Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap ALMANACH 1 2 7 2001. Április 5., Csütörtök Testvérre találtak Amikor Brantmiiller János kisiskolás volt, Mikében szinte mindenki németül beszélt. A sváb faluban még a magyar családok gyerekei megtanultak németül, ahogy együtt játszottak a többi nebulóval.- Ma már csak ötvenketten vagyunk itt svábok, a nyelvet is alig beszéli valaki - állítja Brantmiiller Já­nos, aki a rendszerváltás után nyolc évig Mike polgár- mestere volt, s most, nyugdíjasként, a környék öt falu­jában látja el a kántor teendőit. A mindennapi életben alig használt nyelvnek és a sváb gyökereknek azon­ban egy németországi testvért is köszönhet a falu.- Egy német vadász akart megszállni a családjával az erdészet vadászházában. Szokás szerint engem kértek meg tolmácsnak, s míg várakoztunk, elbeszél­gettem kicsit a vendéggel - eleveníti föl a testvérkap­csolat eredetét. - Hamar kiderült, hogy a vadász egy alig félezer lakosú német kisközség polgármestere, ahogyan magam is éppen Mike polgármestere voltam akkoriban. S már nem a vadászat, hanem a falu és az irányítás volt számunkra a legérdekesebb. Szó szót követett, s az első pohár bor után megszületett az öt­let: létesítsünk a két falu között testvérkapcsolatot. így lett hét éve Mike német testvérévé a Baden- Wíirttemberg tartományban fekvő Ingstetten, s több kölcsönös látogatás, kirándulás után máig élő barát­ságok szövődtek a két falu lakói között. Német testvé­Pénztelenül nagyon nehéz Brantmiiller János véletlenül találkozott az ingstetteni polgármesterrel reik még gépvásárlással is segítették a gazdákat, s Mi­kének azóta már külön tere is van Ingstettenben, amannak meg itt, s kopjafák emlékeztetnek az ön- ként vállalt rokonságra._______________________■ Három kutya acsarkodik a falu utolsó házában, és egy büszke gúnár nyújtogatja a nyakát az ud­varon, egy autóroncs tetején.- Az unokám kedvence ez a li­ba, és van még egy kakasunk is. Más baromfit nem tartunk a ku­tyák miatt, de amúgy az állattar­tásból élünk; azzal egészítjük ki a kevés nyugdíjunkat - mondta Csipák Ferencné. - Harminc ser­tést nevelünk; azt érdemes tarta­ni, mert jó ára van most a disznó­nak. Csak a takarmány be­szerzése okoz gondot, mert a tá­rolók visszatartják a terményt, nem adják el a készletüket. Csipák Ferencéké a falu leg­szélső portája. Még a másik ol­dalon sincs közvetlen szomszéd­juk, mert a házuk melletti telek is üres.- Régebben bent laktunk a fa­luban; azért költöztünk ide, hogy teheneket tartsunk. Tíz éve még rendszeresen vitték a tejet Ka­posvárra. Akkor építettük az 52 férőhelyes istállót meg a tejházat, de nem volt vele szerencsénk. Megszűnt a tejszállítás, és a szar­vasmarhatartásból semmi sem lett. Nehéz a megélhetést előte­remteni a gazdálkodásból, mert ilyen szegénység talán nincs is máshol az országban. Még azt a kis fölösleget is, amit megterme­lünk, csak fizetésnapokon lehet eladni; máskor ugyanis nincs pénzük az embereknek. Hogy meddig lesz ez a ház leg­szélső a faluban? Csipák Ferenc­né szerint nem nagyon építkezik ide senki. Sőt, elárulja, hojgy ők sem maradnak sokáig. Éppen csak csak bevakolják a házat és rendbe teszik a portát, azután el­adják. Már meg is vették a ki­szemelt házat az Alföldön. Ab­ban bíznak, hogy ott majd sikere- sebb lesz a gazdálkodás. ______■ Sz oborpark a kertben Óriási faragott rönkök tetején kü­lönleges madarak ágaskodnak. Emberalakká formálódnak a gö- csörtök is. Kövesi Ferenc fafaragó emlékét óriás kerti szobrai őrzik.- A tölgyfát szerette apám a legjobban, azt mondta, abból leg­szebb a szobor - mondta Szikin­ger Istvánná. - Sokat faragott azonban akácból is, annak a gö- csörtösebb formáját kedvelte. Koptatja az idő a kert öreg szobrait. Nincs már meg az ordas az óriás rönkön, s hét éve távo­zott az élők sorából alkotójuk is. A lakás minden zugában láthatók azonban a munkái. A széktám­lákra vésett madarak, állatfejek is. Mert még a halott fába is életet faragott egykor az idős pásztor, és ezek nem enyésznek el. ______■ AZ OLDALT IRTA: BÍRÓ MÁRIA FOTÓK: NÉMETH CSABA __A GONDOS GAZDÁK A falu fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Petőné Rák Katalin. Alpolgármester: Medeg József. Képviselő-testület tagjai: Karsai József, Kövesi Józsefné, Ráczné Gádor Gyöngyvér, Szabó Gábor, Szűcs Zoltán, Tóth Árpád. Jegyző: Juhászné Kolber Teréz. A kisebbségi önkormányzat elnöke: Kalányos Imre. Elnöksé­gi tag: Pintér Zoltánná, Bala- tincz Józsefné. Az iskola igazgatója: Karsai- né Füle Anikó. Az óvoda vezető- je: Freidl Istvánná.__________■ Ki sebbség a többségért Sikertörténetet ír a két éve alakult kisebbségi önkormányzat. A falura fordítja a pénzét, s ennek eredmé­nyét nemcsak a lakosság ötödét ki­tevő cigánynépesség, hanem szinte mindenki élvezheti. Hagyomá­nyosan a kisebbségi önkormány­zat szervezi a falu Mikulás-ünnep­ségét és gyermeknapi rendezvé­nyét. Nemcsak ajándékot adnak, hanem színvonalas műsort is. Nyújtottak már lakásvásárlási tá­mogatást a cigány családoknak, s parlamenti és balatoni kirándulásra vitték az jskolásokat. Kalányos Im­re, a kisebbségi önkormányzat el­nöke természetesnek tartja azt is, hogy új hangszereket, hangosító berendezést vettek a hagyomány- őrző cigányzenekarnak, s ezt a fel­szerelést az egész falu használhat­ja. Csaknem 300 ezer forintjuk ma­radt tavalyról, ezt hozzátéve az idei keretükhöz, már körülbelül egy­millió forinttal gazdálkodhatnak. S hogy mintegy százezer forinttal se­gíthessék a kisgyermekes cigány családokat az iskolakezdéskor is, lemondtak a tiszteletdíjukról a ki­sebbségi önkormányzat tagjai. Emellett sikeresen pályáznak kü­lönféle támogatásokra. így jutottak legutóbb csaknem százezer forint értékű veteménymaghoz, burgo­nya-szaporítóanyaghoz a cigány családok. Kalányos Imre elmondta: idei nagy feladatuk a kisebbségi iroda kialakítása. Az önkormány­zat nekik adta a régi húsbolt épületét, s ezt közösen felújítják. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A MIKEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Mike megtartaná a fiatalokat Nyolc-tíz mikei fiatal érettségizik az idén, de ők is ingázók lesznek, s örülhetünk, ha nem költöznek el a faluból. Megtartó erő és mun­kahely alig van a faluban, pedig Mike évről évre fejlődik - állítja Petőné Rák Katalin polgármester.- Hol tart most Mike?- Az utóbbi tíz évben szinte minden esztendőben volt egy-egy nagyobb beruházás. Hét éve ké­szült el 36 millió forintért a köz­ség új iskolája; a víztorony építé­sével, ami hét és fél millióba ke­rült, négy éve megoldódott a tele­pülés vízellátása is. Régóta ter­veztük, hogy a ravatalozó előterét kiépítjük. Tavaly befejeztük az óvoda és a konyha felújítását is, erre kilencmillió forintot költött az önkormányzat, s elkészült a Rákóczi utca szilárd burkolata is. Ez utóbbi tízmillió forintba ke­rült.- Milyen tervekkel vágtak neki az új évezrednek? Mi hiányzik a faluból?- Évek óta működési hiánnyal küzd az önkormányzat. Már az is nagy feladat, hogy a kötelező fel­adatok ellátásán, az intézmények működésén kívül vállaljunk más teendőket is. Szinte járhatatlan a Petőfi utca, a szilárd burkolat ki­építése pedig mintegy 43 millió forintba kerülne, de szeretnénk legalább szakaszosan felújítani az utat. A közvilágítás korszerű­sítését is tervezzük, már meg­kezdtük a tárgyalásokat a Dé- dász Rt vezetőivel. Zöldterüle­tekben, parkokban gazdag a falu, ezeknek a gondozását a köz- hasznúak foglalkoztatásával old­juk meg, de nagy szükség volna önjáró fűnyíróra és munkagé­Petöné Rák Katalin polgármester pekre. Régi vágyunk, hogy mun­kahelyteremtésre hasznosítsuk a régi iskolaépületet, de ez minded­dig nem sikerült. A varrodán kí­vül nincs igazi munkaadó a falu­ban. A legnagyobb álmunk válna valóra, ha a munkanélküliségen enyhítő nagyobb vállalkozó tele­pedne le Mikében. ___________■ Ké t osztály kisdiák és óvodások Százöt éves öreg óvoda és korsze­rű iskola várja a mikei gyereke­ket. Az a békés és családias a han­gulat, ami miatt igazi öröm ide járni a legkisebbeknek, közös mindkét gyermekintézményben. Cipők sorakoznak az iskola napfényes előterében. Akárcsak otthon, a lakásban, itt is házici­pőt húznak a gyerekek. Magától értetődő, hogy vigyáznak a rend­re; csakúgy, mint ahogy egymás felé fordított padokon tanulnak vagy minden szünetben bejárnak a tornaterembe és a nekik beren­dezett játszószobába.- Nem hátrány mikei iskolás­nak lenni. Ez abból is látszik, hogy mindenütt megállják a helyüket - állítja Karsainé Füle Anikó, az álta­lános iskola, óvoda és községi könyvtár összevont intézményé­nek igazgatója. - Harminckilenc diákunk van, az első és a negyedik osztály önállóan, a második és a harmadik összevontan tanul, a fel­ső tagozatosok pedig Kadarkútra járnak. Kisebb nehézség inkább abból van, hogy ilyen kevés tanu­Torta mellett együtt ünnepelik kis társuk születésnapját az óvodások lónál nehezebb a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Ezt már az óvodában megkez­dik, ahol most 31 kicsit gondoz­nak, köztük egy hallássérült gyer­mek nevelését is megoldják. A Somssich-család által a múlt szá­zadban óvodának épített öreg in­Vigyázzák a nyugodt álmot Fél éve megszűntek a tyúklopá­sok, betörések Mikében. Pedig azelőtt sokszor háborogtak a ga­rázdálkodás miatt. A rend meg­születése a falu polgárőreinek kö­szönhető.- Tizenöt tagú a polgárőr-egye­sület, van köztünk két hölgy is - mondta Vucskics Imre. - Minden éjjel ketten-hárman járőrözünk, s kérésre biztosítjuk a rendet a fut­ballmeccseken meg a bálokon is. Elkel az önkéntes segítség, mert korábban a rendezvényeken előfordult verekedés is. A legna­gyobb eredmény mégis az, hogy figyelnek a rosszban sántikáló alakokra, fölírják a gyanús autók rendszámát, s ezzel megakadá­lyozzák a lopásokat.- Legutóbb biciklitolvajokat fü­leltünk le. Gyanús lett egy vita, és megismertük a kerékpárt is - mondta Vucskics Imre. Előfordult Mike Miké a megye déli részén, Kadarkút és Lábod között fek­szik. A település a környéken talált avar, kelta, római és honfoglalás kori leletek szerint régéta lakják, írás először 1213-ban említi a nevét. 1745-ben került a Somssich- család birtokába, a kastélyt 1821-ben építették, később iskolát, óvodát is alapítottak. A XIX. században két alka­lommal is telepítettek Mikébe német, később magyar családokat. A községnek most 734 lakosa van, 20 száza­lékuk vallja magát cigánynak. Orvosi rendelő, óvoda, alsótagozatos iskola, könyvtár van a faluban. A lakosság korábban főként a mezőgazdaságból, dohánytermesztésből élt; most töke híján kevesen gazdálkodnak, a munkanélküliség 30 százalékos. Hagyományos a halászat, az erdő- és vadgazdálkodás is. Helyileg védett a parkerdőben egy 200 éves bükkfa. A nemrég magántulajdonba került kastélyon kívül műemléki védelem alatt áll a kis tó partján álló klasszicista mauzóleum, a Szent Vendel-szobor és az egykori magtár. Ezenkívül helyi védséget kapott tizenegy emlékszobor, kereszt és öt régi ház is. Cápát nem akar a halász Mikor 38 éve egy üzemi bal­eset miatt Rácz Bélának ab­ba kellett hagynia a verseny- sportot, még kényszernek látszott az agrárpálya. Kita­nulta a halgazdálkodás min­den csínját-bínját, s nyolc éve a Rinya mellett kialakította 15 hektáros halastórendsze­rét és ivadéknevelő telepét.- Itt nincs rossz főnök, nincs kire haragudni - mondta, s indult megnézni a másfél napos csukaivadéko­kat. Nevel azonban amerikai pisztrángsügér-ivadékot is, és ez egyedülálló az ország­ban. Kedvencei azonban az őshonos magyar halfajták.- Mindig a harcsát szeret­tem a legjobban, a diploma­tervemet is ebből készítet­tem. De meglehet, hogy hozzá kell szoknom valami egész máshoz. A három­éves kis unokám át akarja alakíta­ni a gazdaságot; cápát akar te­nyészteni - mondta nevetve a mester. - Ha ez nem is a szívem vágya, azért szeretném megérni, hogy unokáimmal együtt csinál­junk egy csukafej ést. A legna­gyobb örömöm, ha velük tölthe- tem az időm, s talán lesz is kinek átadni ezt a gazdaságot. j Öreg kezek, éles szemek tézmény felújítására tavaly 9 mil­lió forintot költött az önkormány­zat. A hét éve épült iskola és tor­nacsarnok minden igényt kielé­gít. Most alakítanak ki mellette egy szabadtéri sportpályát is, a la­kosság és a falu gazdálkodóinak a támogatásával. ______________■ oly an is, hogy kutya harapta meg a járőröző polgárőrt, de a gondatlan gazda bánja, mert följelentették. A nehézségek sem lohasztják a polgárőrök lelkesedését; teszik a dolgukat. Alakulásuk óta csak két kisebb lopás történt, az is virra­datkor, mikor a polgárőrök már befejezték a falu figyelését. Ép­pen ezért tervezik, hogy ezentúl nappalra is megszervezik a figye­lőszolgálatot.________________■ Mike legöregebb polgára, Haris Gábomé 92 éves. Ap­ró zsámolyon ül az ajtó szegletében, hogy melen­gesse a tavaszi nap. Ölében ruhát tart, és csak úgy sza­bad szemmel fűzi be a cér­nát a tűbe, s varrogatja a fol­tot a sötét kelmére.- Nem nézek én a szem­üvegen, mert úgyis hiába. Van nekem három is, de nem látok vele jól - mondta öltö- getés közben. És sorolta ba­jait: a fájós lábát, azt a nehe­zen járó öreg szívet, a tüdőt.- Megütöttem a lábam nemrégiben, még vérzett is. De orvoshoz nem megyek, mert még elküldene a kór­házba, azt meg nem akarom - mondta. S állította: nem fél egyedül, mert számíthat a Meghozták az ebédet is szomszédban lakó unokái­ra, a családra és az önkormányzat­ra is. Azért mégis csak egyedül él az üres házban, amit a mai napig példásan rendben tart.- Egy nőnek mindig sokat kell dolgozni, hogy tisztán tartsa magát meg a házat. Ézzel elbírok most is, csak azt nem tudom, hogyan tud­tam ilyen sokáig élni. Ezen sokszor még én is elgondolkozom... ■ MIKE PÉNZE Oktatás. p-^Felleatés / 9 mR / \ szociális kiadás f I8mft / \ 16 mft működési V J'\ / g hiány <yéi\ 20 ntfl \/ ­kisebbségi ________ 2 önkormányzat kommunális feladatok. ° igazgatás ■!§ Költségvetés összesen 2001-ben: 69 millió Ft ° Rácz Béla halgazdasági szakmérnök az ivadéknevelő tónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom