Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-27 / Vasárnap Reggel, 21. szám

2001. május 27. ★ SZTÁROK ★ 13 Zorán: a Metró szép emlék Rokonszenvesen antisztár. Csak elvétve látni fogadáso­kon, partikon, szívesebben van a lányával otthon kettes­ben, vagy a szűk baráti körével. Karrierje töretlen, lassan negyven éve van színpadon. A Metró feloszlása utáni csendet követően valósággal berobbant ’76-ban első szólólemezével. A siker azóta sem pártolt el tőle; ezek­kel a csendes, elmélyült, tűnődő dalokkal sportcsarnoko­kat tölt meg. Most ért véget tavaszi turnéja, s próbálnak a június 2-i lllés-Metró-Omega szuperkoncertre.- Hányszor lehet szívből el­énekelni a dalokat? Akárhány­szor. Olyan ez, mint a szeretet, nem fogy el attól, hogy az em­ber adja. Van persze olyan is, hogy az ember nem kellő disz- ponáltsággal lép színpadra, de ha meglátja az érdeklődő sze­meket, már helyre­billen minden. Egy rossz estének sok oka lehet: mást vár­nak, mint amit nyújtani tudunk, vagy nem vagyunk szinkronban a kö­zönséggel, vagy épp a közönség in­diszponált. Emlé­kezni is alig tudok olyan esté­re, amikor lemondtam elő­adást. Az is akkor volt, amikor még egyetlen magyar tévéadó létezett, és tecnikai okok miatt épp akkor volt a felvétel. Hogy milyen a közérze­tem? Jó, nagyon jó. Rengete­get dolgozom, nyáron felvesz- szük az új lemezemet, sok fel­adatom van, sok tervem, jó tervek, de ezekről babonából még nem beszélnék. Örök összetartozást jelké­pez-e, hogy feleségem, Éva ha­lála után is hordom a karika­gyűrűt? Pedig nem nagy do­log, csak nem vettem le. Sandra lányom 17 éves, már titkai vannak, amelyeknek egy részét megosztja velem. S hogy milyen apa vagyok? Ilyen is, meg olyan is, a han­gulatunktól függ. Mindeneset­re van, amikor jól össze tu­dunk veszni, de alapvetően bí­zik bennem, én is őbenne, elég nyitott a kapcsolatunk. Okos lány, bizalom­mal tekint a saját jö­vőjére. Remélem, meg tudom védeni az élet rossz dolgai­tól. Feleségem, Éva már hat éve nincs köztünk. Lassan mindketten feldolgozzuk a sú­lyos traumát, még beszélni is tudnék róla. Nagy közhely, de az élet megy tovább, a sebek begyógyulnak. Ma már ismét járok társaságba. Igaz, néha hónapokra eltűnünk egymás életéből, olyankor csak telefo­non beszélünk, de ezt nem szoktuk egymás orrára húzni. Aki számonkérés barát, az el­tűnik az életemből, azzal el­vesztem a kapcsolatot, mert nem tudok megfelelni az el­várásainak. Hogy hogyan pihenek? Ha­talmas restanciáim vannak az olvasás, a színházba járás te­MI VELE? rén. És ezer dolgom van, úgy is mondhatnám, hogy aktívan pihenek. Sandrával mindket­ten éljük a hétköznapi életün­ket. Nekem a színpad az egyik legfontosabb életterem. Olyan is van, hogy csak ülök és gon­dolkodom, de túlnyomórészt akkor is dobokról, a zenéről. Nyitottabb vagyok, mint ko­rábban. Minek köszönhető ez? Talán annak, hogy ha az ember ennyi évet eltölt ezen a pályán - lassan negyven esz­tendőt - kevésbé lesz védte­len. A maximalizmusom a ré­gi, legyen szó gyereknevelés­ről, barátságról, fellépésről, bármiről. És ez a környezete­met idegesíti. Nem mondják, de látom rajtuk. S hogy mit gondolok a Metró-dalokról? Mai fejjel is vállalhatók mind a zenék, mind a szövegek, egy-két gyengébbet leszámítva, de az még a leg­elejéről szár­mazik. Mert a Metró a mi zenei gye­rekkorunk volt, felhőt­len, gondta­lan, sokszor felelőtlen if­júság. Nem tudtuk, Sztevánovity Zorán Született 1942. rriájus 7., Belgrád Iskola: Budapesti Műszaki Egyetem villamos­mérnöki kar, 1960-63 Pályája: 1961-ben megalakítja a Metró együttest. Szólógitárosa, énekese, 1971-től szólópályára lép Dijai: 1982 Liszt Ferenc -díj, 1994 Arany Európa-dfj Filmjei: Ezek a fiatalok, Extázis 7-től 10-ig, Ne sírjatok, lányok hogy a zene lesz a felnőttko­runk is. Más foglalkozást tűz­tünk ki magunk elé, eleinte csak buliból csináltuk. Ma már rendszeresen járok a szo­kásos hangfeljavító tréningre, és mert folyamatos edzésben vagyok, vagyis sokat vagyok színpadon, kevés kollégám énekel annyit, mint én. En a Metró-időkre jó szívvel emlé­kezem, de nincs bennem visszavágyódás, nincs az, hogy jaj istenem, de jó lenne, ha még egyszer átélhetném. Hogy mit várok a júniusi hármas szuperkoncerttől? Jó buli lesz, talán fergeteges is. Szülők jönnek majd a gyere­keikkel, hogy megmutassák nekik, milyen is volt ez a meg­határozó három zenekar ifjú­korukban. Egyébként nyuga­ton is az a tendencia, hogy új­ra felfedeznek régi zenéket, és azt szeretik, azt bálványoz­zák. Szóval az a június 2-a már csak azért is fantasztikus buli lesz, mert az a nyolcvanezer ember, aki jegyet váltott, meg akik csak úgy bejutnak, fan­tasztikus hangulátot teremte­nek majd velünk együtt. Tancsik Mária EGY KÖLTŐ HALÁLA József Attila nem öngyilkos lett, hanem véletlen baleset következtében lelte halálát a vonatkerekek alatt. Egy mondatban így lehetne ösz- szefoglalni annak a két­százhetven oldalas könyv­nek a lényegét, amelyet Garamvölgyi László írt, s amely néhány nap múlva már kapható lesz.- Tulajdonképpen az a fur­csa, hogy eddig senkinek sem tűntek fel a nyilvánvaló ellentmondások - jelentette ki a szerző. - Holott a krimi- nalista szemszögéből vizs­gálva számos furcsaságot tapasztalhatunk. Először is nem volt búcsúlevél, sem­milyen írásos bizonyíték nem árulkodott arról, hogy a költő öngyilkosságra ké­szült Ráadásul aznap már negyedszer ment át a síne­ken. Aki meg akar halni, az nem egy álló vonat kereke alá fekszik, s pláne nem mindenki szeme láttára. Garamvölgyi kutatása feltételezéssel indult, s mi­vel ez egy újságban megje­lent, többen jelentkeztek, hogy eddig feltáratlan do­kumentummal segítik a to­vábbi munkáját. A szerző szerint valósággal kény­szerítették a könyv meg­írására. Novák Tata, az exportőr Novák Ferenc koreográfus, a Honvéd Táncszínház művé­szeti vezetője mindig is nagy világjáró volt, s mint produk­cióik „exportőre", számára ez szinte szakadatlan. A Fekete gyöngyök műsor népes stáb­jával a napok­ban hódító­ként tért haza Svédország­ból és Finnor­szágból. A Kárpát-me­dence teljes cigánykultúrá­ját átfogó tánc- és zene­varázs összeállítást ötször játszották Stockholmban, dugig telt házak előtt.- Ez még egy olyan világ­városban is sok, ahol kurió­zumnak számít - ecseteli a táncok mestere. - Pótszékek tömegét rakták be, s ottani szokás szerint a diákok olcsó lépcsőüléseket, állóhelyeket kaphattak. így lett a nyolc­száz személyes színház két­szer akkora. Még jó, hogy a csillárt nem adták ki... „Tata” híresen jó egész­ségnek ör­vend. Hetven­éves múlt, de olyat, hogy be­tegállomány, 52 éves mun- kaviszonya alatt nem is­mert. Egész­ségét szeren­csének tartja.- Alapvicc, hogy van, aki azért beteg, mert egész éle­tében ivott, a másik azért, mert soha. Édesapám példá­ul nagyon nem vetette meg az italt, s 85 évig élt stram­mul. Én sem vagyok se absz- tinens, se vegetáriánus... Szülék „Funny” szorgos szünideje Munkás nyár vár Szulák Andreára. Jú­liusig végeznie kell a Fonyó Gergely ren­dezte, Leopoldi nyár munkacímre ke­resztelt ifjúsági filmben, mert várja a színpad.- Komikai ívű az egész film, olyasmi, mint annak idején a Keménykalap és Krumpliorr volt, s ez önmagában is fel­dob, hiszen Krumpliorr gyerekkorom meghatározó élményét jelentette - ecseteli. - Óriási igény van az ilyen fil­mekre, de nincs hazai gyártás, s amiket behoznak? Hát­Ami a választásokat illeti, az Ope­rettszínházé jó érzékkel esett rá: a Funny Giri címszerepére hívták. A hazai ősbemutató szeptember végén lesz.-Téved, aki azt hiszi, mert hallottam már, így terjed híre, hogy Barbra Streisand nyomdokába kéne lépnem. Elbűvölő teremtésnek tartom, de a cím­szerep utáni világhíres filmet rá szab­ták, csomó dal is csak nála szerepel az alapműhöz képest. Én egy létező komi­kát Funny Brice-t jelenítek meg. Funny a tízes-húszas évek izgalmas színfoltja volt Bár kaptam Amerikából archív fel­vételeket híres Ziegfeld-revűbeli fellé­péseiről, nem befolyásol. Elnagyolt vo- nású karakter, s ha csak egy dolog ra­gadna meg belőle, az olyan, mintha meglátnék egy szép párizsi kosztümöt s csak a gombokat irigyelném le róla.... Nagy utazós létemre most itthonra­gadok. Viszont itt van nekem kedvenc kertem, s amiben konzervatív vagyok: egy modem nő is engedje meg magá­nak a háztartási munkát Festésben is „híres amatőrnek” számítok, az ihletet viszont a szomorúság és a magány hoz­ta. Éve, hogy mindkettő elhagyott. Ki panaszkodna akkor itt.. (sipka) A tavalyi esztendő nagyon sike­res volt Michael Douglas számá­ra. Feleségül vette a világ egyik legszebb asszonyát, és három filmben is játszott, amelyekből kettő, a „Wonder boys” és a „Traffic” azóta befutott. Douglas nem dicsekszik, azt állít­ja, hogy jöttek a hullámok, és ő felkapaszkodott. Deszka nélkül. Michael Douglas: csak jó filmekben játszom M. D.: - Amikor a Száll a ka­kukk fészkére elkészült, azt hittem, nincs tovább, innen már a leszállóág következik. Nem vagyok filozofikus alkat, de szerintem az életet úgy kell látni, ahogy a hullámlovasok, akik kint ülnek a deszkákon a tengeren, és várják a hullámo­kat. Azok általában hármas, ötös vagy hetes csoportokban érkeznek, ilyenkor aztán megpróbálják. meglovagolni őket, és annyi menetet kihoz­ni ebből, amennyit csak lehet. Az élet is ilyen. A 2000. év na­gyon sikeres volt számomra, ennyi hullámra már rég nem sikerült egy éven belül fel­kapaszkodnom.- Bátor volt, amikor olyan filmbe fogott, mint a Traffic,? M. D.: - Nem. Bízom az ösz­töneimben, és a harmincéves filmes tapasztalataimban. A forgatókönyv jó volt, a rendező kiváló, a szereposztás is első rangú, így aztán semmi rossz nem történhetett.- A Traffic a kábító­szer-kereskedelemről szól. Ugyanakkor a film nagyon kritikusan közelíti meg Wa­shington politikáját. Soder- bergh, a rendező mégis igen sok támogatást kapott hiva­talos forrásokból.... M. D.: - Steven benyújtotta a forgatókönyv kéziratát az igaz­ságügyi minisztériumnak, meg is megkapta a támogatást. Nem tetszett nekik benne minden, de sok kérdést felvet, vitát provo­kál, ezért találták támogatásra érdemesnek.- Szükség volt egyáltalán a Michael Douglas névre a film elkészítéséhez? M. D.: - Természetesen kel­lett egy olyan név, amely kül­földön is vonzza a közönsé­get. Egyébként a filmet Mexi­kó határán forgattuk, a színé­szek legtöbbje pedig valódi hivatalnok, ügynök és nem színész volt.- A felesége, Catherine terhesen is szerepet vállalt a filmben. Nem tudta le­beszélni? M. D.: - Catherine már ko­rábban beszélt Stevennel a szerepről, aztán egyszer csak terhes lett, és nagyon csaló­dott volt, hogy mégsem kapja meg. Az én ötletem volt, hogy írja át Soderbergh a forgató- könyvet, és Catherine-nek ne két, hanem másfél gyermek anyjának a szerepét kelljen el­játszani. Steven beleegyezett, és Catherine számára fantasz­tikus élményt jelentett gyer­meket várva élete egyik leg­jobb szerepét eljátszani.- Miért olyan különleges dolog Soderbergh filmjeiben játszani? M. D.: - Teleobjektíwel dol­gozik, hogy egy kicsit távo­labbról vegye a jelenetet. Ez te­ret ad a színésznek, nem kell állandóan arra gondolnia, hogy kamera előtt játszik. Ma­rad egy biztonsági zóna a já­tékra. Emellett sokat forgat ké­zi kamerával, ez is több teret enged. Szereti a színészetet, és rövidek a munkanapok. Néha már délben elkészülünk min­dennel. És valódi gentleman.- Ha már ennyire merész, miért nem vállalkozott az „Elemi ösztön” második részére? M. D.: - Nincs szükségem pénzre. Egy film második ré­szének leforgatására márpe­dig általában ez az indíték, semmi más. Másrészről nem hiszem, hogy még egyszer ké­pes lennék megfelelő fizikai kondícióba hozni magam.- Harminc filmmel nem tartozik a legtermékenyebb színészek közé. M. D.: - Engem is zavar, hogy nem forgatok többet. Vi­szont csak olyan filmben vál­lalok szerepet, amelyik iga­zán érdekel, és ha visszagon­dolok, a legtöbb filmem jó volt. Ezt próbálom mindig szem előtt tartani. lesen Uhrin ismét a rockerek között Uhrin Benedeknek (79), a Pepsi-sziget múlt nyári meglepetés-felfedezettjének tinik ezrei csápoltak, szeretlek, Benedek feliratú zászló­kat lengettek. Idén ismét meghívták az óbu­dai monstre rockfesztiválra. Készül is, két­órás műsora törzsét a most megjelent Már gyermekkoromban gyötört a gondolat című lemeze adja. A siker garantált, most csak azt reméli, nem lesz melegfront augusztus 4-i koncertjén, mert azt nehezen viseli. A sci-fi-író tanyára költözött Magyarország legtermékenyebb tollú sci-fi- írója tanyára költözött. Nemere István az esz­tergomi rezidenciáját is túl nagyvárosinak ta­lálta, ezért vásárolt egy tanyát Szegedtől 40 kilométerre. A kis lakhoz egy 6,5 hektáros földterület is tartozik, amelyen egy kisebb fe­nyőerdő is áll. Az író délutánonként a saját erdejében sétálgathat fél tucat kutyájával, s közben várja, hogy a leadott kéziratai közül melyik jelenik meg háromszázadikként. Horgas Eszter arcai „Egy londoni koncertemen jöttem rá, a szi­getországban nincs komolyzenész, pop­zenész, csak muzsikus” - mondja Horgas Eszter fuvolaművész, konzervatóriumi ta­nár. Első kirándulását a dzsesszbe tette. Vukán Györggyel, Tony Lakatossal és ze­nésztársaikkal adtak koncertet a Zeneaka­démián. Idén egy pop-, egy latin-amerikai, majd egy klasszikus albumot ad ki. I lőve Budapest és Karlovy Vary „Elbódultam, amikor meghallottam, hogy az I lőve Budapest az első magyar film, amit a Karlovy Vary-i fesztiválra választott az ott mű­ködő kritikai szekció” - mondja Incze Ágnes rendező. A Magyar Filmunió csatlakozott az European Film Promotion szervezethez. , Incze filmje nem véletlen került az európai csomagba: idén a hazai filmfesztiválon a leg­jobb első filmes, a legjobb operatőri, színész­női kategóriák mellett különdíjat is kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom