Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-07 / 82. szám

Visz Őseink is szerették ezt a domboktól ölelt védett vidéket. A község mindössze kilenc kilométerre van Balatonlellétől. Sokan birtokolták az évszázadok során. Wisch alakban 1229-ben említik először a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-33-as tizedjegyzék tanúsága szerint plébániája is volt. 1348-ban egyes részeit a Nyút-szigeti apácák tudták magukénak. Azután a Fanchi- család. a Philepek. a Vázsonyiak, Jankovtchok és még számos család birtokolta a szép vidéket. 1563-ban már 13 portát tartottak számon az akkori településen, amely a mostanitól északra, a Szekrény-kút felé helyezkedett el. A törökök azonban teljesen feldúlták a falut, és a visszatelepülök a jelenlegi dombos-völgyes területen építették föl házaikat. Egy 1979-es lelet tanúsága szerint a viszlek ősei nemcsak a mezőgazdasággal foglalkoztak, hanem a fazekasmesterséget is űzték. A falu címerében az ekevas és a csoroszlya, valamint a szőlőtőke az Itt élő lakosok szorgalmát jelzi, a dombon álló tölgyfa a vidék változatos szépségére utal. 6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Április 7„ Szombat Messze földön híres a csárda A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Hujder Ferenc. Alpolgármester: Dobók László. A képviselő-testület tagjai: Kovács János, ifi. Józó Géza, Var­ga Sándor és Szűcs Attila. A körjegyző: Nagy Gábor, m Az oldalt írta: GÁLDONYI MAGDOLNA. Fotó: _____________KOVÁCS TIBOR______________ Gy akran beszélgetünk Hujder Ferenc polgármester­rel. Amikor felhív, már a kö­szönéséből tudom, hogyan áll az önkormányzat kasz- szája. Elmondja, ha rosszul áll a szénájuk, és örömmel jelzi, ha egy kicsit előbbre jutottak. Visz polgármestere teleírja a ha­táridőnaplóját, elszámoltatja ma­gát minden forintról. Máshogy nem lehet a község pénzügyeit in­tézni: csak úgy, mint otthon, élire rakva minden forintot. Szívesen képviseli a községet konferenciá­kon és rendezvényeken, ahol az ilyen 236 lelkes kis települések­nek jobbat ígérnek. Azután haza­megy, és számol. Néhány száz­ezer forint csordogál havonta a számlájukra, fizetni kell a köz­szolgáltatásokat, a béreket, a szo­ciális juttatásokat. Ilyenkor hív: nem jól van ez így...- Elkeseredésre most semmi ok - mondta Hujder Ferenc belela­pozva a naplóba. - Anyagilag nem állunk rosszul, rendesen fizetik az adókat is. A múlt év gazdaságilag nagyon visszafogott volt, akkor a padlón voltunk. Most leburkoltuk a házasságkötő termet, a művelő­dési házat. Bővítettük a játszóte­ret, a sportpályánál is építünk egyet. Tudja, milyen szép helyen van a mi pályánk? Ősszel pedig új­raszervezzük a focicsapatot.- Mitől lett jobb az idén ?- Decemberre helyre jöttünk. A gázszolgáltatásra jelentkezők 450 ezer forintot fizettek be. Ez ne­künk nagy pénz. S az idén már nem nyomaszt bennünket az a 2,5 millió forintos tartozás, amit a gázvezeték-építéshez átvállal­tunk a lakosságtól. Az adók is rendben befolytak.- Milyen adókat fizetnek a visziek?- Tavaly januárban bevezet­tük az építményadót, de van kommunális, gépjármű-, ide­genforgalmi és iparűzési adó. Ebből összesen egymillió forint folyik be.- Fogyatkozik még a falu?- Tavaly 238-an voltunk, most 236-an. Mintha megállt volna a népesség csökkenése. Ehhez én is hozzájárultam, mert a fiam és a lányom is visszaköltözött a családjával. A lányomék egy afgántól vásárolták meg a házat. Nem is akartam elhin­ni, hogy egy külfölditől ve­szik meg. Persze, sokkal ke­vesebben vagyunk, mint ko­rábban. Valaha 68 gyermek járt iskolába, most csak negyven.- Hány külföldi polgáruk van?- A százöt ingatlanból huszonhárom van külföldi - német, osztrák, dán - tulaj­donban, hat pedig magyar nyaralótulajdonosé. Min­dent számba veszünk. Néz­ze meg a térképet, pirossal karikáztam be a nyaralóin­gatlanokat! Bizony, egyre több a piros jelzés. Pedig sze­rintem itt nem jellemző a munka- nélküliség; meg lehet élni a falu­ban. Dió, szőlő, gyümölcsös van bőven, nem is beszélve a Balaton Hujder Ferenc polgármester közelségéről. Naponta tizenkét buszjáratunk van. Nem hiszem, hogy sok hasonló helyzetben levő település volna a megyében. ■ ÉPÍTIK A GÁZVEZETÉKET. Csíkos csőkígyó tekereg a faluba veze­tő út mellett, a tervek szerint húsvét után rakják a föld alá, s ezzel be­fejeződik a gázhálózat gerincvezetékének az összekapcsolása. A fa­lu lakosai portánként 110 ezer forinttal járultak hozzá a gáz beveze­téséhez. Akik később csatlakoznak, azokhak már 130 ezer forintot kell fizetni. A következő nagy feladat a szennyvízcsatorna kiépítése lesz: Túrral, Baboddal és Látránnyal közösen. 2005-re már összkom­fortos lehet a falu. ÁRKOKRA PHARE-PÉNZ. Hamarosan befejezi a temetői árok ren­dezését a kaposvári Invesztmen Kft. A költségek nagy részét a Phare- iroda állja, miután az önkormányzat pályázaton elnyerte a nyolcmillió forintos támogatást. Visz a szomszédaival együtt tulajdonosa a Bala- ton-park 2000 Kht-nak, s ez az összefogás fejlesztéseket hoz a faluba. MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS. Június 2-án hozza el Viszre a kor­mány millenniumi zászlaját Lajtár József belügyi helyettes államtit­kár. Nagy dolog ez a kis falu életében. S máris javában készülnek a rendezvényre. ____________________________________________■ Fö lfedezte Visz szépségét A polgár- mesteri hi­vatalelőteré­ben festmé­nyeken lát­juk Visz egyes részle­teit. A képek alkotója a máramarosi tájtól bú­csúzva fe­dezte föl új otthona szépségeit. Elischer Hona40 éve­sen kezdett * Elischer Ilona képein Visz festeni. Péter Pető Erzsébet tanítgatta, majd meg­hívták a nagybányai iskolába, ott teljesedett ki művészete. Tíz éve költözött át Erdélyből, azóta meg­festette Visznek szinte minden rész­letét. Két képe található a bogiári egészségház égyik rendelőjében is. A nyugalmát azonban Elischer Ilo­na talán még mindig nem találta meg, s úgy döntött, Hágához fordul. Elmondta: egy fogászaton dolgozott Marosban 26 évig. Mikor munka- nélküli lett, egy külföldi céghez kel­lett elszegődnie, hogy varrónőként kiválthassa az ipart. A cégnél hol volt munka, hol nem; vagy a tű hi­minden részét megörökítette ányzott, vagy a cérna. Amikor a nyugdíjazásra került volna a sor, nem kapta meg a járandóságát. En­nek okát és a romániai hatóságok nemtörődömségét azonban máig sem érti. S amikor a szülei meghal­tak, nem volt maradása. Szerény körülmények között él Viszen a családjával, de minden szép körülötte. Az otthonosan be­rendezett kis házat maguk alakítot­ták át; a kertben sok virág, a lankán kecskegidák legelésznek. Magával hozott egy kis Erdélyt, tengernyi szeretetet, s a viszi tájban megtalál- ta új otthonát. _______________■ Hír csokor Viszről Az oldal elkészítését a viszi önkormányzat támogatta. A GONDOS GAZDÁK Megfognak minden forintot Dobák László: A visszatérő vendégek már jól ismerik a gyűjtőszenvedélyemet Talán nincs is a világon olyan or­szág, ahol ne hallott volna valaki a vi­szi csárdáról. Amerikás magyar épí­tette a kúriát 1911-ben, s az utóbbi évtizedben Dobák László révén szár­nyára kapta a hír. Pünkösdtől iskola- kezdésig egymásnak adják a kilin­cset az asztaltársaságok. Ez a másfél hektáros különleges világ őrzi az év­századok paraszti hagyományait. Ha valaki alaposan szeremé végignézni a falakon, polcokon elhelyezett több ezer tárgyat, bizony, több napig né­zelődhetne egyvégtében. S alig ma­radna ideje a jó ételekre, meg a kör­nyék boraira. Erről persze nem mond le senki, legföljebb többször visszatér, s ha talál valami értéket - ismerve Dobák László gyűjtőszenve­délyét -, idehozza.- Ezek nem kereskedelmi tár­gyak. Pénzt nem adok értük, de meg sem válók tőlük - mondta. - Pedig a német vendégek mindent megadná­nak értük. Ahogy egy igazi csárdá­ban lenni szokott, itt hagynak egy papírpénzt a gyűjteményben; ebben még afghani is van. A csárdás maga főz. Ez az ő tisz­te; nem hagyhatja el, mert megérzik az ízén, ha más készítette a többnyi­re egytálételt. Jászfényszaruból származik a kertészmérnök, innen ízes szavajárása és a csárda pompás növényzete, aminek egy része a látrányi iskolában telelt. Tanulmány is készült a viszi csár­dáról; Dobák László lányának - ven­déglátó-ipari szakmenedzsernek ké­szül - a diplomamunkája. S miután megvédte, itthon folytatja majd a családi hagyományokat. ________■ Eg y imaház, két felekezet Az imaház kövezetét megkoptat­ták az évtizedek. Jól megfér egy­más mellett itt a katolikus és a református egyház. Mindkét fe­lekezetitek van haranglába, de imádságra egy házba járnak. Együtt szépítik a termüket. Leg­utóbb az ablakokra az ifjúsági klub tagjai raktak föl függönyö­ket. A szentképeket a polgármes­ter is szívesen vásárolja, de örül­nek minden ajándékba kapott­nak. Legutóbb a szőlőskislaki templom építésekor kaptak pad­sorokat. SzőUősi Ferenc bogiári plébános még egy Szent Antal- szobrot is adott nekik. Cserében a visziek hozzájárultak az új kis- laki templom építéséhez. ■ Mindent megtesz a faluéit Madarak lakhelye Számon tartja őseit, egészen az 1700-as évekig. A Józó család év­századok óta Viszen él, s jelentős birtokokon gazdálkodott. Józó Lajos bíró volt a faluban, az uno­kája, Józó Hajnalka hivatalsegéd­ként a község mindenese. Egyik régi ismerőse panaszolta, hogy nem találta a nevét a telefon­könyvben. Kiderült, hogy a lány­nevén kereste Soltész Endrénét, akit a visziek többsége ma is Józó Hajnalkaként emleget. Minden­kit ismer, és nincs olyan kérdés vagy kérés, amiben ne segítene, ha bekopognak hozzá a hivatal­ba. S nem esik nehezére az sem, hogy kitakarítsa a faluházat vagy a szemközti buszváró környékét is. Könyvtárosként a falu rendez­vényeinek a szervezője: a gyere­kekkel kiválasztják, s megtanul­ják a verseket. Most a falunapra készülve válogatja a költeménye­ket. Megmutatott egyet a szerve­zésben segítő kis csapatnak, s na­gyon tetszett mindenkinek. So­káig kérdezgették, ki írta, mire el­árulta, hogy a falujához írott saját verse. így kezdődik: „Gyermek­korom óta csak erről álmodtam./ Idevonzott szívem csendes kis fa­lumba. / Néztem és csodáltam mindig vágyakozva. / Itt szeret­nék élni boldog nyugalomban.” Ezt a verset nem gyermeknek kellene elmondani - tépelődött. Rá is vágtam nyomban: mondja el ő az ünnepen. Nem tiltakozott. Elárulta, hogy otthon több ver­se van. A családtagjainak szánta; ha majd nem lesz köztük, meg­tudhatják, hogy mit érzett irán­tuk ■ Talán nincs is vüágon még egy ilyen völgy, amit ennyire szeret­nek a madarak. Amint a látogató beérkezik a falu központjába, magával ragadja a természet va­rázsa, az állandó csicsergés, éle­sebb rikkantás, feleselgetés. S így megy ez tavasztól őszig. A madarak is hozzájárultak ahhoz, hogy a visziek soha nem hagy­ják abba falujuk csinosítását. Te­hát nemcsak a portáikat virágo- sítják, hanem a köztéri parkokat is. Ki mivel tud, azzal járul hoz­zá a zöldterületek gondozásá­hoz. Az önkormányzat minden évben új szemétgyűjtőket helyez ki, és megnyugtatóan sok a pad a falu szívében. Aki leül a park közepén futó patak közelében, elfelejti minden búját-baját, a madarak éneke tölti be lelkét. ■ Gyönyörködik a virágzó akácban Nem hivalkodó Herbert és Herta Redlich háza, de látszik, hogy a lakói szeretik, szépítik a környezetét. Az idős házas­pár a Hannover környéki Hamenből jött. Herbert biz­tonsági mérnökként munka- védelemmel foglalkozott egy gyárban, s öt éve döntöttek úgy, hogy végleg Viszre köl­töznek. Herbert Redlich el­mondta, korábban Balatonfü- reden kempingeztek, de min­dig nagy túrákat tettek a Bala­ton körül, és neki a déli part mindig is jobban tetszett. Be­vallja: megunta a kempinge­ket, s elhatározták, hogy há­zat vásárolnak. Állítja, a leg­szebb vidéken találták meg új otthonukat. A Balaton mind­össze tíz kilométerre van, Igái is elérhető, alig 30 kilométer. Mi gondjuk lehet az itt élő­nek?- Az emberek Viszen na­Herbert és Herta Redlich beleszeretett a viszi tájba gyón egyszerűek, nem hordják fenn az orrukat - mondta. S esze ágában sincs, hogy visszavágyjon Németországba, mert ezt a sok szépséget, amit itt ta­lált, nem hagyja el. Csak azt fájlalja, hogy a vendégei nem élvezik az akácvirág­zást. Büszkén mutatta vi­szont a telken álló új fahá­zat; maga építette, igaz, az unokája is segített neki. Herbert Redlich szívesen áll a falu rendelkezésére. - Miért ne segítenék, ha tu­dok? Tízezer forint egy csa­ládnak nem lehet pénz - mondta. Gyűjtött az utcanévtáblákra, a köztéri játékokra, most a falu mil­lenniumi napjára készül, mert azon ott lesznek Visz külföldi háztulajdonosai is. Főznek, együtt mulatoznak a helybeliekkel. ■ ___________ALMANACH ■ 234___________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom