Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

2001. Április 20., Péntek HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 3. oldal Egyház az iskolákban Budapest A parlamentben tegnap a miniszterelnök sikertörté­netként értékelte a rend­szerváltás óta eltelt évtize­det az egyházak által fenn­tartott oktatási intézmé­nyek gyarapodása szem­pontjából. Orbán Viktor megfogalmazása szerint az egyházi iskolák kiváló színvonalon oktatják és nevelik az ifjúságot. A történelmi egyházak és iskoláik a szabadság hívei, így senkinek nincs oka attól tartani, hogy ideo­lógiai kényszerrel élnének a hazai oktatási rendszerben - fogalma­zott a kormányfő az egyházi okta­tás 10 éves tapasztalatait áttekintő konferencián. A Parlament felső­házi üléstermében a mintegy 500 meghívott között jelen voltak a hazai történelmi egyházak legma­gasabb szintű képviselői. Napja­inkban az egyházak és a felekeze­tek 463 oktatási intézményt tarta­nak fenn, melyek között óvoda, általános- és középiskola, szak­képző intézmény, valamint egye­tem és főiskola is található. A mi­niszterelnök reményei szerint a közeljövőben tovább szaporod­nak az egyházi iskolák, és mind több fiatal járhat egyházi fenntar­tású intézménybe. Orbán Viktor a kormány adósságának nevezte, hogy a hitoktatást eddig nem sike­rült választható módon az állami oktatás részévé tenni. Az 1948-ban bekövetkezett ál­lamosításkor 6505 egyházi iskolát vett át az állam, miközben össze­sen 10 gimnáziumot engedett .to­vábbműködni. A rendszerváltás­sal kezdődött az a lassú építkezés, amelynek eredményeként ma az egyházak 463 oktatási intézményt tartanak fenn. Az állam biztosítja mindazt az anyagi támogatást ezen intézmények fenntartásá­hoz, amelyet az önkormányzati, illetve az állami oktatási intézmé­nyek is megkapnak - hangzott el a konferenciát szervező oktatási tárca irányítójának felszólalásá­ban. A közoktatásban tanulók 4 százaléka, az egyetemi, főiskolai hallgatók 6,5 százaléka jár egyhá­zi fenntartású oktatási intézmény­be. A statisztika alapján a legered­ményesebb 100 középiskolából 24 egyházi fenntartású. H. M. ÚJRATEMETÉS. Hevesy Sándor Nobel-díjas kémikusunk hamvai hazaérkeztek. A Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra a világhírű magyar tudóst. A temetésen részt vett Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökhelyettese, sírjánál Marx György akadémikus (képünkön) mondott beszédet. __________________________________FOTÓi EUR0PRES8/KALLUS OYŐROY El lenőrzött országimázs Budapest A jövő májusi határidő helyett augusztus végéig lezárja és az Országgyűlés elé terjeszti az Ál­lami Számvevőszék (ÁSZ) az Országimázs Központ (OK) gaz­dálkodásáról szóló jelentését. A vizsgálat áprilisban kezdődött meg a miniszterelnök külön írá­sos kérése alapján - tájékoztatta lapunkat a számvevőszék sajtó­főnöke, Divinyi Péter. A 2000. évi zárszámadás vizsgálata során mindenképpen sort került volna az OK átvilágítására, azonban Or­bán Viktor külön kérésére, amit írásban küldött meg a számvevő- szék elnökének, módosultak a határidők. - Az év elején meg­kezdett költségvetési csomagból ezért kiemeltük az OK vizsgála­tát, s áprilistól kezdve folynak az ellenőrzések - közölte Divinyi. Az ügy mögött az a hónapok óta tartó nyilvános vita áll, amelyben Keller László és Veres János képviselők közérdekű ada­tok eltitkolásával vádolják a 4,2 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó központot. Információink szerint a szil­veszteri Álomalapítás rendez­vényre 600 millió forint ment el, az augusztus 20-i ünnepség 987 millióba került, a minden család­hoz kéthavonta eljutó Millenniu­mi Országjáró félmilliárd forint terhet jelentett, a korábbi, a költ­ségvetést bemutató füzetecske pedig minimum 150 milliót emésztett fel. icsernyánszkyi Tájékoztatták a minisztert Rövidesen vége a vizsgálatnak a Concordia ügyében Budapest Várhatóan május végére fejező­dik be az a vizsgálat, amelyet a Concordia Közraktározási Rt. ügyében folytat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és amelynek eddigi eredményeiről a hivatal elnöke csütörtökön tájé­koztatta Stumpf István kancellá­riaminisztert. Erről Sepsey Ta­más, a KEHI elnöke beszélt tegnap.- Miután a vizsgálat még tart, a folyamatban lévő ügyről, az ed­digi megállapításokról nem kívá­nok nyilatkozni - mondta. Arról, hogy a Concordia Rt.- nél vizsgálatot folytat a KEHI, Bo­ros Imre megbízott miniszter március 5-én közleményben tájé­koztatta az közvéleményt. A tár­saság ügyeinek vizsgálatára Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is bi­zottságot alakított, amelynek tag­jai ezen a héten tájékoztatják őt munkájuk eredményéről. ___■ Ra nggá válik a nemzetiségi lét A pártok apróbb módosításokkal támogatják a státastörvényt Nyugvópontra kerülhet a magyar-magyar viszony, ha az Országgyűlés megszavazza a szomszédos országok ma­gyarjait megillető kedvezményeket csokorba foglaló, úgy­nevezett státustörvényt. A példaértékű jogszabály terveze­tének általános vitáját tegnap kezdték meg a honatyák. Budapest Az önhibáján kívül a határ túlolda­lán élő mintegy hárommillió ma­gyar anyanyelvének, kultúrájának megóvása mellett a hazánk terüle­tére érkezők támogatása, tehát a többi turistától eltérő, kiemelt „fo­gadása” a célja annak a törvény- tervezetnek, amelyet - hosszú elő­készítést követően - tegnap kez­dett tárgyalni a parlament. Az elő­terjesztés szerint a kedvezmé­nyekre jogosító igazolványt a ma­gukat magyarnak vallók, illetve azok nem magyar nemzetiségű házastársai és kiskorú gyermekei kaphatják meg akkor, ha kérel­mükhöz csatolják az illetékes kin­ti szervezet ajánlását is. A támogatások egy része - pél­dául a diák- és pedagógusigazol­ványhoz társuló előnyök vagy az utazási kedvezmények - alanyi jo­gon, más része pályázati úton jár. A beutazásra nem jogosító magyar igazolvánnyal rendelkezők egye­bek mellett évenként legfeljebb háromszor munkavállalási enge­délyért folyamodhatnak nálunk, ugyanakkor - többek korábbi ja­vaslata ellenére - kedvezményes egészségügyi ellátásban nem ré­szesülhetnek. A jogszabály terve­zetének fontos eleme még a ma­gyar felsőoktatási intézmények egyes tagozatainak szomszédos országokba való kihelyezése, s a szülőföldön nyújtandó nevelési, oktatási támogatás bevezetése (ha a család legalább két kiskorú gyer­mekét magyar nyelvű óvodába, is­kolába járatja) is. A törvénytervezet előterjesztő­je, Martonyi János külügyminisz­ter a tegnapi plenáris ülésen ki­emelte: a külföldi turistákhoz ké­pest a magyaroknak vitathatatla­nul többletjogokat nyújtó új jog­szabálynak köszönhetően egyes felmérések szerint az áttelepülést fontolgatóknak mintegy a fele dönt majd a szülőföldön maradás mellett, ami összeurópai érdek. A törvény végrehajtása egyébként 2001-ben és 2002-ben körülbelül kilencmilliárd forintba kerül majd. A pártok vezérszónokai általá­ban támogatandónak ítélték meg a tervezetet, bár egyesek kifogásol­ták, hogy az előterjesztők nem egyeztettek eleget az EU-val, illet­ve a szomszédos országokkal. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) a határon túli magyarság azonos­ságtudatának erősítését nevezte a januártól életbe lépő jogszabály fő erősségének, míg Kelemen András (MDF) a szülőföldön tartásra tö­rekvést emelte ki. Csurka István (MIÉP) szerint szerény lehetősé­gei ellenére is előremutató a terve­zet, bár ha jól meggondoljuk, né­hány itthon élő magyarnak sem ártana igazolvánnyal tanúsítania magyarságát. Az SZDSZ szemfényvesztésnek tartja a státustörvény bevezetését - mondta Szent-Iványi István frak­cióvezető. Többeknek csalódniuk kell majd az elmaradt állampol­gársági jog, ápolási kedvezmény és egyebek miatt, ráadásul a ked­vezményekre jogosító igazolvány kiadása is túl bürokratikus. In­kább a szülőföldön való boldogu­lást kellett volna a magyar állam­nak támogatnia - tette hozzá a politikus. Tabajdi Csaba (MSZP) az Europressnek kifejtette: pártja ap­róbb módosításokkal tudja támo­gatni az előterjesztést. Szándékaik szerint fizetéskiegészítést kellene adni a határon túl dolgozó magyar pedagógusoknak, de nem szabad­na elzárkózni attól sem, hogy mondjuk egy debreceni profesz- szor Kolozsváron taníthasson, ha akar. Az MSZP szorgalmazza a tu­domásuk szerint kormánypárti egyetértést élvező ombudsmani rendszer bevezetését, amelynek lényege, hogy külön országgyűlési biztos ellenőrizné a törvény végre­hajtását. BugárBéla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke érdeklődésünkre elsősorban azt ecsetelte, hogy a Szlovákiában érintett mintegy 600 ezer ember tudomásul veszi: az anyaország anyagi lehetőségei ennyit enged­nek, s nem többet, ugyanakkor furcsállják, hogy a csehországi magyarok kimaradnak a lehető­ségből. Bugár cáfolta, hogy a ma­gyarországi munkavállalás adta előnyökkel egyesek könnyen visz- szaélhetnek majd, hiszen - mint fogalmazott - az időtartam korlá­tozott, aki pedig itt képzi magát to­vább, majd nem megy vissza, an­nak a taníttatás költségeit vissza kell fizetnie. A politikus szerint míg eddig csupán vállalás, hivatás volt magyarnak lenni, ezután a ha­táron túli kulturális és ifjúsági szervezetek ajánlólevelének birto­kában ranggá, méltó előnnyé is válik a nemzetiségi lét. TAKÁCS MARIANN Van amiből nem engedek, vasárnap mindig pihenek! Ebben partner egy igényes, tartalmas, sokszínű vasárnapi újság, a VASÁRNAPI Somogyi Hírlap VASÁRNAP REGGEL, hogy Ön kényelmesen, pihenve tájéko­zódjon és jól érezze magát. Velünk. Ez a hét is jól végződik. A VASÁRNAPI NAPIlAP ÖNKIZÁRÁS. Önmagát zárja ki az FKGP-ből az, aki az illegi­tim reform polgári platform ál­tal meghirdetett nagygyűlésen vesz részt május 5-én Budapes­ten - hangsúlyozta Torgyán Jó­zsef pártelnök a kisgazdapárt országos elnökségi ülésének szünetében csütörtökön. Rá­mutatott: az FKGP törvényes nagygyűlésének és nagyválaszt­mányának ülése Cegléden lesz. Úgy fogalmazott: nem fordult meg a fejében, hogy lemond, és nincs még kész a nagygyűlés forgatókönyve, amelyben szere­pelhet az ő megmérettetésére vonatkozó napirendi pont. NÉPSZAVAZÁS. A szocialista párt elnöksége állást foglalt ar­ról, hogy az MSZP kezdemé­nyezzen népszavazást „alapve­tően a keresztülerőszakolt munkatör-vénykönyv-módosí- tással összefüggésben” - jelen­tette be Nagy Sándor elnökségi tag csütörtökön Budapesten. A politikus jelezte: az elnökség hétfőn véglegesíti és benyújtja az Országos Választási Bizott­sághoz kezdeményezését, így arról még nem tud felvilágosí­tást adni, hogyan szólnak majd pontosan a népszavazásra bo­csátandó kérdések. FOLYIK A VIZSGÁLAT. A szakértők szerint elkerülhetet­lenek voltak a március 6-án Tarpánál bekövetkezett gátsza­kadások. Erről csütörtökön a Magyar Tudományos Akadé­mia vízgazdálkodási és hidroló­giai bizottsága, illetve a Magyar Hidrológiai Társaság által szer­vezett nyíregyházi konferen­cián számoltak be. Váradi József, a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium vízkár-elhá­rítási főosztályvezetője jelezte: a gátszakadás körülményeit vizsgáló bizottság még nem fe­jezte be a munkáját, folytatódik a történtek tisztázása, hogy a későbbiekre nézve levonhassák a szükséges konzekvenciákat. NYUGDÍJREFORM. Az MDF parlamenti frakciója szerint a nyugdíjreform elkerülhetetlen. Bíznak abban, hogy a kormány nyugdíjreform-elképzelése még a tavaszi ülésszak alatt az Or­szággyűlés elé kerül, és mi­előbb életbe léphet az új, mél­tányos nyugdíjrendszer. Balsai István frakcióvezető csütörtö­kön hangsúlyozta: az MDF az igazságos, kiszámítható és át­látható, az egyén által kontrol­lálható nyugdíjrendszer híve. FORRÁS. Idén ötmilliárd forint áll rendelkezésre a 2000 lakos­nál kisebb lélekszámú települé­sek hulladékgazdálkodásának fejlesztésére - közölte Illés Zol­tán (Fidesz), az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke csütörtökön egy Pest megyei önkormányzati szakemberek részére a környe­zetvédelem finanszírozásáról rendezett konferencián. PRIVATIZÁCIÓ. A veszprémi megyeházán tartott csütörtöki fóruma után Mikola István egészségügyi miniszter a priva­tizációról és a gyógyturizmus- ról nyilatkozott. Hangsúlyozta: nem a tárca feladata, hogy elő­írja, melyik kórházat hogyan privatizálják. A tárcának olyan kereteket kell szabnia, amivel ki tudja zárni a vadprivatizá­ciót, az extrém profitérdekeltsé­get - mondta a miniszter. JAVASLAT. Vádemelési javas­lattal élt a fogva tartás fenntartá­sa mellett a Székely Zoltán or­szággyűlési képviselő ellen vesztegetés büntette miatt in­dult nyomozásban az iratismer­tetés befejeződése után a Fővá­rosi Ügyészségi Nyomozó Hiva­tala - közölte Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője csütörtö­kön. A Fővárosi Bíróság márci­us 14-én újabb négy hónappal hosszabbította meg Székely Zol­tán előzetes letartóztatását. ■ riimmi illl llH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom