Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-13 / Vasárnap Reggel, 19. szám
2001. május 13. ★ KÖZELRŐL ★ Nyalka huszárok zsinóros mentében A huszárlovak kecses tánca elbűvölte a közönséget Kaposvár főterén a somogyi huszártalálkozón. Az összehangolt lépések, az ütemes mozgás, a nyeregben ülő egyenruhás férfiak fegyelmezett gyakorlatai még a zene hiányát is feledtetni tudták. Bár a lovak nehezen nélkülözték a mozgást segítő dallamokat, de csak a bennfentesek tudták, hogy épp egy négylábú patája morzsolta össze a zenei anyagot tartalmazó magnókazettát. A rendezvények megszokott látványossága lett a Somogyi Huszárok jelenléte. Az elmúlt két évben a megyezászló kíséretében végigjárták a megyét, akadt olyan hétvége, amikor egyetlen nap alatt hat település ünnepségén vettek részt. A nyalka huszárok mindenütt kiváltják az asszonyok érdeklődését, akik egyrészt dicsérik az aranyzsinóros sötétkék egyenruhát, másrészt sajnálják az állig begombolt uniformisban feszítő férfiakat. Ők azonban elhárítják az együttérző szavakat, önként vállalt szolgálatukat nem tartják tehernek. Fegyelemhez, rendhez szokott emberek - többnyire katonák és rendőrök -, akik a huszárhagyományok őrzését választották kedvtelésül. Hogy miért éppen a huszárokét, arról Bosnyák János parancsnok mesélt.- A huszárok alkották a hadsereg fő gerincét az 1700-as évektől. A kuruc kor könnyűlovasságából alakultak, jellemzőjük a gyorsaság, a rajtaütésszerű harcmodor, mellyel még a jobban felfegyverzett csapatokat is megfutamították. A III. Huszárezred 1701-ben alakult, az Szakáll, kackiás bajusz meg a két honleány méltó kiegészítője a huszárnak FOTÓ: LÁNG RÓBERT egyesület a Ferdinánd főherceg időszakában (1794-1856) kialakult hagyományokat viszi tovább. A szabadságharc idején az ezred az osztrák tisztek kivételével átállt az 1848-as hadsereghez és végigharcolta a tavaszi hadjáratot. A huszárok ideje az első világháborúban járt le a gépfegyverek elterjedésével, akkor vonták ki őket a hadrendből, csak á Lovassági Huszárezred maradt meg. Azt mondják, az igazi huszár jó katona, tehetséges lovas, ügyes fegyverforgató. A parancsnok szerint a katonai rendszabályok mit sem változtak az elmúlt háromszáz évben, napjaink egyenruhásától ma is ugyanazt a fegyelmet követelik meg. A kard és a karabély azonban csupán dísz maradt, mint ahogy az uniformis is. Ez utóbbi korhű másolatát a Mafilm Scenica Kft. készíti a Somogyi Huszároknak, a finom posztó és a gazdag zsinórozás meglehetősen drága. Egy legénységi egyenruha 280-300 ezer forintba, a tiszti 350-400 ezer forintba kerül. A gyapjú alapanyag Bosnyák János szerint kellemes viselet, ami nyáron hűt és télen fűt. Vallja: a tikkasztó melegben jobb közérzetet biztosít mint egy lenge műszálas ing. A sötétkék mente, csákó és szürke nadrág egyébként a huszárvisele- tek legszebbike, amit a tavaszi huszártalálkozó megerősített, hiszen visszafogottságával kiemelkedett a cifra összeállítások közül. Mint megtudtuk, egyenruhával már jól felszerelkezett a somogyi bandérium, ám a korhű fegyver beszerzése jóval nehezebb. Három eredeti fegyver van a tulajdonukban, a parancsnok kardja például egy,1836-os huszáré volt. A szerencsés véletlen és a Somogyi Hírlap híradása segítette hozzá a harcokban edzett svéd acél pengéhez, amit egy idős ember ajándékozott neki. Bosnyák János ma is hálás a kaposvári Greller Józsefnek, amiért gondjaira bízta a féltve őrzött dédapái örökséget. Ha nem is ‘48-as, de azért Kossuth-kard függ a többi somogyi huszár oldalán is, így nevezik ugyanis azt a fegyvert, melyet a díszszemléken a katonák használnak. Szépek, de harcra nem alkalmasak. Az uniformis és a kard mellett a huszár harmadik elmaradhatatlan tartozéka a ló. A magyarok régen ismertek voltak lótenyészetükről, melyből kiemelkedett a 180-as marmagasságú, nyugodt, tanulékony gidrán.- A huszár harci mén arab és angol telivér keresztezéséből származik, a sárga szőrű lovat ma csak Marócpusztán tenyésztik. ígéretet kaptunk arra, hogy hozzájuthatunk majd néhány példányhoz, melyek a versenyre alkalmatlanok. Az egyesületi tagok többségének saját lova van, a többieket a Meistro lovasklub segíti gyakorláshoz, hárman például most tanulják az alapokat. Hetente legalább kétszer nyeregbe ülünk, közös gyakorlást havonta egyszer tartunk. A harmadik évezred huszárjai már nem indulnak csatába, ám szívesen táncoltatják a lovaikat. Zenés bemutatójukat huszárkarusszelnek hívják, ami valójában olyan díszszemle, ahol különböző nehézségű lépésekből állítják ösz- sze a gyakorlatot. Hónapok kemény munkája, ló és katona fegyelmezett összhangja kell ahhoz a lovas baletthoz, amit május 21-én Nagybajomban, júniusban Ausztriában mutatnak be. A Somogyi Huszárok nyáron részt vesznek egy nemzetközi lovas rendezvényen is, ahol a megyei és a városi jelképeket vonultatják fel. Izményi Éva Nem levélen, széfben értékes a bélyeg Ára van a tévedésnek. A múlt században piros helyett véletlenül zöld színben nyomtatták a három krajcáros bélyeget, így rendkívül értékessé vált. Az árverésen csaknem 36 millió forintért kelt el. Az e-mail és a számítógépek világában is megmaradnak a bélyegek. Dr. Zurek János, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének megyei elnöke mondta ezt. Hozzátette: nem tart attól, hogy a gyűjtőszenvedély egyszer csak kihuny. Az első bélyeg Angliában, 1840-ben jelent meg. Rowland Hill ötlete korszak- alkotónak bizonyult, később az egész világon elterjedt. A hátoldalon nedvesíthető szelvény árát a feladó fizette és az egységes tarifarendszer meghonosodását segítette elő. Hazánkban a 19. század második felében nyomtatták az első bélyeget, 1879-ben jegyezték be a magyar philatéúai egyesületet, s még abban az évtizedben Prilkler Klára megnyitotta fővárosi bélyegkereskedését. Szakmai berkekben Polatsek Sándort tartják az első magyar gyűjtőnek.- A gyűjtés varázsa ma is sokakat rabul ejt, remélhetőleg az utánpótlással sem lesz gond - tudtuk meg a megyei elnöktől. Az elmúlt bő másfél évszázad során több hullámvölgyet ért meg a mozgalom. A filatélisták maroknyi, ám annál lelkesebb csoportja azonban kitartásáról ismert. Hangyaszorgalommal dolgoznak, a kiszemelt példány Dr. Zurek János fotó: györgyfalvi érdekében a súlyos anyagi áldozattól sem riadnak viszsza. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen a bélyegek drágák, míg a beszerzésre fordítható összeg egyre kisebb. Kézenfekvő megoldás az egymás közötti csere-bere, a tehetősek azonban vagyonokat költöttek gyűjteményükre. Igaz, hoszszú távon is biztos befektetésnek számít a bélyeg. Az egyik somogyi filatéíista bélyeg előtti leveleit 8-10 millió forintra becsülik, az 5-6 millió forintos gyűjteményből talán tucatnyi lehet. Az igazán értékes darabokat széfben őrzik, a betörőbiztos megoldás azonban nem olcsó mulatság. A ritkaságokat csak bennfentesek láthatják, ám a gyűjtők úgy vélik: legfontosabb elvárás a harmónia. A teljességre törekednek, s szinte mindenki azt akarja, hogy egy-egy motívumból az ösz- szes kiszemelt bélyeg az albumban lapuljon. Harsányi Bélyegvilág Halmos László, Vendel József és Komlóssy Zoltán gyűjteményéből a hétvégén nyílt kiállítás a megyei művelődési központban. A tárlaton 18 tabló, több mint 100 bélyeg látható, az elmúlt évtizedek kínálatából ad ízelítőt. A látogató bepillantást nyer a népművészetből, de ikont és a honfoglalás korát ábrázoló bélyeg is látható. Tánciskola a Kishegyeddel Jókedvtől hangos ezen a hét végén a nagyberényi Oázis Panzió. Harminc táncos érkezett ide a Kiskegyed jóvoltából. A Kiskegyed című színes hetilap pályázatot indított; tíz fős tánccsoportot kellett alapítani.- Azt szerettük volna elérni, hogy száz kis közösség jöjjön létre - emlékezett a marketing menedzser Szűcs Teréz. - Végül nagy örömünkre százhúsz tánccsoport alakult; azt tapasztaltuk, hogy a fiataloknak akik korábban diszkókban csápoltak egyre nagyobb az igényük arra, hogy például a keringő és más klasszikus táncok lépéseit megtanulják. Egy-egy amatőr tanár hozta ezeket létre; mindenkinek megküldtük a Bergendy együttes En táncolnék veled című lemezét, hogy annak zenéjére gyakoroljanak. Hat felkészítő Ibiza szigetére utazhat majd nyaralni, három csapatot pedig a nagyberényi Oázis Panzióban látunk vendégül, valameny- nyiüket úgy sorsoltuk ki. A kőrösladányi társaságba a falu értelmisége szerveződött ösz- sze, egy tapolcai kislány az iskolája kollégiumából toborzott maga mellé társakat, Szentesről pedig a pszichiátriai intézet dolgozói tanultak meg táncolni. Miskolczi Miklós, a Kiskegyed fő- szerkesztője úgy értékelt; vendégeik sokkal ügyesebben ropják, mint az gondolta volna. Merthogy „lemeózták” a csapatok tudását; táncversenyt szervezett a panzióban a Kiskegyed, amelyet esténként bonyolítanak, a pezsgős fürdőzés előtt. Játékosan telt a szombat is; többek között légpuskával "célba lőttek, francia módra kugliztak s szau- názhattak is a vendégek. C. A. Miskolczi Miklós, a Kiskegyed főszerkesztője (a kép jobb szélén) fotó: eszes andrea A magyarok rettenetes nyilai A lovasíjászok paradicsomában évente kétszer rendeznek nemzetközi versenyt, s ezek közül az egyik éppen május második vasárnapjára esik. Ezen a napon egyszerre négy különböző helyszínen mérik össze tudásukat a lovasíjászok, akik közül a fekete öltözéket eddig csak a mester, Kassai Lajos érdemelte ki. A sportág alapítója elmondta: először 1994-ben rendeztek versenyt, amelynek szabályai azóta változatlanok. Adott egy három egyenlő szakaszra osztott 90 méteres pálya, amelyen végigvágtatva elölről, oldalról és hátulról is megcélozhatják az oldalt felállított három céltáblát a lovasok. Az eredményben a gyorsaság éppúgy számít, mint a találatok száma és pontossága. A nagymester tavaly nyáron az Egyesült Államokban mutatta Az ősmagyarok mai utódai is jól bánnak az íjjal be tudását, ahol annyira megtetszett a mutatvány egy bizonyos lako- ta indián törzs lakóinak, hogy közülük hatan fejükbe vették: a már-már elfeledett íjas tudományt újra felfedezik a világ lovasíjászatának központjában. A lakoták mellett németek és olaszok is próbára tették ügyességüket a tegnapi FOTÓ: láng megmérettetésen, de mindhiába. A kék, zöld és bíborszínbe öltözött „ősmagyarok” szemernyi kétséget sem hagytak afelől, hogy kinek a nyilaitól is rettegett egykoron Európa. Különösen egy lovas célzott gyorsan és pontosan: az aki fekete ruhában ülte meg a lovat. Takács Veszélyes vizeken Még el sem kezdődött az idei szezon, de már megszedte az első áldozatát a Dráva. Az utóbbi néhány évben, amióta fölfedezték a folyót a turisták, nem múlik el nyár anélkül, hogy ne történne néhány tragédia. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a szakemberek szerint is a hazai folyóvizeink közül talán a legveszélyesebb folyó a Dráva.- A gyors sodrása mellett rengeteg örvény, hordalék teszi veszélyessé - mondta Kalocsai János, a vízügyi igazgatóság barcsi vezetője. - Kitűnően úszó embereket is megtréfált már nem egyszer. Különösen a Barcstól Őrtilosig húzódó szakasza kiszámíthatatlan, s Vízvár illetve Őrtilos magasságában kell a legóva- tosabbnak lenni, t.tt a legnagyobb a sodrása, és a leggyakoribbak az örvények. Arra sem árt odafigyelni, hogy a sodrástól függően a folyó hőmérséklete hirtelen jelentősen változhat. A Dráva különösen zöldár idején veszélyes. A vízszint hatalmas ingadozásáért gyakorlatilag a folyó felsőbb szakaszain megépített vízierőművek a felelősek. Mindez azért érdekes, mert az elmúlt tíz évben az azelőtt nem létező víziturizmus ugrásszerűen megnőtt. Az idei szezonban már közel 3000 turista kért engedélyt a hatóságoknál drávai vízitúrára. Legtöbbjük nem ismeri a folyót. Ugyanakkor a mentés sincs megoldva: vízi mentőszolgálat nem létezik a Dráván, ez a feladat a tűzoltókra és a határőrökre hárul, akik a képzettséget ugyan megszerezték ehhez, de a megfelelő eszközöknek híján vannak. N. L.
