasárut, elsősorban Nyugat-Európába. A cég tavaly 70 millió forintos bevételt ért el, Gazda Csaba az idén 20 százalékos emelkedést remél. Szabadidejét is a munkahelyén tölti, mert szinte éjjelnappal dolgozik. Ez a kemény munka azonban kétszeresen is eredményes: nyereséget hoz és biztos megélhetést ad a munkásainak. ■ Megeszik a termést a vadak .25 hektáron gazdálkodik Sebők Sándor. Azt mondja: ez a terület elég arra, hogy eltartsa a családját. Azelőtt a szövetkezetben dolgozott szerelőként. Mikor látta, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság, váltott, s kilenc éve a maga ura. Nem bánta meg.- Szép munka volna ez, ha egy kicsivel jobban fizetne - mondta. - Mindig van mire panaszkodni, de ezzel együtt is elégedett vagyok a sorsommal. Állandó gond a vadkár, és az, hogy ezt elismertessük, a pénzünkhöz jussunk. Az újlaki föld sem túl jó minőségű: 20-22 aranykoronás. Akkor is tudtam ezt, mikor elindítottam a vállalkozást. Csak hát 42 éves voltam, s egy ilyen korú ember után nemigen kapkodtak a munkáltatók. Főleg burgonyával foglalkozik, 4,5 hektáron termeszti. - Az asszonyok most is kint vannak a földeken, már szedik az újkrumplit. Jó termés lesz az idén, az utóbbi években nem volt ilyen. Bár mára megtanultuk, hogy ne örüljünk önfeledten a jó termésnek. Nemegyszer előfordult, hogy a gyenge termés több pénzt hozott, mint a gazdag betakarítás. Állatot keveset tart az újlaki gazda. Azt mondta: hiába magas most a hús ára, a költségek is nagyok. - Nem igazán kifizetődő, arról nem is beszélve, hogy a húsár nagy része nem a termelő zsebébe kerül. ■ Az oldal összeállítását a rinyaújlaki önkormányzat, a Gazda Trans Kft és a Coopglas Kft támogatta Festmények fakéregre Marion Grassl ausztrál benszülöttektől tanulta a kéregfestést Az idő, a korhadás, a szú és Marion Grassl közös erővel hoz létre képzőművészeti alkotásokat. A müncheni születésű asszony a fa kérgére fest, nem is akármilyen képeket. Munkáit már ismerik, elismerik Dél-Somogyban és Németországban egyaránt. Most éppen németországi kiállításra készül, augusztusban pedig választott otthonában, Rinyaúj lakon nyílik tárlata. Azután Csurgón mutatkozik be a képeivel.- Ausztrál bennszülötteknél láttam először a kéregfestést - mondta. - Ők az élő fa kérgét hántják le, én az elpusztult fákét használom föl. Legalább ennyit igyekszem belőlük megmenteni. Párjával bejárta a világot, néhány éve telepedett le Rinya- újlakon. - Amikor ideérkeztünk, és betévedtünk a helyi kocsmába, megfogott, hogy a fal teli volt egy környékbeli alkotó festményeivel. Azt mondtuk, ez a nekünk való hely, ahol még a kocsmában is művészetet talál az ember. Jó választás volt, azóta sem bántuk meg. A magyarok, mint általában a déli emberek, közvetlenek. Nagyon megkedveltük az itt lakókat, s ma már az év nagy részét itt töltjük. _________■ Ka ratebajnok tizenkét évesen Mindössze tizenkét éves a falu egyik büszkesége. Mándi Brigittának hívják, és szelíd természete ellenére egy harcias sportban tűnik ki: hétéves kora óta karatézik, mégpedig korosztálya egyik legjobbjaként. Országos és nemzetközi versenyek arany- és ezüstérmese. Legutóbb Szlovákiában a közép-európai kupán ért el első helyezést, az országos bajnokságon pedig harmadik lett. Ez a sport Mándi Brigitta nagy szerelme. Azt még nem tudja, hogy mit szeretne csinálni felnőttként, de abban biztos: a karate akkor is életének része lesz.- Nemcsak a sikereket köszönhetem a sportnak, hanem azt is, hogy önfegyelemre nevel, javítja koncentrálóképességemet. Azt, hogy jó tanuló vagyok,' részben a karaténak is köszönhetem. Brigitta most kezd serdülni. Nő, mintha húznák, megnyúlt a keze-lába is. Mint mondta, ez legalább akkora előny, mint amekkora hátrány ebben a sportban. - Lassúbb lettem, viszont könnyebben elérem az ellenfelet. Szerencsére a magasságommal együtt a tapasztalatom is nőtt. Remélem, hogy még jó néhány évig dobogóra állhatok. A térség karatésai között - jó hírű egyesület működik Barcson - az idén Mándi Brigitta volt a legeredményesebb. ■ Mándi Brigitta bajnoki babérokra vágyik A L M A N A C H - 16 7
