Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-30 / 100. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 3 9 2001. Április 30., Hétfő Nemeskisfalud számokban Nemeskisfaludon jelenleg 73 ál­landó lakos él. A faluban 49 ház áll, ebből mindössze 28-ban lak­nak, a többi 21 lakatlan. A tele­pülésen élők összesen 12 autó­val rendelkeznek, 23 házban vi­szont van telefon. A kisfaludiak állatbarátok: összesen 24 kutya vigyáz a portákra. A falu átlagéletkora magas: tíz férfi és 14 nő már betöltötte 60. életévét. 18-60 év közötti 24 férfi és 11 nő. A 18 év alattiak száma 14, nyolc fiú és 6 lány al­kotja a falu fiatalságát. A falu legidősebb embere Madarász Zsigmond. Zsiga bácsi a 92. élet­évét tapossa kitűnő egészség­ben. A település külterülete 1945 óta Kisperjés. Egykor itt is 70-en laktak, ma alig húszán. Most itt parcellázott telkeket az önkor­mányzat, remélve, hogy akad aki házat szeretne építeni a falu­ban. ■ Az oldalt Ma: Fábos Erika Fotók: Kovács Tibor A csend vonzerejében bíznak Az egykor szebb napokat megélt község fénykorában 300 lelket számlált. Manap­ság legfeljebb a novemberi halottas ünnepek hozzák ha­za emlékezni a kisfaludiakat. Pedig a Teremtő bőkezűen osztogatta a föld javait errefe­lé. Bőtermő a határ, akárcsak a falu gyümölcsfái, és itt, a falu határában, a barátságos, csendes lankák közt ered So­mogy folyója, a Rinya. A természeti adottságok mellett maguk a kisfaludiak is igyekeznek barátságossá és lakályossá tenni te­lepülésüket. A gáz kivételével vala­NEMESKISFALUD PÉNZE mennyi közmű kiépült, tulajdon­képpen minden adott a fejlődés­hez, ami azonban csak nem akar bekövetkezni.- Nehéz olyan faluban megtarta­ni a fiatalokat, ahol még egy bolt sincs, nemhogy iskola - mondta Bakos Józsefné polgármester. - De azon vagyunk, hogy ez sikerüljön a jövőben. Júniusban aláírjuk a szerződést a Kögázzal, várhatóan még ebben az évben elkészülhet a beruházás, és akkor vezetékes gáz is lesz nálunk. Ez talán a vál­lalkozók kedvét is meghozza. Jó lenne, mert munkalehetőség egy­általán nincs a faluban. A bolt épületét is szeretnénk megvenni az Áfésztől, ifjúsági klubot alakí­tunk ki belőle, a jelenlegi klub- helyiségben pedig egy orvosi iro­da kap helyet, hogy ha már ren­delőnk nem is lesz, legalább egy receptet legyen hol felírni. Addig is, míg a fellendülés megindul, igyekeznek az életet könnyebbé tenni: ha már nem jön be a busz a faluba, és ki kell gya­logolni a főútra, legalább legyen az úton közvilágítás. Most ez a legközelebbi terve az önkor­mányzatnak. Nagy megnyugvást jelentene a zömmel idős kisfalu­Bakos Józsefné polgármester diáknak, ha lenne egy éjjeliőr a fa­luban. Az önkormányzatnak azon­ban erre most nincs pénze. Bakos Józsefné úgy látja, Kisfalud kitörési esélye az üdülőfaluvá válás.- Két ház már elkelt a faluban, az új tulajdonosok szerint eszmé­nyi hely a pihenésre - mondja a polgármester asszony. - Talán az egyetlen esélyünk egy üdülőfalu ki­alakítása. Áz‘ehhez szükséges adottságaink jók, nyugalomból és a csendből van bőven. ■ Az unoka örökölte a munkaszeretetei Hétvégenként szívesen traktorra ül Karancz Jánosék kukoricavetéshez készülődnek. Haszon nem lesz a termésen, csak munka van vele. Az állatok miatt azonban muszáj.- Szereti ezt a munkát?- Ha lenne értéke akkor szeret­ném, de így nem szeretem. Aki azonban tiszteli a földet, és meg­tanulta otthon a munkát, nem tudja elnézni, hogy üresen ma­radjon a szántás. Eladni már semmit nem adunk el. Csak saját célra termelünk és dolgozunk. Sajnos szinte kuriózum a falu­ban, hogy gazdálkodunk. Raj­tunk kívül talán két család van, ahol vannak állatok, gépek.- Többen is voltak?- Mindenki ezzel foglalkozott. Szinte nem volt olyan porta, ahol nem volt állat. Én 1956-ban ide­nősültem. Akkor itt még minden más volt. Tele volt a falu. Több volt a fiatal, mint az idős. Aztán minden megváltozott. Mindenki igyekezett kitaníttatni a gyerekét, aztán a gyerekek az iskola után már nem jöttek ide vissza.- A maguké?- Nagyatádon él. Jönnek rend­szeresen, látogatnak, mindenben segítenek, az unokám nagyon szereti a gépeket, de minek is jönnének ide vissza. Tudom én, hogy van ez. Még városban is nehéz boldogulni manapság, nem egy ekkora faluban, ahol mindenből csak hiány van.- Mi hiányzik legjobban?- Az emberek. Ha lennének, más nem hiányozna. Bolt is azért nincs, mert ennyi embernek nem érdemes. Munkahely sincs ép­pen ezért. Sajnos idejutott a tele­pülés. Hiába van nyugalom és csend, ha más nincs. ■ AZ IDŐSEK MESÉLIK... ..., hogy Nemeskisfalud nem volt mindig zsáktelepülés. Sőt a vármegye főútja a falun keresz­tül vezetett Tapsonyba. A mai temető mellett haladt és csak közvetlen a háború előtti évek­ben szüntették meg, akkor, ami­kor felépült a mai főút elődje. .... hogy 1848-ban a falun ke­resztül vonult Jellasich bán se­rege. A település akkori lakói, amikor hírét vették, hogy ve­szély közeleg, a szőlőhegybe menekültek állataikkal együtt. A szóbeszéd szerint egy óriás gesztenyefa alól nézték végig, amíg a sereg elhagyta a falut. ..., hogy a harmincas években i még több mint 60 iskolás volt. Alsó és felső tagozat is műkö- j dött akkor. Még az ötvenes | években is két tanítója volt a te­lepülésnek. Előbb a felsőt, ké­sőbb az alsó tagozatot szüntet­ték meg 1980-ban. ..., hogy egykor gyönyörű gesztenyés övezte a falut. Több száz, nagy szemű szelíd geszte­nyét termő fát ültettek a kisfalu­diak. A híres fasor az elmúlt tíz év alatt teljesen tönkrement. Alig maradt termő gesztenyefa a határban. ■ A legöregebb kisfaludi Virágosít a közmunkás Zsiga bácsi 92 évesen is mindennap teszi a dolgát Horváth Istvánná szépíti a falut A falu legidő­sebb emberét Madarász Zsig- mondnak hív­ják. 1910 első napján, vagy az előző év utolsó napján szüle­tett. Ennek el­döntésére az elmúlt kilenc­ven esztendő sem volt elég. Nem is számít. Zsiga bácsinak azt is minden­ki elhinné, ha tíz évvel ké­sőbbi időpon­tot mondana. Nem látszik rajta az idő.- Ha a falu történetével vagy ré­gi dolgokkal kapcsolatban valaki tudni akar valamit, hozzám jön el - mondta Madarász Zsigmond. - A Zsiga bácsi meg megmondja. Ami­re én nem emlékszem, arra nem is kell. Végignéztem ennek a falunak az életét.- Kilencven évet élt le Nemes­kisfaludon. Mit gondol, milyen lesz a falu egy emberöltő múlva?- Én szívből azt kívánom, hogy lakjanak itt akkor is, de most úgy nézem, ez a kívánságom nem tel­jesül majd.- Sokan elmentek. Ön sosem gondolt erre?- Amíg nem szorulok ápolásra, nem megyek el innen. Itt nyugtom van. Van egy kis veteményem, meg szőlőm. Szép lassan megmunká­lom, végzek időben mindennel. Nekem már nincs hova sietnem. Sokan érdeklődnek: hogy lehet ilyen jó erőben ennyi idősen az em­ber. Hát a kisfaludi levegő. Az teszi. Ez éltet engem. ______________p Ne meskisfaludon csak minden második házra jut lakó, a falu mégis tiszta és rendezett. A kis­kertjéről mindenki maga gon­doskodik. A közterületekről pe­dig két közhasznú munkás. Örülnek a feladatnak, mert ke­vés a munkalehetőség a környé­ken, de azért is, mert a falusiak megbecsülik a munkájukat. Horváth Istvánná Tapsonyból költözött Kisfaludra és három éve dolgozik a településen.- Összeszedem az ebédpénzt, rendben tartom az árkokat és a közterületeket - mondta. - Ami­kor kijön a tavasz, sok a tenniva­ló és nagyon elfáradok, de szere­tem csinálni. Helyben van, mel­lette el tudom látni a családomat. Persze nem ez volt az álmom, de negyven fölött már nehezen talál az ember mást. Próbálkoztam a környező településeken működő üzemekben, de nem jártam siker­rel. A falu lakói egyébként értéke­lik a munkám. Szólnak, ha vala­min javítani kéne és észreveszik, ha megszépülnek a zöld területek. A kisfaludiaknak lesz mit észre­venni a nyáron. A testület ugyanis úgy döntött, hogy az idén felvirágoz­tatják a települést. Beneveztek a Vi­rágos Somogy versenybe. Az idén így még több virág díszíti majd a fa- lu központját, mint eddig. ______■ Ös szeállításunk elkészítését a nemeskisfaludi önkormányzat támogatta Nemeskisfalud 1331-ben egy oklevél említi elsőként a település nevét, ám az ezt követő mintegy 200 év története teljesen is­meretlen. Legközelebb csak a 16. században bukkan elő ismét a falu neve, amikor is bizonyos Könczöl Mi­hály és Somogyi István voltak a település illetve a ha­tár tulajdonosai. 1627-ben pedig már címere és zász­lója is volt a településnek. A 17-18. században változ­tak a birtokviszonyok. Kevés földű, de nemes emberek lakták a falut, közü­lük is kiemelkedik a Madarász-család. A família az 1800-as években két ne­ves politikust is adott a hazának. Bár a múlt század végén még több mint háromszázan éltek Nemeskisfaludon, akkora sohasem volt, hogy önálló te­lepülés lehessen. Hol Szenyérhez, hol Tapsonyhoz, végül Böhönyéhez tar­tozott. Ma 74 állandó lakosa van, akik háromnegyede nyugdíjas. Gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Bakos József­né. Alpolgármester: Kovács Tibomé. Képviselők: Ferlindis István, Horváth István. Jegyző: Varga Miklós. A harangszó nem jelent jót Jani Sándomé, Joli néni szomo­rúan ballag a templomból. Ha­rangozni volt. Megint eggyel ke­vesebben maradtak. A szom­szédjáért kongatta a harangot. Gizella néni a falu legidősebb embere volt. 92 évesen ment el. A hajlott hátú, picike anyóka a fa­lu legutolsó házában lakott. Most Joli néni lesz az utolsó lakó. Édesanyjával ketten maradtak az utcában.- Gizi mamát mindenki szeret­te - mondta Jani Sándomé. - Na­gyon aranyos kis öregasszony volt. Vele végleg elfogytak a szomszédok. Tíz év és nem ma­rad senki itt a hídon túl. Minden­ki öreg már. Szomorú vagyok és félek. Nem olyan régen volt egy betörés a faluban. Egy idős em­bert lefogtak és kiraboltak. Nem tudjuk megvédeni magunkat. A legtöbb helyen még szomszéd sincs, hogy legalább meghalla­nák, ha valami történik. Fo­gyunk, fogyunk, aztán egyszer csak a falu is elfogy. Talán észre sem vennék. Ide busz évek óta nem jön be, de más sem. Maguk délig a második autó, aki ide be­kanyarodott. Az első a postakocsi volt. Ide csak az jön, akinek vala­mi dolga van. Van úgy, hogy két Jani Sándomé nap is beletelik, amire egy idegen bekanyarodik ebbe a kis zsákfa­luba. Amíg állunk és beszélgetünk a templom mellett, összejönnek körülöttünk néhányan. Minden­ki a temetés felől érdeklődik. Ott lesz az egész falu. Akár egy csa­lád... ■ Nem engedtek a 48-ból A települést a 18-19. században birtokló kevés földű nemesembe­rek közt a Madarász-család or­szágosan is ismert volt. Két neves államférfit is adott a família a ha­zának. A két Madarász-testvér közül László (1811-1909) So­mogy megye követeként részt vett az 1848 előtti rendi ország- gyűlésen, majd Kossuth Lajossal együtt szerkesztette a Törvény- hatósági Tudósításokat. Vezető szerepet játszott a szabadság- harcban, egy ideig rendőrminisz- ter is volt. Ezért a címéért egyéb­ként távollétében - az Egyesült Államokba emigrált - halálra is ítélték. Öccse, József (1814-1915) ha­sonló elveket vallott, mint bátyja. 1847-től országgyűlési képviselő volt. A forradalomban is szerepet vállalt, amiért végül 9 esztendei várfogság lett a sorsa. Ellenezte a kiegyezést, 1874-től egyik vezető­je volt a Függetlenségi Frontnak. Az ő kitartásának nyomán szüle­tett az azóta is élő mondás: nem enged a 48-ból. A Madarász-testvérek emlékét máig őrzi falujuk. Szülőházuk ma is lakóházként szolgál, és a kései utódok szívesen mesélnek a nagy ősökről. A házon már­ványtábla, a faluban pedig egyik utca neve mutatja: a kisfaludiak előtt példa a Madarász-testvérek élete. ■ Összetartó reformátusok Nemeskisfalud mindig reformá­tus község volt. Az egykor közel 300 fős faluban helyben lakott a lelkész. Aztán évtizedekig nem volt lelkipásztora a gyülekezet­nek. Két év óta újra van. Frenczel Ágnes kéthetente látogatja a 25 fős közösséget.- Nagyon örültek a kisfaludi­ak, hogy rendszeres lelki gondos­kodásban részesülhetnek - mondta Frenczel Ágnes reformá­tus lelkész. - Minden második héten tartok istentiszteletet, eljö­vök az ünnepekkor és találunk arra is egy-egy alkalmat, hogy az istentisztelet után egy kis uzson­nára, beszélgetésre összejöjjünk. Az idő sajnos megtizedelte a kö­zösséget, de annál lelkesebb az, aki itt maradt. Mindenben segíte­nek nekem. A falu kedves kis református templomát a kilencvenes évek elején újították fel. A munkát azonban ismételni kellene. A far lak ugyanis nagyon nedvesek és ettől egyre csak romlik a temp­lombelső állapota is. A lelkésznő azt tervezi, hogy a külföldi test­vérgyülekezet segítségével és pá­lyázati forrásból rövidesen meg­oldják az épület szigetelését. Hasznot nem, csak munkát ad a föld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom