Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-06 / 81. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 2 8 2001. Április 6., Péntek Bélavár A település alapítása a hagyomány szerint IV. Béla nevéhez fű- zödih. Először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzák említi a Dráva menti falu nevét egyházas helyként. Bélavámak egy 1469-ben és 1498-ban keltezett oklevél szerint városi kiváltságai voltak. Egykor vár állt itt, feltehetőleg ez lehetett annak a rendi gyűlésnek a helyszíne, amit 1531-ben tartottak. A XVII. századtól a magyarok mellett katolikus horvátok is lakták a falut, az 1784-es népszámlálás már 320 horvát nyelvet beszélő lakost említ. Bélavár legújabb kori története szorosan kapcsolódik Vízváréhoz, közös tanácsot alakítottak, a rendszerváltás óta azonban önálló a település. Az oldalt írta: Nagy László Fotók: Németh Csaba Takarékos gazda az önkormányzat Ha a fogukhoz nem is verik a falu garasát, de mindenképpen takarékosan bánnak Bélavár pénzével a képviselők. Kétszer is meggondolják, hogy mire költenek. Újfalvi Jánosáé polgármester szerint csak ezzel a szemlélettel juthattak el oda, hogy minden évben félretegyenek valamennyit a tervezett nagy, fejlesztési lépésekre. Az idén 5,5 millió forintot tartalékoltak.- Az első nagy feladat a szennyvízberuházás lesz - mondta a polgármester. - Bélavár is tagja a barcsi önkormányzati társulásnak, amely 3,3 milliárd forint állami pénzt nyert el a térség csatornázására. Ezt a munkát az idén megkezdik, s az önkormányzatnak és a családoknak is szükségük lesz a tartalékaikra. Ha a csatornázás befejeződik, következnek az utak. Bélavámak sok földútja van, s ezeket már régen leaszfaltozhattuk volna, de megvárjuk a csatornázást. Megtartjuk a sorrendet. Nem akartunk úgy járni, hogy az új aszfaltréteget föl kelljen szedni a szennyvízhálózat miatt. A térségben magas, Béla- váron azonban szembeszökően alacsony a munkanélküliség. Ebben is szerepe van az önkormányzatnak. Újfalvi Jánosné polgármester- Kis falu ez, mindenki ismer mindenkit. Tudjuk, hogy ki dolgozik feketén, és azt is, hogy mennyi a jövedelme. Úgy gondoljuk, aki jól keres, az ne nyújtsa a markát támogatásért. Persze a meggyőzésig volt jó néhány konfliktusunk. Az idei tervük: szeretnének megegyezni a Dráva Kavics Kft- vei, hogy az egyik bélavári bányatavat vonja lti a termelésből. A partján ugyanis strandot szeretne a falu, táborhellyel, csónakázással. Bélavár külsején is látszik, hogy asszony tartja kezében a gyeplőt: ápoltak, virágosak a közterületek. Tíz éve önálló a község, és ez tetszik a lakosainak. A polgármester azt mondta: amíg törvény nem kötelezi őket az ellenkezőjére, addig szeretnék megtartani az önállóságukat. Még a körjegyzőségtől is húzódoznak.- Amíg csak egy kicsit is sérülnének ezzel az itt élők érdekei, addig inkább nem kérünk belőle - mondta Újfalvi Jánosné. ■ A GONDOS GAZDÁK Bélavár irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Újfalvi Jánosné. Alpolgármester: Kertai Tibor. A képviselő-testület tagjai: Tolnai Istvánná, Faragó Tibomé, Novográdeczné Gazdik Anikó és Fekete László. A megbízott jegyző: Bállá Róbert. Szemük fénye az óvoda A község vezetőinek szíve csücske az óvoda. A vezető óvónő, Újfalvi Jánosné egyben a falu polgármestere is, és képviselő legyen a talpán, aki óvodaügyben ellent mer mondani a kardos polgármester asszonynak. Persze eszük ágában sincs ezt tenni a képviselőknek, mert - mint sok minden másban - abban is egység van, hogy az óvoda rendkívül fontos a településnek. Nemcsak azért, mert a gyerekek szépen énekelnek a falu ünnepein, s műsoruk mindannyiszor megörvendezteti az itt lakókat, sokkal inkább amiatt, mert úgy tartják: az apróságok nélkül üres lenne Bélavár. Az a falu él, amelyikben óvodások mennek végig az utcán - mondják. Megvan az oka, hogy ez a véleményük, hiszen óvoda csak tíz éve van a községben. A képviselők állítják: nem engedhetik meg, hogy a hároméves bélavári apróságok jobban ismerjék a vízvári buszfordulókat, mint a saját falujukat. Ha volna rá módjuk, még saját iskolát is nyitnának. A község lakosai is osztják a vezetők véleményét: nem viszik máshová a gyerekeiket, a 21 apróságnak tervezett, jól fölszerelt óvodába most épp 21 gyerek jár. _________________________■ A helybeliek úgy tartják: az apróságok nélkül üres lenne Bélavár * Ufó járt a falu fölött Bélavár arról is nevezetes, hogy nemrég ufó látogatta meg. Az egyik helybéli Barcsról jött hazafelé autóval, amikor visszapillantó tükrében észrevette az erős fényt. Először azt hitte, hogy egy mögötte hajtó jármű gazdája felejtette el lekapcsolni a reflektort, aztán gyorsan rájött: nincs mögötte más gépkocsi, s a fény sem az útról, hanem jóval magasabbról jön. A fényforrás fölvette az autó sebességét, és Bélavár határáig kísérte. A falu fölött elidőzött még egy ideig, hogy az autós családtagjai is megcsodálhassák, majd hirtelen óriási sebességgel elhúzott Horvátország felé. Magyarázatot máig nem találtak a dologra a fényt látó bélaváriak, így azóta kénytelenek hinni a repülő csészealjakban. ■ Azt beszélik. ..., ha továbbra sem javul a plébános időérzéke, a bélaváriak meglepik egy karórával. A faluba a ber- zencei plébános jár misézni, s mivel kőrútjának ez az utolsó állomása, rendre elkésik. A késések miatt már a képviselő-testület ülésén is szóba került, hogy a plébános nem haragudna meg az ajándékért. ..., jó dolguk van mostanában a helybéli korhelyeknek, mivel két presszó is verseng kegyeikért. A verseny szoros, és azóta tart, mióta bérbe vette egy család a barcsi áfész italüzletét. A vetélkedésnek örülnek a férfiak, hiszen így olcsó és jó minőségű a szesz, de annál jobban berzenkednek ellene az asszonyok. ..., a bélavári temetőben csak a kerítésig tart a kegyelet. Amilyen virágos a temető, olyan sok a szemét a kerítésén kívül. Egyre többen bosszankodnak amiatt, hogy néhányan felvonulási területnek tekintik a sírhelyek környékét. ■ Összetartanak a nyugdíjasok Birics László a fehérboraira büszke Átbolondozták az életüket Évtizedekig Pénzárék voltak a falu legvidámabb házaspárja. Akinek egy kis derűre volt igénye, az beült hozzájuk, s pár perc múlva jó kedvre derült.- Átbolondoztuk az életünket, pedig nekünk sem volt köny- nyebb, mint másnak - mondta Pénzár Lajos. - Fél évszázadon át ugrattuk egymást az asszonnyal. Mert az a lényeg, hogy tudjon az ember nevetni a bajokon. Abból pedig volt bőven. A legutolsót, a feleség elvesztését azonban már nem bírta mosolylyal az öreg. Még megünnepelték az aranylakodalmukat - hosszú idő múltán először volt ilyen Bélaváron -, aztán nem sokkal rá egyedül maradt a férfi. Ma Pénzár Lajos ugyanúgy teszi a dolgát, mint eddig, de a kedve már nem a régi.- Ha nincs kivel együtt nevetni, hamarabb elfárad az ember - mondja, miközben a veteményt kapálgatja. A ház körül és a kiskertben mindig van munka. A kertet igyekszik úgy gondozni, ahogy az asszonynak tetszene. ■ Emlék az erdészbarátságnak Faragott tölgyoszlop és terméskőből rakott emlékmű áll a község határában, a magyar-horváti erdészbarátságot hirdeti. Másfél évvel ezelőtt állíttatta a Sefag Rt. A magyar erdészeknek nagyon jó a kapcsolatuk a kaproncai székhelyű horvát erdészettel, s ezt örökítették meg. A tölgy és kő arra a fiatal horvát erdészre is emlékezteti a szakembereket, aki tragikus haláláig az egyik leglelkesebb kapcsolattartó volt a két ország erdészei között. Az emlékműállítók megfogadták, hogy a fiatalember halálának évfordulóján, június 13- án minden évben kegyeleti találkozót tartanak; Bélaváron összegyűlnek baráti beszélgetésre a horvát és magyar erdészek. ■ Partra vetett öreg halász Már gyerekkorában is halászott a Dráván Vitelics János, s ma, hetvenhárom évesen is vízre szállna. Úgy megdrágult azonban az engedély, hogy kisnyug- díjából már nem tudja kifizetni a 38 ezer forintot.- Öten foglalkoztunk halászattal a faluban, de az idén egyikünk sem váltott engedélyt. Hol térülne meg, amikor csak magának, meg a rokonságnak halászik az ember? - morgolódott. - Rövid idő alatt a háromszorosára emelték az engedély árát; annyi pénzért egy évre elegendő halat vehetek. Pedig nehéz lemondani a halászatról. A Dráván nevelődtem, és ez a szenvedélyem. Engedély híján mégis otthon marad, és másnak köti a hálót. Merthogy azt is tud.- Ha megkér valaki, készítek neki halászhálót vagy szákot. Gyerekkoromban lestem el a tudományát. Legutóbb a barcsi vízügyibe vitték el egyik rossz hálómat bemutatóeszköznek. Nemcsak halászhálót tud fonni, hanem kosarat is.- Hátul a kertben nemes- fűzvesszőt ültettünk; jó lesz krumplihájó kosárnak - tette hozzá a felesége. - Ügyes keze van férjuramnak, pedig sosem a kézügyességével kereste a kenyerét.- Világéletemben nagy gépek mellett dolgoztam, ahol nem volt szükség ilyen tehetségre. 17 évig kocsis voltam az erdészetnél, azután meg motorfűrésszel dolgoztam - mondta az öreg. - A kézügyességet örökölhettem, és szerencsére továbbadtam belőle valamennyit a fiaimnak is. Az egyik már egészen jó hálókat készít, nem lesz gond az utánpótlással. ■ Összeállításunk elkészítését támogatta a bélavári önkormányzat Csokrot kötnek népdalokból Vízváron, Babócsán... Legutóbb Nagydobszán léptek közönség elé, természetesen ott is sikerrel. Most az újabb népdalokat gyakorolják. Ez a zalai dalokból készült összeállítás a szomszédos Somogyudvar- hely közeli hagyományőrző ren- dezvényén csendül föl először. ■ köténykével, s helyi gyűjtésből ösz- szeállították az első népdalcsokrukat is. Sorra látogatták a bélavári, vízvári időseket, hogy meghallgassák és megtanulják a vidék régi dalait. A négy év során megismerték őket Dél-Somogyban. Fölléptek már Csurgón, Csokonyavisontán, Tíz asszony, négy év, sok siker. Egy mondatban ez a Margaréta népdalkor mérlege. Négy évvel ezelőtt az asszonyok nemcsak éneklésre vállalkoztak, hanem a község hagyományainak a fölelevenítésére is. A bélavári viseletét idézi ma is ruhatáruk a kasmírszoknyával, selyemízlik a bor Kerék-hegyen Több száz bélavári és udvarhelyi lakosnak van pincéje a két falu közti, de Bélavárhoz tartozó Kerék-hegyen. Valamennyien kis területen szőlészkednek, de mint mondják, itt is igaz, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít.- A minőségben pedig nincs hiba, jó bor készül a Kerék-hegyen - mondta Birics László, az egyik tekintélyes gazda. Szőlője sokféle van: bianka, vertelini, bora azonban kizárólag fehér. - Nem szeretem a vörösbort, és valahogy sosem sikerült igazira - magyarázta.- A fehérboraimra viszont annál büszkébb vagyok. Amióta az eszemet tudom, szőlészke- dem. A pincét és a földet apámtól örököltem, s ha lehet ezt mondani, a szőlészi tudásomat is. 150 négyszögölön terem a szőlőm, s tavaly ki: lencszáz liter borom lett. Ha kevesebb terem, általában akkor is kitart a következő szüretig. Csak olyankor van gond, ha túl gyakran találkoznak a borászok, mert akkor bizony, egykét liter nem elég; ásónyommal mérhető a hor- dó tartalmának a csökkenése. _______________■ Vi telics János még ismeri a hálófonás titkát- Azoknak még csak egy részét tudjuk, de ami késik, nem múlik. Szép dolog a közös éneklés, de még fontosabb az összetartozás.- Jó, hogy együtt vagyunk, mert sokunk csak egymagában él- fűzi hozzá Kónya Sándor. - Én is elveszítettem a feleségemet, így elkél a baráti szó._________■ bd ndor Két eve tagja a Klubnak és a kórusnak is. Mint mondja, a csurgói fellépésre készülnek.- Új nótákat tanulunk, és az asszonyoknak is készül már a fellépőruhájuk - mondja. Négy nótát tanulnak a csurgói szereplésre. Kiderül az is, hogy Kovács Józsefnek egy spirálfüzete már megtelt a saját gyűjtésű dalokkal. Több mint negyven tagja van a bélavári nyugdíjasklubnak. Sokan nemcsak időtöltésből keresik egymás társaságát; próbára járnak a klubba, mivel ott nyugdíjaskórus is működik. Minden vasárnap találkoznak Bélavár idősei; énekelnek, beszélgetnek, és kirándulnak. Legutóbb Sárváron jártak. Kónya
