Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

2001. Június 2., Szombat 9. OLDAL Hétvége „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Pedagógusnap Június első vasárnapján ünnepük a jobb érzésű diákok és talán még a szülők is a pedagógusokat. Egy idő óta - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - legalább maguk a nevelők, az óvónők, a tanítók és a tanárok igyekeznek emlékezetessé tenni a maguk szá­mára ezt a napot. Ha ezt mások is megteszik - köszönet jár érte. E napnak a helyesírásában az utóbbi években olyan tarkaságot tapasztaltam, hogy - gondolom - megér néhány percet áttekinteni az ilyen és hasonló nevezetes na­poknak a szabályos írását. Milyen megoldásokat találtam ennek a napnak a leírásában? A követke­zőket: Pedagógus nap, Pedagó­gus Nap, pedagógus nap, Pedagó­gusnap, Pedagógus-nap, pedagó­gusnap, pedagógus-nap. Melyik írásmód a helyes? Ha fellapozzuk A magyar he­lyesírás szabályai (Akadémia Ki­adó) című kézikönyvet, egyértel­mű választ kapunk a feltett kér­désre a 145. pontban: „Kis kezdő­betűvel írjuk az ünnepeket, a ne­vezetes napokat, a rövidebb- hosszabb időszakokat, a történel­mi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, ...kará­csony, húsvét, anyák napja,... pe­dagógusnap, vasutasnap; ...a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni or­szággyűlés; a francia forrada­lom... stb.” Az általános szabály: nyel­vünkben a közszavakat - néhány esettől eltekintve - kisbetűvel kezdjük: virág, ország, elnök; há­rom, olykor, szeret stb. Még ak­kor is így írjuk őket, ha magasztos érzelmek kapcsolnak bennünket az ilyen szavakhoz: haza, szülő­föld, szerelem, édesanya, szabad­ság, béke, hitves, család, hazafi, forradalom, gyermek stb. Visszatérve a pedagógusnap­hoz. Helyesírásával kapcsolatban még egy probléma merülhet fel: a két tagot különírjuk vagy egybe, esetleg kötőjellel. Mivel a pedagógusnap szóban a birtokviszony jelöletlen, egybe­írjuk, a -ja személyragos pedagó­gusok napja szókapcsolat viszont különírva helyes, akárcsak az anyák napja. Mikor írhatjuk, illetve mikor kell nagy kezdőbetűvel írni a ne­vezetes napokat, heteket stb.? Az első szót nagy kezdőbetűvel ír­juk, ha a kérdéses fogalom önma­gában (címként vagy feliratként) fordul elő. Például: A költészet napja. Vagy egy újságcikk címé­ben: Pedagógusnap az országban mindenütt. Egyébként az üdvözítő az len­ne, ha hazánkban minden olyan foglalkozás vagy minden olyan személy, akire emberi sorsok és fontos dolgok vannak bízva, olyan megbecsülést kapna, hogy az év minden egyes napja - az anyagi és erkölcsi megbecsülés révén - az ő napja legyen. Lett légyen az illető vasutas, mérnök, buszvezető, anya, orvos, vasesztergályos, könyvelő, portás vagy éppen pe­dagógus. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Fonyódi szuvenír Fonyód Az egész Balaton-régióban gond, hogy a bóvli elöntötte a piacot, s nem lehet igényes, ízléses emléktárgyakat kap­ni. Holott a turisták szívesen vásárolnák. A fonyódiak úgy döntöttek: változtatnak a tarthatatlan helyzeten. Lapis András szegedi szobrászművész azt mondta a Somogyi Hír­lap kérdésére, hogy nem volt nehéz Fonyód szellemiségét, arculatát megragadni. Élete leg­szebb nyarait a város­ban töltötte, ,s történel­mi múltjában kutatva sok olyan értéket talált, ami újra elkészíthető, rekonstru­álható. Akár az itt talált Diocletianus-érme vagy a török­verő Magyar Bálint arcképe. Az Időzített érbombáink és a gyógyító stressz ismert képzőművész csaknem 400 érmet készített, több rangos szervezet kitüntető plakettjeit tervezte, s jártas a balatoni igé­nyekhez hasonló feladatokban. Az ópusztaszeri emlékhelyen föllelhető emléktárgyak legsike­resebb darabjait készítette. A fonyódi plakettek és a turis­ták számára is vonzó emléktár­gyak készítésének terve Brachna János önkormányzati fő­tanácsadó érdeme. Kon­cepcióját már korábban elfogadták a képviselők, s a terveket most váltja aprópénzre. S ki tudja? Talán már a nyáron ha nem is aprópénzt, de Diocletianus érmének a másolatát vihetík haza a turisták. Természetesen Lapis András kollekciója ennél sokkal gazdagabb, s ezzel a testü­let tegnapi ülésén ismerkedtek meg a képviselők. o. m. Ha valakit idő előtt nem üt el egy gyorsvonat vagy nem lesz vastagbél­rákja, akkor megéli vagy megéri az in­farktusát, netán az agyvérzését, és ab­ban hal meg. Dr. Simon Kornél, a siófo­ki kórház kardiológus professzora fog­lalta össze hétköznapi nyelven érrend­szerünk változásaira utaló hazai ta­pasztalatait és annak következménye­it. Azt, hogy az érelmeszesedésként is­mert folyamat és megannyi még feltá­ratlan tényező miatt őseinknél gyak­rabban halunk meg valamilyen érka­tasztrófa következtében.- A magas vérnyomás rendkívül fontos té­nyező abban, hogy az erek egy idő után át­alakulnak. Erről az átalakulásról az ember­nek az öregedés jut az eszébe - mondta a professzor. - Ebben azonban nemcsak a magas vérnyomás, hanem a sokat emlege­tett egyéb érkockázati tényezők, mint a ma­gas koleszterin-, vérzsírszint, a dohányzás vagy a mozgáshiány is szerepet játszanak. Nagyatádon született 1943. március 30-án. 1961-ben érettségizett posvári Táncsics gimnáziumban, majd 1967-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1972-ben belgyógyász-, 1976-ban aneszteziológiai és intenzív terápiás, 1996-ban kardiológiai szakvizsgát tett. 1995-ben habilitált, s lett a POTE egyetemi magántanára. Több kül­földi tanulmányúton vett részt; vezetőségi tagja a Magyar Kardiológusok Társaságának, a magyar Diabétesz- és a Magyar Belgyógyásztársaság­nak. 1979-től a székesfehérvári Szent György Kórház belgyógyászatának a főorvosa, 1985-töl osztályvezető főorvosa. 2000 szeptemberétől a sió­foki kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa. A magas vérnyomás hatására azonban az ér­falban olyan változások jönnek létre, amüye- nek a természetes öregedés során magas vér­nyomás, koleszterinemelkedés nélkül is meg­történnek. Az érfalnak ugyanis van egy na­gyon speciális öregedési folyamata, amit a köznyelv érelmeszesedésnek nevez. Mindez tehát akkor is bekövetkezik, ha valakinek nincs magas vérnyomása, nem magas a ko­leszterinje, sportszerűen él, nem cigarettázik, tehát mindent nagyon jól csinál. A döntő kü­lönbség ott van, hogy mindez sokkal később következik be.- Az érelmeszesedésről a hétköznapi ember gyakran úgy gondolja: mész rakódik az ér fa­lára. Valójában mit fed ez a folyamat?- Az érfalban egyfelől a nagyobb nyomás, másfelől az idő múlása miatt elpusztulnak, szétszakadnak a rugalmas elemek, s ennek ellensúlyozására felszaporodnak a rugalmat­lanok. A másik tényező nem annyira a vér­nyomás-emelkedéssel, hanem a vérzsírokkal, koleszterinnel függ össze. A sima érfal bizo­nyos helyein puha koleszterin, zsírdús felra­kódások, úgynevezett plakkok keletkeznek. Ezek időzített bom­bák. Helyükön az érfal megre­pedhet, s kicsapódnak a vér- lemezkék. Olyan aktív anyagokat szabadítanak fel, amelyek az eret összehúzzák és a vért áramlás közben megal- vasztják. Ezen a területen az ér hirtelen elzá­ródik, s ha ez éppen a szívben történik - ahol már a nagyobb testterület nem kap máshon­nan vért, mert nincsenek összeköttetésben egymással a szomszédos erek -, akkor a mö­göttes terület elhal. Ez a szívtrombózis, a mö­götte levő terület elhalása pedig a szívizomel­halás: az infarktus. Amit pedig mi agyvérzés­nek gondolunk, az tulajdonképpen ugyan­csak elhalás. Az agyvérzésnek azonban van egy olyan fajtája is, hogy nem záródik el az érüreg, hanem a vér kifolyik az érfalból az agyi szövetek közé. Ez a vérzéses típusú agy­vérzés. Mi azonban vérzéses és az elzáródá- sos eseménynél is agyvérzést mondunk.- Az utóbbi időben megzavarta az embere­ket egy, tudósok által közvetített hír. az egész­ségügyi programban is meghirdetett koleszte­rinellenes kampány csupán álproblémán ala­pul, amelyet az orvostársadabm azért „vert föl", hogy segítsen a gyógyszercégek koleszte­rincsökkentő készítményein túladni. Mi az igazság a koleszterinfronton? A Világbank országtanulmánya szerint hazánkban a felnőtt lakosság - elsősorban a kö­zépkorú férfiak - egészségi állapota olyan rossz képet mutat, hogy az már az ország gazdasági teljesítőképességét veszélyezteti. Az összes halálozás 53 százaléka szív- és érrendszeri eredetű, aminek hátterében az egyik legfontosabb tényező, a lakosság több mint egyötödét sújtó magasvérnyomás-betegség áll. A hipertónia pedig hajlamo­sít a szívinfarktusra. Míg hazánkban ezer lakosra 133 szívinfarktusos beteg jut, So­mogybán a korábbi 125 helyett 176 infarktusos beteget regisztrálnak. A hipertóniások között az agyi érkatasztrófák, a stroke rizikója 3-4-szer nagyobb, mint a normális vér- nyomásúaknál. A magas vérnyomás helyes kezelésével ezen katasztrófáknak akár a 70 százaléka megelőzhető lenne. Bár előfordulásuk valószínűsége idős korban az álta­lános érelmeszesedés talaján gyakoribb, a strok-os betegek egyharmada 65 éven aluli.- Van ebben igazság, de ez nem kér­dőjelezi meg, nem teszi igaztalanná azt a nagy statisztikákon alapuló következ­tetést, hogy a koleszterinszint és a zsír­fogyasztás között nagyon fontos, kimu­tatható összefüggés van. Ez azonban olyan, mint az alkoholfogyasztás. A ta­pasztalat az, hogy aki nagyon sokat - iszik, annak beteg lesz a mája. De el­lenpélda is van: vannak, akik naponta tekintélyes mennyiséget isznak, és mégsem lesznek betegek. Nagyok te­hát az egyéni különbségek. Egy statisz­tikai összefüggésből nem következik az, hogy minden egyénre szólóan ez az egyetlen tényező a meghatározó. Több tényező együttes szerepe kell hozzá; közülük a koleszterin ugyan csak az egyik, de a legfontosabb. Az USA-ban évtizedek óta folyik egy nagy­méretű követéses vizsgálat. Ennek so­rán kiszűrték, hogy a magas koleszte­rinszintet mutató betegeknek ez alatt a hosszú idő alatt a 30 százaléka kap in­farktust. Ez egy nagyon nagy szám a nem magas koleszterinszintet mutató népességhez képest. Ugyanakkor mindez nem változtat azon - és itt van a kétkedők igazsága -, hogy a 70 száza­lékuk nem kap. A gyógyszergyártók ér­deke pedig az, hogy a maradék 70 százalék is szedje a koleszterinszint-csökkentő tablettá­kat, hiszen ez növeli a bevételüket. A tudo­mány előrehaladtával vélhetően azt is meg tudjuk mondani, hogy a magas koleszterin­szint mellett melyek azok a tényezők, ame­lyekre figyelni kell, s amelyeknek hatására a népesség magas koleszterinszintet mutató csoportjából miért éppen az a 30 százalék kapja meg az infarktust.- Elgondolkodtató, hogy őseink a telített zsírokat tartalmazó húsokból, szalonnából sokkal többet ettek, mégsem volt köztük olyan magas a szív-érrendszeri betegek aránya. Mi az, amit másképp kellene csinálnunk?- Sokat kell mozogni, és úgy kell élni, aho­gyan ők éltek...-És a stressz?- Az egy nagy szemetesláda. Mert az is stressz, ha estére kelve több küométert fu­tunk, és utána ragyogóan érezzük magunkat. Ez a normális, gyógyító, természetes stressz. De az is stressz, ha valaki belép a munkahe­lyére, mosolyog, s közben görcsbe rándul a gyomra, megfeszülnek az izmai, agyonideges- kedi magát. A kétféle stressz hormon-, vér­nyomás-, anyagcsere-összetétele, biológiai rendszere egészen más. A kettőnek a hatása ég és föld. Őseink inkább a természetes, gyó­gyító stresszben éltek. A mienk egy irodai, szorongásos, ártó stressz, ami ezzel nem ha­sonlítható össze.- A mediterrán konyha receptjeit azonban a szakemberek is ajánlják.- Ezt nevezik albán paradoxonnak. Köztu­dott, hogy az albánok nem kifejezetten fejlett társadalomban élnek, de sok halat, zöldséget esznek. Ugyanakkor nem gazdagok, nem eléggé „civilizáltak”. Ennek ellenére nagyon kicsi az infarktusgyakoriság, s ezt összefüg­gésbe lehet hozni az életvezetésükkel, menta­litásukkal és nagyon valószínű, hogy az úgy­nevezett mediterrán étkezésükkel is. VÁRNÁI ÁGNES Sikerkönyv az államalapításról Sokáig emlékezetes körülmények között köszöntötték Pannonhal­mán dr. Ujkéry Csabát, a Somogy Megyei Bíróság elnökét. A megkü­lönböztetett figyelem mégsem a bírósági tevékenységéhez kötő­dik, hanem legújabb sikerkönyvé­hez: A hét ország fejedelmeihez. Sokan vannak, akik dr. Ujkéry Csaba ne­vét elsősorban fordulatos és történelmi megalapozottságú regényei révén isme­rik. Decemberben jelent meg legújabb műve: A hét ország fejedelmei. A könyv sikeréről mindent elárul, hogy az első ki­adás példányait már mind elkapkodták.- Mi késztette ennek a könyvnek a ■megírására?- Egyrészt a közelgő millennium, másrészt Somogyvár közelsége. Úgy éreztem, hogy talán más megvilágítás­ban is meg kellene mutatni Koppány történelmi szerepét. Szükségét éreztem, hogy szépirodalmi formában a nagykö­zönség elé tárjam azt a hatalmas állam­építő munkát, amit Géza és István vég­zett. Tulajdonképpen az a döntés, amely Géza fejedelemhez kötődik, meg­határozza napjainkat is. Pannonhalma megalapítása történelmünk alapköve.- Nem véletlen, hogy Pannonhalmán tartották a könyvbemutatót. Kik vettek részt rajta?- Több könyvbemutató is volt. Ka­posváron a Berzsenyi Társaság rendezé­sében, Pécsen a kulturális heteken, és Budapesten is nagyon jó visszhangot keltett ez a regény. A Pannonhalmán tar­tott rendezvény azonban felejthetetlen volt: valamennyi közül ez volt a legna­gyobb élmény. Várszegi Aszták főapát mutatta be a könyvet, s ott volt dr. Né­meth János, az Alkotmánybíróság elnö­ke, dr. Solt Pál, a legfelsőbb bíróság elnö­ke, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Pintér Sándor belügyminiszter, a bencés rend szerzetesei és a pannonhalmi tanulóifjú­ság.- Az érdeklődés feltehetőleg nemcsak ennek a könyvnek szólt, hanem az elő­zőeknek is.- Kétségtelen, hogy előkészítették a mostani fogadtatást az előző könyveim is. Arra azonban mégsem számítottam, hogy A hét ország fejedelmei üyen sikert arat. Úgy érzem: az a tény, hogy Pan­nonhalmán az alkotmánybíróság elnö­kétől a belügyminiszterig üyen sokan részt vettek az eseményen, valahol üze­net értékű. Mutatja, hogy ezek a közjogi főméltóságok igenis figyelnek aira, ha egy hasonló foglalkozású ember kilép a nyilvánosság elé és más jellegű tevé­kenységgel is mélyrehatóbban foglalko­zik.- Az olvasóközönség is lelkesen fogad­ta a regényt. Lesz következő kiadása?- Viszonylag korlátozott példány­számban jelennek meg manapság a pró­zai munkák, ennek is köszönhető, hogy ilyen gyorsan elkapkodták a könyvet. Ha azt nézem, hogy az első könyvem még 11 ezer példányban jelent meg és elfogyott, ehhez képest manapság pár ezer példánynál többet nem lehet meg­jelentetni. Régebben több kiadást megért a Zsiványok vagy a Harangszó a vizek fe­lett. Nagyon remélem, hogy változatlan marad az érdeklődés, és A hét ország fe­jedelmei is megéri a harmadik kiadást. Közben újabb kutatással is foglalkozom, nagyot ugorva az időben. A boldog béke­idők munkacímmel készülő regényről annyit lehet tudni, hogy történelmünk 1896-tól 1916-ig terjedő időszakát dolgoz­za fel, Ferenc József haláláig. TAKACS ZOLTÁN Dr. Ujkéry Csaba 1943-ban született Szigetváron. Ott járt gimnázi­umba is. majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szer­zett jogi diplomát. 1973-ban nevezték ki bírónak. 1978-ban került Kaposvárra. 1980-tól megyei bíró, 1989-től a megyei bíróság ta­nácselnöke. 1992 óta a Somogy Megyei Bíróság elnöke. Történelmi témájú könyvei mellett irt mesekönyvet és több száz novellát is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom