Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-26 / 97. szám

2001. Április 26., Csütörtök E G Y H Á 2 A K E L E T E Somogyi Hírlap - 11. oldal Jézus keresztjét hordozzák A szent év elmúltával sem lehet megengedni, hogy az egyház visszazökkenjen a régi kerékvá­gásba; erre figyelmeztet bennün­ket a szentatya apostoli levele - mondta Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek. A katolikus egyház feje kedden szentelte föl Siófokon a Ferences Rendi Szegénygondozó Nővérek felújított, kibővített rendházát. Sok célt tűzött ki a szent év során a ka­tolikus egyház. Az egyik: embertársa­ink szolgálata - mondta Paskai László. - A szent 6, syümölcsei nem szabad, hogy megszűnjenek. A bíboros arról is beszélt: a legkemé­nyebb kitételt II. János Pál pápa akkor fogalmazta meg, amikor arról írt, hogy a kereszténységet nem lehet lefokozni egyszerű szociális tevékenységre.- A vallások, az egyházak megítélé­sével kapcsolatosan van egy olyan né­zet, hogy a karitatív tevékenységet rá­juk kell bízni - folytatta Paskai László -, hiszen ez ősidők óta sajátos tevékeny­ségük. S valóban, a szegényeket, az el­esetteket a keresztények mindig is segí­tették. A keresztény szeretetszolgálat azonban nem egyszerűen karitatív te­vékenység, nem csupán a humanizmu­sunkból fakad. Aki ezt gondolja, súlyo­san téved. Mi Krisztusért élünk, őt kö­vetjük. Áldozatos életünk, felebaráti szeretetünk is ebből fakad. Hiszen azt mondta Jézus, ahogy az apostolok ír­ták: „nekem teszitek, amit eggyel tesz­tek a legkisebbek közül”. Ugyancsak az apostolok leírásából maradt ránk: amerre Jézus járt, mindenkivel csak jót tett. S ő ma is közöttünk jár, az egyház által. A szerzetesek, az apácák is Jézus keresztjét hordozzák, az ő nevében cselekszenek. Paskai László utalt arra: a szegény­gondozó nővérek már a háború előtt végezték azt a feladatot, amit ma ott­honápolásnak hívnak. Az ötvenes években azonban szétkergették őket, s most, hogy ismét van lehetőségük, az országban lassan újraszervezik az el­esetteket szolgáló tevékenységüket.'A magyar egyházfő hozzátette: sokan megkérdik, hogy mi az az erő, ami mi­att Krisztus követésére áldozzák az éle­tüket? - Meglepőnek hat sokak számá­ra, ha a keresztények, köztük a nővérek is nem az anyagiak gyűjtését, a földi élet habzsolását tekintik életcéljuknak, hanem más erkölcsi, lelki értékeket val­lanak - mondta a bíboros. - Ostobának, bolondnak tartották Szent Ferencet is, aki odadobta a gazdagságot, s úgy dön­tött, hogy Krisztust követi. Szent Pál apostol írta, hogy megtapasztalta Jézus feltámadásának erejét a hívek közössé­gében. A kereszténység kétezer éve en­nek a feltámadásnak az erejét mutatja. Ez az erő mutatkozik meg embertársa­ink segítésében is. Már vagy két évtize­de annak, hogy találkoztam egy apácá­val, aki akkor természetesen civilben volt. Elmondta: rendkívül visszataszító­nak találta egy szegény, beteg ember Paskai László bíboros fotó: eszes gondozását; mégis ott maradt, mert úgy érezte, hogy ebben a szegény em­berben is Jézus Krisztust gyógyítja. A bíboros szerint ma is nagyon fon­tos, hogy minél többen tudjanak Krisz­tusnak élni, tetteikkel is hirdetve em­bertársaiknak a feltámadást, fónai imre Egyházi hírek PÜSPÖK A HITRŐL. A hit helyzetéről, valamint ró­mai látogatása tapasztalatairól tart előadást Balás Béla megyéspüspök április 30-án, hétfőn a lengyeltóti mű­velődési házban. FIATALOS ÖKUMENIZMUS. Az első ökumenikus if­júsági istentiszteletet tartották hétfőn Kaposváron a baptista imaházban, evangélikus, baptista és metodis­ta fiatalok részvételével. A szolgálatokat a különböző felekezetű fiatalok közösen végezték. CSALÁDKONFERENCIA. A keresztény családok má­jusi, budapesti nemzetközi konferenciájára meghívták Balás Bélát. A kaposvári megyéspüspök a várhatóan több mint ezer résztvevő előtt tart előadást a család szerepéről a keresztényi értékek megőrzésében. ISTEN A VILÁGBAN. Végh Mózes Los Angeles-i lel­kipásztor istentisztelettel egybekötött előadást tart a kereszténység helyzetéről három földrészen szerzett tapasztalatairól - vasárnap délután és hétfőn délelőtt - a kaposvári baptista imaházban. BÉRMÁLÁS. A tavaszi bérmálási alkalmak sorában április 29-én, vasárnap délután 4 órakor Balatonboglá- ron, május 5-én, szombat délután 4 órakor Homok- szentgyörgyön lesz bérmálás. ___________________■ Ön vizsgálatot krisztusi mércével Református egyház: intézményfenntartó küldetés „Sokat rágódom azon, tulaj­donképpen mi is vagyok én: lelkész vagy valamiféle gyüle­kezeti menedzser. De hát, ha egyszer olyan kevés kollé­gám kapott az Úristentől ilyen fajta képességeket! Ha tehát én ezt kaptam többlet­ként, akkor nekem ezt kell hasznosítanom.” Kaposváron iskolát, Zselickisfaludon konferencia-központot építettek. Most kö­zépiskolai kollégium épül, s rövidesen az öregek kaposvári otthonának alapkövét is leteszik. Mindemellett a mosdósi kórház intézmény-fenntartói szerepét is vállalni kívánja a református egyház. Szembetűnő az aktivitás és az ambíció, me­lyet a református egyház az intézményépí­tésben és fenntartói szerepvállalásban mu­tat. Az évek óta tartó, s egyre nagyobb lépté­kű vállalkozások Kaposváron és környékén zajlanak. Bellái Zoltán, a kaposvári reformá­tus gyülekezet lelkésze azonban nemcsak emiatt kap mindebben kulcsszerepet. Ő a re­formátus egyház anyagi ügyeit intéző orszá­gos testületnek is felelős tagja. Az elmúlt évtizedben Kaposváron teremtet­ték meg az ország egyik legszebb egyházi is­koláját. A 3500 négyzetméteres épülettömb­ben egy éve már gimnáziumi tagozat is mű­ködik. Zselickisfaludon egy ajándékba kapott parasztházból alakítottak ki konferencia-köz­pontot, s ehhez építenek most ebédlőt. A gim­náziumban tanuló nem kaposvári diákok el­helyezésére kollégiumot alakítanak ki a gyüle­kezeti háznál. Az első lépésként a tetőtérben kialakított öt szoba és társalgó egyelőre 15 ta­nuló elhelyezésére ad módot. Folytatják azon­ban a munkát: 40 diákot befogadó kollégium jön majd létre. Május végén egy újabb intéz­mény, az öregek otthona alapkövét teszik majd le Kaposváron a Béla király utcában.- Már két éve dolgozunk azért, hogy el­kezdődhessen az építés - mondta Bellái Zol­tán. - Több ezer köbméter földet hordtunk oda, hogy a területet alkalmassá tegyük az építkezésre. Már megkaptuk az ott lévő, volt munkásszálló-épületek bontási engedélyét, s május 27-re minden készen áll majd az alap­kőletételre. A beruházás mintegy 240 millió forintba kerül, s ebből 50 önálló, összkom­fortos lakrész jön létre.- Miből teremtik elő ezt az összeget?- Egyházi forrásokból, a majdan beköltözők úgynevezett - korántsem piaci áron számolt - egyszeri hozzájárulásából, valamint a Széche- nyi-tervhez kapcsolódó pályázati forrásokból.- Kik nyerhetnek elhelyezést az új otthonban?- Elsősorban a kaposvári és város környéki időseknek adunk helyet, szó sincs viszont ar­ról, hogy az intézmény kizárólag re­formátus vallásúakat fogadna be. Csatlakozó beruházásként egy ká­polnát is szeretnénk felépíteni, s ezt sem csupán a reformátusokra gon­dolva. Annak a környéknek ugyanis semmiféle istentiszteleti helye nincs.-A református egyház miért szor­galmazza az intézményépítést, s vál­lal jelentős anyagi terhet?- Volt, aki ezt úgy kérdezte meg: Mi ebben az üzlet az egyháznak? A szó megszokott értelmében semmi. Bizonyít­ja ezt az is, hogy nem egy vállalkozó csaló­dott, amikor azt hitte, hogy például egy üyen öregek otthona beruházás valamiféle arany­tojást tojó tyúk. A református egyház azért törekszik szociális, oktatási és egészségügyi intézményhálózatának gyarapítására, mert feladatának érzi, hogy minden korosztályra odafigyeljen intézményes formában is. Jelen­leg például egyházunk húsz öregek otthona beruházás-előkészítését végzi az országban. E folyamat része az a szándék is, hogy a re­formátus egyház vegye át a mosdósi kórház fenntartói szerepét. Budapesten már műkö­dik egy gyermekkórházunk, s szeretnénk, ha egy felnőtt egészségügyi intézményt is mű­ködtethetnénk. Az ötletet amúgy épp a két kórház között kialakult együttműködés adta. A másik ok, amiért szeretnénk kiteljesíteni intézményeink skáláját az, hogy az elmúlt évtizedben csak az oktatási fejlesztés kapott hangsúlyt. A szociális gondoskodás és az egészségügy eddig háttérbe szorult.- Egy kórház fenntartása nyilván tetemes összeget kíván. Lesz erre elég pénze az egyház­nak? Jobb gazdái lennének-e a mosdósi intéz­ménynek, mint a megyei önkormányzat?- Szeretnénk jobbak lenni. A jelenlegi ál­lami kórház-finanszírozás egész rendszere rossz. Az egészségügyben egyszerre van je­len a pazarlás és a hiánygazdálkodás. Elke­rülhetetlennek látszik a strukturális és finan­szírozási rendszer megújítása. Addig is az egyház számol a mosdósi kórház átvételével ráháruló terhekkel. Ezért is zajlik országos szinten az előkészítés. Ez ugyanis meghalad­ná egy egyházkerület erejét. Mindemellett az intézményben számos kihasználatlan bevé­telnövelő lehetőséget is látunk. Ilyen lehet például - a meglévők mellett - új gyógyítási ágak meghonosítása. Az egyházias gondol­kodás új esélyeket és forrásokat is teremt­het, nem is szólva az egyházak rendkívül erős nemzetközi kapcsolatrendszerérői.- Mit vesz majd észre a beteg és mit az ott dolgozó orvos, illetve ápoló abból, hogy az egyház lett a gazda?- Fokozatosan meg kell jelennie az egyhá­zi jellegnek és stílusnak a gyógyító munká­ban is. Ennek kialakítása nem látszik nehéz­nek, hiszen a mosdósi kórházra már most is jellemző ez a fajta humánus, sőt keresztényi szellemiség és légkör.- Kell-e tartania a más vallású vagy ateis­ta dolgozóknak attól, hogy reformátusokkal váltják fel őket?- Erről szó sincs. Az ott dolgozó főorvo­sok például valamennyien katolikusok, aki­ket mi nagyon szívesen látunk a református kórházban. A dolgozók közül sem kívánunk senkit elküldeni. Nem az orvosoktól vagy ápolóktól várjuk a református egyházi jelleg erősítését. Erre ott lesz a kórházi lelkész. Az egészségügyi dolgozók feladata azután is a színvonalas gyógyítás lesz.- Hol tartanak a kórház átvételével kapcso­latos tárgyalások?- A megyei önkormányzat és egyházunk is kijelölte tárgyalóbizottságát. A mi csapa­tunk munkájában budapesti kórházunk igaz­gató főorvosa mellett két kaposvári jogász és egy orvos vesz részt. Jómagam az egyházi szellemiséggel összefüggő, valamint a pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozom a bizottság­ban, mely már befejezte előkészítő munká­ját. így lényegében most kezdődhetnek az érdemi tárgyalások a megyével.- E ténykedésével alighanem újabb bírála­tokra ad alapot azoknak, akik már eddig is kifogásolták, hogy a sok építkezésmenedzse­lés és pénzszerzési erőfeszítés közepette keve­sebb ideje jut a lelkészi teendőkre.- Mindez olyan nagy feladat és lehetőség a református egyház számára, hogy elviselek érte némi rosszallást. bíró ferenc A hitoktatás kihívásai a változó világban A római katolikus egyház nem a társadalommal, ha­nem az állammal tart fenn jó kapcsolatot - mondta a Somogyi Hírlapnak Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana-mozgalom elnöke.- Kérdéses, hogy nem túl drága-e a működtetése.- Melyek azok a kérdések, ame­lyekre választ keres a mozgalom?- A Pax Romana katolikus ér­telmiségi mozgalom, tagjai kivá­ló szakmai felkészültségük foly­tán képesek megfelel­ni a kor kihívásainak. Célunk a megbékélés, a békéltetés; erre szükség van a közélet­ben. A legfontosabb témák, amelyekkel most foglalkozunk: a korrupció, a romakér­dés, valamint a zsi­dó-keresztény párbe­széd. S szerintünk tíz évvel a rendszerváltás után helyénvaló volna az egyház önvizsgálata.- Partnernek tekintik-e a szer­vezetüket?- A hatalommal vannak közös érdeklődési pontjaink, ezekben az esetekben kialakulhat a párbe­széd. Ez azonban kevés. Á kor­rupció ügyében például nemcsak az orvosok hálapénzét kellene felmutatni. Sajnos, a burjánzó je­lenség láttán és ahogyan ezt a ha­talom kezeli, nem is tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. Annyit te­hetünk, hogy megmutatjuk: a mindennapokban, a közvetlen emberi kapcsolatokban lehetsé­ges a felvérteződés, a korrumpá­lás elutasítása. Egyébként, aki nem beteg, az könnyen mondja, hogy nem ad az orvosnak hála­pénzt. De vajon megtesznek-e mindent hálapénz nélkül a csa­ládtag felgyógyulásáért? S kérdés Pax Romana az is: ha én adok, de más nem akar vagy nem tud, akkor az én megszerzett előnyöm nem szol­gál-e az ő kárára?- Találtak-e választ a roma­probléma megoldására?- Rengeteg pénzt költ el az ál­lam a romákra, de nem elég haté­konyan. Azt igyekszünk elősegí­teni, hogy a társadalom kedve­zőbben ítélje meg a romákat. Tény: ha'a szülő bemegy az álta­lános iskolába, gyakran kéri, hogy ne cigány mellé ültessék a gyerekét. Az okát azonban nem mindig árulja el, s azt mondja például, gyermeke onnan nem látná jól a táblát. Az előítéleteket igyekszünk oldani, de ez türel­met kívánó, aprólékos munka.- Ebben valószínűleg segíthet­ne a' hitélet. Krisztus így képzelte volna az isten és az emberek kap­csolatát?- Krisztus biztosan nem gon­dolkodott egyházban. Ahol akko­riban élt és tevékeny­kedett, csak néhány tízezer ember élt; a bölcsessége annak a társadalomnak szólt. A kérdést úgy lehetne inkább vizsgálni, hogy jó irányba ment- e az egyház az alapítá­sa óta. Az én vála­szom erre: nem.- De a rendszer ma is él.- Az utóbbi kétszáz év kivételé­vel hihetetlenül lassan változott a társadalom; addig egy szervezeti megoldás létezett igazából, a ró­mai katolikus egyház, ami jónak számított. Amikor a francia forra­dalom után meglódult a vüág, sok kérdés felmerült, amelyre csak részben tudtak válaszolni. Igaz, hogy az addig kialakult rendszer még ma is működik. De hát ma­radtak kérdések: Elég hatékony-e? Nem túl drága? A katolikus egy­ház úgy közvetít érdekeket, hogy el akarja fogadtatni a vele való azonosságot. Nem úgy cselek­szik, mint a csatában vesztésre ál­ló tábornok, vagyis hogy átcso­portosít. Nem próbál közelebb ke­rülni a társadalomhoz. Az állam­mal könnyebb jó kapcsolatot ápolni, és az egyház erre törek­szik. Az 1990-es rendszerváltás felkészületlenül érte a társadal­mat, amelynek a korábbi negyven évben megszűnt a morális tartása.- Kemény értékítéletet mondott a katolikus ér­telmiségi mozgalom ve­zetőjeként a katolikus egyházról.- Jó a kapcsolat moz­galmunk és a katolikus egyház között. Bizony­ság erre az is, hogy püs­pök, az esztergomi érsek-prímás helyettese nyitotta meg a siófoki kongresszusunkat, a katolikus püspöki kar titkára előadást tar­tott és tíz gyakorló pap is részt vett a rendezvényen. De a véle­ményemet én annak a figyelem- bevételével fogalmazom, meg, hogy szerintem az egyház nem a vezetőiből és a papjaiból, hanem a tagjaiból áll._______czene attila Az egyházmegye világi munka­társai, főként hitoktatók vettek részt a hétvégi továbbképzésen a püspöki székházban. A hitoktatókat arról kérdeztük: mi­lyen kihívásokat rejt munkájuk a mai, a lelki értékek gazdagítását nem könnyítő világban? Tóth József kaposvári hitoktató: - Üdvösnek tartom a kormány tö­rekvését, hogy a katolikus iskolák tapasztalatai alapján változtatná­nak a hitoktatás eddigi rendjén. Amennyiben a hitoktató szerves részévé válhatna a tantestületnek, sokkal élőbbé lehetne tenni a kap­csolatot. A 45 perces foglalkozáso­kon sok mindenre nem jut idő. Vi­szonylag kevesen járnak rendsze­resen hittanórákra, ugyanis ebben az időpontban tartanak több szak­kört is. Nehéz úgy a tanulók leiké­hez közel kerülni, hogy nem isme­rem a családi hátteret, a szülőket. Csomay Tünde: - Szentbalázson kívül még hét faluban oktatom a hitet, immár 19 éve. Összesen há­romszáz diákom van. Jóval haté­konyabb lenne a munkánk, ha a családdal együtt tudnánk foglal­kozni, nem kiszakítva onnan a gyerekeket. Sokat énekelünk, ját­szunk, beszélgetünk, így könnyeb­ben jut el hozzájuk a hit. Bartos Mária: - 1975 óta Nagyberényben vagyok hitoktató és lelkipásztori kisegítő. Régebben a templomban tanítottunk, az egy zártabb világ volt. Most ugyanezt tesszük az iskola falai között. Jó a kapcsolatom a nevelőtestülettel, sőt már az óvodában is tanítok. A gyerekek elfáradnak a délelőtti tan­órákon,, természetes, hogy nem le­het tőlük követelni délután. Fő­ként, hogy többi társuk kint focizik az utcán. A legkisebbekkel mind­össze 10-15 percig tart a foglalko­zás, ez idő alatt Jézus történeteiről mesélek nekik. A mostani elanya- giasodott világban valódi kihívás a munkám, hiszen nem mindig egy­szerű megszerettetni a hittant a gyerekekkel. Cél, hogy szívesen ül­jenek be az órára, s elmenjenek a vasárnapi szentmisére. ______sz.k. A nemzetközi Pax Romana-mozgalom 1921-ben jött létre Svájcban, Magyar- ország az alapítók között volt. A ma­gyar szervezet 1947-1991 között kü­lönböző neveken emigrációban műkö­dött. 1991-ben egyesületként jegyez­ték be a magyar Pax Romanát, amely együttműködik korábbi elődeivel is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom