Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-21 / 117. szám
6. OLDAL 2001. MÁJUS 21., Hétfő Fejlesztenék a falusi turizmust Öreglakon nyertek az önállósággal; az idén összkomfortos lehet a település. Már csak a csatorna hiányzik a közművekből. A falu vezetői így már előbbre is tekinthetnek. A falusi turizmus beindításához csak a falunak kell valamennyit hozzátenni, a környezet ugyanis ÖREGLAK PÉNZE Évi költségvetés: 148 518 mFt Falugondnok a hivatása Duduka László falugondnok Duduka László hatodik éve intézi a falu ügyes-bajos dolgait. Az öreglakiak jól tudják, mindenben számíthatnak rá.- A falugondnok legfontosabb tulajdonsága a gyakorlatiasság - mondta Duduka László. - Tudni kell, hogy miért hova kell menni, és mit hogyan lehet a leggyorsabban elintézni. Az ebédhordástól a gyógyszer beszerzésig, a bevásárlásig mindent meg kell tudni oldani. No, persze az empátia sem utolsó. Legtöbbet az idős embereknek segítek, nekik az is fontos, hogy néhány jó szót váltsak velük. Szinte az egész falut ismerem. Tudom, kinek mi a gondja, s így ha kell, hívás nélkül is megyek, ha szüksége van a segítségre. Az új háziorvossal is nagyon jó a falugondnok kapcsolata. - Hetente egyszer vérvételre viszem a betegeket - mondta -, kéthetente pedig az ápolónővel keressük fel őket. Szeretem a munkámat, és sokat tevékenykedem a falugondnokság népszerűsítéséért is, mert naponta látom, hogy fontos, amit csinálunk. ■ tökéletes. A sűrű erdőket dús rétek váltogatják a dombhát lankáin, a közeli Kupavárról pedig ellátni a Balatonig. A mediterrán éghajlatot idéző, déli domboldalakon gyümölcsöt érlel a nap, bő termésű szőlőskertek sorakoznak, és hangulatos borospincék hívogatnak borkóstolóra. Az út mellett pedig többször fel-felbukkan a meleg vizű forrás.- Mit szeretne elérni az önkormányzat?- Hasznosítani szeretnénk amit a természet adott, de ehhez előbb a faluban kellett mindent megteremteni az idegenforgalom és a továbblépés feltételei közül - mondta Horváth Endre, Öreglak polgármestere. - A csatornaépítésen kívül a járdák állapotán kell javítani az idén, és szeretnénk megépíteni az összekötő utat Somogyvárral. A most hatkilométeres szakasz ezzel 7-800 méterre rövidülne. Köny- nyebben elérhető lenne a szomszédos történelmi emlékhely, és a mindennapi élet is egyszerűsödne, hiszen sok szállal kötődik egymáshoz a két település.- Mi hiányzik még a községnek?- A fejlesztések közül fontos a házasságkötő terem építés, hiszen az önkormányzat épületében erre nincs hely, és nagyon hiányzik, de a hivatalt is bővíteni kellene, hiszen kinőttük már a valamikori szolgálati lakást. Bizakodó terveinkhez egyébként az adhat reménységet, hogy a település lakóinak száma az utóbbi években már nem csökkent. Szerencsére sok a fiatal, hiszen van munka a faluban és a közlekedés is nagyon jó, tehát ha valaki máshova jár dolgozni, az sem okozhat gondot.- Hogyan segítik a fiatalokat?- Az önkormányzat terve az, hogy a fiataloknak jelképes áron telkeket parcelláz, könnyítve a letelepedést. A mi munkánknak ugyanis csak akkor van értelme, ha lesznek folytatói annak amit elkezdtünk. ■ Otthonházak a születésnapra Az öreglaki kastélyban 1954 óta élnek állami gondoskodásban fiatalok. Az országban az elsők között hoztak létre itt az ifjú munkások lakásotthonát. Az ódon és azóta jócskán lelakott falak közül nemsokára családias környezetbe költözhetnek a gyerekek. Az otthonnak 1976-tól a megyei önkormányzat a fenntartója. Azóta állami gondozott gyerekekről és olyan tanulási nehézségekkel küzdő diákokról gondoskodnak az intézményben, akiknek a családi körülményei nem teszik lehetővé, hogy a lakhelyükön járjanak iskolába. A nevelőotthonban jelenleg 67 állami gondozott lakik, ötven diák pedig a bentlakásos iskolában tanul. A 25. születésnapon abban bíznak: sikerül kis közösségekbe költöztetni a gyerekeket.- Az iskola és a lakóotthon most egy épületben van, és emiatt, sajnos, nagy a zsúfoltság - mondta Rimmer Józsefné, az intézmény vezetője. - A terv már elkészült arra, hogy hogyan lehetne európai körülményeket teremteni az itt élők számára. E szerint nyolc lakóotthont hoznánk létre Öreglakon, illetve a környező településeken, de olyan távolságban, hogy a gyerekek számára könnyen elérhető legyen az iskola. Ők is nagyon várják már, s természetesen mi is, a kényelmesebb és a fejlődésük szempontjából sokkal előnyösebb megoldást. Az első lakásotthont az intézettől nem messze már kialakították. Itt hét szakiskolás fiatal él. Az intézményátalakítással egyidőben új pedagógiai programot is készítettek. Eszerint még a korábbinál is nagyobb gondot fordítanak a család nélkül élő gyermekek felzárkóztatására és személyiség fejlesztésére. ■ Fába faragott életmű Jancsikity János Kapoli-díjas népi iparművész nem farag már. A munkái azonban országszerte hirdetik tehetségét, sőt a világ számos országába eljutottak az öreglaki fafaragó mesterremekei. Gyermekkoromban unalmamban kezdtem faragni. Először csak kedves időtöltés volt számomra, és nem is gondoltam rá, hogy hivatás lehet belőle - mondta Jancsikity János. - Később azután létrejött a szövetkezet, és ezzel kerestem meg a kenyeremet. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt hozta nekem, mert nagy szerencse az, ha valaki azzal foglalkozhat, amit ennyire szeret.- Volt olyan fa, amivel szívesebben dolgozott?- A körte és a dió. Ezeknek nagyon kemény a fájuk, és nem szálasodnak. Ezek- Jancsikity János Kapoli-díjas népi iparművész be gyönyörű mintákat lehetett faragni.- Nem hiányzik a munka?- Amikor abbahagytam, akkor sokáig nagyon hiányzott. Ma már nem annyira. Hetvenhat éves vagyok; a faragáshoz erő kell, nekem meg az már elfogyott. Álmaim azonban még mindig vannak. Ha meglátok egy darab fát vagy ahogy a fiam dolgozik, rögtön megmozdul a fantáziám. Csak a kezem nem mozdul már...- A fia méltó követője?- Nagyon büszke vagyok rá. Már szebben farag, mint én.- Megtanította a mesterfogásokra?- Ezt nem lehet megtanulni, és tanítani sem lehet. Ezt hozni kell a kezébe az embernek, azután lehet fejleszteni soksok év alatt. így volt velem is, és ő is így van vele, meg min- denki, aki fából alkot szépet. ■ Öreglak A település első Írásos emléke 1449-ből való. Az oklevél még Lak néven említi a falut, amelyért a Bő nembeli Laki Thúz. a Létal és a Széchenyi család perlekedett. 1484-ben Mátyás király tett igazságot a vitában: Corvin Jánosnak adományozta a területet Laki Thúz Miklós halála és testvérének hűtlensége miatt. Lak a XVI. században Tahy Ferenc és Zrínyi Ilona tulajdonába került. A település magyar lakossága a török hódoltság idején teljesen eltűnt. Később Lakvár betelepítéséhez délszlávo- kat, szerbeket hívtak be, erre ma már többnyire csak a családnevek emlékeztetnek. 1687-től évszázadokig a Jankovlch család lett Öreglak birtokosa. AII. világháború végén a téli hadművelet egyik színtere volt a község, itt rakták át vonatról gépkocsira a hadianyagot. a grófi kastélyban pedig kórházat rendeztek be. Öreglak a XX. század első felében még a buzsákl körjegyzőséghez tartozott, de 1946-ban önállósodott. 1977-ben viszont Lengyeltótihoz csatolták. Lakossága a rendszerváltáskor alakította meg ismét az önálló önkormányzatot. A településen 1800 ember él. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Horváth Endre. Az alpolgármester: Domonkos István. A képviselő-testület tagjai: Buzánszky Attila, Duduka László, Hegedűs Julianna, Kollár László, Kocsis János, Körösi Ferenc, Németh Ferenc és Vincze László. A jegyző: dr. Neszményi Zsolt. Iskolaigazgató: Horváth Endre Csaba. Az óvodavezető: Ko- hánné Kmecz Margit. _______■ Is kola a szabadban Öreglakon már 1751-ben tanulhattak a gyerekek. Azt Is tudjuk a fennmaradt írásokból, hogy 1895-ben az addig egy tantermes oskolát még egy teremmel bővítették, s három tanító oktatta a gyerekeket. Az intézményt az 1960-as évek végén teljesen átépítették. A legkevesebb diákja 1973-ban volt: 150 tanuló. A 80-as években már 200-nál többen ültek a padokban. Most 166 diákja. 17 pedagógusa. 13 tanterme van az iskolának, és 8500 kötetes a könyvtára. Jó eredménnyel zárult a nyolcadikosok záróvizsgája az idén is. Persze nem csak ezért kaptak egy szabadnapot. Az öreglaki általános iskolában ugyanis nagy hagyományuk van a közös sport- és szabadidős programoknak. A madarak és fák napján is a szabadba mentek a diákok az iskola helyett.- Minden alkalmat megragadunk, hogy az amúgy is jó közösséget még jobbá tegyük - mondta Horváth Endre Csaba, az iskola igazgatója. - Ezek a közösen töltött kirándulások nagyon sokat segítenek ebben a törekvésünkben, s utána könnyebb a tanítás is. Iskolánk pedagógiai programját két éve elkészítettük. Akkor döntöttük el azt is, hogy vizsgáztatjuk a végzőseinket. Az intézményünk mindig is a teljesítményközpontú oktatásról volt jó hírű. Ezt a diákok tanulmányi versenyeken vagy a felvételi eredményeikkel egyaránt bizonyítják. Meggyőződésünk, hogy csak úgy maradhatunk talpon, ha áll- juk a versenyt a nagyobb települések iskoláival. Ez eddig sikerült is. ■ AZ OLDALTÍRTA: FÁBOS ERIKA, FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal elkészítését támogatta az öreglaki önkormányzat, az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft, valamint a Vasad Industri Kft. A község első díszpolgára Elsőként Hegedűs Lajos, a falu egykori országgyűlési képviselője vette át Öreglakon a díszpolgári kitüntetést. A falu Lajos bácsija nagyon megilletődött a megtiszteltetéstől, utólag azonban elárulta: néhány napja már értesült az elismerésről. Mert a lábai már nem olyanok, mint régen, azért ha teheti, útra kel. A boltban és az utcán ugyanis mindent meg lehet tudni, ami foglalkoztatja az öreglakiakat. Lajos bácsit pedig minden érdekli.- Itt születtem, itt nősültem, itt születtek a gyerekeim - mondta Hegedűs Lajos. - Minden nagy öröm és bánat itt ért ebben a faluban, éppen ezért a mai napig foglalkoztat ennek a közösségnek a sorsa. Nagyon szeretem ezt a falut. Tiszta kezű emberek lakják; élelmes és dolgos a lakosság. Sohasem vágyott el innen, pedig lett volna rá lehetősége.- Mindig visszatartott, hogy itt szerettek engem, és én is nagyon tiszteltem a földijeimet. Sokat dolgoztam nemcsak a magam boldogulásáért, hanem értük is. Mindenkinek tenni kell a dolgát. Nekem ez volt a dolgom - mondta. - A fiataloknak is azt tanácsolom: gazdálkodjanak jól az Hegedűs Lajos 1921. február 13-án született Öreglakon. 1950-től a falu tanácselnök-helyettese volt. 1958-tól kát ciklusban országgyűlési képviselő, s 1971-ig az öreglaki téesz elnöke. Azután az állami gazdaság öreglaki telepének a vezetője volt, s onnét 1981-ben ment nyugdíjba. Nős, két gyermeke, két unokája és egy dédunokája van. eszükkel, az erejükkel, és dolgozzanak a falujukért. Most már rajtuk a sor. ■ Föllendült a vadhús piaca Jelentősen föllendült a vadhús piaca az utóbbi egy évben a kergemarhakór, s a száj- és körömfájás miatt. Elsősorban Nyugat-Európában keresik az egészséges és tiszta vadhúst. Az öreglaki vadfeldolgozóban éppen ezért száz tonnával több vadat dolgoztak föl az idén, mint a múlt évben. Közülük a vaddisznó volt a legtöbb, a legjobban azonban az őzhúst keresték a vásárlók. Ebből Az öreglaki vadfeldolgozó 1980-ban épült. Alapítói a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság és a környező megyék erdőgazdaságai. 1989-ben kft-vé alakult: a magyar tulajdonosokhoz német és amerikai befektetők társultak. Az ország egyik legjelentősebb exportőre, az üzemében 70 embernek ad munkát. sem lesz hiány az idén. Az őzszezon egy hónapja tart, ezért most ebből a húsból van a legtöbb a feldolgozóban is.- A muflontól, a fácánig minden Magyarországon kilőhető vadat feldolgozunk - mondta Vörös Géza, a társaság ügyvezetője. - Amit itt, a környező négy megyében a vadászok elejtenek, természetesen ide kerül, de igyekszünk is mindent beszerezni a piac igényei szerint. Elsősorban külföldre, főként Németországba szállítunk vadhúst, de a hazai szupermarketekben is jelen vagyunk, és a Balaton-part igényei folytán fontosnak Nyugat-Európában keresik a tiszta, egészséges vadhúst tartjuk a vendéglők kiszolgálását is. Az üzem a múlt évi fejlesztésnek köszönhetően már csatlakozhatna az unióhoz. A felújítást ugyanis az európai szabványok figyelembevé- telével végezték el. ______________■ A L M A N A C H - 14 6_______
