Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-05 / 104. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 4 2001. Május 5., Szombat Hírcsokor Gyugyról DÍSZPOLGÁR. Gyugy egyetlen díszpolgára Csizmadia László, az előző elöljáró. Azt az időszakot úgy tartják számon, hogy akkor indultak meg a fejlesztések a községben. A helyiek ma is tisztelik. SZÉPÜL A KASTÉLY. A kúria tulajdonosa nekilátod a kastély felújításának. Ami elkészült, az precíz munka, csak ne kellett volna rá hat évig várni. A község a műemlékvédelmi felügyelőséggel is perre ment, hogy határozottabban kényszerítse ki az értékes ingatlan romlásának megállítását. Herényi Károly országgyűlési képviselő is közvetített a siker érdekében. KÖZHASZNÚ MUNKA. Az ön kormányzat három közhasznú és öt csökkent munkaképességű dolgozót alkalmaz, és a somogyvári társulás révén pályázik újabb hat közmunkás foglalkoztatására. A helyi foglalkoztatásban komoly szerepe van a külföldi háztulajdonosoknak is, akik ingatlanaik gondozásával bízzák meg a családokat. JÁRDÁK NÉLKÜL. Talán Gyugy az egyetlen település, ahol egy méternyi járda sincs, ezért is pályázik sokadszor a község a kerékpárút folytatására. A legutóbb elutasítod pályázat alkalmával erre buzdítottak a Gazdasági Minisztérium tisztviselői, tehát beadták a terveket. ■ A teljesült álmok kora Ez már rege: néhány éve egy lengyeltóti műszaki szakemberrel az elhagyott bánya dombján álldogált a polgár- mester. Jelenka György pihenőparkról, játszótérről beszélt. Az illető hallgatta, azután udvariasan megkérdezte: Gyuri bácsi mindig ilyen álmodozó tetszik lenni?- Álmok nélkül nem lehet előbbre jutni - mondta Jelenka György polgármester. - Azt is kevesen hitték, hogy megépül a Lengyeltótiba vezető út, és megvan.- A falu is ilyen álmodozó?- Nem hiszem. Szerencsés helyzet, hogy hatan vagyunk elöljárók, de egy irányba húzunk. A faluszépítés érdekében mindenki tenni akar.- Ha egy-két mondatban kellene megfogalmaznia milyen ez a GYUGY KÖLTSÉGVETÉSE Évt költségvetés: 19.9 milHé forint száz házas település, mit mondana?- Nem túlzóm el, ha azt mondom: itt egy papírzsebkendőt vagy ci- garetiásdobozt nem talál az utcán. A lakosok vigyáznak a falura. Megnőtt viszont az átmenő forgalom, és az emberek szomorúan látják, hogy a kocsik ablakán sok mindent kidobálnak. Mi nem számíthatunk nagybefektetőkre, a munkahely teremtéshez is kevés az eszközünk; amit megtehetünk az, hogy szépítjük a falunkat minden erőnkkel.- Szép üdülőfalu lesz Gyugy?- Valószínűleg arra tart. A portáknak legalább a húsz százaléka német, osztrák, holland és hazai nyaralótulajdo- nosok birtokában van. A turizmus, vendéglátás fejlesztésére kell tehát törekednünk. Most készül a község településrendezési terve, új területeket kínálunk az építkezőknek. Feltehetőleg ezeket is majd külföldiek veszik meg, mert a községben annyira fölmentek az ingatlanárak, hogy a helybeliek nem tudják megfizetni. Kijelölünk egy ipari övezetet is, hogy a lehetőséget megteremtsük a válJelenka György polgármester lapozásoknak. Szigorúan szabályozzuk a beépítéseket, mert szeretnénk megőrizni a hagyományos falusi építészetet.- Mit jelent Gyugynak a lengyeltóti összekötő út?- Tizenkét kilométer helyett kettőre van a legközelebbi város. Azt mondják, a zsáktelepülés a világvége, ott a semmibe lógatják a lábukat. Mi kiléptünk a zsákutcából, és ebben Lengyeltóti sokat segített. ____________ ■ Őr zik a falusi építészetet A faluról készült képeslapokon feltétlenül rajta van az a két ház, ami egymás mellett áll a főtér közelében, a domboldalon. Aggódtak a falubeliek, amikor külföldiek vették meg: vajon megőrzik-e eredeti szépségüket? Gerhard Espenhainnak és Kása Zsuzsannának eszébe sem jutott átalakítani a hosszú tornácos portát. Megőrizték eredeti szépségében. Egyetlen módosítás történt, amihez Gerhard Espenhain ragaszkodott: korszerűre cserélték az osztott üvegezésű ajtókat, ablakokat. Ez azonban nem befolyásolta az épület összhangját. Amikor úgy döntöttek, hogy házat vesznek, pontosan ilyen parasztportát kerestek nyugodt környezetben. Viszen és A külföldiek is megőrzik a falu építészeti értékeit, nem alakítják át a parasztházakat Gyugyon néztek körül újsághirdetés alapján. Nyáron jöttek a fa- lefoglalja, de nagy örömet lel tó-üzletvezetői tanfolyamon, s luba, s megfogta őket a gondo- benne. Mint mondta, sosem la- úgy döntött, hogy az ősszel foly- zott épület látványa; csupa virág kott ilyen szép helyen Hannover tatja idegenforgalmi tanulmánya- volt, sok zölddel. Gerhard mellett. Zsuzsanna Budapestről it. Korábban pénzügyekkel fog- Espenhain azóta tovább szépítet- érkezett, neki talán egy kicsit sok lalkozott. Úgy érzik, befogadóak te a kertet, a szomszédban lakó ez a mérhetetlen nyugalom. Te- a gyugyi emberek, köztük a Kosnémet családét is szívesen gon- hát tanulni kezdett, kedvtelésből, suth-vacsorán is jól érezték ma- dozza. Ez szinte minden idejét Hamarosan vizsgázik a vendéglá- gukat.______________________■ Kimaradtak a csatornából A gyugyiakat foglalkoztatja, hogy miért maradtak ki abból a kistérségi csatornaberuházásból, ami Lengyeltóti irányításával készül. Papszt Lajos lengyeltóti polgármester elmondta, hogy ennek egyszerű az oka: amíg a vezetékes ivóvízellátás nincs megoldva és a csatornát nem 'igényli a lakosságnak legalább a 60 százaléka, addig nem sok esély van elindítani ezt a programot. Várhatóan júniusban eldől, hogy kap-e állami céltámogatást a kistérség. Ha kap, akkor az idén megkezdhetik a munkát. Gyugy könnyen csatlakozhat majd, mert Szőlősgyörök határáig kiépítik a vezetéket. Tervezik, hogy a kistérségi ivóvízhálózatba is bekö- tik a települést. _____________■ Az oldal cikkeit írta: Gáldonyi Magdolna Fotó: Márton László Bízik a gyugyi földben Androsics Ferenc hiszi, hogy hosszú ideig megélhetést ad a gyugyi szántóföld Élő emlékmű: keresztelőkápolna Az egyik régész, aki az Árpád- kori templom feltárásán járt Gyugyon, elmélyülve a múltkutatásban azt találta mondani: a maiak nem is tudnak igazán szépet építeni. Amikor meglátta Deák Varga Dénes tervdokumentumait, egy ültében végigolvasta. Nem lehetett volna Itiven- ni a kezéből erővel sem. Valóban remekmű a körkápolna terve. Ez a község államalapítási emlékműve, melyet a millenniumi emlékparkban szeretnének elhelyezni az Árpádkori templom közelében levő dombra. Olyan emlékműre gondoltak, ami a mindennapok részévé válhat, mégis méltó az ezeréves évfordulóhoz. Az öt méter átmérőjű, kör alaprajzú, boltíves épület őseink építőkultúráját idézi. A szentély középpontjában egy keresztelőkút áll majd, ami a betlehemi barlangot mintázza. Kupolájára a szent koronát festik föl, mintha alulról néznénk. Az előzetes becslések szerint mintegy tízmillió forintba kerül. ■ A község egyetlen nagyvállalkozója s a ritka kivételek egyike Androsics Ferenc, aki a kivett tsz- vagyont a földművelésben hasznosítja. Abban bízik, hogy javul a mezőgazdaság támogatottsága, könnyebb lesz a géppark hiteleinek törlesztése. Állítja: meg lehet élni a mezőgazdaságból, ha nem is vastagon, de tisztességesen. Ehhez persze az év 365 napjából 364-et végigdolgoz. Kilenc év alatt egyszer volt pihenni, tavaly egy hétre. 1992-ben a szüleivel úgy döntött, hogy kiveszik vagyonukat a tsz-ből és megművelik a földet. Ma a fiával vállalkozik. Az édesanyja elárulta, hogy egy Pannónia motorból átszerelt kistrak- torral kezdték. Ma hat traktor és egy kombájn áll az udvaron a tartozékokkal együtt. Ez a korszerű géppark elég a 600 hektárnyi szántó megműveléséhez. Az állattenyésztő agrármérnök búzát, kukoricát, repcét, árpát, napraforgót termeszt. A szőlője Őszödön és Győrökben van, most telepít másfél hektár merlot-t. Androsics Ferencnek a munkahelye a szülői ház. A családjával Őszödön él, de amint fölkel a nap, útnak indul Gyugyra. Tíz embernek ad munkát, s bízik abban, hogy még jobb bért tud nekik fizetni. Úgy gondolkodik, hogy mire csatlakozunk az Európai Úrnőhöz, addigra rendbe kell tenni a mezőgazdaság támogatását, erre kényszerít a piac is. Tarthatatlan, hogy az agrárágazatban, ahol a tőke hosszú idő alatt térül meg, ilyen nagyok a termelés költségei, és a nyereség elenyésző. 2005-re tehát javulnia kell a helyzetnek, ez a személyes sorsát is érinti, mert úgy számol: könnyebben törleszti a gépek hitelét, s talán újabb fejlesztésre is futja. ______■ Gy ugy * A község neve a dió főnév származékából ered. hiszen a falut valaha diófaerdök övezték. A településen és környékén talált leletek arra utalnak, hogy a rézkorban és a népvándorlás idején is lakott hely volt. A Bö nemzetség birtokolta az Árpád-korban, ebből az Időből származik a temploma. A tihanyi apátság dokumentumai már 1138-ban templomos helyként említik. Meglehet azon- bán, hogy még korábbi építményre emelték a templomot ' Lj Y UC jt - ezt tárták fel a rövidesen befejeződő régészeti kutatások. A falu első hőse a Bö nemzetségből származó I. Izsép. aki 1238-ban szerezte meg itteni birtokát. A róla szóló legendát ma is őrzi a község cimere: a pajzson ágaskodó, dióágat tartó medve az ö jelképe volt. A történet úgy szól. hogy 1241-ben Idős kora ellenére Byugyról tíz lovas katonát vezetve részt vett a tatárok elleni harcban, a muhi csatában. Ott egy nyílvessző halálosan megsebesítette. Fia, aki az oldalán harcolt, egészen az Adriai-tengerig követte a menekülő királyi csapatokat, és csak a tatárok elvonulása után tért haza. A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Jelenka György. Az alpolgármester: Gergye Árpád. A képviselő-testület tagjai: Apáti György, Tóth Zoltán, Vivert József és Kiss Pétemé. A körjegyző: Sípos Ferenc. Legyen szebb a mi falunk Eltalicskázta a hegyet Ötszáz köbméter földet mozgatott meg Molnár Zoltán egy talicskával. A hat méter magas domboldalt látva elképesztő munka lehetett. Most egy háromlépcsős telken lakik a horgásztó mellett. A ház előtti 1000 négyzetméteres parkot megcsodálják az arra járók. Molnár Zoltán Debrecenből költözött Gyugyra, 1987. augusztus Molnár Zoltán 17-én hajnali 5 óra 17 perckor. Hogy ennyi idő után is számon tartja? Vélhetően élete egyik legjobb döntése volt. Mint mondta, 300 ezer forinttal vágtak bele az új otthon megteremtésébe. Nem csoda, ha ezermesterként tartják számon a falubeliek, mert szinte minden négyzetméter a keze munkája. Ha nem jöttek a mesterek megcsinálni a terméskő támfalat, fölrakta a feleségével. Az eltalicskázott domboldalban a pince fölé vendégházat épített. A bort már nem ő termeli, a szőlőműveléshez több időre lenne szüksége. Napokig sorolhatná, mi mindent teremtett újjá a mocsaras, elvadult területen. Nemcsak a maga portáját szépíti: segített az emlékpark építésében is. A temetőkaput az egyik barátjával építette. Gyugyi lakosként egy balatoni gyermeküdülő vezetője volt, de azt egyik pillanatról a másikra eladták. Máig sajnálja, hogy évente 750 gyermek nem nyaralhat ott. Ma egy biztosító üzletigazgatója. Top menedzser, a száz legjobb között az 52. Mosolyog, amikor azt hallja, könnyű Gyugynak, milyen szépen fejlődik. Saját sorsa a példa: az tud boldogulni, aki akar. A községnek is a semmiből kellett kiemelkedni. . ■ Eliza a 294 lelkes falu legfiatalabb lakója. Otthonukból látni a millenniumi park játszóterét. Édesanyja mondta: már nem kell Győrökbe vinni a gyerekeket. Tóthné Szabó Erika, a község egyetlen civil szervezetének a Legyen szebb a mi falunk Egyesületnek az elnöke. Több mint száz tagja van a faluszépítők társaságának. Tóthné 1994-től él Gyugyon, a férjéhez költözött ide. Először furcsa volt, ment is haza Szőlősgyörökbe, ha csak tehette. Ma már itt a játszótér a szomszédban. A változások valóban szembeötlők, s ebben nagy szerepet vállalt az egyesület. Kivette részét a virágültetésből, a focipálya építéséből, a park kialakításából. Az augusztusi falunapot is szeretnék hagyományossá tenni. A Kossuth-vacsora megrendezésében az idősebb korosztály jeleskedett. Kiss Ferencné és Kiss Pétemé gondoskodott a finom ételekről. Ez alkalommal adtak először önálló műsort a gyugyi gyerekek, korábban a lengyeltóti vagy a szőlősgyöröki diákokat Tóthné Szabó Erika és Eliza hívták segítségül. A verseket Bán Istvánnéval tanulták meg. Erika elmondta: rövidesen kezdik a virágok kiültetését. A falunapon szeretnék újra meghirdetni a női labdarúgótornát, mert nagy sikere volt. És több lehetőséget kínálnak majd a gyerekeknek is a szereplésre. Igyekeznek, hogy szép programokat szervezzenek nekik, s erre jó alkalom lesz május végén a gyermeknap^ ___________________■ Az oldal elkészítését támogatta a gyugyi önkormányzat
