Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-24 / 120. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 2 2001. Május 24., Csütörtök Görgete Görgeteg Görgeteg Barcs­tól 22, Nagyatád­tól 15 kilométer­re fekszik a 68- as út mellett. A jelenlegi település 1969-ben egyesült a szomszédos Kunteleppel. Ez utóbbi talu csak az 1900-as években alakult ki, miután a veszprémi püspökség földjének parcellázása után kunszent­mártoni családok jöttek erre a vidék­re. Görgeteg régebbi része viszont már a középkorban is lakott település volt, a nevét először egy 1193-ban kel­tezett oklevél említi. Egykor a község­hez tartozott a mára elnéptelenedett Rinyatamási és Kohánypuszta is, ahol régebben több százan éltek és főként dohánytermesztéssel foglalkoztak. A Rlnya mellett régen öt malom is műkö­dött. Görgetegen van óvoda, iskola, önálló laluház és orvosi rendelő. A község lakosságának a lélekszáma 1192, közülük 270-en vallják magukat cigánynak. Gondok között két térség határán Az önkormányzatiság eddigi há­rom ciklusában Horváth Bélát négyszer választották polgármes­terré. Tavaly ugyanis időközi ön- kormányzati választást kellett ki­írni, mert az egész képviselő-tes­tület lemondott, miután nem si­került lemondásra késztetni a polgármestert. A kényszerű új választással azonban nemcsak a polgármestert erősítette meg szé­kében a falu népe, hanem a kép­viselők mindegyikét is újraválasz­totta.- Van-e még ellentét a falu irá­nyításában, s merre tart most Görgeteg?- Az időközi választásnak már nincs jelentősége, és ezt igazolta az eredmény is. Közösen kell - és azt hiszem, sikerül is - megoldást találni a nézeteltérésekre, s együtt munkálkodni a falu érdekében. Nagyatád és Barcs kettős vonzásában, két kistérség határán kell a boldogulásunkat megte­remteni, és ez nem megy könnyen. Hiányoznak a helyi munkalehetőségek, az önkormányzat mellett csak a Kvalitás Kft és a falu határában csaknem egye-, dühként gazdálkodó Drawa Bt ad több ember­nek munkát. A harminchat vállalkozó nagy része ön­foglalkoztató, a munkaké­pes lakosságnak mintegy a negyede munkanélküli. Ezzel együtt aki akar, talál munkát a környéken, s jó a buszközlekedés is a bejá­ráshoz. Újabban megindul­tak az építkezések is, szemmel láthatóan szépül és fejlődik a falu. A valódi előre­lépéshez azonban hiányzik a vasút, amely a hetvenes évek­ben szűnt meg. És szeretnénk megoldást találni a vezetékes gázra is, amiből mindeddig kimaradt Görgeteg.- Milyen fejlesztést valósí­tottak meg, és mit terveznek?- Az utóbbi tíz év legna­gyobb beruházása a faluház építése volt, amit még a rend­szerváltás előtt kezdtek meg. Most az oktatási intézmé­Horváth Béla polgármester nyék, elsősorban az óvoda bőví­tése és korszerűsítése a legfonto­sabb. Erre mintegy 60 millió fo­rintot szeretnénk költeni, s az el­ső szakaszt az új csoportszoba és vizesblokk építésével már befe­jeztük. Felújításra szorul azon­ban az iskola fűtése és világítása is, és a falu belső útjairól is több mint egy kilométeren hiányzik a szilárd burkolat. Ezek mellett méltó módon igyekszünk meg­emlékezni a II. világháború el­esettjeiről és egy emlékművet ál­lítunk a falu 47 halottjának. ■ Korán kezdik a nevelést A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Horváth Béla. Az alpolgármester: Fadgyas Attila. A képviselő-testület tagjai: ifj. Csalos István, ifj. Maráczi János, dr. Németh Szilvia, Nyögéri Antalné, Simon Zoltán és Somorjainé Pados Edit. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Karádi Sándor. Elnökségi tag: Bogdán János, Dombóvári Ferenc. A körjegyző: Kálmánná Putics Zsuzsanna. Az általános iskola és óvoda igazgatója: Zab Lajosné. Az óvo­davezető: Bakos Józsefné. __■ Fát vágtak a templom tornyáról Varga Lajos prépost, kanonok-plébános- Mióta hazánkban megindult a motorizáció, azóta van jogosítvá­nyom. Eleinte kismotorral jártam, aztán autóval is. Most már csak egy évre hosszabbítják meg az engedé­lyem, ezért ki kell használnom - mondta Varga Lajos prépost, kano­nok-plébános, amint korát megha­zudtolva kipattant a kis piros gép­kocsiból. Görgeteg egyedüli dísz­polgára naponta vezet, pedig ép­pen a 90. életévét kerekíti. Fáradha­tatlan; három szentmisét is tart va­sárnaponként itt, meg a szomszéd falvakban, s hittanra oktatja a kör­nyék nebulóit. Karácsonykor négy éjféli mise is kitelt erejéből. A falu élő emlékezete, 67 éve lépett papi szolgálatba, s 55 éve él Görgetegen.- Amikor idekerültem, Görgete­get, Kuntelepet és Rinyaszent-ki- rályt 3200-an lakták. Mára a harma­da maradt, fogyatkozik a nép - so­rolta az idők változását. - Az utób­bi három évben csak két esküvő volt a faluban, kevés a születés is. Régente 50-60 keresztelőt is tartot­tak egy évben, ma csak a tizedét. Legutóbb fakivágást szervezett a plébános; a templomtorony tetejé­ről kellett a fát eltávolítani. A felső betonkupola mellett ugyanis kikelt egy magocska, s takaros nyírfává cseperedett néhány év alatt.- Húszezer forintot ajánlottam annak, aki föl mer mászni a torony­ba, s kiirtja onnan a fát. De kikötöt­tem: le ne essen, mert temetésre nem fizetek; olyankor a papnak jár a pénz - mondta nevetve a plébá­nos. - A fát végül is kivágta két le­gény, és szerencsére rám sem lett szükség... ___________________■ Mí g az iskolában az év végére, az osztálykirándulásokra és a kultu­rális bemutatóra készül a tantestü­let meg a 150 diák, addig az óvodá­ban óriási a változás. Tágasabbnak látszik még a játszóudvar is, mióta átrendezték a játékokat. Bakos Jó­zsefné óvodavezető szerint azon­ban leginkább az épületet bővítet­ték. Elkészült az új csoportszoba, ami ezután az 54 óvodás gyermek tomafoglalkozásait és mozgásfej­lesztését szolgálja, s korszerűsítet­ték a mosdót és kiszolgálóhelyisé­geket. Horváthné Lóki Ildikó óvónő el­mondta: egyre több a gyerek, az óvoda már régen szűknek bizo­nyult. Egy éve fogott bele az ön- kormányzat a több ütemre terve­zett és összesen mintegy 60 millió forintba kerülő bővítésbe. Az in­tézmény korszerű átalakításához mostantól egy különleges fejlesz­tőprogram is üleszkedik.- A görgetegi gyerekek csak­nem fele cigány, és kétharmada hátrányos helyzetű; ez megkíván­ja az átlagosnál is több gondosko­dást, a korán kezdett közösségi nevelést. A hátrányok leküzdését szolgálja az Oktatási, ületve a Szo­ciális és Családügyi Minisztérium támogatásával indított Phare-prog- ram, amely kapcsán mintegy Id- lencmillió forintot nyertünk - mondta Zab Lajosné, a közös irá­nyítású általános iskola és óvoda igazgatója. Ennek a keretében egyebek között egy óvodai fürdő­szobát is kialakítanak, s lesz itt korszerű mosó- és szárítógép is, amit a nehéz helyzetű családok használhatnak. ■ Sok a gyerek Görgetegen, az óvoda szűknek bizonyult Az oldalt írta és fényképezte: Bíró Mária Csülökpörkölt az aratónapon Újabban szólóénekese is van a Közéleti és Nyugdíjasklubnak. Kivételes bátorsá­gáról Pfeifer Jánosné maga sem tudott, míg csaknem ezer néző elé ki nem állt egyedül a színpadra, hogy a Rinya menti találkozón öregbítse a görgetegiek jó hí­rét. Fergeteges vastaps bizonyította sike­rét és tehetségét. Ezután sem hagyja cser­ben az összeszokott kórust meg a csak­nem félszáz tagból álló csapatot. Mert az mégiscsak más, amikor kéthetente meg­beszélik a világ folyását, s közben készül­nek az újabb rendezvényekre. Vargámé Böhm Mária klubvezető elmondta: leg­közelebb a hagyományos májusfa-kitán- colásra gyűlnek össze a faluházban, és vendégül hívják a berzencei hagyomány- őrző együttest meg a falu nemrég alakult férfiegyletét. S már most tervezgetik a hí­res aratónapot is, amelynek központja a Csekő Ferencné által létrehozott tájház lesz. Addigra talán elkészül a hagyomá­nyos búbos kemence is, hogy az eredeti parasztbútorokkal berendezett szobá­kon és a tárlókba rendezett használati eszközökön, népviseleten kívül bemu* tathassanak néhány régiesen készült vendégcsalogató ínyencfalatot is. Az már most biztos: finom ételben nem lesz hi­ány, mert óriásbográcsban szabad tűzön főzik majd a kaszás aratók és a látogatók számára a görgetegi csülökhúst meg a töltött káposztát. _______ ■ Me sterkézben ébenfa, feketedió Benkó Ferenc a fa sok titkát ismeri Ébenfát, feketediót és más ritka faanya­got gyakran vesz a kezébe Benkő Ferenc, hogy munkája nyomán megújuljanak a kidobásra ítélt, szuvas parasztbútorok éppúgy, mint a milliókat érő, intarziás antik berendezések.- Gyerekkori álmom teljesült, amikor asztalos és műbútorasztalos lettem - mondta Benkő Ferenc. Harminckét éve egy görgetegi mestertől tanulta a szak­mát, majd egy évtizeden át a Somogy megyei múzeumok igazgatóságán dol­gozott. Ott szerette meg igazán a régi mesterdarabokat, a restaurálást és a fi­nom kidolgozású famunkát. S csaknem húsz éve már a maga műhelyében készí­ti és javítja a csodálatos darabokat, amik az ország legtávolabbi részéről is eltalál­nak az ügyes kezű mesterhez.- Ebben a szakmában a jó minőségű, száraz és ritka anyagok beszerzése a leg­nehezebb. Csak ezekkel lesz azonban igazán szép a bútor - állította Benkő Fe­renc. - Eddig tizenegy tanulót okítottam az asztalosmesterség fortélyaira, de an­nak örülök a legjobban, hogy a három fi­am közül is lesz, aki továbbviszi a szak­mát. Magam sem akarom azonban még abbahagyni, mert semmi sincs, amit en- nél jobban szeretnék csinálni. _______■ Az old al elkészítését a görgetegi önkormányzat és az Üvegtükör Kft támogatta Füvekből nyert megélhetés A falu 425 házából hatot nem lak­nak. Remélhetőleg nem sokáig, mert a visontai fürdő közelsége mi­att újabban kelendőek a házak. Nemrég németek vásároltak meg öt házat nyári pihenésre, de koráb­ban is vonzóak voltak az olcsó in­gatlanárak. S vannak, akik új hazá­ra is találtak: a jugoszláv háború miatt hét menekült család telepe­dett le Görgetegen. Simic Milivoje tíz éve jött ide, és egész évben gyógynövényeket gyűjt.- Három gyerekem van és négy unokám. Most már mindegyik más országban él. Horvátországban gazdálkodtam; volt, hogy 250 üszőt is neveltem, s még gyógynö­vény-felvásárlásom is volt. Nehéz volt itt újrakezdeni, s nem is beszél­tem magyarul. A feleségem még most se tud, de én már megértetem magam; jó a kapcsolatom a falube­liekkel, és van négy-öt állandó ro­ma segítségem is. A legtöbb gyógy­növényt magam gyűjtöm, még a 30 méteres fa tetejéről is leszedem a fagyöngyöt. Sok a munka, egész évben van mit gyűjteni. S ha szeré­nyen, de meg tudunk élni belőle ­Smic Milivoje mondta Simic Milivoje. A Herbáriával áll kapcsolatban, s ka­mionszámra rendelik tőle a szak­szerűen gyűjtött és szárított gyógy­füveket. Ez a titka 62 évesen is kivé­teles frissességének, életerejének.- Mindig a magam készítette te­át iszom. S mindenre van gyógyfű- keverékem, még az asszony rossz hangulatára is - kacsint cinkosan. - Csak potencianövelőt nem készítet­tem még, de arra szerencsére nincs szükségem... ________________■ Sz erelem a szőlőben 30 év után találtak egymásra Két és fél kilométer hosszan húzód­nak a görgetegi szőlők Csokonyavi- sonta felé. Mára százegynéhány szőlő-gyümölcsösbirtokot művel­nek, jócskán van azonban elhanya­golt vagy csak gabonával bevetett föld is. A telkek nagy részén nem állnak már a régi épületek, s csak négy család lakik a szőlőhegy falu­hoz közeli - már külterületnek szá­mító - végén. A legtöbb kis présház újabb építésű, s csak a pihenést szolgálja. Papp Klárának és Skoda Gyulának azonban a villany nélkü­li öreg ház és a szőlő a megtestesült öröm színtere.- Nincs olyan hétvége, hogy ide ne jöjjünk, mert itt vagyunk a leg­boldogabbak - mondta Papp Klá­ra, aki 30 év után talált ismét a pár­jára. Kamaszkori szerelem s rövid jegyesség fűzte össze a két fiatalt, majd mindketten elkerültek a falu­ból. Mindegyik mással alapított családot. S 30 évvel később talál­koztak, hogy most már özvegyen köszöntsön rájuk az ifjúkori bol­dogság. A hét évvel ezelőtti találko­zásból jegyesség lett, majd házas­ság, s végül a görgetegi kert, ahol megszépülnek a közös percek.- Még nem adom fel a boltot Pa­talomban, s a feleségem sem a ka­posvári életet - mondta Skoda Gyula. - Mindig volt pincém, de szőlőm most van először, és nem is hasonlít másra az itt termett bor. Itt még a levegő is más, teliholdkor néha szarvasokat látni. Semmiért el nem cserélném ezt a helyet, ahol annyira boldogok vagyunk. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom