Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-26 / 97. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H - 0 2 6 2001. Április 26., Csütörtök fft A Falu Gazdái Polgármester: Horváth József. Alpolgármester: ifj. Fábián Ferenc. Képviselő-testületi tagok: Battyányi Lajos, Csécsei János, Faggyas Lászlóné, Gadóné Nagy Éva, Héjjas Jenő, Vámosi Ró- bertné. Körjegyző: Veszner József. Megbízott iskolaigazgató: Kiss Jánosáé. Református lelkész: Cseke László. Katolikus plébános: Bicsár László. ■ Először a lakosságnak legyen vonzó a falu- Beleg jövője azon múlik, menynyire sikerül az itt élők kötődését erősíteni a faluhoz. De ugrásszerű fejlődésre kevés az esélyünk annak ellenére, hogy éppen most készül a falu legnagyobb beruházása, a földgázvezeték - mondta Horváth József polgármester.- Mi hiányzik a legjobban?- A munkalehetőségek. A faluban 8-10 embernek ad munkát a vasút, a szövetkezet gépműhelyében pedig nyolcán dolgoznak, de BELEG PÉNZE Helyi Intézmények Fejlesztés, felújítás Évi költségvetés: 130.7 millió forint ez hamarosan meg fog szűnni. Kevesen találnak munkát a környéken, a közlekedés sem túl jó a bejáráshoz, s nyomasztó gond a munkanélküliség.- Hol tart most a falu és mit terveznek?- Az utóbbi tíz évben megvalósult az egészséges ivóvízellátás egy új kút fúrásával, szemmel láthatóan szépült és gyarapodott a falu, Vendben van a kultúrhá- zunk, az iskola és az óvoda is. Néhány hét múlva elkészül a régóta várt földgázvezeték, s ezzel csaknem minden komfort meglesz a faluban. A hiányzó szennyvízcsatornát pedig térségi összefogással szeretnénk megépíteni. Sikeres pályázat esetén az önkormányzat önrésze ehhez mintegy 59 millió forint, de a falu érdekében ezt is beterveztük a költség- vetésünkbe, még ha fel is emészti a tartalékjainkat. Azt reméljük, ez a komfortlehetőség megindít egy folyamatot, ami a falu megújulásához vezet. Ennek jelei már most tapasztalhatók, mert emelkednek az ingatlanárak, s megkezdődtek a lakásépítések is. Jelenleg öt új ház épül a szociálpolitikai kedvezmények fel- használásával, de gyarapodnak a lakás-korszerűsítések is, amit az önkormányzat rendszeres támogatásokkal, kedvezményes telkekkel is segít. A falu mintegy 200 ingatlanának kétharmadában ugyanis ma sincs fürdőszoba, a házak többsége 35-40 éves. Felújításra szorulnak a község útjai is, a hat utca közül ötben nincs szilárd burkolat. A falu megtartó erejét növeli az is, hogy lehetőségeinkhez mérten fejlesztjük a gyermekintézményeket. Nemrég alakítottunk ki egy klubhelyiséget a fiatalok számára, s az egyik szolgálati lakást pedig a felnőttek kisebb közösségi termévé építjük át. S nemcsak a pénzen, de a szándékon is múlik, Horváth József polgármester mennyire sikerül mindezekkel a lehetőségekkel élni a faluközös- ség érdekében... _____________■ Be leg Az első írásos emlék 1493- ból származik, amelyben a község neve Belek formájában olvasható. Az elnevezés részben személynév eredetű, jelentése azonban a bolgár és ujgur „jel"-szóval azonosítható. A község mai területén haladt át a középkorban használt római kori útvonal, a település már ekkor lakott volt. A falu fejlődése a Dombóvár- Zákány vasútvonal kiépítésével kezdődött. 1953 éta csak alsó tagozatos oktatás folyik a faluban, a felsősök a kutas! körzeti általános iskolába járnak. Az óvodába két vegyes csoportba 40 kisgyermek jár. Beleg lakosságának harmada, míg a gyermekek háromnegyede cigány származású. A falu lakossága jelenleg 686 tő. Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba Nótáznak az asszonyok Ma sem ritka, hogy összejárnak a belegi asszonyok, és megosztják a nagyobb munkákat. Vidám beszélgetés, dalolás közben serényebben és főként szórakoztatób- ban halad a tollfosztás, a káposztasavanyítás vagy éppen a paradicsom befőzése. A híres belegi savanyú káposztához ki-ki maga neveli a kertjében a kemény fejű káposztát, hogy aztán az egy- és másfél akós fahordókba szeljék, és a hagyományos receptek alapján érleljék.- Öten-hatan szoktunk összejönni, s együtt gyaluljuk le a sava- nyítanivalót - mondja Kisdeák Jánosáé. - Kerül bele babérlevél, magyarbors, érett fűzőspaprika, néha pedig birsalma, meg vöröshagyma is. Rétegenként sózzuk, tömörítjük, a legtöbb család ma is így készíti - tette hozzá özv. Húros Józsefié. Özv. Papp Jánosné szerint az öregek a hagyományos ételeket főzik a legtöbbet, a fiatalok már másféléket is. De bizony jól jön nekik is a házilag eltett befőtt, a paradicsom, a káposzta. Ezután nem kell várni a káposztasavanyításig egy jóízű beszélgetésre, közös időtöltésre. Néhány hete ugyanis egy klubot hoztak létre az asszonyok, akik szokás szerint nem tétlenkednek most sem.- Fábián Ferencné tanácsára egy kórust alakítottunk, mert ilyen van már a környék minden Kisdeák Jánosné, özv. Papp Jánosné és özv. Húros Józsefné falvában, és mi sem szeretnénk kimaradni - mondta Kisdeák Jánosné. - Egyelőre tizenketten vagyunk, s hetente gyakoroljuk a régi belegi nótákat, felelevenítjük a dalokat. Május 26-ára, a falu Millenniumi napjára készülünk a műsorunkkal. ■ Nyúlász gazda a szélső házban- A nyúl olyan, mint a hattyú: csak akkor hallani a hangját, ha halni készül - állítja Kasza János, aki a falu legszélső házában él feleségével és a fiával. Elmondta: nem volt egyszerű ' helyzetben, hiszen kényszervállalkozóként kezdte a nyúltartást s a gazdálkodást, amikor az építőiparban ledolgozott 36 év után rokkantnyugdíjasként kellett előteremteni a megélhetésreva- lót. Mára száz anyanyúlból és szaporulatából áll a tapsi- füles-állo- mány. Kedvtelésből tartanak azonban még kacagógerléket, tengerimalacokat is.- Még a nagyapám ültette, most 7-8 bokor terem, de régen 30 is volt. Szépen teremnek; eladtuk törve az utolsó szemet is - mondta Kasza János. - A házat is a nagyszüleim építették, 1936-ban, s övék volt körötte az a csaknem 10 hektár is, amin a fiammal gazdálkodunk. Most már ismét miénk a föld, mert visszaigényeltük; ezért nem is épül mellénk szomszéd. A gyümölcsfákat magam ültettem: néhány meggyet, cseresznyét, barackot, és 80 almafát. A kedvencem mégis a nyúl, pedig a tartása rengeteg munkával jár. És olyan kényes, hogy tán még attól is elpusztul, ha csúnyán néznek rá. A hozzáértők szerint egyetlen titka van a nyúlász-kodásnak: a szeretet. Én még beszélgetek is vélük, ezek meg a maguk módján válaszolnak. Van olyan nyu- lam, amelyik minden etetéskor előtörleszkedik, hogy simogas- sam meg.__________________■ Két emberöltő jóban-rosszban Fiatalos hangjáról, élénk, fürge tekintetéről aligha gondolná bárki is, hogy Lantosi István a 90. évét tapossa.- Ahány méhész van a faluban, mind az én tanítványom - mondja büszkén a falu legidősebb lakója. - Most is a méhészkedés a kedvenc elfoglaltságom, de kijárok horgászni is a négy kilométerre fekvő tóhoz, ahol fogtam már 11 kilós pontyot is. A tévében pedig a sportközvetítéseket nézem legszívesebben.- Ha volt is súrlódás a 65 esz- tendőnyi házasság alatt, mindig kisimogattuk. így van ez most is - teszi hozzá mosolyogva Lantosi Istvánná, aki maga sem marad el férjétől a kivételes frissességben. 84 évesen ma is autót vezet, tüsténkedik a kertben, s igazi nagymamái ebédet készít az ünnepekre a népes családnak. Két gyermekükkel, három unokával és két dédunokával együtt 11 családtagot várnak mindig a kis belegi házba. Olyan könnyedén és fürgén tevékenykednek, mintha évtizedek után még most is a boltospult mögött szorgoskodnának, ami mindkettőjük tanult mestersége.- Akkoriban mindent kimértünk, a sót, a cukrot, a lisztet is, közben pedig elszórakoztunk a kuncsaftokkal. Ez a mai boltos munka nem is igazi kereskedés. Itt a vevő már nem a boltossal, hanem jobbára csak az árukkal van kapcsolatban - mondja Lantosi István. - Már nézni sincs kedvem a mostani üzleteket, meg aztán meg sem állnám, hogy bele ne szóljak. Annak azért örülök, hogy van folytatása is a családi hagyománynak, mert az unokám kereskedő lett, s Kadarkúton vezet egy kis gazdaboltot. __________■ Cé het szeretne a kőfaragó Egyed Béla megpróbálkozott azzal, hogy ne folytassa a családi hagyományt. Kitanulta az esz- tergályosságot, majd a kútépítő- és kútüzemelte- tő-szakmát is, mégis visszatért a műköves gyökerekhez. Beleg egyetlen iparosaként abban bízik, fiai is követik majd a pályán.- Családi hagyomány a kézművesség, a nagyapám kőműves volt, az apám pedig műkőkészítő - mondta Egyed Béla. - Úgy látszik, a hetedikes fiam már kedvet kapott a folytatásra, de a most óvodás kicsi is folyton „segít” a kis vésővel, játék csiszolóval. A kőfaragók országos iparszövetségének tagjaként talán sikerül újraindítani a szakma régi céhes rendszerét is. Ezzel több lehetőség lenne a fiataloknak kitanulni a kőfaragószakmát, akár külföldön is. Mert az iskolában csak az alapokat lehet elsajátítani, aztán mindenki a saját kárán tanul. Bár temetni minden évszakban kell, a sírkőkészítés mégis szezonális munka. Egyed Béla szerint a megrendelőnél csak a fagy a nagyobb úr, mert csak márciustól lehet a szabadban elkészíteni a betonalapokat. A divat is érvényesül, változatosabbak mostanában a sírkövek, terjed a kézi gravírozás, és egyre több házi, háztartási megrendelés is érkezik grillsütőkre, lépcsőkre és párkányokra.- Csak az itthoni munka halad lassan, pedig megígértem a feleségemnek, hogy átépítem a feljáró lépcsőit és oszlopait. Magunknak eddig csak a kerítést csináltam meg, de az is két évig készült - mondja a mester. - De nemcsak erre, a legkedvesebb hobbimra se jut idő. Hiába van horgászengedélyem, tavaly egyetlenegyszer se jutottam el pecázni. _____________■ Eg yed Béla a családi hagyomány őrzője Málnát termesztenének a romák Az országos helyzetnél jobb a belegi cigányok sorsa, mert itt megvan a boldogulás lehetősége. De jócskán akad a gondokból is, melyeket nagyon nehéz megoldani - állította Orsós János, a belegi cigányszervezet elnöke. - Kiéleződtek a falun belüli ellentétek, s még diszkrimináció is előfordul. Orsós János szerint régebben nem így volt, ez egy új jelenség a faluban. Az egy éve alakult érdekvédelmi és jogvédelmi szervezetnek 35 tagja van, s máris több pályázattal sikerült segíteni a falubeli, nehéz sorsú családokat. Orsós János elmondta: csaknem 240 ezer forint értékben 17 cigánycsalád részesült a csirkeprogramban, amely során 20 kilogramm vágócsirkét és 30 előnevelt csirkét kaptak a résztvevők. Ösztöndíj-lehetőséget is nyertek a jól tanuló roma gyerekeknek, s sikeresen pályáztak kerti veteménymagvakra és vetőburgonyára ugyancsak 17 család számára.- Szeretnénk tartós munkalehetőséget teremteni, s ehhez meg is vannak az adottságok - mondta Orsós János. - A legtöbb családnak van málnája, ribiszkéje, kertje. Megélhetést jelenthetne a bogyósgyümölcs- és a zöldség- termesztés, s szeretnénk ezt szervezetten végezni. Most ehhez pályázunk egy közös munkagépre, amivel elvégezhetnénk a talajművelést és a szállítást. ■ Az oldal elkészítését a belegi önkormányzat támogatta. Erdészlak három falu határán Kanyargó kis út vezet a valamikori erdészlakhoz. A ház éppen Ötvöskónyi, Segesd és Beleg külterületének a határán áll. Csak egyszer állt meg itt a vonat, akkor is véletlenül. Özv. Szabó Józsefné számára a faluval az összeköttetést sokáig mégis a sínek jelentették. Ezek mentén vezetett ugyanis a legrövidebb gyalogút Belegbe.- Szépen lekaszálta az uram a szélét, én meg gyalog hordtam be a faluba a nehéz tejeskannákat, amíg tehenet is tartottunk. A fiam is innét járt mindennap iskolába, sose kellett félteni, hogy valami baj éri - emlékezik a háziasz- szony. - Azóta sok minden változott, veszélyesebb a világ. A faluban már nincs tej szállítás, de egészséggel sem bírom már a nehéz munkát. Mégis nagyon szeretek itt élni. Ha vásárolni kell valamit, kerékpárral megyek a faluba. Nem is félek, nem is unatkozom itt, távol a világtól, s nem is hiányzik nekem más, csak a párom, akivel, ha élne, most lennénk 43 éve házasok. Nyáron a legszebb az erdei ház, amikor minden virágzik, de tavasszal sem marad virágpompa nélkül a kiskert és az udvar, ahol azért néhány baromfi is kapirgál.- Csak ketten vagyunk a fiamÖzv. Szabó Józsefné és házőrzői mai külterületi lakosok, de lehet, hogy már mi sem maradunk itt sokáig - mondta özv. Szabó Józsefné. - Nemsokára megszűnik a téesz géptelepe, s ezzel a fiam közeli munkahelye is; mást kell találni. 43 esztendő erdei élet után eladjuk a házat, már van is rá érdeklődő. Ha be kell költözni a faluba, talán nekem is újra kell születnem. Másképp hogyan is szoknám meg azt az új életet... ■ Négylábú őrző-védők tanára Alighanem Konkoly István kutyái jutottak a legmesszebbre Belegről. Megeshet, hogy még Belgiumban vagy Írországban is találkozunk a különlegesen képzett ebekkel, de a környék őrző-védő németjuhász munkakutyáinak fele bizonyosan Belegben nevelkedett.- Megismerem a kutyáimat, s még az utódaikat is. Élőfordul, hogy a kutya is rám ismer. De még így se mehetnék be egy olyan helyre, amit egy jól képzett kutya véd - állítja Konkoly István. Az ebtanár szerint vannak fortélyok, hogy ne támadhasson meg bennünket még a legagresszívabb kutya sem. Például nem szabad a kutyától megijedni, mert a dühös állat sem támad, ha szemben állnak vele. Ezt azonban nem is olyan könnyű megvalósítani, hiszen Konkoly Istvánéknál még a kapucsengő megnyomása is életveszélyes műveletnek tűnik a különösen hatékony házőrzőnek köszönhetően... ■
