Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-27 / 98. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 4 5 2001. Április 27., Péntek | ||| A GONDOS GAZDÁK A település fejlesztője és irányi- j tója az önkormányzat. A polgármester: Csire \ Istvánná. Az alpolgármester: Peterdi \ Sándor. A képviselő-testület tagjai: Papp Józsefné, Füstösné Tukszár Márta, Belovári Sándor és Vass Zoltán. A jegyző: dr. Németh Tamásné. m Ifjúsági klub gyerekcipőben Három hete alakult az ifjúsági klub, ahol mindennap Kissné Varga Anna várja a fiatalokat.- Még csak most indultunk, de tele vagyunk tervekkel. Szeretnénk összefogni a fiatalokat, sportprogramokat és hasznos elfoglaltságot biztosítani nekik - mondta a vezető. Húsvét előtt tojást festettek a lányok, míg a fiúk a Tavaszi kupa J asztaliteniszmeccseit játszották, húsvét hétfőn pedig locsolóvers- | versenyre hívta Anna a fiatalembereket. Korábban megalakult a gyerekek modern- és népitánccsoport- ja, s azóta rendszeresen fellépnek minden rendezvényen. A Nagymartom Bestiák nevű moderntáncosok a balatonberényi táborba már az ifjúsági klub tagjaként mennek. Kissné elmondta: ismeretterjesztő programokat is kínálnak a gyerekeknek és szüleiknek a dro- | gokról, az élővilágról, illetve a gyerekkori pszichés zavarokról, s eleget tesznek a fiatalok kérésének, hogy szakember tartson nekik szexuális felvilágosítást. Megtudtuk: hamarosan megalakul a nyugdíjasklub is. Az ifjúsági klub szeretne minél több közös összejövetelt tartani, hogy a nyugdíjasok majd a kézimunká- zás, a sütés-főzés fortélyaira és a néphagyományokra tanítsák a gyerekeket. ________________■ Az oldal cikkeit írta: Varga Andrea Fotók: Varga György Összefogással nő a megtartóerő tünk. A Soros-alapítványtól nyert pénzen lehetőségünk nyílt szociális közmunkások alkalmazására is, ők az egyedülálló idősek kertjét gondozzák - mondta Csire Istvánná. Elmondta: a település jövőjét a falusi turizmusban látja, ezért ítéli fontosnak a népművészetek házának a kialakítását. - Ott lesz a helytörténeti helyiség, a kakasmúzeum és egy oktatóterem is, ahol az érdeklődők megismerkednek a néphagyományokkal és elsajátítják a szövés-fonás, kézművesség fortélyait. Szeretnénk természetvédelmi területet is létrehozni, rajta tornácos házzal és baromfiudvarral.- Vannak-e betelepülők? Mit ígér Nagymarton a fiataloknak?- Az üres házak, telkek iránt folyamatosan érdeklődnek. Az önkormányzat költségvetésében elkülönítettünk egy alapot a lakásvásárlók, lakásfelújítók segítésére - mondta a polgármester asszony -, és a turisztikai elképzeléseink is a fiatalok jövőjét szolgálják. Fontos, hogy vonzóvá tegyük a falut. Az elmúlt években megújultak az utak, kiépítettük a belvízelvezetést. A közösségi házat is folyamatosan szépítCsire Istvánná polgármester jük, s már működik a Teleház is. Mindemellett virágosítottuk az utcákat. A fejlődés feltétele a megfelelő infrastruktúra, ezért kapcsolódtunk be a csurgói szennyvízcsatorna-programba. Ez mintegy 47 millió forintos költség lesz a falunak, de bízom benne, hogy megoldjuk, hiszen az elmúlt évet is költségmarad- vánnyal zártuk.______________■ A fődíj: száz naposcsirke Lokálpatriótának vallja magát Csire Istvánná polgármester, s állítja: a gáncsoskodás nem jellemző a nagymartoniakra.- Hiszek a közösség összetartó erejében - mondta és abban is, hogy a hagyományainkat nem feledve kialakítjuk a falu sajátos arculatát. Az erdők, dombok, halastavak által ölelt faluban kétszázhúszan élnek, a lakosság egyötöde tizennyolc évesnél fiatalabb. A felnőttek többsége Csurgón dolgozik, munkalehetőséget helyben szinte csak az önkormányzat kínál.- Hogyan sikerült ezt megoldani?- Hét közmunkást foglalkoztaCSURGÓNAGYMARTON PÉNZE A falu határában jelzőtábla igazítja útba az idegent: forduljon balra, ha a Pákozdi-farmra szeretne eljutni. A kéthektáros területen kacsa, kakas, emu, strucc, birka, kecske és gyöngytyúk békében él egymás mellett, s a tóban ficánkoló halak sem sok vizet zavarnak. Pákozdiék 1995-ben költöztek Nagymartonba, de az építkezést már négy évvel korábban megkezdték.- A férjem ezermester, a farm és az épületek is nagyrészt a keze munkája nyomán születtek mondta Pákozdi Gynláné, aki a pedagóguspályát hagyta ott a családi vállalkozásért. Baromfit keltet s nevel a család, az állatokat maguk adják el. Úgy tervezik, nyár végéig elkészül a baromfi-vágóhídjuk, és akkor vákuumfóliázott árut is kínálhatnak. A zárt rendszerű vágóhíd - aminek a költsége 30 millió forint - lehetővé teszi a minőségi feldolgozást, és tíz embernek teremt munkahelyet.- A fiatalok inkább tisztított csirkét vásárolnak, nem kell nekik a tollas - magyarázta az asz- szony, hogy miért építik az új üzemet. Hozzátette: - Úgy gondolom, hogy a családi vállalkozásoké a jövő. A fiam már velünk dolgozik, az érettségiző lányom ag- rármenedzsemek készül. A család nem fukarkodik a szárnyasokkal: a falu minden rendezvényén száz naposcsirke a tombola főnyereménye, s ezeket a Pákozdi-farmról hozzák. ■ Visszahúzta a szíve szülőfalujába Novákék otthonra találtak Csurgónagymartonban Az egyéves Novák Péter Pál a falu legfiatalabb lakója, testvéreivel és szüleivel csaknem egy éve költöztek ide Csurgóról.- Sokkal kedvezőbbek a telek- és a házárak, mint Csurgón, és az önkormányzat 150 ezer forint kamatmentes kölcsönnel támogatott bennünket. Mindössze három kilométerre vagyunk a várostól - mondta Novákné Peterdi Tímea, aki tősgyökeres nagymartoni, csak házasságkötése után került el a faluból. - Itt van a szőlőhegyünk, most ültettünk 800 tő málnát, ezer fenyőt, 600 akácot. S a gyerekek is egész nap játszhatnak a tágas udvaron - sorolta a fiatalasszony, miért nem hiányzik neki a városi élet. A férje naponta kerékpáron jár be csurgói munkahelyére, délután pedig otthon dolgozik. A Novák család egy öreg parasztházat újított fel; fürdőszobát kellett kialakítani, fűtést beszerelni, és még sokáig fizetik a törlesztőrészleteket is. Tímea szerint azonban nincs jobb annál, hogy a saját házukban lakhatnak a szülőfalu- jában. _________________■ Cs urgónagymarton Az okiratok 1367-ben említik először a települést lakosai valószínűleg a csurgói vérár szolgálatában álló parasztok, kanászok voltak. Már a török hódoltság előtt elterjedt itt Is a reformáció. Első. zsúptetős templomukat azonban csak 1797-ben építették. Egy emberöltő múltán. 1842-ben szentelték töl a téglából épített klassztcizáló stílusú szép kis templomot A lakosság 94 százaléka református. A községnek 1908-tól református elemi iskolája Is volt ez az államosítás után általános iskolaként működött 1972-ben szüntették meg. Nagymarton neve elé csak 1908ban tették a Csurgó előtagot Az 1930-as években a tahi - a környékről elsőként - bekapcsolódott a ..gyöngyösbokréta "-mozgalomba, és Kodály Zoltán is gyűjtött Itt népdalokat A község népessége az 1800-as évektől csökkent az utóbbi években azonban némileg gyarapodott Új házakat építettek - most is épül egy -, s vannak betelepülök. A falunak jelenleg 220 lakosa van. ABLAK A VILÁGRA. Április 1-től teleablak nyílt a világra Csurgónagymartonban. Ekkor kezdett ugyanis működni a teleház, és ezzel interneten át elérhetővé vált a világháló az egész falu számára. A Telekuckónak becézett információs központot az önkormányzat hozta létre mintegy 340 ezer forintért, melyhez 150 ezer forintot nyertek a Nemzeti Kulturális- Örökség Minisztériumától. _________■ Ka kasmintás kötényeket van Már most készülnek az asszonyok az augusztus 20-i, falunapi főzőversenyre. A kakas falujában nem okoz meglepetést, hogy szárnyasokból készült ételeket fog elbírálni a zsűri. Kötények, edényfogók, kesztyűk tornyosulnak Pintér Klára varrógépe mellett; maga szab- ta-varrta és hímezte valamennyit, de még nem ért a munka végére.- Mindig kézimunkáztam; a táncos gyerekek mellényét is én varrtam. Most a Csurgó- nagymartonért-Somogy- ért Egyesület felkérésére kakasmintás darabokat készítek a falunapra - mutatott a rubaha- A kakasmotívum minden ruhadarabra rákerül lomra. Az edényfogókon, kesztyűkön dődnek a kinü munkák, s ha ad- levő kakasmintát maga dörzsöli dig nem készül el a megbízással, az anyagra; minden darab külön- a főzőverseny győztesei és a falu- bözik a másiktól színeiben és a nap vendégei kakasmintás köté- baromfi formájában is. Igyekez- nyék nélkül mennek haza nie kell. Mint mondta: megkez- Nagymartonból. _____________■ Ka kasütés, kakassütés Kokas Sándomé, akit kedvesen csak önkormányzati mindenesnek hívnak - mert ha kell, táncosokat öltöztet vagy meghívót kézbesít -, mindent tud a faluról. Jól emlékszik arra is, mióta van kakasütés Nagymartonban.- Egy Erdélyben katonáskodó falusi ember hozta ezt a szokást, és 1959 óta minden évben megrendezték. Eleinte a majálison, később augusztusban volt kakasütés, míg tavalyelőtt be nem tiltották - mondta. A cél érdekében valamelyik helybeli felajánlotta a kakasát, és kilyukasztott lábasban beásták a földbe. A lyuk azért kellett, hogy az állat, ha akarja, vissza tudja húzni a fejét. A vállalkozó kedvű legények szemét bekötötték, jól megforgatták őket, és azé lett az állat, aki cséphada- róval agyon tudta ütni. A közönség ugyan hangos kiabálással próbálta megtéveszteni a versengőket, de a szárnyas előbb-utóbb a levesesfazék- ban kötött ki. Kokasné ma sem érti, hogy miért szüntették be - Brigitte Bardot és az állatvédők nyomására - a mulatságot.- Az állat arra lett teremtve, hogy megegyék mondta. ■ Mihalicsék házában terített asztal várja a „gyanútlan” vendéget, aki a háziak szíves kínálásának és a vesepecsenyével, rántott amurral, szarvashússal és fasírozottal megrakott tálaknak nem tud ellenállni. Mihalics Jánosáé - ismerősei szerint kitűnő szakács - a helyi rendezvények főzőasszonya. Egy-egy alkalomra csaknem száz szelet húst süt, vagy több liter töltött paprikát, pörköltet készít.- Ahogy a megrendelés szól, úgy csinálom - mondta az asszony, aki korábban egy vadásztársaság vendégeinek főzött, s az szerinte jobban terhelte. A főzést még nem unja, pedig annak is öt éve már, hogy a falujában elvállalta, de mint mondta: a férje időnként besegít. Mihalics János nem titkolta: szívesebben mé- hészkedik, mintsem a konyhában időzzön, mert százhúsz méhcsalád körül mindig akad tennivaló.- Most van a fészekbővítés ideje. Hogy az anya le tudja rakni a petéit, bővíteni kell a kaptárt - magyarázta, s azt is: tart attól, hogy a kései fagy elvitte az akácot; kevés akácméze lesz az idén. A Mihalics család - meglepő módon - nem tartozik a rendszeres mézfogyasztók közé, a méz nekik leginkább sütemény ízesítésére kell. A ház ura elárulta: jobban ízlik neki a felesége főztje.______■ Mihalics Jánosné főztjét az egész falu szereti Szépen szól a Sirály Bálokban, lakodalmakban lépnek föl, még a szomszéd megyében is jól ismerik a Sirály együttest. Két tagja, Csire Mkó és Hídvári István a magánéletben is párt alkot: házasok. A férj hét közben a közmunkásokat felügyeli, a feleség óvónőként dolgozik, de a hétvégeken a Sirályé a főszerep.- A négy-öttagú zenekart ma már kevesen tudnák megfizetni, ezért van szükség a szintetizátorra, a számítógépes hangszerelésre. A hatvanas évektől napjainkig mindenféle zenét játszunk - mondta a férj.- Istvánnak vannak önálló szerzeményei - tette hozzá Ildikó -, és a gyer- mektánccsoport műsoraihoz is komponál zenét. A házaspár elmondta: örömmel zenélnek. A megalakulás óta eltelt hat év nem csökkentette lelkesedésüket, bár István azt állítja: elsősorban a mulatság résztvevőitől függ, mekkora kedvvel játszanak. Hídvári István a legszívesebben Beatlest játszana, de sajnos, arra nincs igény. _______■ Öss zeállításunk elkészítését támogatta: az önkormányzat, Pákozdy Gyula vállalkozó és Csire István vállalkozó A méhész a húst szereti
