Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-07 / 82. szám

2001. Április 7., Szombat A L M A N A C H 0 0 6 Somogyi Hírlap - 7. oldal Berény a Balaton aranyhídja Berény ajánlja magát: itt van a Balaton aranyhídja. Ez a község merész és talán meg­hökkentő álmokat sző. Natu­ristastrandot tart fenn, és a dinók földjét szeretné ideva­rázsolni a tópartra.- Az ábrándok vagy a sóhajok híd­ja ez az aranyhíd?- Valami más - mondta Gazda János polgármester. - Ha valaki az esti naplementében kiül a partra, mérhetetlen nyugalmat áraszt szá­mára a látvány. Ez a látvány min­denkit megkap.- Mennyire kapós Berény?- Még mindig csendes üdülőhely. Nyáron a látogatók számát négy-öt­ezerre becsüljük, ez négyszerese an­nak, ahányan itt élünk. Azért szeret­nek minket, mert Berényben megta­lálják a nyugodt pihenést.- Mit tart hátránynak a község turizmusában? Gazda János polgármester- Hátrány és előny is egyben, hogy a község távolabb van a fő­úttól, ezért talán nehezebben is találnak meg minket, de aki betér, annak megéri. Balatonberény Ezt a vidéket 6500 éve lakják; a régészeti leletek tanúsága szerint megtalálható itt az őskor és az ókor minden kultúrája. A falut Bereyn néven I. László 1082-ben kiadott oklevele említi először. 1121-ben hat szőlőmüves háznépről írtak. 1332-37-ben Fanch-Beren néven szerepei a Gordoval Fanch-család birtoka­ként. Az 1536-os török adólajstrom négy adóköteles házat em­lít. Berény a hódoltság után gyors fejlődésnek indult: 13, majd 21 telke volt. A Sanké- család nevéhez fűződik a templom restaurálása 1703-1711 között. 1726-ban Harrach Raimund gróf nápolyi alkirály kapta meg az uradalmat, s egy év múltán eladta a Hunyady-családnak, amely rokonságban áll a régi birtokos Fanch-családdal. A Hunyadyak 1881-ben építettek itt kastélyt. Bél Mátyás írása szerint Berény jómódú község. Fejlődését jelzi, hogy a régi gótikus templomot, ami a török időkben megrongálódott, 1747-ben barokk stílusban átépítet­ték, és Szent Vendelnek szobrot állítottak. Az 1848-as szabadságharcnak Berény is adott katonát, 11-en haltak hősi halált. Az üdülőélet föllendülésében a déli vasút 1863- as megépítése játszott fontos szerepet. A feltételezések szerint Berénynek Árpád-kori temploma is van. ennek a feltárását a közeljövőben tervezik. A Múlt házának őrzői A nyugdíjasklub tagjai őrzik a település múltját Négy éve vállalta a Múlt házának üzemeltetését a nyugdíjasklub. Ez a község legnépesebb civil szervezete: több mint 90 tagja van, köztük 12 tiszteletbeli. 1993- ban alakult Tikos Kálmán vezeté­sével, most pedig Albek László az elnöke. Elmondta: 300 forintos évi tagdíjat fizetnek, de 65 év fö­lött már ingyenes a klubtagság. Messzemenően számíthatnak az önkormányzat támogatására, az idén 200 ezer forintot kaptak. S meg is dolgoznak a pénzért, mert ők működtetik a Múlt háza nevű községi múzeumot. Más módon is igyekeznek gyűjteni a forinto­kat. A báli bevételek is hozzájá­rulnak a kirándulásaikhoz és bensőséges hangulatú rendezvé­nyeikhez. Zalaegerszegre járnak színházba, és gyakran elkísérik őket a fiatalabbak is. Maguk a klubtagok is jeles előadók. Albek László például 3. helyezést ért el a Füreden megrendezett balatoni népdalversenyen. Az Elhervadt cédrusfa című dalt énekelte, amit Bartók Béla Berényben gyűjtött 1906-ban. Az idősek fiatalos lendülettel vesznek részt a községi összejö­veteleken. A jövő héten a temetőt gondozzák, a májusi falunapon pedig ők készítik el az ételt, s je­leskednek a halászléfőző verse­nyen is. Alig várják, hogy meg­épüljön a művelődési ház aulája, mert a szilvesztert már ott tölte­nék. ■ Napimádók a herényi parton Mostanában leveleket olvas dr. Lenkey Katalin, a naturistakem­ping vezetője. Törzsvendégei, régi ismerősei értesítik jövetelükről. Egy idős német pár már leírta a múlt év összes eseményét, azt a három örömteli hetet is, amit Berényben töltött. S jönnének új­ra; németek, hollandok .és min­denféle náció keresi a herényi par­tot. Az önkormányzat saját intéz­ményeként üzemelteti a kempin­get, amely szép bevételt hoz a kö­zös kasszába. Minden évben fej­lesztik, csinosítják. Két éve alakult a Naturisták Berényi Baráti Köre, ennek már 260 tagja van az ország minden táján. Szívesen gyűjtenek a kemping fejlesztésére, és ma is félmülió forint van a számlájukon. Tavaly főzőhelyeket létesítettek, az idei közgyűlés a játszóbusz ide- telepítésére szavazott. _________■- Á lmodnak még a dinók földjé­ről?- Nemcsak álmodunk: szeret­nénk megvalósítani. A Balaton- felvidéki Nemzeti Park igazgató­ságával azonban még nem sike­rült zöld ágra vergődni, pedig a Széchenyi-terv pályázatai között találnánk lehetőséget a támoga­tásra.- Az őslények életnagyságú fi­guráit szeretnék bemutatni ter­mészetes környezetben. Lemond­tak a tóparti területről. Az igazga­tóságnak korábban tetszett egy, a tótól távolabbi terület. Most mi a baj vele?- Ma már ehhez sem járulnak hozzá. Megfellebbeztük a határo­zatot, most a környezetvédelmi miniszternél van az ügy. Bóka Ist­ván, a Balatonfejlesztési Tanács elnöke és Herényi Károly ország- gyűlési képviselő is támogat ben­nünket.- Az igazat megvallva egy ki­csit nagyravágyó ez a terv.- Biztos, hogy nem egyszerű, de mindenhol azt hallani: nincs megfelelő program a vendégek­nek. Ez alkalmas lenne a szezon meghosszabbítására is. A diák­csoportok tavasztól őszig föikeres­BALATONBERENY PÉNZÉ Községgazdálkodás Évi költségvetés: 299 millió forint hetnék. Az sem árt, ha minél szé­lesebb körben ismernek minket. Ez jó eszköz lehet a helyi gazdaság élénkítésére és az önkormányzat­nak is a többletpénzek előteremté­sére.- Hogyan fogadják a falubeliek az önkormányzat vállalkozásait: naturistakemping, és most a dinópark?- A falu elfogadta a kempin­get, és szép bevételt is hoz. Ha megvalósul, szerintem a több- ' ség büszke lehet a dinóparkra is.- Bizonyára vannak közeleb­bi terveik is.- A művelődési házat szeret­nénk felújítani, és egy aulával összekötni a polgármesteri hiva­tallal. Még ebben a hónapban megkezdjük a 25 millió forintos beruházást. A másik a kerék­párút, ezt szintén rövidesen megépítenék a község belterü­letén, 2,2 kilométeren. ■ A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Gazda János. Alpolgármester: Horváth Zol­tán. A képviselő-testület tagjai: Baranyai Péter, Éberhardt Lász­ló, ifj. Garai Géza, Ifi Béla, Kiss Ferenc és Zibák Istvánná. Az általános iskola igazgató­ja: Bertókné Vadál Erzsébet. Az óvoda vezetője Garai Istvánná. ■ Csicsergőnek keresztelik az óvodát Nevet adnak a község ötvenéves óvodájá­nak. Több ötlet is fölmerült, de a Csicsergő a legrokonszenvesebb. Nemcsak a gyer­mekzsivajt jelzi, hanem a tópart egyik ter­mészetvédelmi területét is. Ott szeretnek fürdeni a kisgyerekes családok. Somogyi uraság egykori házába 1951-ben költözött az óvoda 33 gyermekkel. Egyetlen termük volt, s itt működött az intézmény 1978-ig. Akkor építették a ház helyén a mos­tani óvodát. Ötven éve ez volt a környék el­ső gyermekintézménye. Ma sincs több gyer­mek az óvodában, mint akkor, de minden rosszban van valami jó. A felszabadult fog­lalkoztatóban rendezték be a tornaszobát, s ezt nagyon szeretik a gyerekek. A tornaszereket apránként szerzik be és szerelik föl, ahogy futja rá a költségvetésből. Nem szűkmarkú az önkormányzat, és a szülők is sokat segítenek. Nincs is olyan ké­rés, amit ne teljesítenének. A legutóbbi bá­lon 108 ezer forintot gyűjtöttek össze, s eb­ből színházba, budapesti kirándulásra vi­szik a gyerekeket. Az ötvenedik születés­napra új bútorokkal rendezik be a csoport- szobákat is. A Kristóf testvérek műhelyében A felnőttek egy csónakban eveznek a legkisebbekkel Balatonberényben készítették fenyőfából a tetszetős szekré­nyeket, polcokat, asztalokat és kisszékeket. Ez is hozzájárul a gyerekek természetszere­tetéhez. ■ Szőlőt telepít a Kissztálinban Az egyik legnagyobb szőlősgaz­daként tartják számon Kristóf Fe­rencet. Öt hektár a sajátja, 28-30 hektárt bérmunkában művel. Bort nem készít, mert jó ára van a szőlőnek, s egyelőre érdeme­sebb eladni a szüret után. Sokan esküsznek a jó berényi vörösbo­rokra. A szőlősgazdát öreghegyi pin­céjénél találtuk meg. A napsütés­ben metszette a szőlőt, s ha vala­ki a segítségét kéri, megteszi an­nak is. Április közepén végzi a le­mosó permetezést. Azt mondta, jól teleltek a tőkék, persze a kárte­vők is, de ismét jó szüretben re­ménykedik. A tavalyira nincs egy rossz szava sem. A fürtök zömét a BB vette meg, de adtak el a ba­dacsonyi és a kéthelyi borházak­nak is. Büszkék rá, hogy több pa­lackon rajta van a származási hely: Balatonberény. Az itteni lankákon érlelt vörösborok - a merlot, a pinot noir vagy a kis- burgundi - ugyanis igen kiválóak. A herényiek szeretnek a pincék­Kristóf Ferenc mindig talál munkát Öreghegyen nél borozgatni. Télen is kijártak egy-egy kártyapartira. Ma már azon törik a fejüket, hogy elkelne egy helyi feldolgozó, s ha négyen­öten összefognak, meg is alapoz­hatnák. Kristóf Ferenc minden­esetre új szőlőt telepít: öt hektá­ron a Kissztálinban. ■ Hölgyek szépítik a falut A község egyik legaktívabb kis csapata a Nők a Balatonért Egye­sület berényi csoportja. Ezt a ré­giót átfogó civil szervezetet a déli parton a berényi asszonyok élte­tik. Garai Istvánná öt éve az egye­sület tagja, és három éve vezeti a berényi csoportot. Sok áldozatot vállalnak azért, hogy a község vi­rágos vendégváró település le­gyen. Garainé elmondta: hagyo­mányos Berényben a tavaszi és őszi nagytakarítás. Az első alka­lommal 52 zsák szemetet szedtek össze, tavaly már csak nyolcat. Az emberek értékelik az erőfeszí­téseiket, és vigyáznak a rendre. A Föld nap­ján újra megszerve­zik a falutakarítást, ebben legserényebb társaik a gyerekek, de számíthatnak az idő­sekre, a nyaralótulaj- donosokra és a Ma­gyar Tenger Vitorlás­egyesületre is. Az idén is meghirdetik a virágos Berényért ak­ciót, ennek ünnepé­lyes eredményhirdetése augusz tus 20-án lesz. Értékes ajándéko Garai Istvánná kát és természetesen növényeket kapnak a portájukat parkosítok. Háziasszonya az egyesület több közsé­gi rendezvénynek is. A legutóbb Erdélyi Er­nő fonyódi festőmű­vész kiállítását ren­dezték meg, és ők ápolják a kapcsolatot Csíkszentimrével, a testvértelepüléssel is. Az idén a legjobb ta­nulók utazhatnak Erdélybe, jövő- re várják az ottaniakat. _______■ Műv ész Laci A szeretet jele, ha valakit becéz­nek. Kenéz László húsz éve köl­tözött a faluba, s ma már igazán herényinek vallja magát. Ót egy­szerűen művész Lacinak hívják. Jó pár éve történt; új kocsmá- ros került az italboltba, Timina János, aki nem hitte el, hogy egyik törzsvendégének az érme­it a British Múzeumban őrzik. Ke­néz László megmutatta a doku­mentumokat... Kevesen tudják, hogy híres ember él közöttük. Pe­dig Stockholmban vagy Szófiában is jól ismerik a berényi képzőmű­vészt, akinek érmeit az értékes al­kotások között tartja számon a budapesti Nemzeti Galéria is. A Nemzetközi Jógaszövetség példá­ul az elnökségébe választotta, annyira tetszett az érem, amit ne­kik készített. Kenéz László mostanában kez­dett újra festeni, talán ez már ké­szülődés a jövő évi berényi kiállí­tásra. Állítja: nem hátrány a mű­vészember számára, hogy a fővá­rostól távol él. A fontos üzenete­ket továbbítja a posta, és itt iga­zán lehet alkotni. Balatonszent- györgy és Tikos címerét ő rajzolta meg, s köztéri munkáit láthatjuk Márián, Fonyódon és természete­sen Berényben is. A közelmúlt­ban kapta meg Kaposvárpn a Ma­gyar Álkotóművészek Órszágos Egyesületének a díját. ■ Az oldalt írta: Gáldonyi Magdolna Fotó: Kovács Tibor Összeállításunk elkészíté­sét a balatonberényi ön- kormányzat támogatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom