Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-18 / 115. szám
6. OLDAL 2001. Május 18., Péntek A FALU GAZDÁI A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Kiss Józsefné. Az alpolgármester: Borovics Lászlóné. A képviselő-testület tagjai: ifj. Kiss Józsefné, Martin László. A körjegyző: Ágoston Lajos. A háziorvos: dr. Burián András. m Asszonykézben a kis falu sorsa Rinyaújnépen elmondható: asszonykézben van a falu sorsa. Asszony a polgármester, és nők ülnek többségben a képviselő-testületben is. A nemek ilyen aránya a döntéshozatalban eddig előnyére vált a községnek. Gondos gazdasszonyként mára összkomfortossá tették ezt a kis zsáktelepülést. Bevezettették a vizet, a gázt, van telefon, és szép imaházat építtettek.- Elégedettek azzal, amit elértek ? RINYAÚJNÉP PÉNZE mFt-tan Intézmények támogatása Művelődés ház fenntartására Kozséggazdálhodasra Évi költségvetés: 4 millió 643 ezer Ft- Mindez többéves takarékosság eredménye. S a falu lakóinak nem került pénzébe a komfortosítás - mondta Kiss Józsefné polgármester. - Egyedül a csatornázásból maradtunk ki. Túl kicsi a falu, és sok helyütt csak a kerítésig ér a vízvezeték is. Több újnépi lakosnak még arra sem volt pénze, hogy beköttesse. A gázt azonban még az üres telkekre is bevezették. Rendbe tették az orvosi rendelőt és a temetőt, s van már boltosuk is. Amit még nagyon-hiányol a polgármester: Gábor Andornak, a község neves fiának a szülőházában turistaszállót szeretne látni. Ehhez már végképpen nincs elegendő pénze az apró falunak. Ettől eltekintve azonban Kiss Józsefné büszke az elvégzettekre. Mint mondta, jó érzés úgy végigmenni a falun, hogy mindenütt látja aünunkája nyomát.- Miben reménykednek?- Rohamosan csökken a lakosság, mára Rinyaújnép jószerivel az öregek faluja lett. Összesen hatvanhét lakosa van a településnek, közülük 41 nyugdíjas. Minden évKiss Józsefné polgármester ben négy-öt temetést tartunk. Csak abban reménykedhetünk, hogy fiatal családok települnek be. Ez azonban - hiába összkomfortos a település - eddig nem jött össze. A fiatalok oda költöznek, ahol megélhetéshez jutnak. Ezt pedig hiába keresnék Rinyaújnépen. Csaknem ötvenszázalékos itt a munkanélküliség. Heten dolgoznak a faluban, és hatan vannak munka nélkül. ■ Ragaszkodtak a vegyesbolthoz Ha rajta áll, Tihanyi Pál szerint hosszú távon nem lesz gond az ellátással Éveken át gond volt a vegyesbolt hiánya Rinyaújnépen. A veszteséges üzletből kiszállt az áfész, és nem találtak vállalkozót az üzemeltetésére. Senkinek nem volt vonzó az újnépi vásárlóerő. Végül is Tihanyi Pállal sikerült megállapodnia az önkormányzatnak. A rinyaszentkirályi kereskedő vállalta, hogy kétnaponta kinyitja az újnépi üzletet. Jó boltost nyertek vele a helybeliek. Nemcsak az áru friss és a választék nagy, hanem az idősek kérésére gázpalackot, palántát, tápot is hoz nekik.- Nagy segítség ez a nyugdíjasoknak, mert nem kell mindezekért a szomszéd faluba vagy még távolabb utazni. Úgy tudom, hogy éppen az idősek miatt ragaszkodott az önkormányzat a helyi üzlethez - mondta a kereskedő. A falunak valóban fontos a bolt. Ingyen adta oda a helyiséget, és a rezsit sem fizettetik ki a vállalkozóval, hogy egyáltalán megérje neki idehozni az árut. Évente kétszáznegyven-kétszázötvenezer forintjába kerül ez az önkormányzatnak, hogy helyben van a vegyesbolt. A kereskedő elmondta: mára megkedvelte ezt a helyet, s ha rajta áll, hosszú távra megoldódik az újnépiek ellátása. Ugyanazzal az árréssel dolgozik, mint a szentkirályi üzletében, és hasonló a portéka is. Nagy kockázat a bolt, ha a tulajdonos nem helyben lakik, mert az áru könnyű prédája lehet a tolvajoknak. - Riasztót szereltettem föl, és biztosíttattam az üzletet - mondta Tihanyi Pál. - Azokat az árucikkeket pedig, amik felkelthetnék a tolvajok érdeklődését - ital, dohányáru záráskor magammal viszem. így nincs kísértés. __________________________■ Jó hírét keltették a betelepülők Divatba jött az eldugott, apró zsákfalu a külföldiek körében. Már az ötödik német család vásárolt házat és telket. Vannak köztük olyan nyugdíjasok is, akik szinte az egész évet itt töltik, bár a németeknek többnyire csak a néhány hetes nyári pihenőre kell az újnépi ingatlan. Néhányukat a visontai fürdő közelsége vonzotta ide, másokat a csend és a pihenés. Jó hírét keltették a falunak az első betelepülők. Az önkormányzatnál is örülnek a külföldieknek: a német családok rendbe teszik portájukat, s így tetszetősebb lesz a falu képe. Es néhány helybelinek alkalmi munkát is adnak a betelepülők. ________■ Eg y templomban két felekezet Felesben lakják katolikusok és reformátusok Rinyaújnépet. Azt mondják, jól megfér egymás mellett a két felekezet. Olyannyira, hogy a miséket, illetve istentiszteleteket is együtt tartják. Néhány éve szép ökumenikus imaházat építtetett az önkormányzat, s a tavasszal szentelték föl. Itt tartják a két felekezet közös összejöveteleit. A katolikus és református hívek jól megvannak egymás mellett a padsorokban, Oláh Lajos csokonyavi- sontai lelkész és Horváth Jenő vízvári plébános pedig minden alkalommal megállapodik, hogy milyen sorrendben hirdessék az igét. A családokban is hasonló a katolikusok ,és a reformátusok aránya: az asszonyok többnyire katolikusok, a férfiak pedig a református hitet követik. A gyermek hovatartozása pedig attól függ, hogyan egyeztek meg. A gyakorlat az, hogy a fiúk az apát, a lányok az anyát követik. ■ Az oldal cikkeit írta: Nagy László Fotók: Béres Ferencné Az oldal elkészítését támogatta a rinyaújnépi ‘ önkormányzat Rinyaújnép A település nevét - Wynep - először 1352-ben röpíti oklevél, az osztopáni Perneszl család birtokaként Református Iskolájáról az 1770-es években szólnak, akkor már úgy említik, mint ami régóta létezik. Újnéphez tartozott Bogárpuszta, amely falu volt a középkorban. A Könyeked-dülő helyén a hagyomány szerint ugyancsak volt egy település. A XIX. században Somssich Adolf gróf volt a helység birtokosa. 1839-ben alapították Újnépen a katolikus népiskolát, 1854-ben pedig fölépítették a református templomot A XX. század elején már 529-en lakták a települést A község szülötte Gábor Andor író; szülőházában ma vegyesboR van, az épület nagy része azonban üresen ált 1969-ben a helyi Új Élet Szövetkezet beolvadt a szomszédos községekkel - Babócsával. Somogyaraccsal, Bolhóval - alkotta közös gazdaságba, amelynek a neve ma Határőr Szövetkezet s ez az üjnépiek egyetlen munkáltatója. Szőlőfürtök lágy kenyérrel Sokan vannak versenyben a falu legidősebb lakosa címért. Ezt azonban Füle István érdemelte ki 92 évével. Ő is csak néhány hónapja birtokolja, remélhetőleg sokáig, hiszen jól tartja magát. Lekaszáltam tegnap az udvart, ma krumplit kapálok. Azaz: már csak kapálgatok - mondta. - Mindig van tennivaló, az ember sosem ülhet a babérjain. Keményen dolgoztam Füle István, a falu legidősebb embere szereti a szőlőt, de nem a borért már tizenegy éves koromban: segítettem szüleimnek a gazdaságban. Volt két lovunk, azokkal szántottam. így nevelődtem dolgos emberré. Ma sem pihenek. Betegség nem ért el, de gyengülök; kilencven fölött már egyre kevesebbet bír az ember. Füle István Rinyaújnépen született, s itt élte le egész életét. - Szeretem ezt a falut, sosem jutott eszembe, hogy elmenjek innét. Persze, hiába is akartam volna, idekötött a föld, s el kellett tartani az öregeket. Beleszoktam az itteni nyomorúságba, de máshol sem lett volna jobb. Három gyereke született. A fia vele lakik, a két lánya sem került túl messzire. Négy unoka és két dédunoka tartozik még a családhoz. - Amikor tehetik, meglátogatnak. Persze nem annyiszof, mint szeretném, hiszen nekik is megvan a maguk gondja. Ahol két férfi él, ott szőlőnek is kell lennie. - Valóban van egy kis szőlőnk, de nem a borért műveljük - mondta az öreg. - Fürtönként megesszük, hiszen a bor luxus, a szőlő azonban étel. ■ Fölverték az ingatlanok árát Magyarnak sok helybeli már el sem adná a házát, mindenki német vevőre vár. Korábban alig lehetett házat eladni a faluban. Jószerével csak cigány családok költöztek ide, annyira olcsó volt az ingatlan, hogy meg tudták fizetni. Sok portáról kihalt a gazda, az örökösök pedig hétvégi háznak használták. Mióta azonban öt házat megvásároltak a németek, megpezsdült az ingatlanpiac. A külföldiek fölverték az árat: egy kis kétszobás házért például 6000 márkát - mintegy 800 ezer forintot - fizettek. Ugyanazért a házért nemrég még 300 ezer forintot sem adott volna senki. Volt olyan ingatlan, ami korábbi árának a hétszereséért kelt el. Mindig van két-három ház eladó. Ennél többen vannak, akik azt mondják: ha egy német család bekopogtatna hozzájuk és jó pénzt ajánlana a portájukért, bizony, egy percig sem haboznának. Örülnek a külföldi vevőnek a szomszédok is, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy roma család költözik oda. A magas ár azonban elzárja a falut a fiatal magyar családok elől. Ha akarnának, sem tudnának idetelepülni, mert nem tudják megfi- zetni a drága ingatlanokat. ■ Futókártyás horgászok Rinyaújnépen sokan szeretnek horgászni, engedélye azonban kevés embernek van. A közeli Rinya- patakon - ahogy errefelé mondják - többnyire futókártyával pecáz- nak. Vagyis ha ellenőrt látnak, akkor futásnak erednek. A legismertebb horgász Pecsét József: neki a háromfai víztározóra van engedélye. A Rinyával ő ugyan nem kezd, mondta, inkább biztosra megy.- A Rinyában is van keszeg, ponty, kárász, csak kevés. Háromfán több az esély a fogásra - állította Pecsét József. - Ezért inkább vállalom, hogy átkerekezek a szomszédba, három kilométerrel arrébb. Nyugdíjas vagyok, az időm engedi. Utoljára két éve jártam a Rinyán, akkor egy csukát fogtam. Hosszú idő ez annak, aki a hét szinte valamennyi napját a vízen tölti. - Ma is kint voltam, egy szép nagy amur el is szakította a zsinegemet. Kukoricára jött. Megjegyeztem a helyet, holnap újra odacsónakázom, hátha megint összeakadok vele. Pecsét József is azok közé a horgászok közé tartozik, akik csak szenvedélyből fogják a botot, mert a halat nem eszi meg. - Nem vész kárba azért egyetlenegy sem. Beteszem a mélyhűtőbe, s mikor a gyerekeim meglátogatnak, odaadom nekik. A sportszerető nyugdíjas csaknem öt éve költözött Rinya- újnépre. Megtetszett neki az eldugott, békés falu, és amikor lehetőség adódott rá, hogy házat vegyen itt, élt vele. Nem bánta meg. ___i Eg y szem fiú kisebbségben Mindössze 14 gyermek él a faluban. Köztük egyetlenegy a magyar, a többiek cigány családból valók. Az ötödikes Takács Gábor reggelente tíz társával együtt buszra száll és a szomszédos Babócsára utazik, iskolába. Azt mondja: bár nincs túl sok kortársa Új népen, mégis szeret itt lakni. Csak nehezen tudja megfogalmazni, hogy miért nőtt a szívéhez az eldugott kis falu. Azt azonban annál határozottabban mondja: nincs az a pénz, hogy városban lakásért elcserélné ezt a kis települést. - Rinyaújnép csöndes és békés, a környéke pedig nagyon szép - állítja Takács Gábor. - Rengeteg jó hely van itt, ideális rejtekhelyeket találunk a társaimmal. Egyetlen város sem tudna hasonlót nyújtani. Az sem okoz gondot neki, hogy korosztályában egyedül ő a kisebbség. Jól megvan a többiekkel: a legjobb barátja, Horváth Szabolcs is cigány fiú. Gábor közepes tanuló. Kedves tantárgya a matematika, legkevésbé pedig a technikát szereti. A rajzot azonban annál jobban, sokáig szakkörbe is járt.- Ötödikesként korai még a pályaválasztáson gondolkodnom, de ha választanom kellene, az is fontos szempont volna, hogy ne kelljen elköltöznöm, megmaradhassak újnépinek. ■ Takács Gábor szereti ezt a kis falut, s nem vágyik nagyvárosba Végveszélyben minden tyúk Rinyaújnép 67 lakosa közül 19 cigány származású. Ez az arány azonban nemsokára ideiglenesen megváltozik, mivel néhányuk most készül letölteni kiszabott börtönbüntetését. Az emberek azt mondják: itt csak az utóbbi években lopnak, mióta roma családok települtek a faluba. A cigányok többsége beilleszkedett ugyan, de akik nem, azoktól nincsenek biztonságban az új népi tyúkok. Sok egyedül élő idős asszony ma már odáig jutott, hogy nem mer baromfit tartani. Legutóbb egyik portán csak egyetlen tyúk maradt mutatóban, az is úgy, hogy riadtan kiröppent, mikor kifeszítették az ajtót a tyúktolvajok. Ezeknek az alapossága egyébként határtalan: nemrég még a polgármester üres ólját is fölfeszítették, hogy meggyőződjenek: nem maradt-e ott véletlenül pár baromfi. ■ A L M A N A C H - 16 8
