Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-07 / 82. szám

Somogyi Hírlap 2001. Április 7., Szombat Hétvége 9. OLDAL Tapsony: az iskolaműtét sikerült, az intézmény túléli-e Jó egy éve 367 tapsonyi polgár írta alá azt a petíciót, amelyben sérelmez­ték az alsó tagozatos osztályok terve­zett összevonását. A szülők egy része kilátásba helyezte: ha az önkormány­zat nem változtat a döntésén, más is­kolákba viszik gyermekeiket. A testü­let kitartott a döntése mellett. Akkor 104 tanulója volt az iskolának, s ezt a tanévet szeptemberben 98 gyermek­kel kezdték volna. Most 54 diákot ta­nítanak. A többiek főként Böhönyére és Marcaliba járnak. A döntést akkor a polgármester a gyer­meklétszám csökkenésével indokolta és az ésszerűtlenül nagy teherrel, amit az iskola fenntartása ró az önkormányzatra. Tavaly a falu 83 millió forintos költségve­tésében 35 millióval szerepelt az iskola, s ebből az önkormányzat 13 millió forintot fizetett. A változástól 34 millió forintnyi megtakarítást vártak. Azóta az állami normatív támogatás mintegy 6 millió fo­rinttal csökkent, ám a kevesebb gyerek­nek ugyanúgy fűteni, világítani kell... Megkerestük dr. Vízi Jenő polgármes­tert, aki csaknem egyórás, általa és álta­lunk is magnószalagra rögzített, ingerült­ségtől sem mentes beszélgetés során fej­tette ki véleményét. Másnap viszont tele­fonon azt mondta: nem járul hozzá an­nak közléséhez, tekintsük azt magánbe­szélgetésnek. Tiszteletben tartva jogait, így csak a kérdéseket közölhetjük, amelyekre tőle választ kértünk.- Mennyiben igazolta az elmúlt év az önkormányzat iskolát érintő elöntését?- Most 54 gyerekkel mennyibe kerül az önkormányzatnak az iskola fenntartása?- Információnk szerint 11 elsőosztá­lyos korú gyermek kezdi szeptemberben a tanévet, ám csak 3-4-et kívánnak hely­ben beíratni. Olyan gyerekeket, akiknek a szülei önkormányzati alkalmazottak, illetve közhasznú munkások, s megélhe­tésüket féltve, nem merik elvinni a kicsi­ket. Mi erről a véleménye?- A felesége most megbízott igazgató­Hallgatag tapsonyiak Nem kívánt nyilatkozni Bognámé Kozári Éva a nemrégiben lemondott alpolgármester. Vasasné Papp Ibolya, volt tap­sonyi óvónő sem. Csak annyit mondott: akit a kígyó megmar, a gyíktól is fél. Öt az óvoda átvilágítását követő „racionalizá­lás” során bocsátották el. A szülők közül többen nem merték vállalni véleményüket. Egyikük pedig, aki szeptemberben már a második gyermekét viszi majd Marcaliba, megüzente: belefáradt az értelmetlen harcba. ként vezeti az intézményt. Meddig szól a megbízatása, s várható-e, hogy a posztra kiírt pályázat sikeres lesz?- Tavaly a petíció aláírói közül többen állították, hogy retorziótól tartanak. Az iskola pedagógusgárdája azóta csaknem teljesen kicserélődött, s egy érintett óvó­nőnek is fölmondták az intézmény átvi­lágítását követő létszámleépítéskor. Alap­talan volt-e az aláírók félelme?- Nemcsak pedagógusok távoztak mostanában a faluból, hanem mások is... Mi lehet ennek az oka?- Miért mondott le - mintegy másfél hónapja - a helyi testületben az is­kola felügyeletével megbízott alpol­gármester asszony. Ki ellenőrzi most az iskolát? Nem vonta vissza nyilatkozatát a polgármester felesége, dr. Vízi Jenőné megbízott iskolaigazgató.- Sok gyereket elvittek tőlünk - mondta -, csak azt ^kellene kibo­gozni, hogy miért. Ők ugyanis az alsó tagozat összevonása miatt fe­nyegetőztek, ám a felsőből vitték el a gyerekeket. Elmondta: az előző igazgatónő munkába állása után az 1998/99-es tanévben hét pedagógus ment el innen. A tavalyi tantestületből pe­dig vele együtt hárman maradtak. Úgy ítélte meg: az utóbbi esetben távozottak érezték, hogy fölégették a hidat maguk mögött, mivel ben­ne voltak a szervezkedésben, amelynek a nyomán elvitték a gye­rekeket. A megbízott igazgatónő szerint az iskola ügyével kapcsola­tos tavalyi cikkeink segítettek azoknak az embereknek, akik el­vitték innen a gyerekeket. Leszögezte: nem felelt meg a valóságnak, hogy ő a testület által kiírt pályázatot nyerte el. Csupán megbízottként érezte kötelessé­gének felállítani a szétesett tantestületet.- Meddig tart a megbízatása?- Június 30-ig, mivel az előző pályá­zatra nem jelentkezett senki.- Mi lesz azután?- Már kiírták, ám még nem jelent meg az újabb pályázat. Én nem pályázom. A jövő útját keresve több lehetőség fölme­rült, az is, hogy csak az alsó tagozat ma­radna. Ugyanakkor a képviselő-testület ahhoz ragaszkodik, hogy egytől nyolcig itt tartsa az osztályokat.- Úgy hírlik, az új elsősök egy részét is­mét nem ide íratják majd be a szülők.- Bízom benne: meg lehet győzni az embereket, hogy idehozzák a gyereke­ket. Az önkormányzat az idei költségve­tést azért így fogadta el, hogy a gyereke­ket itt tartsa 14 éves koru­kig. A tantestület pedig mindent elkövet azért, hogy a gyerekek megfele­lő oktatást és nevelést kapjanak.- A polgármester a vi­hart kavart tavalyi döntést indokolva első helyen az ésszerűséget, másodsor­ban a takarékosságot jelöl­te meg okként. Igazolta-e az idő ezeket az érveket?- Ezt vele beszélje meg. Én csak hal­lottam, hogy a korábbi módon tovább működve az önkormányzat pénzügyi stabilitása is meginoghatott volna.- Csupán a normatív támogatás csök­kenése miatt is rosszabb helyzetbe került az iskola. Ez a kiesés nagyobb, mint a ta­valy remélt megtakarítás.- Ezt is az önkormányzatnál beszélje meg. Mi mindenesetre spórolunk.- Az iskolának van-e már az új felál­lásra vonatkozó szervezeti és működési szabályzata?- A működési szabályzatunk volta­Egyre csendesebb a tapsonyi iskola képpen megvan, bár az új helyzetnek megfelelő módosításán még dolgozunk. Az iskola ettől függetlenül működött. Máshol is vannak nehézségek, csak mi jobban nagyító alatt vagyunk. Ez az egész ügy abból indult ki, hogy négy pol­gármesterjelölt volt, és ezek az embe­rek...- Az alpolgármester asszony lemondá­sa után ki felügyeli az iskolát?- A képviselő-testület. Dr. Vízi Jenőné elmondta még: bízik abban, hogy ezt az iskolát meg lehet mentem, ehhez azonban segítőtársak is kellenek. Niklai János vállalkozó egy éve azt ál­lította: az osztály-összevonási döntés a falu visszafejlődésének kiindulópontja lehet.- Nem okoz örömet, hogy az idő iga­zolta borús jóslatomat - mondta Niklai János. - Hogy így lesz, várható volt, hi­szen az önkormányzat semmiféle hatás- vizsgálatot nem végzett a döntés előtt, s nem számolt a következményekkel. A gyermeküket elvitt szülőket nem érheti vád, hiszen mindenkinek az utódai jö­vője a legfontosabb. Az itteni gyermek- és pedagóguslétszám egyaránt lecsök­kent, s apró jelekből a színvonal változá­sára is következtetni lehet. Elvitte példá­ul a gyermekét az iskola gazdasági veze­tője, aki jelenleg is ott dolgozik. Hason­lóképp az élelmezésvezető is. Ez azért figyelemre méltó, mert ők nem tartoztak az úgynevezett helyi ellenzékhez, azaz a petíció aláíróihoz. Elvitte gyermekét az akkori alpolgármester asszony, sőt egy, az iskolában dolgozó pedagógus is. Mindebben az a legszomorúbb, hogy azok a tanulók, akik innen elmentek, már nem érzik a magukénak a falut.- A polgármester a kialakult feszültsé­gek eredőjét sértett emberek szervezkedé­sében látja. Feltehetően e körbe sorolja önt is, aki az előző testületben alpolgár­mester volt, majd pedig a választáson in­dult a polgármesteri posztért.- A következő választáson viszont FOTÓ: VARGA GYÖRGY TANULÓLÉTSZÁM A TAPSONYI ISKOLÁBAN nem indulok, így tehát nincs okom, ami­ért úgymond szervezkedjek. Látom azonban, hogy a jelenlegi vezetés hatal­mi szóval próbál irányítani, s aki nem hódol be, az ellenség. Ez a stílus az oka, hogy sokan elmennek a faluból munka­helyüket is feladva. Nézze meg mennyi a mostanában kitett „Ez a ház eladó”; tábla. Az emberek akkor is félnek, ha nem kellene. Orsós Ferenc, a helyi cigány kisebbsé­gi önkormányzat elnöke tavaly sem félt, amikor részt vett az aláírásgyűjtésben és most sem.- Két gyerekemet elvittem innen, ve­lem meg nem tehetnek semmit. Mások viszont, akik aláírták az íveket, elveszítették a munkahelyüket. Pedig hát ezek az emberek nem az iskola ellen szer­vezkedtek, mint az tes­tületi ülésén elhangzott, hanem épp a mostam helyzet elkerüléséért.- Becsületsértési pert indított a polgármester ellen. Összefügg ez vala­miképp az iskolaügy- gyel?- Hacsak annyiban nem, hogy mindkét ügy a polgármester úr em­beri stílusából, kompro­misszumkészségének hiányából ered. Epstein Ferenc már a második jegyző volt Tapsonyban, aki a folyó önkor­mányzati ciklusban távozott posztjáról. Most Nagyszakácsi jegyzője.- Egy alkalommal a feladatkörömhöz nem tartozó, ráadásul meggyőződé­sem szerint jogszabálysértő ügy elinté­zésével bízott meg a polgármester, s én ezt elhárítottam - mondta Epstein Fe­renc. - Ettől kezdve minden lépésem­ben hibát keresett. Két alkalommal is fegyelmit kezdeményezett ellenem, ám a testület mindkét esetben leszavazta. év 1997-98 98-99 99-2000 004)1 Én viszont nem vállaltam to­vább.- Része volt-e a távozásá­ban az iskola ügyének?- A munkámhoz tartozott, hogy például nekem kellett hitelesíteni az aláírásgyűjtő íveket, s hogy hozzám fordul­tak jogi tanácsért a petíciót aláírók. Nyilván ezzel sem szereztem jó pontot a polgár- mester előtt. Még kevésbé az­zal, hogy a testületi ülésen az akkori iskolaigazgató-nő szakmai véleményével értet­tem egyet. Amúgy a testületi tagokkal máig jó a kapcsola­tom, a tapsonyi embereket pedig nagyra becsülöm. A somogysámsoni iskolá­ban dolgozik már Cserhátiné Szegedi Mária, a tapsonyi ön- kormányzattal szembeni ta­valyi jogorvoslati kezdemé­nyezések részese.-Magamtól jöttem el, mert tudtam, hogy a különféle visszásságokat úgysem tud­nám szó nélkül hagyni - mondta. - A távozókra amúgy számos eszközzel próbáltak nyomást gyakorolni, a sze­mélyi anyagok visszatartásától, a 13. havi fizetés arányos részének késlelte­tett kifizetéséig. Sajnos ez az iskolacsa­ta elveszett. Elmondtuk a polgármes­ternek is: az osztályösszevonás terve megvalósítható, de csak megfelelő elő­készítés után, s nem így, átgondolatla­nul, hatalmi szóval. Fábos István, a Hans Pausch Kft rend- észe azt mondta: csak azért is indul majd a polgármester-választáson. Állítá­sa szerint dr. Vízi Jenő, e szándékát megismerve terroristának nevezte őt.- Az önkormányzat és a polgármester bőven talált bűnbakot balul el­sült döntése miatt a szülők és a volt pedagó­gusok körében. Az élet azonban azt bizonyítot­ta, nemcsak a tanévkez­déskor mentek el gyere­kek, hanem félévkor is. Megkérdeztem a falu­gyűlésen: miért nem volt itt tíz évig iskolahá­ború. Miért csak az utol­só két évben tört ki? A válasz mindössze annyi volt: az iskola nem bír el 13 pedagógust. Most már ennél kevesebbet sem. A gyerekek, akik elmentek, jól érzik ott magukat, már nem jönnek vissza. A helyben eladó húsz ház többségében kisgyerekesek laknak. Olyanok, akik a gyerek után maguk is elmennek, és inkább maguk járnak ide dolgozni Marcaliból vagy Böhönyéről - mondta Fábos István. Tapasztaltuk: Tapsonyban egyre több feszültség lappang. Az emberek egy része ennek az okát sem tudja. A megosztottság pedig úgy látszik, lassan elszívja a falu életerejét. BÍRÓ FERENC „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) A hölgyek felelőssége Napjainkban divat a durva beszéd; a trágár szavak, kifejezések hasz­nálata. Sajnálatos módon mindez összefügg egyesek agresszív, erő­szakos magatartásával, kíméletlen, embertelen tetteivel. Ezt halljuk és látjuk a tévében, a moziban; és na­ponta találkozunk e jelenséggel mindennapjainkban is. Még magukat művelt, tanult embereknek tartó egyének sem tudnak szinte egyetlen mondatot elmondani anélkül, hogy - mint­egy kötőszóként - ne ejtenék ki an­nak a bizonyos igekötős igének a felszólító módú, jelen idejű, egyes szám második személyű, tárgyas ragozású alakját. Ezt halljuk az utcán beszélgető fiataloktól, ezt halljuk a barátok társalgásában, ez hangzik el - akár többször is - olyan társaságban, ahol lányok, nők, asszonyok, höl­gyek, tehát a gyengébb nem képvi­selői is jelen vannak. És egyikük sem háborodik fel, a gyengébb nem egyetlen képviselője sem for­dul el a faragatlan, arcátlan fiútól, legénytől vagy férfitól, mondván: „Ezt én kikérem magamnak!” Nem, nem ez történik, hanem inkább újabban az a hajlam, irány­zat erősödik, hogy a lányok, sőt a hölgyek is - micsoda törekvés! - igyekszenek idomulni az ilyen „szöveget nyomó”, magáról meg­feledkezett ifjakhoz, férfiakhoz; mintegy megfelelve azok elvárása­inak. Tisztelt hölgyeim! Önök a szeb­bik nem képviselői! Ne tűrjék el je­lenlétükben az ocsmányságot, és főleg ne próbálják utánozni az ef­féle nyelvi - és esetleg tettekben is megnyüvánuló - magatartást! Hagyják ott, fordítsanak hátat az üyen selejtes beszédű (cseleke­detű) egyéneknek! S akkor talán - ha ez minden esetben megtörténik - előbb-utóbb ők is meggondolják, hogy milyen szavakat használja­nak (hogyan viselkedjenek) lá­nyok, hölgyek jelenlétében, majd később egymás között is. Hölgyeim, hazánk szép remé­nyű hajadonjai és asszonyai! Kö- nyörgök! Tegyék ezt - mindany- nyiunk és a szépséges magyar nyelv érdekében! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Könyvespolc Marco Polo-sorozat: Görögország A felmérések szerint a külföldre igyekvő magyar turisták döntő többsége a spanyol, a görög, a dalmát, az adriai, valamint a török tengerparti helyszíneket kedveli leginkább. Bizonyára ez a tény is szerepet játszott a Magyar Könyv­klub döntésében, amikor a gondo­zásukban napokban megjelent a vi­lágszerte népszerű Marco Polo-so­rozat első tíz kötetének az előbb em­lített tengerparti helyszíneket vá­lasztották. Á közülük sokak által kedvelt Hellasszal három kötet fog­lalkozik: Görögország szárazföld, Az Égei-tengeri görög szigetek, vala­mint Kréta. A színes, egyenként mindössze öt deka súlyú, remek fo­tókkal és kitűnő térképekkel illuszt­rált zsebkönyvek közös jellemzője a praktikum. A Görög szárazföld cí­mű, 180 oldalas kiadvány bemutatja magát az országot, és annak legláto­gatottabb városait. Megismertet az ókori kultúra ránk maradt építészeti emlékeivel, a történelmi hagyomá­nyokkal, és számtalan hasznos tud­nivalóval is. Még a hónaponkénti át­laghőmérsékletről, napsütéses órák­ról, csapadékról is tájékozódhatunk, sőt a legfontosabb görög kifejezése­ket, szavakat is elsajátíthatjuk a könyvecske segítségével. Az Égei-tengeri görög szigetek a 25 legismertebb kis szigetre invitál, míg a nagyobbak közül Rodoszra, Kószra, Karpathoszra, Chioszra, l^szvoszra. Éz utóbbiak már a Kis- Ázsiával szemközti tengeri részben találhatók. A harmadik kötet pedig a Görögország és Afrika között fekvő, nagysága szerint ötödik legnagyobb Földközi-tengeri szigetre, Krétára kalauzol. Elvezet egyebek között az itteni fővárosba, Iraklionba, az észa­ki parton található Chaniatba és Rethimnonba, a sziget nyugati csú­csán lévő Kisszamoszba, valamint a keleten fekvő Ajiosz Nikolaoszba és Szitiába. Kréta nagyszerű hely a napimádóknak és a fürdőzni vá­gyóknak_______ BANYAI JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom