Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-29 / 124. szám
6. OLDAL 2001. Május 29., Kedd A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: ifj. Forró György. Az alpolgármester: Csákány Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Zsemlye István, Kerekes József, Varga Sándor Jánosné és Ka- lányos Imre. A körjegyzői feladatokat Benedek Katalin tabi aljegyző látja el. A község háziorvosa: dr. Perghe Sándor. A falugazdász: Padi György. A falugondnok: Kerekes József. ■ Torvaj kitörési pontjai A falusi üdültetésbe való egyéni bekapcsolódás, munkahelyek teremtése, illetve a munkaképes korú lakosság és a fiatalok megtartása hozhat kitörést Torvajnak - mondta ifj. Forró György polgármester, aki hét éve áll a községi önkormányzat élén. Elsőrendű feladat az évek óta 5-7 millió forint forráshiánnyal küzdő faluban a takarékos gazdálkodás, a kiadások ésszerű csökkentése. Az útkeresés most is tart. A község szőlőhegyi részén 54-en laknak; belterületté nyilvánításának azonban jogi akadálya van, így ott elmaradt a vezetékes ivóvíz s a gázhálózat kiépítése. TORVAJ PÉNZE Körjegyzőség Intézmények működésé támogatása- Mibe jutottak előbbre? Mit sikerült megvalósítaniuk 1990 óta?- Mintegy 42,5 millió forint értékű beruházást, fejlesztést. Ehhez a falu vezetése csaknem 18 millió forint saját erőt adott. Két év alatt, 1994-ig a község nagy részén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. Korábban az utak 15 százaléka volt szilárd burkolatú, mára már több mint 80 százalék. A Petőfi és a Kossuth utcában négy kilométer hosszan kiépült az út. S amiről addig álmodni sem mert a község, bekapcsolódott a vezetékes gázhálózatba. Októberben már az orvosi rendelőt is rákötöttük. Előírásosan kiépítettük a vizesblokkot; csaknem másfél millió forintot költöttünk a korszerűsítésére. A kisebb felújításokon kívül másra nem is futotta.- Mi a kínos a polgármesternek? Mit nem tudtak elérni?- Hét év alatt a falut érintő döntések közben többször is ellentétbe kerültem néhány képviselőtársammal. Esetenként nagyon is megosztott volt a testület. Kínos az is, hogy itt nincs közélet; a lakosság elzárkózik, nagy az érdektelenség. Bosz- szant, hogy a szőlőhegyi falurészt nem tudtuk fejleszteni, és két éve Ifj. Forró György polgármester megszűnt a tagiskola. Annak viszont örülök, hogy egyre több külföldi fedezte föl e táj szépségét, a falunkat.- Mit terveznek az idén ?- Szűkösek a lehetőségeink. Szeretnénk felújítani a kultúrházat és a polgármesteri hivatalt, szükség van egy új dögkútra is; mindez legalább hatmillió forint. Csak pályázati támo- gatással tudjuk megvalósítani. ■ Hímzett térítők külföldre Kovács Lajosné: Nagyon szeretek hímezni, engem ez pihentet és mindig megnyugtat Betegsége miatt ritkábban vesz most kezébe tűt és cérnát Kovács Lajosné, kevesebb remeket készít az utóbbi hónapokban. Hímzett asztal- és ol- tárterítői, párnái eljutottak a sok országba: nemcsak Hollandiába, hanem Kanadába, sőt Ausztráliába is.- Több mint huszonöt éve foglalkozom hímzéssel, 1989 óta nyugdíjasként itthon csinálom - mondta. Előtte pedig 16 évig dolgozott a siófoki háziipari szövetkezetnek. - Már lánykoromban érdekelt a horgolás meg a hímzés. Mindig szerettem az aprólékos és igényes munkát. Kovács Lajosné 1976-ban munka- nélküli lett. Bedolgozókat keresett akkor a háziipari szövetkezet. Megmutatta néhány hímzett térítőjét, s azonnal munkát ajánlottak neki. Azóta odadolgozott, leginkább kalocsai, buzsáki meg karádi hímzéssel; munkái javát külföldre adták el.- Nagyon szeretem ezt a munkát - mutatta egyik félig kész térítőjét. - Ha hiszi, ha nem, megnyugtat ez a tevékenység. Nagyon jó szem, érzék s kézügyesség kell hozzá, úgy lesz igazán minőségi a kezünk munkája. A Népi Iparművészeti Tanács több munkámat is minősítette. Egyre kevesebbet hímez már Kovács Lajosné. - Csak a családnak, a rokonoknak ajándékként - mondta. Legutóbb egyik pompás kalocsai te rítőjét Svédországba vitték. Hímzései külföldön nemcsak a 66 éves An- ci néninek szereztek elismerést és hírnevet, hanem a falunak is. ■ Másfél év alatt két csecsemő Harminccal csökkent a településen éves. A településen száz lakásban mő született és hárman kötöttek há- élők száma az utóbbi húsz évben, van vezetékes ivóvíz, 42 család igé- zasságot. 1980-ban 372-en laktak Torvajon, nyelte a földgázt, s közülük húsz Torvajról 45 tanuló jár a tabi álta- most 342-en. Az ötévesnél fiatalabb használja is. Az utóbbi öt évben lános iskolákba, az óvodások szá- gyermekek száma csak 22, a 15-17 négy új ház épült, tízet tataroztak, ma 14. A faluban 45 gépjármű van. éveseké pedig mindössze kilenc. A 2000 januárjától napjainkig nyol- Egyre nehezebb a letelepedés is, lakosság zöme, 179 lakos, 18-55 can haltak meg, s csak két csecse- egy eladó lakás sincs a faluban. ■ Testépítő fiatalok Testépítő konditermet rendezett be tizenkét fiatal a régi polgár- mesteri hivatal egyik üres helyiségében. Szórakozásra, kikapcsolódásra ugyanis nincs más lehetőségük. Nagy Zoltán és Törzsök Zoltán is ebben találta meg ki- kapcsolódását. Az önkormányzat adta termet maguk készítette súlyzókkal és többfunkciós gépekkel szerelték föl, s így már falujukban is edzhettek. - .Csak négy-öt fiatal jár le mostanában; megcsappant a kezdeti lelkesedés, mert nem volt bennük kitartás - mondta Nagy Zoltán. - Öt napot edzőnk hetente rendszeresen. Kettős a célunk: erősítjük az állóképességünket, s igyekszünk formálni az izmainkat. .Edzéstervet készítünk, figyelünk az étrendre is, Hogy rtíégszabadülfurfk zsírpárnáinktól. A testépítés az idő hasznos eltöltést szolgálja. ; - Azért jöttem a testépítőkhöz, hogy erősítsem az izmaimat - mondta a 17 éves Tikkel Andor. - Változtatnom kellett az étkezési szokásaimon is. Mellőzöm a fűszeres, zsíros ételeket, s inkább fehérjét, vitaminokat és gyümölcsöt fogyasztok. Rövid idő alatt erősödtem, nagyobb a teherbírásom. A testedző fiatalok igyekeznek bővíteni izomerősítő súlyzókészletüket. Mindezt a maguk pénzéből, mert nincs támogatójuk. ________■ Az oldal cikkeit írta: Krutek József Fotó: Eszes Andrea Torvaj Az 1200-as években a Turuwal személynév volt. később a Torway helységnév is olvasható az oklevelekben. A pápai tizedjegyzék említi a plébániáját is. A falu a török hódoltság idején elnéptelenedett. A falut 1772-ben magyar nyelvűként említik, 18 évvel később pedig szlovák többségű településként. Lakosainak száma a XIX. században meghaladta az 570-et. Az 1871-es közigazgatási reform alkalmával Torvajhoz csatolták Luila-telepet, Lulla-Szölöhegyet és Kisecsenyt is. ezzel 1252-re nőtt a lélekszáma. Az első téeszcsé itt már 1949 októberében megalakult. A későbbi termelőszövetkezet 1974-ben olvadt össze a szomszédos falvak téeszeivel. Torvaj önálló tanácsát 1969-ben szüntették meg. akkor tették Tab társközségévé. Az általános iskola felső tagozatán 1985-ben fejezték be a tanítást, 1999-ben pedig a tagiskolaként működő alsó tagozatot is a városba vitték. Önállóságát 1990-ben nyerte vissza a falu. de most is a tabi körjegyzőséghez tartozik. A falugondnoki szolgálatot 1993-ban indították. 1996. június 21-én tornádó söpört végig a településen. 62 házat tett tönkre, és több mint százmillió forint volt a kár. A községben nincs óvoda, a háziorvos is Tabról jár ki. Most 342-en lakják, tizenkét százalékuk cigány. Tíz ház van külföldi tulajdonban, a hétvégi házak száma húsz. Tíz forint minden vagyona Egy öltönyön, néhány ingen és pulóveren kívül mindösz- sze tíz forint a vagyona. Palásti Árpád a falu egyik legszegényebb polgára. 43 éves, munkanélküli, s anyjával él együtt egy felújításra szoruló házban.- Kőműves a szakmám; kisiparos voltam, de 1986 óta nincs állandó munkám - mondta. - Egy baleset miatt kétszer operálták a bal lábamat, tele van vassal, és nehezen járok. Csak alkalmi munkát kapok, illetve ismerősöknek dolgozom. így legalább megvan a betevő falatom. Az öcsém és a húgom Tamásiban építkezik, nekik segítettem. Segélyt csak egyszer kértem az önkormányzattól, de elutasították. Többet nem Palásti Mátyás: Segélyt csak egyszer kértem kuncsorgok náluk. Sajnos, nagyon nehéz így az élet. Ha alkalmi munkából összejön egy ki pénz, bevásárol - tudtuk meg tőle -, hogy legyen miből ebéd-vacsora. Egy fillér megtakarított pénze sincs. Azt sem rejtette véka alá, hogy ha csurran-cseppen néhány forint, a kocsmába is benéz egy-két fröccsre. Gyakran az anyjától kér pénzt cigarettára. A családi házat, mint möhdta, csak úgy tudnák felújítani, ha összefognának a testvérei és anyagiakkal is segítenék. Ruhát évek óta nem vett, az élettől pedig nem vár semmi jót. Szürkék, egy- hangúak a napjai._________ ■ Azt b eszélik... .... hogy a hanáki és a rétföldi területre egyre gyakrabban járnak be a vaddisznók, és sok kárt okoznak a kukoricában. Félő, hogy később rákapnak az őzek és a szarvasok is. A legnagyobb baj pedig az, hogy a Sefag Rt nehezen fizeti ki a vadkár egy részét. ..., hogy ismeretlen tettes betört a házába, mikor aludt a család, és étolajat, savanyúságot, tojást és tyúkokat lopott. A betörések miatt egyre jobban fél a lakosság, főleg az idősek. ..., hogy nagyon hiányzik a községnek egy játszótér, ahová az édesanyák nyugodtan kiengedhetnék egyedül a kisgyermekeket. Hely van a futballpálya mellett, de a kialakítására nincs pénze az önkormányzatnak. így jobb híján az utcán játszanak a gyerekek. ..., hogy lemond a falugondnok. Torvajon .1993 óta van ez a szolgáltatás, mert a sok idős ember szükségesnek tartja. Állítólag az egyik közhasznú munkás lesz az új falugondnok. .... hogy az önkormányzat korszerűsítteti a falu közvilágítását. A Petőfi és a Szőlőhegyi utcában nemrég egy lámpa sem világított. Gya- kori az égők meghibásodása, a javítás pedig nagyon elhúzódik. ■ Az oldal összeállítását támogatta a torvaji önkormányzat Citerás lett az egykori dobosból Öt hangszeren is játszott egykor a most 73 éves Beneczki István. 1953-ban Kovács Lajossal és Nagy Istvánnal együtt alakította meg azt az együttest, amely lakodalmakon, bálokon húzta a talpalávalót. Beneczki István kezdetben a dobot pü- fölte, majd átpártolt a nagybőgőhöz. Később cimbalmozott, és baritonon is játszott, legutóbb főleg a citerát pengette. Ez a legkedvesebb hangszere.- A hangszer iránti szere- tetet apámtól örököltem, tőle tanultam citerázni is - mondta. - Gyerekkoromban gyakran pengettem a húrokat, majd doboltam, és fúvós hangszeren is játszottam. Legalább negyven évig zenéltem, több együttesben is. A hatvanas-hetvenes években sokat játszottunk Kőröshegyen, Zamárdiban, Szántódon is. Egyik legmaradandóbb emlékem: mint lakodalmas rezes banda, kompon mentünk Tihanyba, és azt fújtuk: „Áll a hajó a Balaton vizében”... Gyönyörű volt. Beneczki István 1988-tól többször szerepelt a tabi nyugdíjasklub tagjaként bemutatókon, ki mit tud?-okon. Az utóbbi években már ritkán vette elő a citerát meg a baritont. Ez utóbbi csaknem százéves hangszer, a Stowasser császári és királyi udvari hangszergyárban készítették. Utoljára nyolc éve, az emlékmű avatásakor játszott falujában a lakosságnak. Azóta otthon fújja, ha olyan kedve támad. Legkedvesebb nótája a „Galambszívet örököltem az édesanyámtól...” ___________■ Ben eczki István néha csak úgy a maga kedvére játszik Páfrányok zöldje az udvaron Tizenkét virágágyat alakított-ki a ház udvarán Lintner János nyugdíjas kertész. Németországból jött Torvajba, s áthozta a páfránygyűjteményét is. Ezt még az apja kezdte összeszedni.- Szabadföldi páfrányból Németországban a mienk volt a legnagyobb gyűjtemény. Mintegy 450-480 fajtát telepítettünk át - mutatta Lintner János. - Hoztam többfajta pünkösdi rózsát is, ebből csaknem ötven van a virágágyakban. S árnyékliliom meg többfajta írisz is. Van köztük olyan is, amit Zeppelin bárónétól kaptam. S vannak évelő növényeim, rózsáim is.- A sok munka nem fárasztja?- Egyáltalán nem. Németországban ez volt a munkám, itt pedig tó- kapcsolódásként folytatom. Nem tudok egy helyben ülni s várni a sült ga- Lintner János: Kedvenc páfrányaim megkívánják, hogy naponta törődjem velük lambra... A kapálás, a virágok ápolása, szaporítása napi elfoglaltságom. Örömmel tölt el, Torvajon. A felesége is itt van húsvétkor meg a nyári ha látom a fejlődésüket; nekem ez jelenti a felüdülést, hónapokban. A szép vidék, az itteni csend meg a tiszEgy évből csaknem 11 hónapot tölt Lintner János ta levegő számukra az igazi üdülés.__________ ■ A L M A N A C H - 2 2 6
