Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Április 24., Kedd A GONDOS GAZDÁK A zsáktelepülés irányítója és fej­lesztője az önkormányzat. A polgármester: Reizinger Ká­roly. Az alpolgármester: Wolf Gábor. A képviselő-testület tagjai: Kaveczki János, Keller Pálné, Nagy Lajos és Szabó László. A jegyzői feladatokat Benedek Katalin tabi aljegyző látja el. A háziorvos: ár. Tamás László. A falugazdász: Paál György. m Megfontoltan fejlesztenek Példásnak tartja a lakosság egysé­gét, igyekezetét és szorgalmas munkáját Reizinger Károly, aki 1990 óta a falu polgármestere. A segítőkészség, a Lulla jövője iránt érzett felelősség nyilvánul meg a képviselő-testület döntéseiben is; csak addig nyújtózkodnak, amed­dig a takarójuk ér.- Büszke vagyok arra, hogy az ön­kormányzatiság tíz éve alatt szép eredményeket értünk el, komforto­sabb lett a falu - hangsúlyozta a pol­gármester. - Elkészült az I. és II. vi­lágháborús emlékmű az elesettek hozzátartozóinak adományaiból. A jabai falurészen a Dózsa utcában és a kisecsenyi részen lakókhoz is elju­tott a vezetékes, egészséges ivóvíz. Jabapusztán aszfaltút épült, elké­szült a temetőhöz vezető út is, a falu­ban másfél kilométer hosszan járdát építettünk. Emlékparkot is kialakí­tottunk a község önállóságának ötve­nedik évfordulójára. A legnagyobb beruházásra 1999-ben került sor: ki­épült a vezetékes földgázrendszer.- Minden tervüket sikerült való­ra váltani?- Vannak elmaradt dolgok is. A legnagyobb gondunk - ennek a megoldását évtizedek óta szorgal­mazzuk - a Lullát Balatonendréd- del összekötő út hiánya. Megépíté­sével megszűnne Lulla zsáktelepü­lés-jellege. A Balaton háttértelepü­léseként kialakulhatna a falusi tu­rizmus, munkahelyek jöhetnének létre. Mindössze tizenegy kilomé­terre vagyunk a magyar tengertől, de negyven kilométert kell kerülni, hogy elérhessük. Három éve ter­vezzük az üresen álló, egykori isko­laépület felújítását és a helytörténe­ti kiállítás berendezését. Sajnos, pénzhiány miatt ez is elmaradt.- Melyek a soron következő lépé­sek?- Ha sikerül pályázaton pénzt szereznünk, akkor Kisecsenyben járdát építünk, ez mintegy három­millió forintba kerül. A tervek már elkészültek. A megvalósításához megvan a saját erő. Szeretnénk egy mélyfúrású kutat is kiépíttet­ni, így sokkal biztonságosabb len­ne a község lakosságának az ivó- vízellátása. Továbbra is terveink között szerepel a helytörténeti múzeum létrehozása is. Harma­Reizinger Károly polgármester dik éve forráshiánnyal küzdünk, ez sok mindennek gátat szab, s ezért csak átgondoltan fejleszthe­tünk. ■ A FALU KITÜNTETETTJEI A Lulla Községért-emlékplaket- tet nyolcán kapták meg a falu­ért sok éven át végzett kimagas­ló tevékenységük elismerése­ként: Szabó József volt bíró, majd tanácselnök, később 25 évig a település könyvtárosa, Horváth János az önkéntes tűzoltó-egyesület parancsnoka, Keller Jenő a falu szépítésé­ben, fejlesztésében végzett pél­dás munkájáért, Reizinger György az 1985- ben alakult gazdaköri egyesület vezetőségi tagja, Nagy Imre az egykori téesz elnöke, tanácstag, a gazdaköri egyesület alapító tagja, Máj Henrik tanító, a kulturá­lis és sportrendezvények szer­vezője, Dr. Schulcz Gyula orvos, aki négy évtizedig gyógyította itt a betegeket, Rompos Ferenc több évtize- des áldozatos munkájáért. ■ A gazdakör pezsdíti a falut Huszonhatan alapítot­ták a gazdakört jó másfél évtizede hiány­pótló egyesületként. Ma 49 tagjuk van. A gazdálkodás szakmai szín­vonalának emelése mellett a falu kulturális életének élén­kítését is vállalta a civil szer­veződés. Rendszeresen ren­deznek szakmai előadásokat - tudtuk meg Wolf Gábortól, a gazdakör elnökétől. A leg­utóbb az állami támogatások igénybevételének lehetősé­géről és az állat-egészségügyi feladatokról tájékoztatták a gazdálkodókat. Hagyomá­nyos borversenyükön 16 szőlősgazda mutatta be a bo­rát. A közeljövőben a magas vérnyomás okozta gondok­ról, az egészséges életmód kérdéseiről tartanak elő­adást. Nemrégiben megvitat­ták a szántódi erdészet veze­tőivel a vadkár csökkentésé­nek lehetőségeit is.- A Mecsekbe szerve­zünk kirándulást a gazdák­nak az ősszel - mondta Wolf Gábor. - Az önkormányzat­tal közösen rendezünk falu­napot, aztán a búcsúi bált és a nyugdíjas-találkozót. Tag­díjakból és az önkormány­zat támogatásából tartjuk fenn az egyesületet. Bővül a taglétszám is, két új jelent­kező már bekapcsolódott a munkánkba. Wolf Gábor elnök is gaz­dálkodik: sertéseket és kecs­két tart, s három hektár föld­je van. Mintegy 150 tő sző­lőt gondoz, meg 16 gyü­mölcsfát. ■ Wolf Gábor, a gazdakör elnöke is foglalkozik állattartással Aranyos az Öreg-erdő ördögvére Ez az Öreg-erdő ördögvére - mutatta Keller Jenő a pincében a kékfrankost, a legutóbbi borverseny egyik győztesét. A szőlősgazda kiválóan ért a bor kezelésé­hez: példázza ezt a présház falát díszítő, harmincnál több oklevél is, amit első vagy második helyezett, ü- letve arany minősítésű boraiért kapott. Azt mondta: „Aki nagyon szereti a bort, általában keveset törődik a szőlővel. Aki viszont gondosan ápolja a szőlőt, az kevés bort fogyaszt.” Keller Jenő keveset iszik, legföl­jebb vacsora után vagy baráti társaságban.- Az ősi birtokon, az Öreg-erdőn telepítettem há­romszáz négyszögölre szőlőt - mondta. - A vegyes fe­hér mellett van olaszrizling, kékfrankos, zweigelt és kadarka borszőlőm is. Valamennyit külön szüretel­jük, s különhordóban tárolom. A régi öregektől tanul­tam: a bor olyan, mint a kisgyerek, rendszeresen tisz­tába kell tenni. Akkor ízletes és finom, s kínálja ma­gát. Sok időt töltök nyugdíjasként a szőlőben, szüret után pedig a bor kezelésével és gondozásával. Keller Pál az öreg-erdői szőlő levét 12 éve viszi megméretésre. Nemcsak a gazdaköri versenyekre, hanem Lajoskomáromba és Kőröshegyre is. Leg­utóbb a kaposvári nyugdíjas-egyesület védnökségé­vel szervezett borversenyen nyert egy arany és két ezüst minősítést.- Szeretném, ha Pali fiam és a két unokám is el­sajátítaná, majd átvenné a szőlő művelését - mondta. - Nekem ez a munka a kikapcsolódás, a pihenés. Már az is megnyugtat, ha csak kijövök ide és végigjárom a szőlőt. ■ Keller Pál 12 éve viszi versenyekre az Öreg-erdő borait A múltról a jövőnek is Augusztusban lesz három éve, hogy megjelent a Nagy Ernő pe­dagógus által összeállított és megírt falutörténet. A szerző fel­használta ehhez többek között Körösi János és Máj Henrik 1954-ben elkészített monográfi­áját is. Az anyag a gyűjtött lele­tek és írásos emlékek alapján az őskortól 1998 júniusáig dolgoz­ta föl Lulla eseményeit. Nagy Ernő 25 éve gyűjti, bővíti a köz­séggel kapcsolatos dokumentu­mokat. A faluban a kiadvány megjelentetésével az volt az ön- kormányzat célja, hogy bemu­tassák mindazt, amiért az itt élő emberek munkája nem volt hiá­bavaló. Nagy Ernő tovább foly­tatja a gyűjtőmunkát, amihez dokumentumokat kapott a falu­ból elszármazott, egykori lul- laiaktól is. Az írásos forrásokon túl a tárgyi emlékek felkutatása, összegyűjtése is ad további fel­adatot. A község önkormányza­ta azt tervezi, hogy a falu törté­netét néhány év múlva a bekö­vetkezett változásokat nyomon követve ismét megjelenteti majd, hogy a krónika később is hozzáférhető legyen azok szá­mára, akik kíváncsiak Lulla múltjára. ________________■ Az oldal cikkeit írta: Krutek József Fotók: Eszes Andrea Összeállításunk elkészítését támogatta a lullai önkormányzat Két feladatot tűzött maga elé Lullán az 1998 augusztusában alakult ci­gány érdekvédelmi szervezet: a munkahelyteremtést és az érdek- képviseletet. Nagy Lajos elnöktől megtudtuk: annak idején tízen ala­kították, s most 28 tagja van a szer­vezetnek. A lullai, illetve a kis­ecsenyi és a jabapusztai falurészen élő roma családok szerint az önkor­mányzat részéről nem éri őket semmiféle hátrányos megkülön­böztetés. Az érdekképviseletre azonban szükség van. Kiemelt fel­adata, hogy minél több romát be­vonjon a közhasznú foglalkoztatás­ba. S azért is szeretne pályázaton pénzhez jutni, hogy kertészkedje­nek. Fólia alatt primőröket ter­mesztenének, meg szabadföldi nö­vényeket is, így hat-nyolc ember­nek adhatnának munkát. A cigányok közösségbe illeszke­dését különféle rendezvények szer­vezésével kívánják elősegíteni. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a családokkal, ez elősegítheti a gyermeknevelést, az iskoláztatást, a ház körüli rend megteremtését. Működését anyagüag is támogatja az önkormányzat. Az egyesület tagja a dél-somogyi cigányszerve­zetnek, munkájához onnan kap öt­leteket és tanácsokat. Lulla terüle­tén 11 családban 36 cigány él, kö- zülük!5-en gyerekek. ________■ Lu lla A XI. század elején a székesfehérvári bazilika papságának birtoka, majd a veszprémi püspökség is tulajdonosa lett. A XX század ele­jén még Torvajhoz tartozott és pusztaként tartották számon. Lulla csak 1948 óta önálló község: 1949-ben 648 lakosa volt 1962-ben kapott villanyt hat évvel később megépült a Tabbal összekötő kö- vesút 1969-tol a felsősök Tabra járnak iskolába. A község önálló tanácsát 1974-ben megszüntették, a falut Tabhoz csatolták. 1984- ben dr. Takács Lajos plébános szervezésében lakossági összefogással és adományokból meg­épült a templom, egy évvel később pedig 26 taggal gazdakör alakult Az 1989/90-es tanév­ben az összevont alsó tagozat Is megszűnt a faluban: jelenleg hét óvodás és 19 általános is­kolás jár a tabi intézményekbe. Az önkormányzat 1990-ben alakult meg a községben, s a tabi körjegyzőséghez tartozik. A falu 93 házában jelenleg 231-en laknak. A lakosság 80 százalé­ka katolikus. 15 százaléka evangélikus, öt százaléka református. Egytucatnyi olvasó Mindössze tizenkét beirat­kozott olvasója van a köz­ségi könyvtárnak. Mintegy 800 kötetből válogathat­nak. A könyvtárosi teendő­ket tíz éve ForróTibomé lát­ja el. Szombat délután fo­gadja a kölcsönzőket. A községi bibliotéka a polgár- mesteri hivatalban kapott helyet.- Elsősorban a diákok jönnek, többnyire a kötelező vagy az aján­lott irodalomért - mondta a tisztelet- díjas könyvtáros. - A könyvállo­mány elavult, így nem mindig talál­ják meg, amit keresnek. Az utóbbi két évben nem jutott pénz könyvek­re. Az olvasók itt egyébként is rit­kán ülnek le, inkább ki­kölcsönzik és otthon ol­vassák el a könyvet. Fo­lyóiratot, napilapot sem járatunk. Forró Tiborné a könyvtárosságot Szabó Józseftől örökölte. Azért vállalta el, hogy ne zár­jon be a téka és mert szeret olvasni. A lakosság olvasási kedve Forró Tibomé szerint évről évre csökken. A gyerekek és a felnőttek inkább a tévét nézik, otthonról ritkán moz­dulnak ki. Sokat javíthatna a hely­zeten, ha új könyvek, lexikonok és szótárak beszerzésével frissíthet- nék a könyvállományt. _■ Te repkocsival a Jaba völgyében Kleiber Jenő a falusi turizmus lehetőségeit szeretné kiaknázni Most kapcsolódott be az ide­genforgalomba Kleiber Jenő családja. Állattartással, föld­műveléssel foglalkozik, s olyan vendégeket fogad, akik szeretik a természetet, a há­ziállatokat és falusi gazda­ságban akarnak pihenni. Ez természetesen csak jövede­lemkiegészítő tevékenység a gazdálkodás mellett. A háromszobás, szép családi ház­ban nyolc-kilenc vendéget tud fo­gadni megfelelő kényelemmel. A dimbes-dombos táj, az erdő és a horgásztó, mint mondta, gyermek­nek s felnőttnek egyaránt lehetősé­get kínál a kikapcsolódásra.- Két csikóm van, s azokkal már sétakocsikázásra is vinném őket - mutatta a terepkocsi elé fogott lova­kat. - A Jaba-patak völgye, a falu környéke számos látnivalót kínál. Csodálatos az aliréti vadászház és a tó környéke is. A faluban 15-16 bo­rosgazda is van, így pincelátogatá­sokat is szervezünk majd szalon­nasütéssel és gulyáspartival. Nagyon hiányzik a falut Balatonendréddel összekötő út - tudtuk meg a gazdától. Ennek a megépítésével ugyanis lehetőség nyílna, hogy a külföldiek megis­merjék Lullát a Balaton háttértele­püléseként. - Ennek érdekében a lakosság is szívesen föladná a falu csendjét, nyugalmát - tette hozzá. - Felértékelődne az ingatlanok ára, lehetnének munkahelyek, és fej­lődhetne a község. Ha lesz rá igény, akkor újabb lovak beállításával megteremtem a túralovagoltatás feltételeit is. ■ _________A L M A N A C H 12 0 Mun kalehetőségért pályáznak a romák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom