Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-20 / 92. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 6 3 2001. Április 20., Péntek A víz tisztasága a vonzerő nyező települések­kel társulva, pályá­zati források segítsé­gével és persze la­kossági hozzájáru­lással szeretnénk megoldani ezt a gondot. A másik nagy lehetőségünk a közúti határállomás megnyitása lenne. Ezért kilencedik éve lobbizik az önkor­mányzat, s már csak a tárcaközi bizottság végső döntésétől függ a beruházás megkezdése. Ez a két ügy adja a fő beszédtémát is a faluban. A tó, illetve a csatorná­Csordás József polgármester igényekre is nemet kell mondani, s per­sze magyarázkodni. Ha mondjuk, könyv­tárépítésre sikerül pá­lyázati pénzt szerez­ni, abból nem építhe­tünk ravatalozót vagy járdát. Szégyenke­zem a kultúrház tata­rozásának az elodá- zódása miatt. Korsze­rűsítésre szorul a közvilágítás is. Mind­ehhez pénz kellene. Rossz az is, hogy az igények hangoztatása után csak kevesen ké­szek tenni is a közös célokért, ne­megyszer hiányzik az összefogás. A FALU KORFÁJA Életkor 0-3 4-6 7-14 15-55 56-60 61­összesen Férfi 20 25 50 310 43 107 551 Nő 25 25 40 291 42 173 596 Összesen 45 50 90 601 85 280 1147 A FALU GAZDÁI A polgármester: Csordás József. Alpolgármester: Szilágyi István. A képviselő-testület tagjai: Berlász Géza Sándor, Hegyi Imre, Jánosa László, Kelemen Miklós, Kisiván István és Pókos Jánosné. A jegyző: dr. Iváncsics Nándor. ■ Gyékényes Zákányban Az idegen, aki vonattal érkezik a gyékényesi állomásra, aligha­nem meglepődik azon, hogy voltaképpen Zákány faluban száll le. A nemzetközi forgalmat lebonyolító vasúti határállomás 1872-ben jött létre, akkor még Gyékényeshez tartozó területen. S bár a közigazgatási határok időközben változtak, a vasútál­lomás, a határőr- és vámkiren­deltség továbbra is Gyékényes nevét viseli. ■ Az oldalt írta: BÍRÓ FERENC FOTÓ: NÉMETH CSABA Az országhatár közelsége év­tizedekig fékezte, most gyor­síthatja a kivételes turiszti­kai vonzerővel rendelkező Gyékényes fejlődését. Ezek­kel az adottságokkal is ösz- szefügg, hogy Csordás József polgármester, aki az első szabad választások óta folya­matosan a település élén áll, megtanult szerb-horvátul és németül is, hogy faluját job­ban menedzselhesse.- A Kotró tó táji szépsége és vizé­nek kivételes tisztasága teremti azt a vonzerőt, amelynek nyo­mán már 295 víkendházat és nyaralót építettek a faluban, s ez a jövőben is meghatározója a he­lyi idegenforgalom fejlődésének- mondta Csordás József. - Ezért olyan sürgető a falu mielőbbi csatornázása, ami azonban mint­egy 700 millió forintba kerülne. Ha ugyanis a derítőkből a talajba jutó szennyvíz miatt romlani kezd a tó vízminősége, elveszít­jük a legjobb esélyünket. A kör­GYÉKÉNYES PÉNZE Beruházások zás a várhatóan 100 ezer forintos családonkénti hozzájárulás, az ingatlanok árának a drágulása, illetve a falu komfortjának javu­lása kapcsán készteti vélemény- mondásra az embereket, míg az új határállomástól és az ugyan­csak tervezett vámszabad terü­lettől elsősorban a helyi gazda­ság élénkülését várják, illetve új munkahelyeket.- Miért jó és miért rossz polgár­mesternek lenni Gyékényesen?- Rossz a mindennapi pénz­ügyi gondok miatt, mert jogos Jó viszont látni, hogy a gondok ellenére is mennyit szépült a falu arculata, hogy összkomfortosabb lett a település. Egyebek között tornacsarnok, könyvtár, házas­ságkötő és konferenciaterem épült, és sikerült létrehoznunk az idősek gondozóházát, valamint az erre alapozott szociális ellátó- rendszert. Örömöm az is, hogy hosszú idő óta most először for­dul elő, miközben az idén eddig három haláleset volt a faluban, hogy rövidesen négy kisbaba szü­letik. ■ Kotró hizlalja a tavat Az rt mellett a szövetkezet Az évente most kitermelt 2-300 ezer tonna kavics egy hektárral növeli a Kotró tó vízfelületét. 1934-ben kezdődött itt - még kézi erővel - a bányászat. Azután gőzzel hajtott kotrógépek jöttek, s megjelent a tavacska is, amiből a 180 hektárnyi s öt másik vízzel tó­rendszert alkotó Kotró létrejött.- Meddig lesz itt még kitermel­hető kavics?- Még nagyon sokáig, s ez a tónak is hasznára válik, mert erősíti az öntisztító képességét, növeli víztömegét - mondta Kisiván István, a Dráva Kavics és Beton Kft ügyvezető igazgatója. - Főként, ha a faluban a csator­názás megvalósul. Korábban egész Dél-Magyar- ország legjelentősebb s a régió egyetlen kavicsbányája volt ez. Például a paksi atomerőműhöz is sok ezer tonna kavicsot vittek in­nen. A hetvenes évek végén egy szezonban 1,2 millió köbméter kavicsot bányásztak, a mostani tízszeresét. Akkor évente 6-8 hektárral is nőtt a vízfelület. Az­óta húsz kisebb bánya nyílt a ré­gióban, és a szállítási költségek is alaposan megdrágultak. Pécs, Kaposvár vagy Dombóvár tér­ségébe azon­ban még meg­éri a kavicsot elszállítani.- Gondol­tak-e arra, hogy megpró­bálják kiak­názni az ide­genforgalom­ban rejlő lehetőségeket is?- A cég egyik osztrák tulajdo­nosa éttermet, autószervizt és egy szabadidőparkot tervezett ide, ám időközben meghalt, és a kezde­ményezés megtorpant. Jómagam ésszerűnek látnám a vízi sportok körének fejlesztését, megengedve akár a motorcsónak és jetsky használatát is. A környezetvédel­mi vizsgálatok azt mutatták, hogy amikor a motorcsónak-Európa- bajnokságot itt rendezték, az csak frissítette a vizet, mert javította az oxigénellátását. Kárt nem okoztak a motorcsónakok. A horgászok ezt másként lát­ják. Ám Kisiván István szerint motorcsónakázni és jetskyzni a ví- zen lehet és nem az országúton. ■ A hét falu határára kiterjedő gyékényesi szövetkezet részlege­sen rt-vé alakult, ám megmaradt a szövetkezet is.- Az új rt 183 millió forint va­gyonnal jött létre, míg a megma­radt szövetkezet csaknem 70 mil­liós vagyonnal gazdálkodhat - mondta Szilágyi István, az rt el­nök-igazgatója, egyben a falu al­polgármestere. - A bérelt földe­ken gazdálkodó rt elsősorban nö­vénytermesztési profilú, míg a szövetkezet az állattenyésztésre alapoz. Az rt hetven, a szövetke­zet 12 dolgozót foglalkoztat. Az utóbbinak emellett 300 tagja és 170 külső üzletrész-tulajdonosa van. Az rt 275 fővel alakult. A két gazdálkodó egységnek egyelőre közös a vezetése, ám az áprilisi közgyűlésen a szövetkezet saját vezetőséget választ.- Az új felállásban hogy látja a jövő esélyeit?- Egyes politikusok bizakodás­tól duzzadó kijelentései ellenére nehéz helyzetben van a mező­gazdaság. A családi gazdaságok 300 hektár alatt aligha teremthet­nek biztos megélhetést.- Az itt élők kisebb területen kiegészítő tevékenységként termelnek. Ők, például a piacra jutás segítésé­ben, rászorulnak a nagyüzem in­tegráló szerepére. Mintegy 150 környékbeli gazda most is raj­tunk keresztül értékesít és igény­li szolgáltatásainkat.- Milyen Gyékényes gazdasági élete?- Egyre több a helyi kis cég, a vállalkozók egy része azonban csalódott a reményeiben. Főként mert a turisztikai szezon alig há­rom hónap. A közúti határátkelő megnyitása adhatna új lendületet a fejlődésnek.- Mire lenne érdemes még vál­lalkozni a faluban?- Egyes lakossági szolgáltatások hiányoznak ugyan, ám ekkora te­lepülésen ezekből aligha lehetne megélni. Továbbra is a turizmus­ban és a kapcsolódó újszerű szol- gáltatásokban látok esélyt. ■ Az oldal elkészítését támogatta: a gyékényesi önkormányzat Gyékényes A régi oklevelekben 1380-ban szerepel elő­ször Gykynes néven. Számos, a környéken leltárt római kori lelet tanúsága alapján azonban jóval korábban is laktak itt emberek. Kanizsa eleste után 1600-ban került török kézre a település. Az 1848-as szabadságharc idején őrhely volt. 1907- ben kapott a település nagyközségi rangot. 1926-ban már könyvtár, olvasókör, erdőbirtokosság, valamint hitel- és tejszö­vetkezet jött létre. A kavicsbányában 1932 óta termelnek. A most 1250 lakosú falu fejlődése az 1990-es évek közepén vett új lendületet, s egyebek között iskolai torna- csarnok épült, létrejött az idősek gondozóháza, és felújították a művelődési házat is. Ezerszeres ingatlanárak Tíz éve ezer forintért is meg lehe­tett kapni egy 400 négyszögöles telket például a Petőfi utcában. Most ugyanez legalább egymillió forintba kerül. A kimérhető terüle­tek nagysága véges, az igény pedig egyre nő. Dr. Iváncsics Nándor jegyzőtől megtudtuk, most is tíz­nél több építési engedélykérelem­mel foglalkoznak. Az utóbbi évek­ben épült csaknem 300 víkendház, sőt villa tulajdonosainak legalább a fele német és osztrák állampolgár. A kis vízpart közeli faházak ára már legalább 4-5 millió forint, egy átlagos falusi családi ház, amelyik tíz éve 5-800 ezer forintért talált gazdára, most 5-6 millió forintot kóstál. A turizmus fejlődésével jött drágulás hátrány a családalapító fi­ataloknak. Közülük többen a telke­ket a gyékényesiekhez képest har­mad- vagy negyedáron kínáló szomszédos falvakban építkeznek. E helyzet visszásságát látja az ön- kormányzat is, amely a korábbi el­ső lakáshoz jutási támogatási for­ma felújításával és - a helybeli fia­taloknak kedvezményes - telkek kialakításával segítené a megol­dást. Már megkezdték a legutóbb 1996-ban változott helyi rendezési terv újabb módosításának az elő­készítését. Ez feltétele annak, hogy egyes eddigi külterületeken új épí­tési telkeket alakíthassanak ki. ■ Határtalan esély a határ Jánosa Sándor Gobbról) megmutatta a leendő közúti határállomás helyét A horvát oldalon 150 méternyi, Gyékényestől pedig 1,8 kilométer­nyi utat kellene megépíteni. Ezzel és mintegy 900 millió forintnyi be­ruházással közútivá bővülhetne a vasúti határátkelő. Már elkészültek a tanulmánytervek, ezekre a ma­gyar és horvát szakhatóságok egy­aránt rátették egyetértő pecsétjü­ket. A horvát közlekedési minisz­terhelyettes is itt járt, s egyetértett ezzel, az M7-es elérését a horvátok számára 80-100 kilométerrel meg­rövidítő nyomvonallal. A tárcaközi bizottság döntését várják, s kez­dődhet az építkezés. Ha a küenc éve szorgalmazott terv megvalósul, az nemcsak a tér­ség kereskedelmét pezsdítené meg, hanem munkahelyeket is te­remtene, s befektetőket vonzana a térségbe. Egyebek közt az új határ­átkelő mellé tervezett vámszabad terület és kamionterminál révén. Egyelőre csak a zöldhatáron át bonyolódik Gyékényesnél - fő­ként román - „idegenforgalom”.- A vasúti határállomás környé­kén sok az egyenruhás, így az ille­gális határátlépéssel próbálkozók jelentős része főként Gyékényes­nél a zöldhatáron igyekszik átjutni - mondta Jánosa Sándor őrnagy, a zákányi határőrizeti kirendeltség Gyékényesen élő vezetője. - Ösz- szesen 26 küométemyi határsza­kasz, tíz falu határa tartozik hoz­zánk, ám a legkényesebb rész ép­pen a gyékényesi. Tavaly 46 illegá­lis határátlépés történt; az elköve­tők felét elfogtuk, a többieket a horvát társszervek adták vissza.- Miként próbálják javítani az elfogási arányt?- Húsz, már jól felszerelt tag­gal nemrég megkezdte munkáját a gyékényesi polgárőrség. Létre­hozását elsősorban nem a helyi bűnözés indokolta. Inkább az il­legális túrázók szemmel tartása, a határőrök munkájának a segíté­se a cél. ■ A helyi közösség kovásza Egy 70 éves osztrák asszony sok helybelinek adhat példát a tettek­ben is megnyilvánuló lokálpatrio­tizmusból. Igaz, ő magyarnak és gyékényesinek tartja magát. Mint mondta: anyja egyszerűen elfelej­tett hazajönni szülni a határ túl­oldaláról. Loibl Margit nagyszülei és szülei még 1921-ben munkát keresve mentek Ausztriába. Ő már nyugdíjasként 1991- ben jött haza a férjével. Először csak egy osztrák ismerősüknek segítettek itt a faháza felépítésében.- Megtetszett a hely, így mi is vettünk egy bungalót, de először csak üdülésre gondoltunk - mondta - A férjem azon­ban agyvérzést kapott. Ebből lábadozva úgy tapasztalta, jót tesz neki ez a leve­gő. így hát építettünk egy családi házat, és maradtunk. Egy hónapban egyszer megyünk haza. Olyankor találkozunk a gyerekeinkkel. Loibl Margit azóta 45 osztrák és német családot csábított ide. Már valamennyi­üknek van nyaralója a Kotró partján. El­érte, hogy Gyékényes turisztikai kínálata fölkerüljön a német internetre. Széles ba­ráti körének köszönhetően kapták Né­metországból - ingyen - korszerű Merce­des rohamkocsijukat a gyékényesi ön­kéntes tűzoltók. A férje, aki valódi ezer­mester, ágyakat készített az idősek gon­dozóházába, persze díjtalanul. Az asszony most kérelmezte a ma­gyar állampolgárságot. A gyerekei oszt­rákok, ám megértik a szándékát.- Nagyot változott a falu - így Loiblné. - Mikor először jöttünk, még beleragadt a sárba a lakókocsink. Én pedig már akkor is szerettem itt lenni. Bort kapunk a barátoktól. Ha disznót vágnak, hurkát, húst küldenek. Ráadásul a tó vize fiatalít. Pedig én még novemberben is úsztam, amikor az itteniek már kabátban néztek a partról. Április 24-én lesz a 70. születésnapom. Ha addig nem is, akkor biztosan meg­mártózom. ■ Loibl Margit magyar állampolgár szeretne lenni Hétvégeken duzzad a falu Az 1147 állandó lakosú Gyékényesen a nyári hét­végeken 2-3 ezer ember is üdül. Tíz éve épültek az első horgászházak, s mára háromszáz nyaraló áll itt. Időközben vendéglők, cukrászdák nyíltak, sőt panzió, valamint diszkó is, mindez azonban még nem valódi minőségi turizmus. Mikor 1994-ben Dömötörfy Zoltán megnyitotta 80 személyes kempingjét, még merésznek látszott a vállalkozás. Ugyan ki jön ide, a világ végére?- Bíztunk az ivóvíz-tisztaságú tó vonzerejé­ben s okkal, mert minden évben jobb lett a for­galmunk - mondta. - Azt sem bánnám, ha ver­senytársak jönnének, sőt akár szálloda is épül­ne itt. A település mint üdülőhely vonzereje ez­zel csak növekedne. Idővel összkomfortos apartmanokat szeretnénk kialakítani, mert ta­pasztaljuk, hogy egyre több az igényes vendég. Ehhez persze csatorna kell. Vendégcsalogató fejlesztés a búvároktató-köz- pont építése is. A110 millió forintos, több szakasz­ban megvalósuló beruházás alapkövét március 9- én rakták le. A várható nagy nemzetközi verse­nyek iránt érdeklődő vendégekre alapozva - külső befektetők bevonásával - terveznek ide egyebek között apartmanházakat, golf- és teniszpályát. ■ Dömötörtyné már várja az első vendégeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom