Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

6. OLDAL 2001. MAjus 10., Csütörtök Hl A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Végh Gábor. Az alpolgármester: Kovács László. Képviselő-testületi tagok: Kajkos József, Kajkos Sándor, Kakas József, Szelídné Gerencsér Angyal. A kisebbségi önkormányzat elnöke: Kakas József A vezető­ség tagjai: Vajda Zoltánná, Ka­kas Sándor A körjegyző: Sári Dénes. A falugondnok: Bozsoki János. Az óvodavezető: Mándoki Györgyné. _________________■ Bi ztos alapokat teremtettek Az önkormányzat legfonto­sabb feladata: úgy bánjon a tulajdonával, hogy példát mutasson a falu lakosainak. Csakhogy tíz éve még egyet­lenegy ingatlan sem volt a fa­lu tulajdonában - állította Végh Gábor polgármester és szinte minden hiányzott, hogy boldogulhassunk.- Mire jutottak tíz év alatt?- Sikerült élnünk a lehetőségek­kel, és így ez a pusztulásra ítélt zsáktelepülés is megindulhatott a gyarapodás felé. Több mint húsz­millió forintba került az ivóvízháló­KISBAJOM PÉNZE mFI-ban Évi költségvetés: 90.7 mFt zat kiépítése; ehhez az önerőt a kutasi szövetkezet, a nagyatádi áfész és az önkormányzat adta, s a lakosságnak nem került pénzbe. A beruházás visszaigényelt áfájából épült a portalanított aszfaltút az összes utcában, az útépítés áfájá­ból pedig a járdák. A közlekedési gondok megoldása után követke­zett a kultúrháznak és az önkor­mányzati hivatalnak is helyet adó épület felújítása, majd közösségi házat alakítottunk ki egy romos épületből, s korszerűsítettük az or­vosi rendelőt. Jutott a református és a katolikus templom felújítására, a közterületekre, a buszforduló ki­építésére is. Igazi sikerként pedig öt falu összefogásával, mintegy 330 millió forint értékű beruhá­zással júliusig megvalósul a veze­tékes gáz.- Miben látja a falu jövőjét?- Kisbajom kivételes gondo- zottsága és komfortlehetősége már most vonzza azokat, akik a nyugalmat és a természet közel­ségét keresik. Ezt kihasználva szeretnénk értékeinket skanzen­szerű pihenőfaluként hasznosíta­ni. Kialakulna a biotermesztés és Végh Gábor polgármester az ökoturisztika is, csatlakozva a Balatontól a Dráváig nyúló zöld fo­lyosóhoz; mindez új munkahelye­ket s megélhetést is jelenthet. A község anyagi forrásai mostanra jó­részt elfogytak, de közben megvál­tozott a lakosság gondolkozása, nö­vekedett a felelősségvállalása, ten- niakarása a boldogulásáért. S ez olyan pénzben nem mérhető érték, ami a fejlődés záloga lehet. ■ Gyerekszemekben a jövő Csaknem 30 éve megszűnt az oktatás Kisbajomban; egy tö­redezett téglaalap mutatja csak, hol állt a református is­kola. Emlékét kopjafa őrzi, s kis réztáblára fölvésték - két­száz évre visszamenőleg - a tanítómesterek nevét. A falu 35 kisdiákja a kutasi körzeti iskolába jár. Legutóbb orszá­gos szereplésen is dicsőséget szereztek: a Vöröskereszt évi rendezvényén Budapesten léptek föl. A régi családi házból átala­kított s nemrég felújított óvo­da azonban zavartalanul mű­ködik. A 21 ovison kívül itt főznek a falu mintegy 15 szo­ciális étkezőjére is. Mándoki Györgyné óvoda­vezető elmondta: az aprósá­gok 80 százaléka hátrányos helyzetű. Ezért nagy figyel­met fordítanak természetis­meretre épülő nevelési prog­ramjuk szerint is a kicsik fel­zárkóztatására és a játékok­ra. Az önkormányzat segítsé­gével a kirándulásokon éven­te egyszer távolabb is eljut­nak az óvodások. Legutóbb az anyák napi műsorra ké­szültek nagy lelkesedéssel, ez mindig fontos esemény a faluban. Ilyenkor a kultúrház nagytermében lépnek föl a gyerekek, s nemcsak az anyukák, nagymamák, ha­nem a családok szinte min­den tagja kíváncsi a műso­rukra. ■ A község óvodásainak egy csoportja Kisbajom főterén, a Zsolnay-kút előtt Díszpolgár kezeli a falu pénzét Ahogy egy háztartásban meg kell nézni, mire és mennyit költenek, úgy kell a község pénzét is beoszta­ni nap nap után. Kisbajom minden egyes fillére átmegy Kutas Lászlóné pénzügyi előadó kezén, már tíz éve, s ezzel együtt 26 esztendeje dolgo­zik a faluért. Munkája elismerése­ként tavaly a falu millenniumi nap­ján kapta meg a díszpolgári címet.- Mindenféle ügyek intézésére, segélyek, kölcsönök kérésére jön­nek a hivatalba, néha naponta hú­szán is. Segítünk, amiben tudunk, az ügyfélfogadás ideje amúgy sem tarható ilyen kis faluban - mondta Kutas Lászlóné. - Egyre nehezebb a gazdálkodás, kevesebb pénz jut a fa­Kutas Lászlóné, a falu díszpolgára lura. Korábban arra törekedtünk, hogy mindenki bekerüljön a szociá­lis ellátásba; 80 közmunkás is volt. Most 16 van; 17-en kapnak jövede­lempótló támogatást, 42-en az aktív korúak szociális segélyét, 9 munka­nélküli-járadékos. 11 munkanélküli semmilyen ellátást sem kap. Az ön­kormányzatnak mindez 2,5 millió forint költség minden hónapban, s egyre nehezebb teher. Régen tud­tunk adni téli tüzelőre kölcsönt és támogatást, legutóbb ez is elmaradt. A falu gazdasszonya szerint jóval kevesebb jut rendkívüli segélyre, de minden 14 éven aluli gyereknek vesznek iskolatejet. S 111 gyerek kap kiegészítő családi pódékot. ■ Boszorkány a varrodában Ember nagyságú boszorkánybábu csúfoskodik a varroda ablakában. Nyolc asszony dolgozik itt a varró­gépeknél - jó hangulatban - reggel hattól délután fél háromig. - A bo­szorkány a kabalánk, és hasonlít is ránk - mondta Patak Károlyné. - Most Budmil-rövidnadrágokat var­runk, naponta 170 darabot.- Most jön a legnehezebb idő­szak a varroda életében - mondta Taliánné Ható Anita az Eko-Net Kft varrodájának vezetője. - Nem­csak ilyenkor bizonytalan azonban a munka és a varroda jövője. Min­den a megrendeléstől függ, s nem könnyű megmaradni a piacon. ■ Kisbajom Kisbajom Nagyatádtól északkeletre fekvő zsáktelepü­lés a Rlnya völgyében. Honfoglaláskor már lakott volt, neve a „Baj" személynévből származik. Első írásos említésekor 1297-ben Nagybajommal együtt szerepel, majd önállóan 1336-ban egy oklevélben. A falu 1847. július 14-én leégett, de néhány év alatt újjáépült. Mű­emlék az 1849-ben épített, famennyezetes református templom és a lelkészlak: helyileg védett kilenc régi lakóház, az étemető és két fasor. Természeti ritkaság a környék erdőiben és legelőin a rétisas, a fekete gólya, valamint a védett csodabogyé. Orvosi rendelő, posta, kultúrház, óvoda van a faluban, valamint két élelmiszerbolt és egy szociális árusítóhely. Kisbajomot 465-en lakják, közülük 156 vallja magát cigánynak. A reformátusok száma 105, és 63 a katolikus híveké. Kitáncolják a májusfát Májusfát állítottak a nyugdíja­sok a kultúrház elé. S ki kell táncolni a hagyomány szerint.- Nem akármilyen bált rende­zünk a fa kitáncolásakor: mu­latságba hívjuk az egész falut - mondta Zsobrák Józsefné, a márciusban alakult nyugdí­jasszervezet vezetője. - Régen- te szinte minden hónapban volt itt bál, de most az önkor­mányzati rendezvényeken kí­vül más nem akad. Régen gyakran tartottunk kocsonya­vacsorát. Nagy üstben főztük közösen. A tányérokat és evő­eszközöket is úgy adtuk össze. Minden hónap harmadik va­sárnapján találkoznak a nyugdíjasszervezet tagjai. Szí­vesen segítenek egymásnak és a falunak is. Nemrég a régi temetőt tették rendbe, és ők készítették leg­utóbb a falunapi babgulyást, a kömé­nyes kiflit s a fokhagymás lángost. A 28 klubtag között csak öt férfi van, a Zsobrák Józsefné, a nyugdíjasszervezet vezetője többi nő. S hamarosan csatlakozni kí­ván hozzájuk a falu önvédelmi és if­júsági csoportja, meg az önkéntes tűzoltók is, hogy egységes közösségi szervezet legyen Kisbajomban. ■ Szobrok falva szökőkúttal Négy köztéri alkotással gazdago­dott egy év alatt Kisbajom. A pádon ülő idős emberpárt ábrázoló szob­rot a Petőfi utca kereszteződésébe, a református templom mellé vitték, a fejét magasba emelő szarvast pe­dig a mórici erdő felé vezető út díszparkjába. Négy királyt formáz a kerámia csobogókút a sziklakert­ben. A három terrakottaszobrot Kárpáti Gábor szobrászművész ké­szítette Kisbajom millenniumi nap­jára, a negyedik köztéri díszít­ménnyel pedig húsvétkor gazdago­dott a falu: Zsolnay-díszkutat állí­tottak fel a falu főterén. ■ Talpas házat épít az ezermester Keze munkája nyomán megújult az önkormányzati hivatal, a kultúrház bejárata, a közösségi ház ablaka-ajta- ja. Kovács László mindenféle mester­munkát elvégez; most a régi papiak felújításánál dolgozik. A mester ta­valy óta nemcsak alpolgármester, hanem a falu díszpolgára is.- A parókia ajtói és 17 ablaka már készen van. Tölgyfából készítettem: nehéz anyag, de a legszebb fa és a legtartósabb. A jövő héten rakjuk be. Kovács László erdei munkásként az élő fákkal dolgozott egészen a nyugdíjazásig, közben kedvtelésből beletanult az asztalosmunkába is.- Mindig vágytam arra, hogy le­gyen elég időm a legkedvesebb el­foglaltságomra; mégsem gondol­tam, hogy ezzel még többet fogok dolgozni, mint azelőtt a munkahe­lyemen - mondta nevetve a mester. - Most annyi a famunka a faluban, hogy unalomról és valódi nyugdíja­zásról szó sem lehet. Legközelebb talpas házat kell építenem az önkor­mányzat kérésére. Olyat ugyan még sohasem csináltam, bár gyerekko­romból jól emlékszem a régi, ta­pasztott falú házakra. Mindenesetre megnéztem Szennában a múzeum­ban, hogy milyennek kell lennie. Aztán majd csak megépítjük úgy, mint régen: fából, agyagból... ■ Az oldal elkészítését a kisbajomi önkormányzat támogatta Szarvasínnal erősíti a tatáríjat Kovács Tamás íjkészítő Akár kétszáz méterre is elvisz, de pontosságot kívánó vadászatnál csak 30-40 méterre tanácsos lőni azokkal a tatáríjakkal, amiket Ko­vács Tamás készít.- Erősebben lövi ki a nyilat ez a fajta húrütközős tatáríj, mint a hon­foglalás kori íjak - mutatta a régi-új fegyvert. A fa rugalmasságát ezer­éves módszer szerint a szarvas láb­szárából kivett, enywel ragasztott ín adja. Ehhez hasonló módon ké­szíti Kovács Tamás kedvenceit, egy 150 éves indiáníj pontos másolata­it. Ehhez szálirányban kell kihasíta­ni a fát, és hagyományos eszközök­kel formálja-faragja több hétig, míg­nem a fegyver elnyeri végső alakját.- Elsősorban Németországban kaphatók ezek az íjak, a gyűjtők és a szenvedélyes íjászok szokták megvásárolni - mondta Kovács Ta­más. - Egyre népszerűbb sport az íjászat, különösen a nagyobb váro­sokban. Ez a sorsa a magam készí­tette díszkéseknek is. Bár használ­hatók eredeti céljuknak megfelelő­en is, ezeket a csont- és szarubera- kásos késeket nem a konyhában vagy a vadászaton veszik elő, a leg­többet vitrinben őrzik. ■ Büszkék a cigányhagyományokra Két cigányszervezet is dolgozik Kisbajomban, s nincs közöttük féltékenység. Hogyan is lenne, mikor az etni­kai szervezet és a cigány kisebbségi önkormányzat élén is ugyanaz az ember áll?- Mindkét szervezetnek az a célja, hogy segítse az itt élőket - mondta Kakas József Szerinte egyes pályá­zati lehetőségekkel a kisebbségi önkormányzat tud él­ni, másokkal az etnikai szervezet. Legutóbb 23 család kapott a Magyarországi Cigányokért-közalapítvány se­gítségével 417 ezer forint értékű baromfit és takar­mányt; nyertek támogatást a gyermektáborozásra, ösz­töndíjra,’s pályázat révén sikerült számítógéppel is föl­szerelni a kisebbségi önkormányzatot. Kakas József nemcsak a szervezetek vezetésével vi­szi messzire a falu jó hírét. Művészi igényű vesszőfo­násait Nagykanizsán állandó kiállításon mutatják be, tavaly pedig a fővárosi önkormányzat Cigányház-szer- vezete által rendezett országos kiállításon is szerepelt. Többször jártak itt néprajzkutatók is, hogy felmér­jék a cigánykultúra föllelhető kincseit, nyelvi és kézművesemlékeit.- Kettős a hagyomány: a 156 cigány lakos fele vend eredetű, a másik fele beás - mondta Kakas József. - Ke­vesen beszélik az eredeti nyelvet, a többség egymás között is magyarul vált szót. Gyakori a cigány-magyar Kakas József népi iparművész, a kisebbségi önkormányzat elnöke vegyes házasság, és lassan elkopnak a hagyományok. Mégis érezhető, hogy kezd büszke lenni tudására a ci­gányság. S abban bízunk, hogy hamarosan megélhe- tést, munkahelyeket is lehet teremteni."--v _______■ Ve rsenyben Európával Évek óta részt vesz Kisbajom a tele- pülésszépítési versenyeken. A „Három szombaton” tavaly az or­szágos fordulóig jutott, a Virágos Magyarországért versenyben több­ször nyert különdíjat. Most is bene­vezett a versenybe a falu, s most először vállalja a Virágos közterüle­tek az Európai Unióban című meg­mérettetést. Kapható a lakosság a faluszépítésre, alkalmanként szá­zan is dolgoznak közösen. Örökzöld fasor, sziklakért fogad­ja a faluba érkezőt. Virágágyásokat alakítottak ki minden útkeresztező­désénél. Kétezer virágpalántát és az István János helybeli kertész által felajánlott félezer kakastaréjt is kö- zösen ültetik el május végén. ■ Az oldalt írta és fényképezte: Bíró Mária A L M A N A C H - 10 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom