Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-29 / Vasárnap Reggel, 17. szám
Húsba vágó a helyzet Eltűnhet a marhahús a hazai boltokból. Hazánkban ugyan megközelítőleg sem váltott ki akkora pánikot az emberre is veszélyes BSE-kór, mint az EU országaiban, ám az új vágási előírások akkora anyagi többletterhet jelentenek, amelyet egyelőre senki sem akar felvállalni, így aztán a vágóhidak egymás után jelentik be: a ráfizetés elkerülése érdekében nem vágnak szarvasmarhát. Annak ellenére, hogy Magyar- országon még nem találtak fertőzött állatot, a marhahúsfogyasztás mégis néhány hónap alatt több mint a felére esett vissza. A fogyasztók ugyanis bizalmatlanokká váltak. Ráadásul május 1-jétől a magyar állategészségügy a 12 hónaposnál idősebb marhák esetében új vágási technológiát ír elő: gerinc, agy, fej és bél nem kerülhet forgalomba, ezeket meg kell semmisíteni. Vagyis eltűnik az eddig marhabélbe töltött szafaládé, juhbeles virsli, valamint csont nélkül kaphatjuk a karajt. Ám az is előfordulhat, hogy a marhahús teljesen eltűnik a hűtőpultokról. Az új vágási technológia költségeit ugyanis egy vágóhíd sem vállalja.- Nagy a feszültség emiatt az ágazatban - állítja Remény Ervin, a Magyar Iparos Húscéh ügyvezető alelnöke. - Az új bontási mód, ületve a nem- kívánatos húsrészek megsemmisítése jelentős pluszkiadást jelent. Az Európai Unióban ennek kompenzálására központi intézkedések születtek: ott az anyagi terhek a kormányokra, termelőkre, vágóhidakra és a fogyasztók pénztárcájára hárulnak. Nálunk az effajta intézkedésnek azonban egyelőre semmi jele. Ha a vágóhidak nem vágnak több marhát, az a termelők körében okoz traumát. Élőállatból ugyanis már most túlkínálat van, s bár Horvátország, Oroszország és Románia megnyitotta kapuit a magyar élőállatexport előtt, ez még nem oldja meg a gondokat. Ráadásul a helyzet változhat. Ha viszont nem lesz marhahús, más iránt ugrik meg a kereslet - ezek között is első helyen áll a sertéshús. Nemrég életbe lépett az exporttámogatás, drágult a takarmány, s nemcsak itthon, hanem külföldön is egyre élénkebb a kereslet. Érthető hát, hogy az itthoni sertésárak is elkezdtek fölfelé kúszni. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára szerint 10-15 százalékos árnövekedés már akkor is prognosztizálható, ha az alapanyag nem drágul tovább. Ám erre semmilyen garancia nincs. Ennek ellenére a szakma nem tart attól, hogy a magasabb árak miatt visszaesne a sertéshúsfogyasztás. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a magyar fogyasztó már nem annyira árrugalmas, mint régebben. Csak egy példa: akkor sem vásároltunk többet, amikor 1998-ban a sertéshús ára mélyponton volt. Ám abban sem érdemes bízni, hogy a húshisztéria lecsengésével majd minden visszazökken a régi kerékvágásba. A mostani árak ugyanis már lefelé nemigen mozdulnak - állítják az ágazat ismerői. Sőt, ellenkezőleg: a mi húsáraink az EU-ban megszokottakhoz képest még igencsak nyomottak. Márpedig ha csatlakozni akarunk, ez nem maradhat így. Akkor ugyanis a mostanihoz képest még legalább 50 százalékos húsáremelés várható. (Dián) Idei marha- és sertéstőkehús-átlagárak Ft/kg Szárnyaló baromfik A marhahúsválságnak van egy nagy nyertese is: a baromfifeldolgozó ipar. A belföldi értékesítés idén a tavalyi adatokhoz képest 10 százalékkal, míg az export 34 százalékkal nőtt. A hazai fogyasztók körében a pulyka a legnépszerűbb, de a csirkecomb iránt is csaknem egyötödével nőtt a kereslet. Dr. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint a számyashús a marhakór hatását leszámítva is egyre kedveltebb, mivel változatosan feldolgozható, fogyasztását vallási szokások nem korlátozzák, és relatíve olcsó. Ez utóbbi tényt könnyű is bizonyítani: az átlagkeresetek 1990 óta több mint a nyolcszorosára nőttek, a bontott csirke ára viszont csak a négyszeresére - azaz reálértéken ma kétszer annyi bontott csirkét vehetünk, mint tíz éve. Évente nyolcvanöt tétlen munkanap Az európaibb bérekhez elengedhetetlen a termelékenység növekedése. A Czipin & Partner tanácsadó cég felmérése szerint bár az elmúlt tíz évben a hazai ter- melékenység évente csaknem a duplája az Európai Unió fejlődésének, ám ezek a gazdasági mutatók még mindig 40 százalékkal kisebbek, mint például Ausztriában. Vannak azonban olyan területek is - a legfejlettebb cégek között az elektronikai és optikai berendezések ágazatában -, ahol a magyar ipar már „rávert” a sógorokéra, ám a többi ágazat jelentős hátrányban van. A felmérés szerint a magyar dolgozók évi 85 munkanapja improduktív, vagyis munkaidejük 38 százalékában nem termelnek hasznot. Ennek oka elsősorban a pontatlan tervezés és irányítás - emiatt a hazai dolgozó csaknem egy hónapot veszteget el évente. Kis híján két hét munkakiesést okoz az, hogy az informatikát a munkatársak nem megfelelően alkalmazzák, s a fegyelem lazulása is tucatnyi napot tesz kihasználatlanná. A Ml AUTÓNK MARAD Tíz év távlatából is jó döntés volt Szuzuki Oszamu szerint, hogy a Suzuki autók gyártását Magyarországra telepítették. A Suzuki Motor Corporation elnöke kijelentette: támoghatják az esztergomi önkormányzat elképzelését egy ipari park létesítéséről, ahová a Suzuki külföldi és belföldi beszállítóit szeretné a társaság odavonzani. A cég közgyűlésén kiderült, hogy tavaly a magyar Suzuki Rt. 126 milliárd forint nettó árbevétellel és 5,8 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárt, míg az idén 151 milliárd forintárbevétel mellett már 250 millió forint mérleg szerinti nyereséget tűztek ki célul. A Magyarországon gyártott járművek 36 százalékát belföldön értékesítették. Szuzuki Oszamu emlékeztetett arra, hogy idén januárban 62 milliárd forinttal 81,857 milliárdra emelték a Magyar Suzuki Rt. jegyzett tőkéjét. így az anyacég, a Suzuki Motor Co. a részvények 97,31 százalékát, az ltochu Co. 2,46 százalékát, míg egyéb befektetők 0,33 százalékát jegyzik. 2001. április 29. ★ GAZDASÁG ★ 5 Bővül a Metró áruházlánc Tovább bővült a Metró Holding áruházlánc: a hálózat legújabb egysége április 26-án Szombathelyen nyílt, s a kör még idén tovább-gyarapszik a székesfehérvári áruházzal. A Metró forgalma egyébként dinamikusan nő az élelmiszer-ipari (food) termékek körében, csökkenés csak a non food területen, vagyis a vegyes iparcikkek esetében figyelhető meg - összességében azonban növekszik a Metró forgalma. Hazánk vonzza a tévégyártókat Egyre több televíziógyártó cég találja vonzónak a magyar gazdasági környezetet. A Samsung után - amelynek Jászfényszarun gyára, Gödön és Szigetszentmiklóson pedig alkatrészüzeme van - a jövőben a Toshiba és a Grundig is nálunk szereli össze készülékeit. A Toshiba ugyanis megállapodott a Flextronics International céggel, hogy annak zalaegerszegi gyárában használja ki a már meglévő kapacitásokat, míg a Grundig az EM Kft.-t bízta meg, hogy szécsényi, romhányi és váci üzemeiben gyártson készülékeket. Orbán nem fogad minden multit A tervekkel ellentétben mégsem találkozott a Danone-csoport elnöke Orbán Viktorral. Franck Riboud a Győri Keksz- és Ostyagyár jövőjéről tárgyalt volna, ám a magyar fél úgy döntött, hogy Matolcsy Györggyel, a gazdasági tárca vezetőjével hozzák össze a megbeszélést, mire a Danone elnöke is csak az alelnökét küldte. Ugyanakkor Orbán fogadta a Siemens AG elnök-vezérigazgatóját, Heinrich von Pierertet, akivel az EU-csatlakozás esélyeit vitatták meg. Több videó és CD-lejátszó fogy A szórakoztató elektronikai készülékek forgalma tavaly elérte a 90-100 milliárd forintot, azaz 8-12 százalékkal haladta meg az előző évi szintet - áll a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérésében. A darabszámot tekintve a legjobban a videók, hifitornyok és a hordozható CD-lejátszók fogytak. Értékben az első helyen a hordozható CD-lejátszók álltak. A megkérdezettek többsége a közeljövőben színes televíziót szeretne vásárolni, annak ellenére, hogy az a legelterjedtebb: a háztartások 91 százalékában már megtalálható. Nőtt a kis boltok forgalma Nőtt a kiskereskedelem forgalma az év első két hónapjában. A 7,8 százalékos bevételnövekedést szakértők az év eleji reálbér-növekedéssel, a külföldi turisták számának gyarapodásával, illetve a hipermarketekben nyíló kisebb boltok elszaporodásával magyarázzák. A felmérés szerint a 3,8 millió magyar háztartás 56 százaléka vásárolt legalább egyszer a 35 hipermarketben, s átlagosan egy- egy alkalommal 2860 forintot költöttek. TARTÓS MÉLYREPÜLÉS Befektetőket és brókercégeket próbára tevő időszakot élnek a tőkepiacok. A pesti tőzsde indexe februárban elszakadt a 8000 pontos szinttől, s azóta reménytelen távolságba került tőle. Az árfolyamok változását jelző mutató április elején éves mélypontjára jutott, értéke a 6400 pontot sem érte el. A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában az üzleti forgalom tartósan napi ötmil- liárd forint alá szorult, s csak rövid időre tud innen kitörni. A csekély befektetési kedv a brókercégek egy részét is veszélybe sodorta. Az élapadó jutalékbevételek miatt néhányan erőteljes karcsúsításra, míg mások a befektetési szolgáltatások megszüntetésére kényszerültek. A közelmúltban olyan jól ismert cégek kényszerültek elhagyni a piacot, mint a DH Univerzum vagy a Wintrust. A befektetők egy része ebben a piaci környezetben is megpróbál profitot elérni, noha ez nem köny- nyű. Az év eleje óta csökkenő árak láttán újabb vásárlásokat kezdeményező részvényeseknek látniuk kellett, hogy az olcsó papírok is hetek, napok alatt drágává válhatnak számukra, amikor az árak lefelé szánkáznak. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ilyen helyzetben a veszteségcsökkentés érdekében a meglévő papíroktól is meg kell-e szabadulni, vagy az átlagár csökkentése érdekében újabb vásárlásokat célszerű tenni. A BÉT-en jegyzett társaságok többsége túl van az évi rendes közgyűlésén, ahol többek között az előző évi nyereségfelosztásáról és az osztalékokról döntöttek. Az áramszolgáltatók mellett a Zwack fizet az árfolyamához mérve is számottevő részesedést tulajdonosainak. A csekély likviditású Skála tulajdonosai holnap tartják közgyűlésüket, ahol ugyan osztalékfizetésre nem lehet számítani (amióta tőzsdén van a Skála, még nem fizetett), viszont napirenden szerepel saját részvények vásárlása, ami a közeljövőben az árfolyamára jótékony, hatást gyakorolhat. HW InI !■% Állampapír: biztos haszon Az utóbbi hónapok jelentős tőzsdei visszaesései közepette alaposan felértékelődtek a biztonságos befektetések. Közülük az állampapírokat viszonylag magas, kiszámítható hozam, és mindennél nagyobb biztonság, ugyanakkor a bankbetéteknél jóval nagyobb rugalmasság jellemzi. Az állampapírok hozama jóval nagyobb a banki betétek kamatánál. Ez annak köszönhető, hogy az állampapírok hozadéka teljes egészében a befektetőié, miközben a bankok betéteik arányában tartalékot kötelesek alacsony kamatra elhelyezni a jegybanknál. Az emiatt keletkező bevételkiesést természetesen a pénzintézetek betéteseikre hárítják. Az állampapírok biztonságosabbak is a bankbetéteknél, ugyanis azok visszafizetésére teljes mértékben garanciát vállal az állam. Az állampapír ráadásul sokkal rugalmasabb befektetési forma is. A lekötött bankbetétek lejártuk előtti felvétel esetén alig vagy egyáltalán nem fizetnek kamatot. A lejárat előtti állampapír-értékesítés azonban csak ennél kisebb, a teljes érték egy százalékát kitevő veszteséggel értékesíthető. Az állampapírok közül az egy évnél hosszabb fu- tamidejűeket államkötvényeknek, a rövidebb futam- idejűeket kincstárjegyeknek nevezzük. Ez utóbbiból kétféle van: kamatozó kincstár- jegy, melyet névértéken vásárolhatunk kibocsátáskor, és kamataival együtt kapunk vissza lejáratakor; a diszkont kincstárjegyet pedig névértéken váltja vissza az állam, és ennél olcsóbban vásároljuk meg. Harmadik fajta állampapír, az egy- és kétéves futamidejű kincstári takarékjegy, melyhez a postákon juthatunk hozzá. Az államkötvényeket és kincstárjegyeket pénzügyi intézmények számára szervezett aukciókon hozzák forgalomba, majd e cégek továbbértékesítik a papírokat vállalatoknak és magán- személyeknek. Állampapírokhoz a Magyar Államkincstár fiókjaiban is hozzá lehet férni. Ezt a hálózatot a kincstár 1996 novemberében vette át a Magyar Nemzeti Banktól. A fiókhálózatban folyamatosan vételi árat jegyeznek a kisbefektetők részére a nyilvánosan kibocsátott állampapírokra a lejáratukat megelőző ötödik munkanapig, illetve eladási árat jegyeznek a nyilvánosan kibocsátott államkötvényekre és diszkont kincstár- jegyekre, ha azok futamideje több mint 90 nap. Vételi ár esetén legfeljebb húsz- mülió, eladási ár esetén legfeljebb ötmillió forintig, de alsó összeghatár nélkül vállal kötelezettséget a kincstár. Ezenkívül a fiókokban jegyzési megbízásokat vesznek fel kamatozó kincstár- jegyekre és államkötvényekre, és letéti szolgáltatást is nyújtanak. Á kincstár hálózatát azért célszerűbb választani a bankok és a brókercégek hasonló szolgáltatásaival szemben, mert nem kell az adott intézmény fizetésképtelenné válásának a kockázatát is felvállalni. Sajnos az elmúlt években többször is előfordult, hogy egy brókercég fizetésképtelenné vált, és a nála elhelyezett állampapírhoz a befektetők csak késve, vagy egyáltalán nem jutottak hozzá. M. L. Bankok lakossági betétjének kamatai
