Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-09 / 107. szám

4. OLDAL 2001. Május 9., Szerda Hírek TOVÁBBKÉPZÉS. Folytató dott az integrált nevelés lehető­ségeiről szóló előadássorozat a Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézetben. Tegnap a Hujber Jánosné vezette prog­ramban magatartási és tanulási zavarokkal küszködő gyerme­kek megjelenése a pszichiátriai gyakorlatban témakörben dr. Sörföző Zsuzsa tartott elő­adást. (tz) KÉSZÜLÉKVIZIT. Tűzoltóké- szülék-ellenőrzést tart a So­mogy Megyei Tűzoltószövetség megyeszerte ma reggel kilenc­től délután négyig. A Barcson és Nagyatádon a tűzoltóságon, Kaposváron a városi sportcsar­nok parkolójában, Fonyódon a tűzoltószertárnál, Marcaliban a Kossuth utca 53-55.-ben, Siófok Balatonszéplak-felsőn a tűzol- tókészülék-javító üzemben ma­gánszemélyek részére szerve­zett akció ingyenes, (je) SOMOGYI SIKER. Szép somo gyi siker született a tizenegye­dik alkalommal rendezett, Anyám, fekete rózsa elnevezé­sű, magyar nyelvű, nemzetközi vers- és prózamondóversenyen Veresegyházán. A gyermekkate­góriában a gyékényesi Pálfy Jú­lia, a Táncsics Mihály Gimnázi­um kilencedik osztályos tanuló­ja az előkelő második helyezést érte el. (szg) Rendőri pálya roma fiataloknak A rendőrség számára a nyitottságot, a roma középiskolások számára pedig a felemelke­dés lehetőségét jelentheti az ORFK új ösz­töndíjpályázata. A rendőri állományban egyelőre nagyon kevés a roma származású fiatal, az ő karrierjük viszont példaértékű... Több roma származású, tehetséges fiatal rendőrre volna szükség a rendőrség állományában. Ez nemcsak a toleranciát, a nyitottságot jelenthetné, hanem azt is: talán sikeresebben szót értene a rendőrség ezzel a sajátos kultúrájú kisebbséggel is. A rendőrség az első lépést megtette azzal, hogy ösztöndíjpályázatot hirdetett roma középiskolások számára. A tehetséges, 3,5-nél jobb tanulmányi át­lagot elérő, kifogástalan magaviseletű, cigány szár­mazású középiskolásoknak vállalniuk kell, hogy rendőr-szakközépiskolába vagy rendőrtiszti főis­kolára jelentkeznek, hivatásul választják a rendőri pályát. Cserébe viszont a főkapitányság fedezi a kollégiumi ellátás, étkezés költségeit, mházkodási, tanszervásárlási támogatást és a tanulmányi ered­ménytől függő havi juttatást ad. Talán a szigorú feltételek miatt, Somogybán ed­dig meglehetősen csekély volt az érdeklődés ez iránt a lehetőség iránt. Pedig a főkapitányság fel­vette a kapcsolatot a megyei cigányszövetséggel is. Dr. Perák József rendőr alezredes, személyzeti osz­tályvezető elmondta: a somogyi állományban je­lenleg nyolc roma származású rendőr teljesít szol­gálatot, körzeti megbízottként, járőrként, sőt nyo­mozóként, vizsgálóként is. Valamennyien reme­kül megállják a helyüket, igazi karriertörténetek is vannak... Mint például Bogdán József törzsőrmesteré. A kaposvári fiatalember gyermekkora óta rendőr szeretett volna lenni. Érettségi után csaknem kitű­nő eredménnyel végezte el a csopaki rendőr-tiszt­helyettesi szakközépiskolát is. Járőrként dolgo­zott, abban a körzetben, Szentjakabon, ahol is­Bogdán József törzsőrmester fotó: lánc Róbert merték gyermekkora óta. Szót értett az ottaniak­kal, halk szóval is. Hallgattak rá, mert elismerték, elfogadták és tisztelték - nemcsak a rendőri egyenruha miatt, hanem azért is, mert ki tudott tömi, meg tudta valósítani az álmát. Tavaly óta a vizsgálati osztályon dolgozik, mint gazdaságvédel­mi vizsgáló. Az elmúlt években - mondja - egy­szer sem tapasztalta, hogy intézkedéseit, munká­ját ne ismerték volna el. Úgy véli, a származás nem számít, ha valaki betartja a legfontosabb sza­bályt: mindenki azt várhatja és kapja vissza, ahogy ő maga az emberekhez viszonyul. JAKAB EDIT Kórházgyógyító önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) Az ellátatlanul maradt betegek egy része más intézményben operáltat­ja magát, ami a kapacitás kihaszná­latlanságán túl bevételcsökkenést is jelent. Az önmagát gerjesztő fo­lyamatot időben meg keÚ állítani, mert különben olyan forrásokat - eszközbeszerzésre szánt pénz - kell befagyasztani, amit nem vállal­hat fel az önkormányzat. Mint ahogy azt sem, hogy a többletráfor­dításra szánt összeget további negyvenöt intézményétől vonja meg. S, mert a személyi feltételek hiánya Kaposváron már nemcsak anyagi kérdés, a közgyűlés vezető­je - a működés ellehetetlenülésé­nek megelőzése érdekében - közös program kidolgozására ösztönzi a kórház vezetését. Bár Kaposvár ön- kormányzata évi 15,5 millió forint­tal bővíti a fejlesztési forrást, ez a pénz kevés a hiány pótlására. Az el­szegényedett települési önkor­mányzatok megsarcolását pedig nem tartaná erkölcsösnek a köz­gyűlés elnöke. A válság megelőzése érdekében minden variációt figye­lembe vesznek, de a leginkább azt szeretnék, ha az állam átvenné a működtetés felelősségét. Mosdó­son pedig a működtetés garanciájá­val és szakmai biztosítékkal felvér­tezett református egyház érdeklő­dése nyújthat kitörési lehetőséget. Kiváló szakemberek, jó műsze­rezettség és kellő betegforgalom biztosítja a siófoki és a nagyatádi kórház működési egyensúlyát. A nagyatádi önkormányzatnak leg­feljebb a gépműszerbeszerzéshez szükséges önrészt, valamint a fenntartásra szánt 1,3 milliárd fo­rintot kell biztosítani. Siófokon ugyancsak elég a működtetésre az OEP-finanszírozásból és a csekély saját bevételből származó 1,5 mil­liárd forint. Annak elfő né re is, hogy a nyári idegenforgalom első­sorban a németeknek nyújtott, kü­lön nem támogatott sürgősségi el­látás révén komoly bevételkiesést jelent. Jó helyzetüket jelzi: 800 millió forintos beruházással, cím­zett támogatás segítségével meg­kezdhetik a kórház felújítását. Gép­műszerbeszerzésre céltámogatás­sal 35,5 millió forintot, anélkül to­vábbi 30 milliót fordíthatnak. Jö­vőre pedig a környékbeli 12 tele­pülés összesen 100 ezer forinttal támogatja ezt a feladatot. Balázs Árpád polgármester, szerint hosz- szú távon is felelősséget tudnak vállalni a kórház működtetéséért. Ormai István polgármester azon­ban úgy véli: az önhikire szoruló nagyatádi önkormányzat csak a béremelést és az inflációt kom­penzáló finanszírozással vállal- hatja ezt. _________várnai ágnes Tí zmillió forint a Kund parkra SOMOGYFAJSZ Tízmillió forintot nyert a Somogy Természetvédelmi Szervezet a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatalától. A pénzt a fajszi Kund park helyreál­lítására fordíthatja a civil szervezet. A munkáknak még ebben a hónap­ban nekilátnak. Elsőként a kerítést állítják helyre, és a kapukat készítik el az eredeti tervek alapján. Az egy­kor szebb napokat látott nemesi családi birtokon, a hároméves fel­újítás során nemcsak a természeti értékek újulhatnak meg. A Somogy Természetvédelmi Szervezet há­rom évvel indította útjára a Volt egyszer egy Somogyország... című programját. Ennek részeként a 12 hektáros parkban található építé­szeti emlékeket is helyreállítják.- Ez egy hosszú távú program, ami a kastély helyreállításával együtt értékes - mondta Tömösvá- ri Tibor, a Somogy Természetvé­delmi Szervezet elnöke. - Terve­ink szerint ez nemcsak a táj reha- bilitását jelentené. Idegenforgalmi érték is lehet ez a park, hiszen sze­retnénk sétányokat kiépíteni, útba­igazító táblákat elhelyezni, és a még feltáratlan műemlékekre is gondot szeretnénk fordítani. így ebben a parkban tulajdon­képpen Somogyfajsz történetének fontosabb állomásait is fel lehetne keresni. Az Árpád-kori templomtól a középkori földvárig, múlt századi kúriáig, és a század elején még működő malomig, értékesebbnél értékesebb építészeti, technikatör­téneti műemlékek várnak jobb sorsra. fábos erika VÉLEMÉNYÜNK Romák egyenruhában Első hallásra egy kicsit meghökkentő, a másodikra elgondolkodtató, a harmadikra pedig végül is teljesen logikus: roma rendőrökre volna szükség a rendőrség állományában. Meghökkentő azért, mert - vall­juk be - sokakban vannak még előítéletek... Aztán az ember elgon­dolkodik: tulajdonképpen teljesen logikus. Hol van az megírva, hogy egyik oldalon a romák, a másikon a rendőrök...? Egy roma rendőr például könnyebben szót ért egy-egy zűrösebb településen vagy vá­rosrészben élő cigány kisebbséggel. És azok, akikben van annyi tűz, akarat és bizonyítási vágy, miért ne próbálhatnák ki magukat akár a rendőri munka bármely területén...? De ez csak az érem egyik fele. Talán az sem utópia, hogy előbb- utóbb néhány, ma még a társadalom peremén élő és a saját sorsát küátástalannak érző cigány fiatal azt látja majd a roma rendőrökben: ha nekik skerült, nekem miért ne sikerülhetne... Vannak lehetősé­gek, csak bizonyítani kell. S még valami. Magyarországról talán még sohasem lehetett ennyiszer azt hallani, hogy itt üldözik a romákat, ez egy antidemok­ratikus ország, talán ezen bukik meg az uniós csatlakozás. Nos, azt mondják, egy ország társadalmi fejlettségét, nyitottságát, toleranciá­ját jól le lehet mérni a rendőrség munkáján, a rendőri állományon. Ha ez így van, a magyar rendőrség most jól vizsgázott. A maguk ré­széről megtették az első lépést: ösztöndíjat ajánlottak fel azoknak a roma középiskolásoknak, akik a rendőri hivatást választják. Ösztön­díjat mondunk, de mondhatnánk akár azt is: egy lehetőséget, ka­paszkodót kaptak... Hogy élnek-e vele, már egyedül rajtuk múlik. ________jakab épít Gy ámügyi térkép Somogyról Teljes körű, részletes felmé­rés készül a megye gyer­mekjóléti, gyámügyi hely­zetéről. Ennek első lépcső­je, hogy a napokban vala­mennyi somogyi gyermek- jóléti szolgálat megkapta azokat a kérdőíveket, amelynek adatai alapján el­készülhet az összegzés. Gyámügyi, gyermekvédelmi el­lenőrzések, felmérések minden megyében készülnek, ám olyan átfogó, teljes körű vizsgálat, mint amit a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala készít ezekben a hetekben, az országban még sehol nem volt. Először a me­gye hetvennyolc gyer­mekjóléti szolgálatának küldték ki a kérdőíveket, majd következnek a böl­csődék és az átmeneti gondoskodást nyújtó in­tézmények.- Szeretnénk, ha elkészülhet­ne egy pontos, részletes helyzet­kép, mert - bár folyamatosan el­lenőriztük ezeket a szolgálato­kat, intézményeket, - utoljára két éve készült ilyen általános átvilá­gítás - mondta dr. Supala Olga, a megyei gyámhivatal vezetője. - Ha a családgondozó személyé­ben, a szolgálat működésében, a társulásban bármilyen változás történik, azt jelezni kellene, a ta­pasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy ez nem minden eset­ben történik meg. A mostani fel­mérés során elsősorban arra vá­runk választ, hogy megfelelően működnek-e a településeken a gyermekjóléti szolgálatok, mi­lyen formában, hány gyermek­kel, hány családdal foglalkoznak rendszeresen, milyen ügyek ke­rültek elő, s ezekben milyen in­tézkedést hoztak a gondozók. Fontos tudnunk, hogy hol me­lyek a legfőbb veszélyeztetési okok, milyenek a gondozók munkafeltételei, leterheltsége, jut-e elegendő idő egy-egy fel­adatra... A felmérés eredményei, a legfrissebb adatok számítógép­re kerülnek, s már ezeknek meg­felelően állítjuk össze a követke­ző ellenőrzéshez a szempont­sort. Elsődleges célunk az, hogy tanácsot, se­gítséget tudjunk adni azoknak a szolgálatok­nak, ahol szakmai problémák adódtak működésük során. A mostani adatok szerint a megye het­vennyolc gyermekjólé­ti szolgálatának csak­nem fele „egyszemé­lyes” - annak ellenére, hogy a fel­adat egyre több. A törvény úgy szabja meg, hogy 45 gyermek, vagy 25 család tartozzon' egy gondozóhoz. Somogybán nem is a gondozott családok száma, ha­nem az egy-egy gondozóhoz tar­tozó terület nagysága okoz in­kább nehézségeket. A megyében most is mintegy 11 ezer 300 ve­szélyeztetett gyermeket tartanak nyilván. Ahol az alapellátás so­rán alkalmazott módszerek nem vezettek eredményre, vagy a csa­lád nem működött együtt a csa­ládgondozóval, a védelembe vé­tel marad a megoldás, hatósági intézkedéssel. Jelenleg 369 véde­lembe vett gyermek sorsát követi figyelemmel a gyámhatóság, j. ■. Távoktatással a munkáért Adatbázis szolgálja a mozgáskorlátozottakat Somogybán a távmunka-lehető- álláslehetőség, sem pedig a dol- ségek igen korlátozottak, állítják gozni vágyók szaktudása sincs a szakértők. Pedig a mozgáskor- meg. Az egyesületünk ezért pél- látozott emberek számára gyak- dául egy adatbázist tölt fel, ran ez jelenti az egyetlen lehető- amelyben az interneten keresztül séget a munkavégzésre. ________ egymásra találhat a A Mozgáskorlátozottak munkaadó és dolgozni Országos Szövetsége vágyó, éppen ezért hozta létre Brunczvig Józsefné az Oktatási, Tovább- elmondta: az intézet a képző és Távmunka In- közeljövőben három tézetet, amelynek a lég- távképzést is indít. A je­főbb tevékenysége a lentkezők alapfokú szá­távoktatás és munka mítógép-kezelő, alapfo­szervezése lett. kú angol nyelvet és vál­- A mozgássérült lalkozói ismereteket ta­emberek nehezen tudják megkö- nulhatnak otthon. Ezekre május zelíteni a munkahelyeket, ezért 20-ig jelentkezhetnek az érdeklő- számukra kézenfekvő lenne az dők az egyesületnél. Hozzátette: otthoni munka végzése - mondta a távoktatások otthoni tanulással Brunczvig Józsefné, a megyei zajlanak, a hallgatónak csak pár egyesület irodavezetője. - Nagy alkalommal kell személyesen gondot jelent, hogy gyakran sem vizsgáznia. _______________sz. o. A lótenyésztő nem megy szabadságra Berzence Kovács János nyugdíjas kotrómester istál­lója soha nem volt üres. A berzencei gaz­da időnként harmincnál is több lovat tar­tott, most - családi vállalkozásban - hu­szonkettőt nevelnek.- Ezt egyedül nem lehet csinálni, a fi­am a társam, meg a menyem, aki a há­zasságkötése után került csak ló közelé­be, mégis rá merem hagyni az istállót, annyira érti a dolgát - mondta a gazda, aki hidegvérű törzskancát, lipicai kancát, csikókat és - a korábbinál jóval kevesebb - arab lovat nevel, mert most erre nincs kereslet. Mint mondta: a baj csak az, hogy a lótenyésztés színvonala is rom­lott.- Sok a zugmén az országban, mert aki hivatalosan és jól csinálja, annak egy­re kevésbé éri meg. Csökkent a kancákra az állami támogatás, kellene védőár, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak. Sok külföldinek nem kell a származási papír, viszi az olcsóbb lovat. Kovácséknak államilag ellenőrzött a mén törzsállománya, határon innen és túl is kapósak a lovaik. Egy alkalommal a kiránduló család - a sümegi vár hátaslo­vai között - örömmel ismerte fel az istál­lójukból származókat. Gazdaságuk gépesített, és a vemhes kanca mellett sem kell már órákat üldö­gélniük, az istállóban elhelyezett video­kamera segítségével a szobából figyelhe­tik. A kiscsikók keresztanyja a lányuno­ka, aki örökölte a ló szeretetét nagyapjá­tól és apjától. Kovács János tizenhárom éves kora óta a ló megszállottja, nyulakat tenyésztett, hogy első lovát megvehesse.- Mindegyik csikót sajnálom eladni, az összes lovamat szeretem. Ezek is kü­lönbözők, mint az ember, némelyik rigo- lyás, a másik kedves. Ha belépek az istál­lóba, rögtön látom, ha valamelyiknek ba­ja van - mondta a gazda, majd hozzátet­te: a lótenyésztő soha nem megy szabad­ságra, 365 napos munka ez, de állatok nélkül el sem tudná képzelni az életét. VARGA ANDREA A kotrómester nem szívesen válik meg lovaitól fotó: varga györgy MEGYEI KÖRKÉP _______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom