Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-22 / Vasárnap Reggel, 16. szám

2001. április 22. ★ ARCKÉP ★ 7 AZ ÉV POLGÁRMESTERE málbér, ami nem érdemi előrelépés. Mi fontosnak tartjuk, hogy a legkisebb munkabér és a munkanél­küli-segély között legyen lé­nyeges különbség, hogy megérje munkát keresni, el­helyezkedni. Mi sem gon­doljuk azt, hogy a szegé­nyek azért szegények, mert azok akarnak lenni. Meg akarjuk győzni a munkanél­külieket arról, hogy csak ak­kor tudunk rajtuk segíteni, ha együttműködnek velünk, ha felveszik a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Magyarországon nagyon sok a rokkantnyugdíjas, sokkal több, mint indokolt lenne. Jó lenne tudni, hogy valaki önmagának köszön­hetően lett-e rokkant, mert önpusztító életet élt, vagy rajta kívül álló okok miatt. Az utóbbiak szerintem mél­tóbbak a segítségre. Ám ez­zel nem azt mondom, hogy az önsorsrontókon nem kell segíteni. A dohányzással kapcsolatban is meg­fontolandó: ők miért nem fi­zetnek magasabb egész­ségbiztosítási díjat, mint a nem dohányzók? Náluk mégiscsak több a rizikófak­Született Debrecenben, 1964-ben. Családi állapota: Nős, két kislány édesapja: Anna 3, Eszter 5 éves. Felesége Porkoláb Gyöngyi marketingszakember. Pályája: 1988-ban a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett. 1990-től parlamenti képviselő. 1998 ok­tóbere óta Debrecen polgármestere. A Fidesz alapító tagja, 1993-tól a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke, 1994-től az or­szágos elnökség tagja, alelnök. tor, s valószínűleg többet költünk a gyógyíttatásukra a közösből. A Fidesz azt állítja, hogy ne csak a szo­ciális és egészségügyi ellá­táshoz való jog létezzen, ha­nem a polgár részéről a fele­lősség, a kötelesség is. Ha a gyerekekkel foglalkozunk, az nagyobb hatékonyságot ígér, ezért Debrecenben a szociális költségvetés na­gyobbik részét a gyere­keknek igyekszünk juttatni. A gyerekeken keresztül a szülőkre is sokkal jobban tudunk hatni, mint a szülő­kön keresztül a gyerekekre.- Ön szerint mikor és hogyan lesz a debreceni re­pülőtérből nemzetközileg is jegyzett, nagy forgalmú légikikötő?- El kell érni, hogy a mostoha időjárási körülmé­nyek közötti leszállítórend­szer is működjön, ezt a be­ruházást az idén tervezzük. Fontos még az állandó ha­tárnyitás, hogy a repülőteret napi 24 órán keresztül lehessen üzemszerűen használni. Lesz ezzel még baj is; borítékolom: ha majd forgalmas légikikötő műkö­dik itt, az lesz a kifogás, hogy elviselhetetlen mellette az élet.- Irgalmatlanul rondít­ja a városképet a sok fal­firka. Nem lehetne valami markáns lépést tenni en­nek megakadályozására?- A kiróható bírság szinte semmi az okozott kárhoz képest, s a rendőri létszám nem alkalmas a megakadá­lyozására. Két dolgot lehet csinálni: a szigort fokozni, a másik: a falfirkáló fiatalo­kat párbeszédre késztetni. Volt már részükről olyan nyilatkozat, hogy ha kapná­nak egy megfelelő falfelüle­tet, békén hagynák az épü­leteket. A graffitire gondo­lok, s nem a „Józsi”-, „Anyád”-féle firkálásokra. A firkálás a városi folklór ré­sze, a nagyvárosi lét velejá­rója. A hortobágyi pásztor­nak is hiába tiltanák az. os- tornyéldíszítést.- A nagy munkabírású emberek között tartják számon. Sport? Relaxáció?- Kálvinista kultúrájú családból származom, s ebben az volt a meg­győződés, hogy sokat és jól kell dolgozni, csak akkor megy előre a szekér. Nagy­apám öregkorában sem bírt tétlenül üldögélni. Ilyen a nagybátyám s az édesapám is, az lenne a haláluk, ha nem tudnának csinálni valamit. A sport, a relaxáció kell a hatékony munkavég­zéshez. Nem igaz, hogy töb­bet teljesít valaki, ha nem 16, hanem 20 órát tölt el munkával naponta. Ugyanis a munka hatékonysága is döntő...- Mit tesz, ha elhalad egy koldus mellett?- Nem szoktam pénzt adni, mert ismerem őket személyesen, s tudom ró­luk, rendszeres szociális el­látást kapnak vagy kaphat­nának. Vannak náluk rosz- szabb helyzetben lévők, akik nem állnak ki a sarok­ra. Nem adok azért sem, mert működik egy hálózat, amelyik a koldusokat ki­fosztja. Csak egy óráig lesz náluk a pénz. Viszont jóma­gam és a feleségem is rend­szeresen jelentős adomá­nyokkal támogatunk első­sorban gyermekeket. Van egy-két hely, mint például a Poroshát utcai lakóotthon, ahol a gyerekek némelyike már személyes ismerősünk. Flaszter vagy egyéb hasonló újságot is szívesebben ve­szek, ezt a formát normáli- sabbnak tartom a kérege­tésnél.- Jut-e ideje olvasásra, zenehallgatásra, szórako­zásra? Előfordul-e, hogy elviszi a gyerekeit fagylal- tozni vagy az állatkertbe?- Fagylaltozni nem szíve­sen viszem Őket, mert nem szeretem a fagylaltot; persze ők szeretik. Viszem őket moziba, állatkertbe, nemrég bábszínházban voltunk, holnap cirkuszba megyünk. A munkámhoz sok lelkierő kell, szükséges a stabil ér­zelmi háttér. Fogadóórái­mon gyakran olyan vagyok, mint egy pszichoterapeuta, mert sokszor olyan problé­mákkal találkozom, me­lyek megoldásához nincs semmi hatásköröm. A csalá­dom nagyon stabil hátteret jelent nekem. Az olvasásra szakítok időt. Ami a zenét illeti, leginkább az avant­gárd dzsesszt szeretem, legfőképp a magyarokat: Szabadost, Dresch-Dudást, a Grencsó Kollektívát, Gerölyt, Lajkó Félixet. A ko­molyzenei alkotók közül Liszt és Bartók áll hozzám közel, s Mozart bizonyos ciklusai. A könnyűzenében az alternatívok a kedvence­im, de tudok Madonnát is hallgatni.- Ha nem politikus len­ne (nem képviselő és nem polgármester), mivel ke­resné a kenyerét?- Fogalmam sincs. Nem szoktam ezen gondolkodni. A „mi lenne, ha” típusú kér­désekkor egy angol mondás jut eszembe: „Nagyon örü­lök annak, hogy nem szere­tem a káposztát, mert ha szeretném, akkor megen­ném, pedig nagyon utálom.”- Kiesik-e a DVSC az NB 1-ből?- Remélem, hogy nem. Ma azonban az NB 1-ben nem keletről fúj a szél, de rossz lenne, ha a bajnoksá­got kizárólag a fővárosban és a Dunántúlon játszanák. Azt gondolom, hogy a DVSC a meglévő potenciáljával (játékosok, utánpótlás, szakértelem) feltétlenül első osztályú. Ha mégis kiesik, az sem lesz katasztrófa, majd visszajut, mint már annyiszor. Persze azon le­szek, hogy ne essen ki a csa­pat, de a hatásköröm elég korlátozott ezen a területen. Erdei Sándor Az év polgármestere címet nem a polgármesterek adogatják egymásnak, hanem a lakosság szavaz­za meg. Aki települése népességéhez mérten a legtöbb voksot kapja, azé a cím. 2001-ben tehát Kosa Lajosé. Debrecenből reményei szerint egy országos jelentőségű vidéki központ válik, ami ellensúlyozni tudja az ország egyközpontúságát.- Korábban azt nyilat­kozta, hogy az embernek fontos pozícióba kerülés után is előre kell köszön­nie azoknak, akiknek idá­ig előre köszönt. Sikerült ezt megtartania?- Nagyon fontos, hogy az ember a karakterét megőriz­ze, függetlenül attól, hogy milyen pozíciókba, élethely­zetekbe kerül. A hatalom ve­szélyes, megváltoztathat.- Orbán Viktor mi­niszterelnök azt mondta egyszer Debrecenben, hogy ide drága mulatság jönni, mert a polgármester min­dig kér valamit. Meddig le­het eséllyel kérni, meddig futja a miniszterelnöki részrehajlásból?- Ez jó mondás, hang­zatos, de nem egészen így van. Kétségtelen, hogy min­dig van ötletünk, hogy mit kellene csinálni, de ez nem feltétlenül jár pénzkéréssel. A miniszterelnöknek egyéb­ként nincs módja a részre­hajlásra. Ezt csak az ellen­zék terjeszti.- Lehet azt mondani, hogy barátja a miniszterel­nök?- A munkakapcsolatnál szorosabb kötelék fűz ben­nünket egymáshoz. Viktort 1984 óta ismerem, a szarvasi nyári egyetemi tá­borban ismertem meg. Régóta dolgozunk együtt. Néha összejárunk csalá­dilag is, ilyenkor úgy visel­kedünk, mint más, köznapi ember. Legutoljára február­ban hívott meg egy disznó­toros kóstolóra.-Ön az év polgármeste­re lett. Nem lett volna jobb az év minisztere lenni?- Engem jobban érdekel, hogy Debrecen polgármes­tere lehetek, mint ha a kor­mány tagja lennék. 1998 előtt azt érzékeltem, szük­ség van itt arra az alkotó­kedvre, ami bennünk meg­volt, s úgy tűnt, hogy az ak­kori debreceni politikai elit­ben nincs olyan ember, aki a várost a gödörből kihúz­za, növekvő pályára állítsa. Hogy mi lehettem volna a kormányban, ez számom­ra értelmetlen kérdés. Egyébként sem szeretem az ilyen mondatokat: ha ez lett volna, akkor mi lett volna. Erről az a vicc jut eszembe, miszerint Józsi mindig komp akart lenni, de nem komplett.- Önre jellemző a színes fogalmazás, mint amikor ^megjegyezte a Horn- Kuncze szóösszetétel hal­latán: azt hittem, hogy Hornnak Gyula a kereszt­neve és nem Kuncze. Mennyire tudatos ez a fajta beszédmód?- Nem hiszem, hogy attól lesz valaki tekintélyes, ha úgy fogalmaz, ahogyan ér­telmes ember köznapi be­szédben nem teszi. Én azt mondom, összefogunk a debreceni polgárokkal, s nem azt, hogy „a város stra­tégiai megvalósíthatósági programjának kivitelezésé­ben megvalósuló lakossági akarat” stb. A humor na­gyon kívánatos a politikai kommunikációban, s min­dig szomorú vagyok, ha szá­raz, unalmas, semmitmon­dó beszédeket hallok.- Sokak szerint szép lesz ugyan a sétálóövezet, de nem lesz akkora és olyan szép, zegzugos, mint a nyíregyházi.- Ez olyan, mint ha csi­nosítanám a kertem, de közben azon keseregnék, hogy valószínűleg soha nem lesz olyan szép, mint a ver- saille-i palota kertje. Nekem a debreceni valószínűleg jobban fog tetszeni, mint a nyíregyházi. A város re­konstrukciójának egyébként még csak az elején tartunk, ezért még nem látható, hogy milyen lesz a centrum, ha mindennel készen leszünk.- Hogy áll a sértődéssel, a bosszúállással? Túl tud­ja-e magát tenni lelki sérü­lés nélkül a kemény bírá­latokon?- Se sértődős, se bosz- szúálló nem vagyok. Az in­dulat rossz tanácsadó, a sérelmi politika nem vezet sehova. A bosszúállás egyébként is sok értelmes tennivalótól venné el az energiát. Nem a kemény bírálat fáj, rosszabbul esik a butaságon és a kicsinyes­ségen alapuló piszkálódás.- Lengyel László poli­tológus szerint nemcsak szegényekre és gazdagok­ra bomlott a társadalom, hanem 40 év alattiakra és felettiekre is. Ön érde­mesnek tartjá-e még valamire a 40 évnél idő­sebbeket?- Természetesen. A kol­légáim nagy része itt, a városházán negyvenévesnél idősebb. És nagyon jó csapa­tot alkotnak.- Ha azt mondanák, hogy a jövő héten ellenzéki politikusok társaságában elutazhat Ausztráliába tíz napra, kit választana úti­társul?- Nincs olyan parlamenti párt, amelynek a képvi­selőivel ne tudnék szót érteni. Még akkor is, ha személyesen nem kedvelem az illetőt.- A Fidesszel szemben az is vád, hogy nem tekinti eléggé magáénak a szegé­nyek, az esélytelenek, a kevésbé küzdőképesek és tehetségesek problémáját.- E mögött a vád mögött nem tények, hanem poli­tikai érdekek vannak. Újra bevezettük az alanyi jogon járó családi pótlékot, a családi adókedvezményt és még egy sor más intéz­kedést, rhely pönt az ön által említettek érdekét szol­gálja. Az is igaz, hogy leg­először és leginkább azokon tudunk segíteni, akik ma­guk is igyekeznek segíteni magukon. Szeretnénk, ha a felzárkóztatás a korábbinál hatékonyabb lenne. Debre­cenben meghirdettünk egy közmunkaprogramot; azt mondtuk: fele időben köz­munkát kell végezni, a má­sik felében beiskolázzuk a résztvevőket, ingyenesen befejezhetik a nyolc általá­nost. Debrecenben él ugyanis 8 ezer ember, aki nem végezte el a nyolc ele­mit. A programra mind­össze húszán jelentkeztek. Rajtuk lehet segíteni, mert tényleg szeretnének kike­rülni mostani helyzetükből. Vajon nem a legkisebb ér­dekérvényesítő képességgel bíróknak jó a bevezetett 40 pzer forint minimálbér? Közben a magukat szociáli­san szuperérzékenyeknek tartók azon vitatkoztak korábban, hogy 23 300 vagy 23 800 forint legyen a mini­Kósa Lajosnak fontosabb, hogy Debrecen polgármestere, mint a kormány tagja legyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom