Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

2001. Június 9„ Szombat 7. OLDAL Városi kényelem zöldövezetben Somogyjád nagy ünnepre készül. A régóta tervezett szennyvízberu­házás alapcsőletételével a közmű­vesítés végére értek, s a millenni­umi zászló átvételekor fölavatják azt az ifjúsági parkot is, amely jel­kép lehet a település életében. Somogyjád a fiatalokra épít. Lőrinczné Kiss Ilona polgármes­ter tevékenysége kezdetén végig­járta a Kaposvár környéki telepü­léseket, s csak annyit tudakolt meg: mi hiányzik az ott élőknek, ami a városban megvan. Mostan­ra a falu lakosainak összefogásá­val minden olyan feltételt megte­remtettek, amely egy fiatal pár­nak vonzóvá teheti Jádot.- Az utóbbi évtizedben nagy­arányú fejlődésnek indult a falu - mondta a polgármester. - Mű­ködik a víz-, a gáz-, a telefon- és a kábeltévé-hálózat, és szilárd burkolatú a község minden bel­területi útja. Megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése is, ez várhatóan 2003-ra fejeződik be. Büszkék vagyunk rá, hogy az egészségház és a gyógyszertár biztosítja a helyi és környező településen lakók megfelelő szintű ellátását, van fogorvosi és gyermekorvosi rendelés is. Emellett csaknem egy évtizede tevékenykedik a falugondnoki szolgálat, s két éve megnyitottuk szociális otthonun­kat is, ezt most bővítjük.- Milyen álma van még a falu vezetésének, amivel növelhetnék a lakosság komfortérzetét?- Mindig van újabb kihívás, és ezeknek igyekszünk megfelelni. Nagyon hiányzik a településről egy tornaterem, ez ismét jelentő­sebb összeget kívánó beruházás lenne. Nemcsak sportolásra hasz­nálnánk ezt a kisebb sportcsarno­kot, hanem helyet adna a közössé­gi ünnepeknek is, mivel mára ki­nőttük a művelődési házat. Az If­júsági és Sportminisztériumhoz, illetve a területfejlesztési tanács­hoz az idén is pályázunk, hogy a környező falvak ifjúságának is le­hetőséget teremthessünk a moz­gásra.- Az ifjúsági park kialakításá­ból is kitűnik, hogy igyekeznek a fiatalok számára csábítóvá tenni Lőrinczné Kiss Ilona polgármester a települést. Az újabb generáció munkalehetőségre is számíthat?- Nagyobb ipari üzem ideköl- töztetése nem szerepel a ter­vünkben, de a szövetkezet iroda­épületének megvásárlásával sze­retnénk elérni, hogy egy 25-30 női alkalmazottat foglalkoztató munkahelyet létesíthessünk. A rendezési tervünkben 35-40 tel­ket alakítottunk ki, így az ideköl- tözők akár a településen is talál­hatnak munkát. S aki helyben és Kaposváron sem tud elhelyez­kedni, annak az önkormányzat közmunkaprogramjában igyek­szünk feladatot adni. Örvende­tes, hogy évről évre gyarapodik a lakosság lélekszáma, s a fiatalok is egyre nagyobb kedvvel vá­lasztják Somogyjádot lakhelyük­nek. Elértük, hogy most már nem a városba költöznek a jádi- ak, hanem többen is Kaposvárról költöznek ki a falu zöldjébe. Mindez jelzi, hogy jó úton hala­dunk, s a térség központjaként sikerült növelnünk a település vonzerejét.__________________■ A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Lőrinczné Kiss Ilona. Az alpolgármester: Tokaji Lajos. A képviselő-testület tagjai: Bank Jánosáé, Bogdán Istvánná, Bőgős Lászlóné, Fábics Vilmos, Györék Tibomé, Helyes Sándor- né, Huszti Istvánná, Szabó Imre és Vass Györgyné. A körjegyző: Pirkhoffemé Szarka Ilona. Iskolaigazgató: Kovács Gyuláné. A vezető óvónő Huszti Istvánná. A háziorvos: dr. Lóján Mihály. ■ Somogyjád Először 1329-ben említik az oklevelek Jaad alakban, a Laki Thuz család birtokaként. 1484-ben Lak (ma Öreglak) várához tartozott. Az 1536. évi adólajstrom­ban két ilyen nevű helység is található: Alsó-Jaad és Jaad Alberthi. A XVIII. század elejéig a Perneszt csa­lád birtokolta, 1715-ben pedig az Eszterházyaké. Ak­kor települt harmadik - mai - helyére a község, amely a török hódoltság előtt a Galambospusztához tartozó vár körül terült el, a hó­doltság idején pedig a Mádjádi-dülöben. 1955-ben alakult meg a helyi tanács. 1990- ben pedig a helyi önkormányzat, s azóta a körjegyzőségnek is székhelye. A községben 1958 óta van termelőszövetkezet. Somogyjádhoz két külterületi lakott hely is tartozik: Galambospuszta és Mogyoróvölgy. Az ökumenizmus jegyében Két felekezet hívei élnek Jádon, többségük katolikus. Lelki gondo­zásuk az osztopáni Sudár János plébános feladata. Mint mondta: talán ezer katolikus lehet a falu­ban, misére mégis csak 50-60 hí­ve jár. Számuk csekély voltát talán az is magyarázza, hogy a hetve­nes évek közepétől már nincs itt önálló plébánia, s így alaposan visszaesett a katolikus hitélet. A plébános mégis reménykedve te­kint a jövőbe, hiszen minden har­madik diák rendszeresen jár a hit­tanórákra, és májusban tizenki­lencen bérmálkoztak. Az ökume­nikus imahét tapasztalata azt mu­tatta, hogy az ifjabb generáció újabb lendületet adhat a hitélet­nek. Kovács Szilvia református lel­kész két éve szolgál a településen, és szintén kellemes élményei kö­zé sorolja az ökumenikus találko­zókat. Úgy érzi, hogy ennyi idő alatt befogadták hívei, és építhet a bizalmukra. A húsvét és a pün­kösd jeles napjai után jól sikerült az egykor Jádon konfirmáltak ta­lálkozója is, melyre száznál is töb­ben jöttek el. Újabb ünnepi alkal­mat jelent majd a holland testvér­gyülekezet júniusi látogatása. Az egyhetes munkavakáció során a közös imák mellett kirándulásokat is tervez a jádi gyülekezet. ■ Arany Katedra a képviselőnek Évente ötven Arany Katedra-díjat adomá­nyoz az Oktatási Mi­nisztérium egy-egy pedagógus- életpálya elismeréseként az or­szág tanárainak. To­kaji Lajos, a jádi isko­la magyar szakos ta­nára idén kapta meg ezt a magas elisme­rést. Elárulta: nagyon meglepődött, hiszen a kollégái az utolsó pillanatig titkolták a kitüntetést. Tokaji Lajos har­mincnyolc évet töltött a pályán, s nagy részét a jádi iskola fa­lai között. A legnagyobb sikernek azt tartja, hogy tanítványai közül került ki a mostani tantes­tület nagy része. Azt mondta: fi­atal tudott maradni köztük, és sosem engedett a város csábítá­sának. Már a hatvanas években vállalta a falu pedagógusának népművelői szerepkörét is, me­lyet az Illyés Gyulával fölvett kapcsolat és számos színi elő­Tokaji Lajos 1940. május 7-én született Kaposváron. A pécsi ta­nárképző főiskolán magyar sza­kon szerzett diplomát. 1963 óta tanít Somogyiadon. adás sikere fémjelzett. A kulturális élet föl­pezsdítésén túl köz­ügyekben is egyre nagyobb fel­adatokat vállalt képviselőként, majd alpolgármesterként. Ennek megfelelően nyugdíjaséveiben sem csak a hegyi munkának szenteli idejét; erejét - igazi csa­patjátékosként - Jád szépítésére és gazdagítására igyekszik fordí­tani. ■ Az oldal elkészítését támogatta a somogyjádi önkormányzat Közkinccsé teszik a művészetet A somogyjádi iskolába Eddéből, Várdáról és Alsóbogéiról is járnak diákok. Kovács Gyuláné igazgató nemrég vette át Somogyjád pedagógiai dí­ját. Büszke rá: az önkormányzatok hathatós támo­gatásával olyan feltételeket tudtak teremteni, akár egy városi tanintézményben. A 261 gyereket 22 tanító és tanár oktatja. A tan­testület átlagéletkora harminchárom év, s a fiatalos lendület sok ötlettel párosulva az iskola történeté­nek legszebb időszakait idézi. Diákjaik tanulmányi sikereit jelzi, hogy a most végző évfolyam nagy többsége gimnáziumban és szakközépiskolában ta­nul tovább. Nagy figyelmet szentelnek a tanárok annak is, hogy a gyengébb nebulók is megtalálják azt a területet, ahol kiemelkedhetnek társaik közül, s így lesznek sikerélményeik. Ennek egyik legjobb példája a művészeti nevelés, amely a pedagógiai program központi eleme. Burzsa Brigitta, Antal Ro- land, Bőgős Lászlóné a néptáncban, Husi Gyula pe­dig a népzenében segíti a fiatal tehetségek kibonta­kozását. Fáradozásuk sikerét a megyei és országos versenyeken sok kiemelkedő eredmény bizonyítja. A tehetséggondozás mellett a felzárkóztatást is fon­tosnak érzik, ezért foglalkozik a gyengébb képessé­gű diákokkal két fejlesztőpedagógus, gyógypedagó- gus és egy logopédus is. _____________________■ A végzős diákok többsége gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább Sikeres lányok lóháton Nyolc éve alakult a Szabadidő­egyesület lovasszakosztálya. Fábicsné Karácsony Judit, a ve­zetője azért emlékszik tisztán erre az időpontra, mert éppen akkor látta meg a napvilágot Hetyke nevű lova. Azóta sikert sikerre halmozott a kis csapat. Három család vette meg a szövetkezet egykori lovait, s az önkormányzat támogatásával kiemelkedő eredményeket ér­tek el díjugratásban és mili- taryban is. Néha még a szak­osztály vezetője is nyeregbe pattan, de a prímet már a fiata­lok viszik. Fábics Boglárka ta­valy a megyei bajnoknak járó trófeát szerezte meg az ifjúsá­giak között, s idén egy csehor­szági nemzetközi versenyen is remek szerepléssel gazdagítot­ta eredménylajstromát. Szabó Orsolya militaryban szerezte meg a középiskolások versen­gésének első helyét, tavaly az országos bajnokságon is dobo­góra jutott. Sikereket persze komoly szakmai munka nél­kül nem lehet elérni. Ezt Fábicsné Karácsony Judit és dr. Papp Mária állatorvos biztosít­ja, hiszen mindkettőjüknek megvan az edzői diplomája. Most díjugratásban az újabb megyei fordulókra, military­ban pedig a junior Európa-baj- nokságra készülnek. Ehhez szerencsére adva van minden feltétel, hiszen a 16 akadállyal nehezített pályát nemrég újí­tották föl. ■ Fábicsné Karácsony Judit Gréti nyergében Vetőmagból csírázó forintok Legalább tucatnyi ag­rárvállalkozás tevé­kenykedik a jádi ha­tár több mint ezer- hektáros területén. Pánger Ferenc és Fe­hér István összefo­gott, hogy a szövetke­zetben szerzett ta­pasztalatokat hasz­nosítsa saját vállalko­zásában. Jelenleg 160 hektárt művelnek, ennek nagy része bé­relt föld. Pánger Fe­renc elárulta: a tőke- szegénység is közrejátszott abban, hogy egybeol­vadt a két vállalkozás. Könnyebb előteremteni a vetni valót, és a géppark is így teljes. Búzát, kukori­cát és cukorborsót ter­mesztenek, de a legfonto­sabb a jó minőségű vető­mag előállítása. Pánger Ferenc nö­vénytermesztőként dol­gozott, a gyerekei is ag­rár szakemberek. A vető­mag eladásával nem ha­zardíroznak, hiszen érté­kesítésére jó előre leszer­ződtek a különböző cé­gekkel. S reménykednek, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzájuk, s akkor is­mét jó minőségű lesz a jádi vetőmag. Az utóbbi idő nagy szárazsága miatt most a növényvédelem ad nekik munkát, s aztán készülni kell az aratásra... ■ Rétest is gyúrnak a nyugdíjasok Egy nyugdíjasklub is nehezen működik a legtöbb településen, Jádon azonban kettő is van. A legidősebbeket az Egri Bálintné vezette egyesület várja. A nyugdíjas pedagógus már csaknem harminc éve vezeti az idősek közösségét, s a tagok mára, bizony, jócskán túlléptek már hatvanadik életévükön. A huszonöt tag még ma is ha­vonta kétszer találkozik. Az ün­nepeket rendszeresen együtt töltik, s évente egyszer-kétszer kirándulnak a kedvelt fürdőhe­lyekre. Emellett persze a fiata- labbakkal is ápolják a kapcsola­tot, akiknek az egyesülete 1996 májusában alakult. Helyes Sándomé akkor úgy gondolta, hogy énekkel és tánc­cal szebbé tehetik idős napjai­kat. Énekkarukat Husi Gyula, tánccsoportjukat Bőgős Lász­lóné készíti föl. Rendszeresen részt vesznek a település megemlékezésein és a nyugdíjasok rendezvényein. Az országos népzenei találko­zóról legutóbb ezüst minősí­tést hoztak haza. Most műsorral készülnek a millenniumi napra, de a tervek szerint még a rétesgyúrásba is besegítenek, tekintettel az ün- nepi alkalomra. ____________■ Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán Fotó: Kovács Tibor A L M A N A C H - 18 9__________ A vetőmagtermesztés kockázatos, de győzik szakértelemmel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom