Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-07 / 105. szám
6. OLDAL 2001. MAjus 7., Hétfő ■ ül Tapsony Már a honfoglalást követően Taksony vezér Is felismerte a táj gazdagságát. A település nevét is onnan származtatják. hogy a vezér nyári szállása itt volt 1331-ben Károly király adományozta Szécsényi Tamásnak, de aztán a történelem sok gazdát hozott a falunak. Köztük olyan ismert történelmi személyek, mint az enyingi Török Bálint családja. Szobi János és Bakócz Tamás. Leghosz- szabb ideig azonban, egészen a 20. század elejéig az esztergomi káptalan birtoka volt 1724-35 között amikor a tőispán, gróf Nádasdy Tamás bérelte a birtokot a megye székhelye volt A múlt század már békésebb időket hozott olyannyira. hogy 1932-ben még közel kétezer lakosa volt I9504en kapott ismét közigazgatási központot de a 60-as évek nem kedveztek a magángazdálkodásnak, így sokan elvándoroltak a faluból. Ma ezer körül állandósult a lakosok száma. Gondos gazdák A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: dr Vizi Jenő Képviselők: dr. Andráss János, Barát Tibor, Bognámé Kozári Éva, Csizmadia Józsefné, Karancz Imréné, Krénusz Rudolf, Papp László Jegyző: dr. Völgyi Zoltán Iskolaigazgató: Vizi Jenőné Újjáélednek a közösségek A tapsonyi önkormányzat teljesíti azokat a vállalásokat, amiket a választást követően elhatározott - mondta dr. Vizi Jenő, Tapsony polgármestere. - A falu rendkívül nehéz anyagi helyzetének ellenére kisebb felújításokra is futotta, és a település közösségi életét is sikerült újra életre kelteni.-Mire lehet büszke Tapsony első embere?- Ha nem is büszke, de azzal elégedett vagyok, hogy a faluban újra van közösségi élet - mondta dr. Vizi Jenő. - Az asszonykórus újra működik és rendszeres résztvevője a környék kulturális rendezvényeinek. A településen sok az idős ember. Fontosnak tartottuk, hogy legyen lehetőségük kimozdulni otthonról, ezért az önkormányzat minden támogatást megadott a nyugdíjasegyesület megalakulásához. Működik az ifjúsági klub és a tűzoltó-egyesület is újjáéledt a polgárőr-egyesülettel együtt. Ezek persze nem látványos dolgok és ahhoz, hogy ezek a civil szervezetek valóban közösségek legyenek, idő kell. Az azonban fontos, hogy létrejöttek, hiszen korábban nem volt Tapsonyban közösségi élet.- Milyen fejlesztésekre futotta?- Fontosnak tartom azt is, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő épületek állapotán is sikerült javítanunk. Elkészült a kultúrház felújítása, a polgár- mesteri hivatalban is végeztünk kisebb felújításokat és a szolgálati lakásokat is elkezdtük felújítani. A közterületek szépítéséért is sokat dolgoztunk, és a település összefogásával a temetőt is rendbe tettük. Ezek sem nagy dolgok, de a nehéz körülmények között ezek is eredmények. Előkészítettük a gázberuházást és jó kilátások vannak arra, hogy a fejlesztés még az idén megindulhasson. Régi probléma a vízellátás. A falu két ivóvizes kútjából csak az egyik működik, ezért gyakori a vízhiány, és a víz minőségével is vannak problémák. Sikerült pályázati pénzt szerezni egy új kút létesítésére. Talán ez is elkészül még az idén. _____■ Dr. Vizi Jenő polgármester Dicsér a tanítványok sikere Akkor, amikor Tapsonyba kerültem, 217 tanulója volt az iskolának - mondta Bognár József. - Sokat dolgoztunk azokban az években, de jó szívvel emlékszem vissza rá. Mozgalmas időszaka volt az a falunak. Akkor épült fel többek között az iskola mai épülete is. Sok szülővel együtt én is segítettem, hogy minden osztálynak juthasson tanterem. Nyolc osztályunk volt és nyolc tantermünk, tele diákkal.- Mi az, amire a legbüszkébb ebből a négy évtizedből?- Leginkább arra, hogy a diákjaim ma is megismernek, osztálytalálkozókra hívnak és arra is, hogy sok lett közülük pedagógus. Sokszor mondtam nekik: ennél szebb szakma nincs, de jobb sok van, de hiába, nem lehetett őket lebeszélni. Ez pedig legjobban azon múlik, milyen egy diák első élménye az iskolában. A sok pedagógustanítvány tehát szerintem a tapsonyi tanárok és így talán az én dicséretem is.- Mivel foglalkozik egy nyugdíjas igazgató?- Én az unokákkal, a kerttel Bognár József 1927. április 8-án született Zákánytelepen. Pécsen szerzett tanítói oklevelet 1946- ban. Első munkahelye a hódosháti Iskola volt, ma]d Tapsonyba került. 1949-87-ig volt igazgatója az iskolának. Nyugdíjas. Nős, két gyermeke és három unokája van. és a horgászattal. Zákányi gyerek voltam, a kotró partján nőttem fel. Egész életemben vonzódtam a vízhez. Most H időm is van rá. ■ Bognár Józsefet Tapsonyban csak kevesen szólítják a nevén. Szinte mindenki igazgató • bácsinak hívja. Nem is csoda, csak a nagyon öregeket nem tanította a faluban: majd 40 évig volt a falu iskolájának igazgatója. Boszorkányok égtek Tapsonyban Tapsony múltjának legrangosabb és leghírhedtebb éveit 1724-35 között élte. Ekkor a falu volt a vármegye székhelye. A főispán, Nádasdy Tamás gróf bérbe vette az esztergomi főkáptalan birtokában lévő települést, és a korabeli szokás szerint a főispán birtokán tartották a megye gyűléseit. Hírhedt nevezetességét annak köszönheti, hogy erre az időre estek a megye boszorkányperei. Sok megcsalt hitves, bosszúra éhes szomszéd vagy féltékeny férj használta ki az inkvizíciós „igazságszolgáltatást”. Gyógyító asszonyok, bábák és egyszerű háziasszonyok végezték a tapsonyi máglyán. A két leghírhedtebb per Hampu Erzse és Molnár Ilona ügye volt. A két asszony a tortúra hatására bevallotta például, hogy ért a jégeső-, és féregcsi- náláshoz, az átokkészítéshez és az ördöggel is közösködött. Mindkettőjüket elevenen égették meg a tapsonyi máglyán. A szenyéri jobbágyzendülés résztvevői, az ellen- reformációt ellenző prédikátorok sem jártak jobban. A tapsonyi börtön sokáig kiszolgálta a későbbi megyeszékhely Marcalit, sőt soká- ig Kaposvárt is.______________■ Kertészkednek a romák A tapsonyi cigány kisebbségi önkormányzat megalakulása óta számos eredménnyel büszkélkedhet. Orsós Ferenc elnök elmondta: az országos cigány szövetség pályázatait rendszeresen figyelik, a legtöbbre benyújtják igényeiket is, hiszen az éves, alig 600 ezer forintos költségvetési keret nem elég mindenre. Legutóbb vetőmagokat kaptak. A zöldségfélékből és a vetőburgonyából a faluban élő valamennyi rászoruló igényelhetett. A településen több mint harminc cigány család él. Az önkormányzat igyekszik nekik segíteni. Közhasznú munkásokat foglalkoztatnak és szintén pályázati forrásból az iskolás roma diákok taníttatásához is hozzájárulnak. Azt is fontos feladatuknak érzik, hogy összefogják a település cigány lakosságát, ezért évek óta megrendezik a júliusi roma napot. _______________■ Az oldal cikkeit írta: Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor Az oldal elkészítését támogatta a Hans Pausch Hungária Kft A röntgengép adja a legtöbb munkát Megerősítette piaci pozícióit és folyamatosan fejlődik a Hans Pausch Hungária Kft. ISO-minő- sítést szerzett, beruházásokat hajt végre, és a környékről is egyre több embernek ad munkát Tapsony legnagyobb foglalkoztatója. A tapsonyi üzem évente 600 millió forintos forgalmat bonyolít. Egészségügyi diagnosztikai berendezéseket gyártanak, fő profiljuk a röntgengépgyártás. A hazai kórházak szinte mindegyikében van olyan berendezés, amit a kis- A Siemens céggel egy hosszú távú beszállítói szerződést kötöttünk - mondta Krennert István, a cég ügyvezető igazgatója. - Ez most az egyik olyan re- ferenciánk, amire a legbüszkébbek vagyunk. Computerto- mográfokhoz gyártunk állványzatot és somogyi faluban szereltek össze, de nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Előny a hátrányból Tapsonyban hazánk legnagyobb röntgengyára, a Medicor szerelte össze az első orvosi gépeket. A rendszerváltás után aztán gyors egymásutánban három utódcég is alakult hasonló profillal. Mindegyikük rendezetlen gazdasági és jogi viszonyokat hagyott az utódokra. A német Hans Pausch cég is hátrányból indult a piacon. 1996-ban vásárolták meg a tapsonyi üzemet. Ma 140 embernek adnak munkát, támogatják a sportot és a kultúrát is. alkatrészeket, amelyeket a világban mindenütt forgalmaz a cég. Az igényes piacok megtartása érdekében az elmúlt egy évben negyvenmillió forintos fejlesztést hajtottunk végre. Az európai piacon több nagy nevű német cégnek is beszállítanak, és a General Electricnek is már rendszeres megrendelései vannak Tapsonyban. Azért, hogy a versenyt továbbra is állni tudják, az idén 100 millió forintot költenek fejlesztésre. Erre az elmúlt év nye- resége nyújt fedezetet. ________■ A falu minden baját ismeri Dr. Andráss János 22 éve gyógyítja a betegeket Azt mondja, megbíznak benne a falusiak és talán inég azt is állíthatja, szeretik a tap- sonyiak. Azt sem tagadja, sokat dolgozott ezért Sok átvirrasztott éjszakába és átdolgozott hétvégébe került, amíg tele lett a rendelő betegvárója. Ez ugyanis szerinte nem azt jelenti, hogy sok a beteg, hanem azt, hogy az emberek törődnek az egészségükkel.- Én nem bánom, ha sokan jönnek a rendelésre, mert azt tartom, hogy egy háziorvos csak úgy végezheti jól a munkáját, ha nem téveszti szem elől a pácienseit - mondta dr. Andráss János, Tapsony háziorvosa. - Mindenkire jut idő és í betegeimnek nem csak az egészségi állapotával, azzal is tisztában vagyok, ki milyen problémával küszködik. Naprakész vagyok a faluból is.- Sok a beteg Tapsonyban?- Sajnos igen, mivel nagyon sok az idős ember, de jól viselik és figyelnek magukra. Nagy gondot fordítottam mindig az egészségnevelésre. Ma már szinte mindenki szedi rendszeresen a gyógyszereit, időben érkezik kontrollra és rögtön jön, ha valami gondja van.- 22 éve háziorvos. Mindig erre vágyott?- Nem, b e 1 g y ó - gyász akartam lenni, annak ellenére, hogy egy jó lelkű és nagyszerű körorvosnak köszön- hetem, hogy erre a pályára kerültem. Dr. Simon Sándor volt a doktor bácsim gyermekkoromban Zsitfán. Miatta tetszett meg ez a hivatás. Háziorvos mondjuk úgy, véletlenül lettem.- Szerencsés vagy szerencsétlen volt a véletlen?.- Most már azt mondom, hogy szerencsés. Nagyon szeretem a munkámat, meg Tapsonyt is és ennyi év tapasztalatával úgy érzem, többet tehettem a pályán, mintha belgyógyász lettem volna. ______■ Új név, új gazdaremények A legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás Tapsonyban a Tanaszek Kft. A volt termelőszövetkezetet hívják így átalakulása óta. 2300 hektáron gazdálkodnak, takarmány-előállítással és húsfeldolgozással is foglalkoznak. Németh Gábor, a társaság ügyvezetője elmondta: a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében csak az maradhat talpon, aki előre néz, a piaci viszonyokhoz igazítja tevékenységét és vertikumban gondolkodik.- A szövetkezetek, jogi személyek nem vásárolhatnak földet, a külföldiek pedig kihúzzák a lábunk alól a termőföldeket mondta Németh Gábor. - Éppen ezért olyan üzletágakat kell keresnünk, ami kiegészíti a mezőgazdasági tevékenységet és eredményesebbé teheti a működést. A társaságunk rendelkezik egy sertésteleppel és egy vágóhíddal. A piackutatás után úgy látjuk, most érdemesebb ebbe fektetni a pénzt és az energiát. A tervek között a vágóhíd rekonstrukciója szerepel. A teljes felújítás után új feldolgozott termékeket is szeretne gyártani a cég. Az elképzelések szerint hagyományos somogyi specialitások készülnek majd az üzemben. ■ Vendégváró vadászok Az idegenforgalomba, a falusi és vadászturizmus vérkeringésébe szeretne bekapcsolódni a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadász- társaság. Az 1946-ban alakult, jelenleg 70 tagú társaság ma 11 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 30 hektár vadföld: kukorica, repce, cirok terem, hogy enyhítsék a vadkárt. Az idegenforgalom amúgy nem ismeretlen a társaságnál, hiszen az Arad pusztai vadászházuk 10 fő részére most is első osztályú ellátást tud nyújtani, amit ki is használnak a vendégvadászok, elsősorban németek, osztrákok, belgák és hollandok. De most bővíteni akarják a házat, hogy ne csak a vadászok használják ki a pihenéshez eszményi helyszínt és a közeli horgásztó nyújtotta lehetőségeket. Tervük megvalósításában együttműködnek a Híd a Boronkán Egyesülettel is. Meiszterics János vadászmester, a társaság elnöke elmondta: évente 180 vaddisznó, 60 szarvas, 35 őzbak kerül terítékre. Az eddigi legnagyobb trófeájuk egy 13,8 ki- lós, aranyérmes agancs volt. • ■ A L M A N A C H - 2 19 _____________ A falu érdekét is szem előtt tartja a röntgengépeket gyártó cég
