Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

2001. Április 19., Csütörtök N Y U G D ÍJ A S O K Somogyi Hírlap - 11. oldal Rugalmas korhatár, stabil állami nyugdíjrendszer Orbán Viktor miniszterelnök lapunk­nak adott szombati interjújában szólt a nyugdíjrendszer megreformálásának tervéről, a rugalmas korhatárról, az ál­lami nyugdíjalapok megerősítéséről. Az elképzelés vita tárgya volt a parla­ment keddi plenáris ülésén is. Alábbi­akban az elmúlt évek nyugdíjasokra vonatkozó jelentősebb törvényeit, an­nak hatásait foglaljuk össze. Az 1996-ban elfogadott törvény férfiak és nők esetében (2009-ig átmeneti ked­vezményeket biztosítva) egységesen 62 évre emelte a nők és a férfiak nyugdíj- korhatárát. A hosszabb járulékfizetés jelentős többletet eredményezhetett volna az állami nyugdíjalapban. A ve­gyes finanszírozású, állami és magán- pénztárakon alapuló nyugdíjrendszer­ről intézkedő törvény 1998. január 1- jén lépett életbe. A korábbi szabályok szerint, aki önként, nem pályakezdő­ként lépett be a magánnyugdíjpénztár­ba - erre 1999. augusztus 31-ig volt le­hetőség -, az 2000. december 31-ig lép­hetett volna ki a pénztárból. Ezt a ha­táridőt a jogalkotó 2002. december 31- ig meghosszabbította. A magánnyug­díj-pénztári tagdíjak emelkedésének au­tomatizmusát az Orbán-kormány nem tartotta megvalósítha­tónak. A miniszterel­nök a Gazdasági Ta­nács ülésén 1999 őszén úgy fogalma­zott, hogy nem növel­hető a magánnyugdíj­pénztárakba befize­tendő 6 százalékos já­rulék 7, illetve 8 százalékra. Ez ugyanis a költségvetésnek 30 milliárd forintos többlettóadást jelentene, amit csak a re­álbéremelés rovására tudnának teljesí­teni. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat 6 százalékon befagyasztották, és a ta­gok magasabb társadalombiztosítási já­rulékot fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba. A miniszterelnök a 2001-2002-es költségvetés általános vi­tája során a múlt év októberében kije­lentette: a kormány kész arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak pótlá­sára kifizetett költségvetési támogatást - ami 2001-ben várhatóan 70-80 milli­árd forint lesz - „átirányítsa", azaz a nyugdíjak emelésére fordítsa. Orbán Viktor akkor azt is hozzátette: arról a pénzről van szó, amelyet a költségve­tésnek a magánnyugdíjpénztárakhoz átirányított járulék pótlására kell kifi­zetnie. Mint mondta, szép dolog a mos­tani fiatalok jövőbeni nyugdíjának ál­lami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságá­nak emelése. A nyugdíjreform előkészítése Során, 1997-ben végzett hatásszámításokkal szemben 1,2 millió helyett több mint 2 millió befizető vált tagjává magán­nyugdíjpénztáraknak. Mivel a magán­nyugdíjpénztárakba befizetett tagdíja­kat a központi költségvetés pótolja a társadalombiztosítási nyugdíjalapnak, a kormány álláspontja szerint a kerese­tek 6 százalékáról 7, illetve 8 százaléká­ra a gazdaság teljesítőképességének függvényében emelhetők majd a ma­gánpénztári tagdíjak. A jelenlegi elkép­zelések szerint ez a módosítás 2003-tól lehetséges. A lapunk szombati számában megje­lent interjúban Orbán Viktor említést tett a nyugdíjrendszer tovább­fejlesztésének koncep­ciójáról. Ebben szó esik a rugalmas nyugdíjkor­határ esetleges beveze­téséről, az egyéni szám­lavezetésről, a befizetett járuléktól függő nyugdíj- számításról. Ezzel kap­csolatosan korábban Varga Mihály pénzügyminiszter említést tett a felhal­mozott járulék esetleges örökölhetősé­ge lehetőségének vizsgálatáról is. Már­cius végén a Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság sajtótájékoztatója alapján megírtuk, hogy októberben minden já­rulékfizetőt, az országban közel 4 mil­lió embert értesítenek a múlt évben be­fizetett járulék összegéről. Az egyen­legértesítő alapján a dolgozók nyomon követhetik, hogy munkáltatójuk meny­nyi nyugdíjjárulékot fizetett utánuk ta­valy. A kormány tervei szerint néhány év múlva viszont már olyan értesítést szeretnének küldeni, amelyen az 1988- tól befizetett összegek szerepelnek. A befizetéseket (német és olasz minta alapján) pontrendszerben értékelnék, átlagos járulékkal évente egy pont sze­rezhető, 35-40 pont után válna nyugdíj­képessé a munkavállaló. A Világgazda­ság március végi információi szerint legfeljebb öt évvel lehetne korábban nyugdíjba menni, viszont évente 4 szá­zalékkal csökkenne a nyugdíj összege. A rugalmas korhatárt fokozatosan ve­zetnék be. A tervezett szabályozás 2003. januárban lépne életbe. A cél egy olyan állami nyugdíjrendszer kialakítá­sa, amelyben a járulékfizető pontosan tudja, mikor mennyit fizetett a „közös" nyugdíjkasszába, s ezek után milyen összegű ellátást garantálnak neki. Emellett az is szempont, hogy az ellátá­sok megőrizzék értéküket. A megrefor­mált állami nyugdíjpillér versenytársa akar lenni a privát pénztári szféra által üzemeltetett tőkefedezeti nyugdíjrend­szernek. A Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója egy tavaly októberi interjújában úgy számolta, hogy a reform „visszacsiná­lása" a következő egy-két év alatt leg­alább ötszázmilliárd forinttal terhelné meg a költségvetést. 200 milliárd fo­rintnál többre becsülte a magánnyug­díjpénztárakba befizetett összeget, az ott kiépített infrastruktúra- és a marke­tingköltségeket 50 milliótól több milli- árd forintig értékelte. _______________■ 3, 1 millió nyugdíjas, járadékos A statisztikai adatok szerint a nyugdíjasok, járadékosok és egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesü­lők 1990-ben együttesen 2,4 millióan voltak, számuk 2000-re 3,1 millióra nőtt. A magyarországi népesség 68,3 százaléka 15-64 év közötti - ennyit ad meg a KSH évkönyve a tavalyi esztendőre. Foglalkoztatott­ként 1999-ben 3,8 millió embert tartottak nyilván az összes gazdasági ágazatban együttvéve. Ki mit tud? Barcs, Nagyatád, Balatonfenyves, Balatonföldvár kulturális bemu­tatói' után pénteken a Marcali környéki kistérségi egyesülés te­lepüléseinek nyugdíjascsoportjai léptek színpadra. Dr. Sütő László polgármester köszöntötte a meg­jelenteket, többek között polgár­mestertársait, akik elkísérték a községüket képviselő szereplő­ket. Szép szavakkal szólt Marcali nyugdíjasairól, pezsgést, színt, életet képviselnek a városban, a közösségi felelősség érzését su­gározzák. Tíz település klubjai vették át ezután szó szerint a főszerepet, Marcaliban több mint harminc műsorszám­nak tapsolhatott a közönség: kó­rusok, nótaénekesek, versek, táncok, színpadi jelenetek pereg­tek ötletes szerkesztésben. Dr. Klujber László, a megyei szövet­ség ügyvezető elnöke, a zsűri ve­zetője elismerően szólt a látottak­ról, és adott szakmai tanácsokat apróbb finomításokra, ahol an­nak szükségét látta. Maradékta­lanul dicsérte a házigazdákat a kitűnő szervezésért, külön kö­szönetét mondott Antalicz Istvánnénak, a Szivárvány Nyug­díjas-egyesület elnökének a fi- gyelmes vendéglátásért. ______■ _________________________Hírek_________________________ GYŰ JTÉS AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK. A Nyugdíjasok Balaton földvári Egyesülete a helyi diákönkormányzattal közösen a pusztító ti­szai árvíz károsultjainak megsegítésére gyűjtést kezdeményezett. A Bajor Gizi Közösségi Házban ma és holnap reggel 9-től délután 5-ig várják a jó szándékú emberek adományait, bejelentéseit. Pénzado­mányok, ruhaneműk, tartós élelmiszerek mellett feleslegessé vált bú­torokat, műszaki cikkeket, minden egyebet szívesen fogadnak, amivel támogathatják a mindenüket vesztett beregi öregeket. A diákok ház­hoz mennek a nagyobb tárgyakért. Az összegyűlt adományokat sze­mélyesen adják át a tönkrement családoknak. KISTÉRSÉGI TALÁLKOZÓ. A kelet-balatoni kistérségi egyesülés településeinek képviselői április 24-én, kedden reggel 8-tól tartják ta­nácskozásukat, ezúttal a szóládi nyugdíjasklub lesz a házigazda. FÉRFI NAP. A nőnapi figyelmességet, ünnepséget köszönték meg a hölgyek a Kaposi Őszi Napfény Nyugdíjasklub múlt heti táncos ösz- szejövetelén, húsvét előtt csokoládényuszikkal, hímes tojásokkal lepték meg a férfiakat. A találkozót ügyességi játékok, tréfás vetélke­dők színesítették. Oldalszerkesztő: ____ KATONA CSONGOR /I I VIDEOTON-Kaposvár felvételre keres: • Szervezés alatt álló projekthez villamos, vagy gépészmérnököt, angol nyelvismerettel, vezetői gyakorlattal projekt vezetői munkakörbe. . • Szakirányú főiskolai végzettséggel, legalább 10 éves ipari és számviteli gyakorlattal, számítástechnikai és angol nyelvismerettel pénzügyi manageri munkakörbe. • Gépészmérnököt pro-engineer software gyakorlattal szerszámtervezői munkakörbe. • CNC gyakorlattal rendelkező marós, szerszámkészítő és huzalszikraforgácsoló szakmunkásokat. • Gépészmérnököt angol nyelvismerettel műszaki manageri munkakörbe. • Elektromos targoncavezetői jogosítvánnyal rendelkező targoncavezetőket több és folytonos munkarendbe. • Női munkavállalókat kettő, több és folytonos munkarendbe operátor és gépkezelői munkakörbe. jelentkezni személyesen önéletrajz és bizonyítvány beadásával lehet Kaposvár, Izzó u. 3. Tel.: 82/502-133, 502-124, 502-118. (37003) Egyesület lesz a falusi klubból Magyaratád Az egymás megbecsülésén, támo­gatásán alapuló, emberi tartást és melegséget sugárzó együttlétek szándékával, alakítottak nyugdí­jasklubot a magyaratádiak 1994. augusztusában, amelynek 1996 óta Horváth Árpádné az elnöke. Életükről, derűs összejöveteleik­ről lelkesen beszél.- Minden hónap első hétfőjén találkozunk a művelődési ház kistermében, ilyenkor mindenki otthon hagyja búját-baját, szere­tettel fordulunk egymás felé. Har­mincöt tagtársunk énekkart, tánc­csoportot alakított, verseket, szín­padi jeleneteket tanulunk. Emlé­kezetes irodalmi összeállításunk volt a Petőfi él, Az életet szeretni kell, és a Boldogságot, békét min­denkinek. Fellépések előtt külö­nösen nagy szorgalommal gyako­roljuk a műsorszámokat. A helyi ünnepségek mellett rendszeresen hívnak bennünket a környező te­lepülésekre, voltunk Ráksiban, Bonnyán, Kazsokban, évek óta részt veszünk a megyei kulturális bemutatókon. Mély klubbarátság fűz bennünket a toponári, jutái, marcali, andocsi nyugdíjasokhoz, évente kölcsönösen meglátogat­juk egymást, emlékezetes élmé­nyek forrásai ezek a találkozások.- Milyen a nyugdíjasok kap­csolata a faluval? A magyaratádi ünnepségek elmaradhatatlan szereplője a nyugdíjasklub énekkara- Az önkormányzat pénzzel is támogatja a klubot, de legalább ilyen fontos, hogy Takács János polgármester sokszor feleségével együtt ott van a rendezvényein­ken, elkísér útjainkra, ez lelki tá­masz, azt jelzi, hogy a község ve­zetése megbecsül bennünket, ér­tékeli munkánkat. Segít a helyi Barátság Termelőszövetkezet, évente megtartják az idősek nap­ját. Meghívást kapunk az iskola, az óvoda ünnepségeire, anyák napján a gyerekek köszöntik évek óta a nagymamákat.- Mivel tudja ezt a klub viszo­nozni?- Gondozzuk, parkosítjuk, rendben tartjuk a hősi emlékmű és a faluház környékét, és bármi­lyen önkéntes munkát kér az ön- kormányzat, mi mindig elsőként jelentkezünk. Neveztünk a Tisz­ta, virágos Somogyért versenybe is, a helyi Vöröskereszttel együtt szeretnénk szebbé, otthonosabbá tenni Magyaratádot. A klubból hamarosan egyesü­let lesz. A hivatalos iratok elkészí­tésében az önkormányzat segí­tett, most a cégbíróság bejegyzé­sére várnak. A falu iránti elkötele­zettség, az egykori klub alapítói­nak célja azonban ezzel nem vál­tozik: egymást megbecsülve, egy- más örömére éljünk. _________■ Zo mi Jánosné szinte egész életét a var­rógép mellett töltötte. Távoli községek­ből is jöttek hozzá, mert tudták: amit elképzelnek, azt időre megvalósítja, és csak tökéletes munkát ad ki a kezéből. Most, nyugdíjas éveiben szívesen nézi a tévésorozatokat és az unokákkal, dédunokákkal is van ideje foglalkozni. Egyedül él takaros kis házában. A férjét hu­szonkét, az apját tizenkét éve veszítette el. Zomi Jánosné egyetlen társa most a pajkos Maszat kutya. A fia, a lánya, az unokák, déd­unokák gyakran meglátogatják. Amikor nem jönnek, akkor Zomi Jánosné a tévésorozato­kat nézi, mert ezek - mint mondta - lefoglal­ják üres óráit. Még mindig varr, bár mostaná­ban csak a családtagoknak.- Édesanyámnak és a nagyanyámnak is min­dene volt a varrás. Ezt a gépet - mutat az öreg Singerre - még anyámtól kaptam, 1941-ben. Később, miután elvégeztem négy szabásztanfo- lyamot, 1975-ben megkaptam a működési en­gedélyt és azóta folyamatosan varrtam. Akkoriban nemcsak a környékről jöttek hozzá a megrendelők, hanem messziről: Pécstől Szegedig. A divatot - külföldi magazi­Évtizedek az öreg Singer mellett Az énekkar ruháit is ő varrta nokból - mindig követni tudta. Két és fél évig kocsmárosként is dolgozott. Erről az időszak­ról azonban nincsenek jó emlékei, ezért fel­szabadultan ült vissza a Singer mellé. Mostanában, amikor nem tévézik és nem a családjával van, a művelődési házba jár, az énekkar heti próbájára. Régen az ipartestület tagjaként bebarangolta az országot, most a ti­zennyolc tagú énekkarral utazik.- Szeretek odajárni, mert a barátnőim kö­zött lehetek. Voltunk Sárospatakon, Pécsen, most Egerbe készülünk. Szerepeltünk Kapos­váron, és a környék falvaiban, s természete­sen itthon is, a szüreti bálokon. Másfél éve a Pesti Vigadóban elnyertük a zsűri különdíját. Öröm az ilyen siker - mondta -, és a többiek­kel együtt engem is jobb teljesítményre sar­kall. A kórus fellépőruháit mind ő varrta meg. Büszkén mutatta a szereplésekről készült fényképeket, akárcsak az aprólékos munká­val kidolgozott szoknyákat, blúzokat, köté­nyeket. Azt mondta: nagyon fáradságos mun­ka volt, mivel figyelni kellett minden kis rész­letre, de megérte, mert igen jól mutat a szín­padon. Arra a legbüszkébb, hogy munkájára fotó: kovács tibor élete során nem volt panasz. nemes gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom