Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 0 9 4 2001. Április 19., Csütörtök A L M A N A C H f ljk Sm A Kaszó név a kutatók szerint a rigó szláv nyelvű alakjából származik. A láprigók vonulásuk során ma Is gyakori pMVjP vendégek Itt januárban. Kaszó neve először egy 1231-es bir- L JjjjBT tokmegosztási iratban bukkant fel először: Bodor fial közül Jakab, Kozma és Petke Is igényt tartott rá. Később Zslgmond király a török elleni harcokban jeleskedő Marcali Miklós temesi ispánnak adományozta Babócsa várának tartozékaként. A török Időkben a nagy kiterjedésű erdő sok sorsüldözöttnek adott menedéket. Kaszó 1911-ben került a porosz Kari Cbrlstian Kralt Hohenhole-Oeringen herceg birtokába. Neki köszönhető a fejlesztés: vízmüvet és áramfejlesztőt építtetett. Itt előbb volt villany, mint Somogyszobon és Nagyatádon. A herceg állandóan gyarapította birtokát, így megvásárolta Darvast, amely a cselédség lakhelye lett. Már 1914-ben volt Iskolája. A haranglábat 1926-ban emelték. Kaszó egy évszázada a vadászok kedvelt találkozóhelye, megfordult Itt többek között Széchenyi Zslgmond is. Kaszó és a hozzá tartozó településcsoport mai arculata 1967- ben alakult ki, amikor korszerűsítették a cselédházakat és rendbe tették a közterületet. Az erdő kezelését a Honvédelmi Minisztérium vette át, a HM Kaszó Erdőgazdaság Rt ma is a környék legfontosabb munkáltatója. Összeállításunk elkészítését támogatta: a kaszói önkormányzat Az oldalt írta: BOGNÁR TÜNDE Fotók: NÉMETH CSABA Fejlesztenék az idegenforgalmat Hat éve alakult meg a kaszói önkormányzat, ma­gába foglalva a környező néhány házas települése­ket: Darvaspusztát, Bördec- pusztát, BiMpusztát, Kani- zsaberket. Végvári Jenő pol­gármester valamikor a Ka­szó Rt-ben is vezető szere­pet töltött be. Több mint egy éve leköszönt azonban az rt éléről, a falu és az er­dőgazdaság útjai azonban nem váltak el.- Hogyan segíti munká­jukat a kaszói erdészet?- Kaszónak nincs saját iskolája. Az óvodások és is­kolások Somogyszobra, il­letve Nagyatádra járnak be tanulni - mondta Végvári Jenő. - Az a busz hozza-vi- szi őket, amit az önkor­mányzat és az erdőgazdaság közösen tart fenn. Részben saját forrásból, részben pályázati Végvári Jenő polgármester pénzből sikerült megvenni a járművet, az üzemeltetéshez azonban már nem volt elég pénze az önkormányzatnak.- Milyen célokat tűzött maga elé az önkormányzat?- Szeretnénk elérni, hogy az európai normáknak meg­felelő környezet alakuljon ki településeinken - mondta a polgármester. - Ehhez azon­ban a közműgondo­kat kellene elsősor­ban megoldanunk. Telefonvonal, veze­tékes ivóvíz már mindenütt van, de a szennyvíz-, illetve gázprogramba nem tudtunk bekapcso­lódni, mert a gerinc­vezetékek olyan tá­vol vannak tőlünk, hogy az egy lakosra jutó költség túl magas lenne számunkra.- Miben látnak kiaknázható lehetőséget?- Az erdőgazdasággal együtt szépítjük Kaszót. A falun áthaladva tavasztól őszig bárki megcsodálhatja az ápolt, virágos köz­területeket. Az önkormányzat most még az útkeresés időszakában van. Szeretnénk be­kapcsolódni a falusi turizmusba is, de még csak keressük azokat a lehetőségeket, ame­lyeknek a segítségével kihasználhatnánk a természeti adottságainkat: a gyönyörű, tisz­ta levegőjű környezetet, a vidékre jellemző nyugalmat. Ad- KASZÓ PÉNZE dig sem ülünk tétlenül, amíg ezt a távlati célt elérhetjük. Darvaspusztán játszóteret kap­nak a gyerekek, és befejezzük a darvasi temető ravatalozójá­nak a közmű­vesítését is. A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Végvári Jenő. Az alpolgármester: Skrut Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Szabó Vilmos, Németh Péter, Máté Zoltán és Nagy Endréné. A körjegyző: Pintér Rezső. A háziorvos: dr. Marosi Ildikó, m Szarvast űznek a rabsicok A ülosban vadászók okozzák a legnagyobb gondot Kaszóban. Az orvvadászat már túlhaladta a megélhetési bűnözés kereteit: üz­letszerűen gyilkolják az erdő vad­jait. Több rabsicot is elfogtak az utóbbi időben a rendőrök, s ren­geteg fegyvert és lőszert is lefog­laltak. Kora tavasszal az egyik hi­vatásos vadász fülelte le azt a szentai bandát is, amelynek Gege becenéven ismert tagja egy fűré­szelt csövű kínai kispuskát do­bott el menekülés közben. A bal­hét most Gege viszi el, pedig ta­lán nem övé volt a puska, hanem valamelyik társáé. A pincéjében egyébként több szarvasfejet is ta­láltak a rendőrök, a hűtőládából pedig 19 kiló vadhús került elő. Az is előfordult már, hogy vadá­szatot szerveztek „feketén” a bű­nözők, s ezen az osztrák vendég­vadász a hivatalos tarifa feléért lő- hette a szarvast. Az orvvadászok okozta kár a Kaszó Rt évi költség- vetésének a tíz százaléka. ■ • • Öreg tölgy őrzi a régiek emlékét Emlékművet áhítottak az erdészek és vadászok elődeiknek. Egy 120 éves tölgyet vágtak ki. Lekér- gezték, konzerválták a hatalmas fát, majd elhe­lyezték rajta az elhunytak nevét őrző réztáblákat, illetve fölvésték a vadászhimnusz megható szava­it: „Örökre nyugodalmat ád az erdő nékem.” A 30 kis réztábla egyikén az rt volt igazgatójának a ne­ve olvasható, dr. Kiss Istvánt Kaszó megálmodója­ként és alapítójaként tartják számon.- Ezek a volt munkatársak itt élték le életüket - mondta el Borovics János, az rt műszaki osztá­lyának vezetője. Maga is már 35 éve az erdőgaz­daságban dolgozik. Apjának neve is olvasható az emlékművön. A fa előtt elhaladva minden er­dész, vadász kalapot emel, tisztelegve annak az alkotóerőnek, amely Kaszót Somogy gyöngy­szemévé tette. ■ Borovics János a régi erdészek emlékfájánál Húzó ágazat a fafeldolgozás A térség legnagyobb munkáltatója a Kaszó Erdőgazdaság Rt. Dolgozó­inak a száma eléri a 270-et, és majdnem ugyanennyi vállalkozás­sal tartja a kapcsolatot. Fő tevé­kenységi körük a fafeldolgozás, az erdőgazdálkodás és az ehhez szo­rosan fűződő vadgazdálkodás. Bel- ső-Somogy büszkeségét, az ország legnagyobb összefüggő erdőtömb­jét kezelik.- Napjainkra a vadgazdálkodás súlya csökkent, a fafeldolgozás vált húzó ágazattá, s ez az elmúlt hat évben számottevően fejlődött - mondta Tamás János, a Kaszó rt vezérigazgatója. - Szentén elké­szült az ország egyik legjelentő­sebb szárítóüzeme, évi termelése meghaladja a hétezer köbmétert. A fát alapanyagként Olaszor­szágba, Németországba és Ausztri­ába szállítják. A feldolgozott termé­kek, például a parkettfríz vagy a bú­torléc pedig Svédországtól Svájcon át a Távol-Keletig ismert árucikkek. A Kaszó Rt a rendes munkáért tisztességes megélhetést, kiszá­mítható jövőt biztosít a dolgozói­nak. Jövedelmüket természetbeni juttatásokkal egészítik ki: az illet­ményfa és az étkezési hozzájáru­lás mellett ettől az évtől a társaság termékeit és szolgáltatásait ked­vezményesen adja a munkaválla­lóinak. ■ Kényszervállalkozásból sikertörténet Öt éve működik Kaszóban az Ezüstfa Bt, amely egyedi bútoro­kat készít. Egy talpraesett, hihe­tetlen munkabírású nő vezeti. He­gedűs Edit valaha az erdőgazda­ság dolgozója volt, s mikor meg­szűnt a munkahelye, más lehető­ség híján fogott bele ebbe a vál­lalkozásba. Azóta tárgyal, terve­ket rajzol, egyeztet, és felügyeli a gyártást meg a beépítést.- Megtaláltam azt a munkát, amit szeretek - mondta a volt kényszervállalkozó. - Leginkább patikák és orvosi rendelők belső berendezését tervezem és gyártatom a somögyszobi műhelyemben. Sokan fordulnak hozzám olyan kéréssel is, hogy oldjam meg a lehetetlen helyek, zugok berendezését is. Gyakran vannak ilyenek a tetőteres lakásokban, és a konyhák is sok leleményt kívánó feladatnak számí­tanak. Mára elmondha­tom: a zugok beépítésének a szak­embere vagyok. Először nagyon nehéz volt; be kellett rendezni a műhelyt, megvenni a drága gépeket. Lassan haladtam előre, és még ma is rengeteget kell dol­goznom, hogy megél­jünk az édesanyámmal és a két fiammal. Hegedűs Edit szerint jó volna a szennyvíz a falunak, de a gáz nem hiányzik. Megszokta, hogy fával tüzel. Több mint 25 éve él Kaszóban, s azt mondja: mindent megtesz, hogy itt maradhasson. m Elbűvölte a kínai nagykövetet Turisták ezreit vonzza az erdei nosztalgiavasút Karácsony a neve annak a gőzmoz­donynak, amelyik a kaszói kisvasút kocsijait vontatja. A nosztalgiavonat csak ünnepélyes alkalmakkor áll elő, hogy elpöfögjön a turistákkal a Baláta- tóig. A kínai nagykövet asszonynak annyira tetszett ez a vonatozás, hogy kétszer is utazott a gőzössel. A hét­köznapi munkát egy C-50-es moz­dony végzi, ami naponta menetrend­szerűen jár Kaszó és a szentai állomás között. Délelőtt 11 órakor indul Ka- szóból. A kaszói keskeny nyomtávú vasutat három éve majdnem meg­szüntették, de az állami támogatásnak köszönhetően mégis maradt. Most hét embernek ad munkát, s ezzel együtt megélhetést. Már régen esedékes volna a pálya felújítása, de nagyon nehéz beszerezni hozzá a síneket. Nemcsak az a gond, hogy még használtan is drága, hanem olyan kevés van belőle, hogy a kisvasutak versengenek a megszerzéséért. ■ Darvasi ünnepek- Kihalóban van a puszta - mondta Ta­kács Ferencné, aki idestova 22 éve él Darvaspusztán. - Kevés a gyerek, most is itt van a kis unokám, és alig tud vala­kivel játszani. Bezzeg ünnepeken bené­pesül a falu. Karácsonykor, húsvétkor hazajönnek a fiatalok. Nyáron meg jön­nek az unokák, akkor sok itt a gyerek. Várjuk a készülő játszóteret, ott nagyon jó lesz nekik játszani. Takácsék három felnőtt gyereke már szétrebbent a világban. Anyjuk fájlalja is; úgy véli, ha a közelben több munka- lehetőség lenne, együtt maradhattak volna.- Szeretnénk, ha hét végén is lenne legalább reggel és este egy-egy busz, ami bejön Darvasra. Péntek este meghal a falu; szombat-vasárnap ide senki nem tud bejönni, hacsak nem saját gépkocsi­val. Pedig az is szeretne a hét végén utazni, akinek nincs autója. ________■ Me gvédi kincseit az erdő Kaszót és környékét nem véletle­nül nevezik Somogy zöld szívé­nek. A végeláthatatlan erdő védel­mezi kincseit: gazdag növény- és állatvilágát. Májusban végelátha­tatlan fehérségben ring a felszínén a fehér tündérrózsa. Itt talált biz­tonságos élőhelyet a szíves levelű hídőr és az apró kandicsrákokkal táplálkozó, hínárszerű, rencéhez hasonló aldrovanda vesiculosa. Védett ritka növénye az agár- és az ujjas kosbor, valamint a tőzegeper.- A cikláment, amely ma már gyakori növény a gyertyánosok­ban, tölgyesekben, Hajnóczi főer­dész hozatta ide egy gránitkővel annak az emlékére, hogy meglőt­te a századik őzbakot - mesélte Sashalmi Miklós erdész. Úgy is­meri a tavat és élővilágát, mint a tenyerét. Az állatfajok között is találunk ritkaságokat. A szakem­berek több fekete gólyát és egy ré­tisaspárt is számon tartanak. So­kan azt hitték, hogy a keresztes vipera a mértéktelen gyűjtés mi­att kipusztult innen, de még ma is megtalálhatók egyes példányai a rejtett élőhelyeken. ______ _■ Me leg kemence Bükkpusztán Pitonyák József és felesége az öreg kemence mellett Bükkpuszta egyet­len házában a Pitonyákék laknak. A betérőt bárányok és egy csapat kutya fogadja. Pitonyák József édesapját még Hohenhole herceg hozta ma­gával Kaszóba 1913-ban, s amikor megnősült, akkor költözött ide fele­ségestül.- Ebben a haj­lékban születtem, s mióta eszemet tudom, mindig itt éltem - mondta Pitonyák József, aki felnőttként apja nyomdokaiba lépve erdész lett, később vadász. - Csak akkor költöztünk be pár évre Somogyszobra, amikor a há­rom lányunk iskolába járt. Katát az óvodában csak úgy emleget­ték, az „erdei vadóc”. Aztán mi­kor végeztek, a feleségemmel visszajöttünk. Ma már négy uno­kánk is van; nagyon szeretnek ki­jönni ide. Az ötéves Andris talán majd vadász lesz, és továbbviszi a családi foglalkozást. Míg beszélgettünk, kellemes meleget árasztott a kemence. Pitonyák József elevenítette föl emlékeit. - Valaha közösségi élet is volt a faluban. Minden pénte­ken mozivetítésre összejöttek a fi­atalok, és beszélgettek - mondta. - A régi kaszói futballcsapatban jobbszélsőt játszottam. De hol van az már? Talán a televízió az oka, de ma inkább otthon marad­nak az emberek. Boltba sem igen járnak Pitonyákék, majdnem mindent maguk termelnek meg. Tíz bárá­nyuk legelészik a réten, disznót, tyúkot tartanak, a kiskertben pe­dig megterem a zöldség. Legföl­jebb tejet meg kenyeret kell vásá­rolniuk. ■ Vadásznak született Három erdésznő is dolgozik a kaszói gazdaságban, de olyan, aki vadászattal is foglalkozik, csak egy. Azt mondják, a legjobb erdészből válik a legjobb vadász. Fehér Zsuzsanna már kislány­ként apja mögött ült a motoron, s az erdőt járták. Számára így nem volt kérdéses a pályaválasztás. Elvégezte Barcson az erdészeti technikumot, majd erdésznek je­lentkezett Kaszóban. Azóta 1100 hektár erdő tartozik a kerületébe, , és már hétéves az első tölgyes, amit ő telepíttetett.- Nem tudok más életformát, más hivatást elképzelni - mondta Fehér Zsuzsanna. - A nagyapám erdész volt, édesapám erdész­ként kezdte, majd hivatásos va­dász lett. Már a nagyszüleim is a Kaszóhoz tartozó Bördecpusztán laktak. Családunk olyan régóta és olyan természetesen él az erdő mélyén levő házban, hogy ne­kem ez már fel sem tűnik. Van fegyverem is, de nem azért vadá­szom, hogy pusztítsam a vadat. Leginkább nem is vadászni sze­retek, hanem vadásztatni. Akadt olyan vendégvadász, aki nem akart velem elindulni, mert nő vagyok, de volt olyan visszajáró vendég is, aki azt kérte, hogy én kísérjem ki az erdőre. Az erdő minden évszakban más feladatot ad. - A munkám során sokszor 20-30 embert irá­nyítok. Bizony, határozottnak kell lennem, ha azt akarom, hogy a férfiak szót fogadjanak. Amikor eljön a vadászszezon, éjjel-nap­pal dolgozom, de ez az életem, erre születtem. ■ KASZÓ PÉNZE Tartalék - Személyi és /C \dologi kiadások / 5.3 lé Ft \ / 6,3 M Ft j 0.3 M Ft \ J 3 Fejlesztési nMFt \ / I és hitel- , 1,7 * hy’Kerjegyzoségl | törlesztés intézmény- = Szociális kiadás fenntartás .g A költségvetés összege: 16,7 millió forint £

Next

/
Oldalképek
Tartalom