Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-17 / 89. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap 1 0 5 2001. Április 17., Kedd A L M A N A C H A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Fazekas István. Az alpolgármester: Kiss Jánosáé. A képviselő-testület tagjai: Hideg Istvánná, Milkovics István, Petheőné Miskokzy Andrea és Polgár Győző. A körjegyző: Bérdi József. Az általános iskola igazgatója: Sétáló István. A vezető óvónő: Péczeliné Csordás Zsuzsanna. A község háziorvosa: Dr. Horváth Tamás. A plébános: Hollányi István. Azt beszélik.. ..., hogy lassan halad a templom felújítása, és a munka minősége is hagy kívánnivalót maga után, mivel az ott dolgozó iparosok inkább magánlakások felújításán dolgoznak „mellékesen”. Pedig, ha a szerződésben vállalt határidőre nem végeznek a tatarozással, az önkormányzat nem fizet. ..., hogy a képviselő-testület szépen rendbe tétette és folyamatosan tisztíttatja a temetőt. Á közmunkások nyírják a füvet, ápolják a zöldnövényzetet. Azt is mondták azonban, hogy a ravatalozó épülete elhanyagolt, ennek a felújításával törődnie kellene az ön- kormányzatnak. ..., hogy a Sefag Rt igali erdészete felszámolja a kisbárapáti- fiadi rakodótelepet meg a javító- műhelyt. Akkor pedig újabb öthat emberrel több lesz itt az állástalan; a számuk máris meghaladja a harmincat. ..., hogy a kultúrházról és a napközi otthonos óvodától is ellopták a nemzetiszínű lobogót. A falu vezetői emiatt nem tettek följelentést, hanem új zászlókat vettek. .., hogy az 1993-ban 24 taggal megalakult polgárőr-egyesület csak papíron létezik, érdemi munkát nem végez, nem is szer- veznek járőröket. ____________■ Az oldalt írta: Krutek József Fotó: Eszes Andrea Az összeállítás elkészítését a kisbárapáti önkormányzat és Szentgyörgyi József juhász támogatta. Kitörést hozna az új út Az utóbbi évtized kudarca, hogy a képviselő-testület legnagyobb igyekezete s az ön- kormányzat takarékos gazdálkodása ellenére sem sikerült megoldani az iskola tanteremgondját - állítja Fazekas István polgármester. S nem épült meg az összekötő út, így Kisbárapáti zsáktelepülés maradt, pedig az út révén kitörhetett volna zártságából.- Égető feladata az önkormányzatnak az iskola tanteremgondjainak a megoldása - mondta Fazekas Sándor. - Most a kultúrházban, a parókián és az óvoda ebédlőjében is tanítanak. Fontos lenne, hogy megépüljön a Kisbárapáti és Jazvinapuszta közti négy kiloKISBÁRAPÁTI PÉNZE méteres összekötő út is. Évek óta szorgalmazzuk, hiszen ehhez kevés a saját és a megyei erő. Ha elkészülne, az megszűntémé Bonnya, Fiad és Kisbárapáti elzártságát. Könnyebb lenne a munkahelyteremtés, megoldódna a balatoni munkahelyre járás gondja, s az átmenő forgalom folytán nekünk is lenne esélyünk a falusi turizmusra. Aggasztó az is, hogy egyre csökken a munkahelyek száma. Elbocsátás van az erdészetnél, és egyre nehezebb a még mindig legnagyobb foglalkoztató, a mezőgazda- sági szövetkezet helyzete is. Kisbárapátiban ezután is csak a föld a megélhetés fő forrása.- Az önkormányzat 1995 óta forráshiánnyal küzd. Évente pályázunk a működési hiány pótlására. Ha az állami normatív támogatást megemelnék, az biztonságosabbá tenné az önkormányzatok gazdálkodását, hiszen már a pályázatokhoz szükséges saját erőt sem tudjuk előteremteni. Több mint öt éve nem nyertünk pénzt országos pályázaton, csak a megyei terület- fejlesztési tanács révén jutottunk támogatáshoz. Mindez elgondolkodtató. Most az alsó tagozat megfelelő elhelyezése, a tanteremgondok orvoslása a legfontosabb feladat. Nagyon bízom benne, hogy szeptemberre megoldjuk a gondot. A nyáron, remélheFazekas István polgármester tőleg határidőre, befejeződik a templom rekonstrukciója. Tervezzük a ravatalozó felújítását, illetve az orvosi szolgálati lakás rendbetételét. Ezeket is csak pályázati támogatással tudjuk elvégezni. Kisbárapáti érintetlen, szép környezetével a vadászatot és horgászatot, illetve a természetjárást kedvelők paradicsoma lehetne, de eddig csak hét külföldi és három fővárosi lakos vett itt hétvégi házat. Szükség volna a csatornázásra, és reménykednek, hogy egyszer ide is elér a földgáz. A község nyolc utcája közül kettőt kellene aszfalttal burkolni, s javításra szorulnak a köves utak is. ■ Kosaras János tudománya Szabados János több mint negyven éve sajátította el a mesterség minden csínját-bínját Legtöbben csak „Kosaras” Jánosként ismerik Szabados Jánost. 57 éves, és több mint négy évtizede fonja a kosarakat. A szakma fortélyait 1959-ben tanulta meg, a békési há- züpari szövetkezetben szerzett képesítést. Tizennégy éve vásárolta az öreg házat Kisbárapátiban, és akkor telepedett ide, reménykedett benne, hogy a közeli Balaton-parton elsősorban az idegen- forgalmi szezonban biztos lesz a piac.- Büszke vagyok minden darabra, amit készítek. Legtöbben a bevásárlókosarakat veszik, s van megrendelés fonott asztalra, székekre és újságtartóra is. Mindig nyitott szemmel járok, és ami vesszőből elkészíthető, azt igyekszem megcsinálni. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó kosárfonó legyen? Kézügyesség, jó szem, szépérzék és fantázia. Az alapanyagot - a vesszőt - több helyről szerzi be. Vásárolt már Tiszaalpáriban, Rédicsen és Sárváron is. Egyes tárgyakat ugyanis amerikai nemes fűzből lehet elkészíteni. Az árokpartokon található rekettyevessző csak véka készítésére jó.- A nemes fűzvesszőt először kifőzöm, ebben a két és fél köbméteres üstben - mutatta Kosaras János. - Nyolc-tíz óra a főzés, utána még egy napig a vízben marad. Ezt követi a héj lehúzása egy villanymotor hajtotta célgépen. Ha a vessző megszáradt, újból áztatom, s azután kezdődhet a feldolgozása. Szabados János pár éve Batéban, majd Debrecenben oktatta a szakma csínjára-bínjára tanfolyamon a munkanélkülieket. Az ügyes kezű mester szép munkájára mindig van vevő. Helyben azonban nem érdeklődnek a szakma iránt. Tóth Józsefnek és Fábián Lászlónak is bemutatta a kosárfonás fortélyait, de nem akartak ezzel foglalkozni. Az iskolások sem igényelték. ■ Kisbárapáti Több ha|dani település nyomai találhatók a falu területén. A Tihanyi Alapítólevél 1055-ben Gyisznó néven említi. A törökök kop- pányl megtelepedését követően a községek zöme elpusztult. A hódoltság után a terület a veszprémi püspökség birtokába került. Kisbáron magyarok. Apátiban horvátok telepedtek meg. Klsbárnak 1772-ben elemi iskolája volt és plébániája is. A templomot barokk stílusban Bajzáth püspök építtette 1778 körül, a kupoláját Dorfmeister-freskók díszítik. Teljesen csak 1781-ben készült el. 1785-ben már 839 lakosa volt a falunak, s 1848-ban már elérte a 920-at. A kisbárapáti körjegyzőség 1871-ben jött létre. Idetartozott Bonnya és Fiad is. A község 1907-ben kapta meg hivatalosan a Kisbárapáti nevet. A XX. század elején iparoskor, gazdakör és lövészegylet alakult. 1960-ban jött létre a Kossuth téesz. 1990-től ismét körjegyzőségben van a község Bonnyával és Fiaddal. Akkor került vissza Andocsről az általános iskola Is. Jelenleg 110 gyerek tanul Itt, A napközi otthonos óvodába 51 apróság jár. A kilencvenes évek elején tornaterem is épült. Kisbárapáti nyolc utcájában 247 lakást tartanak nyilván, a lakosok száma 562. Négy éve tartották először a faluból elszármazottak találkozóját, s évente itt rendezik meg a „Hajlik a meggyfa" ifjúsági népdaléneklők találkozóját. Örültem a diákok sikerének Arany Katedra emlékplakettal tüntették ki dr. Csizmazia Istvánná tanárt majdnem negyvenévi kitartó és áldozatos munkájáért.- Nagy örömmel vettem át Sétáló István igazgatótól; egy életút elismerése - mondta a kitüntetett. - Nehéz, kínkeserves a tanári munka, de hála istennek eredményekkel párosult. S ezt bizonyították tanítványaim versenyeken elért sikerei is.- Mi ösztönözte arra, hogy tanár legyen?- Közgazdasági technikumban érettségiztem, de már akkor is szerettem a gyerekeket. Többször voltam ifjúsági táborban, s az is megerősített, hogy ezt a pályát válasz- szam. A pécsi tanárképző magyar-orosz szakán szereztem diplomát 1966-ban. A pedagógusi pályát képesítés nélküli nevelőként kezdtem Somogyszilban. Négy év múltán kerültem Kisbárapátiba, s itt beszámítva az andocsi tanítást is, 34 évig tanítottam.- Kudarcok, sikerek?- Mindkettőben volt részem. Kudarc volt számomra, amikor kitettem a szívem-lelkem, de segítő szavaimat a gyerekek vagy a szüleik nem értették meg. Sikerek? Volt az is; nagyon sok apró boldogság ért az évtizedek során. Örültem, mikor a vidéki kis iskolába járó tanítványaim eljutottak a területi, a megyei és országos tanulmányi Dr. Csizmazia Istvánné tanár versenyekre is. S boldoggá tett, ha egykori tanítványaimat viszontláttam a pályán vagy, ha jó közösséget sikerült kialakítani akár mint osztályfőnök, akár a színjátszó szakkör vezetőjeként. Sikerként éltem meg, amikor egy gyenge képességű tanítványomat évek múltán hasznos munkát végző emberként láttam viszont a faluban. Jól együtt dolgoztunk a tantestületben, s ennek köszönhető az is, ha a szociálisan rossz körülmények közt élő gyerekek személyiségét úgy tudtuk formálni, hogy hátrányukat 14 éves korukra ledolgozták. Az eredményeket mindig közös munkával értük el. ■ Kevés a lány a faluban Kevés a szórakozási lehetőség, de igény sincs rá - mondta a 22 éves Kiss Szabolcs. - Ha volt is diszkó vagy bál, akkor is máshová ment szórakozni, akinek autója van. A fiatalság itt nem találja fel magát. Én is zenekarban játszom s játékvezető vagyok, hétvégeken kevés a szabadidőm. Tavaly néhányan ifjúsági klub alakítását kezdeményezték, az önkormányzat helyiséget is adott, de már az sem működik. Nincs, aki összefogná a fiatalokat, programot szervezne és irányíta- na.Kiss Szabolcs szerint a tévézésen, videózáson és az italbolt előtti beszélgetéseken kívül másra nincs igény. A fiúkat még csak összetartja a focicsapat, edzés és meccs után szívesen beszélgetnek. A 17-25 év közötti korosztályban csak egy-két lány van, s így a fiatalok inkább máshová járnak szórakozni. Hallottuk ugyan, hogy van két-három csoport a faluban, s kü- lön-külön szerveznek összejövetelt, de a többség ebből kimarad. Megoldást hozna talán, ha több fiatal vállalna vezetői szerepet. Ebbe Szabolcs is szívesen bekapcsolódna. Kisbárapáti 562 lakosa között csak huszonöt felnőtt fiatal van, számuk még a 15-17 évesekkel együtt sem éri el az ötvenet. S kö- zöttük is csak 13 a lány. _______■ Új köntöst kap a templom Tataroztatja a falu öreg templomát az önkormányzat, összefogva a templomért létrehozott alapítványnyal. Két és fél millió forint kiegészítő támogatást is reméltek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, de a pályázatukat elutasították. A megyei területfejlesztési tanács azonban 4,5 millió forinttal segítette a munkát; ezt 3,8 millióval toldották meg a kis- bárapátiak. A műemlékvédelmi hivatal engedélyezte terv alapján dolgoznak - tudtuk meg Kovács Zoltántól, az alapítvány kuratóriumának titkárától, és 8,3 mülió forintba kerül a re! konstrukció. Az egész templomot újravakolják, -festik, s kiépítik a villámhárítót is. Színesfémlemezzel borítják be a tornyát. A felújítást az ősszel kezdte meg egy kaposvári bt, és május végére kell végeznie.- Az épület rekonstrukcióját az egyház anyagüag, sajnos, nem tudta támogatni - mondta Hollányi István plébános.-Ezért különösen örülök, hogy az ön- kormányzat és az alapítvány összefogásával, valamint állami segítséggel külsőleg megszépül a templom; mert az épületet belülről 1972- ben egyszer már restauráltatta az egyházközség. Várhatóan a millenniumi év alkalmából a falunapon, július 22-én rendezzük a templom megáldását. Kisbárapátiban a lakosság több mint 65 százaléka katolikus. A híKovács Zoltán kurátor és Hollányi István plébános a templomkertben vek közül ötven-hatvanan mindig ott vannak a vasárnapi szentmisén. A 110 iskolás közül hetvenen járnak hittanra. Évente három-négy keresztelőt is tartanak a műemlék jellegű templomban. ■ Két jerkét vett, azzal kezdte- Minden állattartó gazdát aggaszt a Nyugat- Európában dúló száj- és körömfájás - mondta Szentgyörgyi József gazdálkodó. - Ha ide is elér, akkor beüt a csőd. Kevés a földművelés meg a birkatartás haszna. Hosszú távon bízom a jövőjében, de ezt a munkát csak szíwel-lélekkel lehet végezni. Tavaly semmi hasznom nem volt, s ezután sem számítok gyors eredményre. Nekünk csak az adna biztonságot, ha rendes árat kapnánk a terményért, az állatokért. Nem támogatásokat várunk, hanem tisztességes árat. Mert dolgozunk hétköznap s ünnepen is. Szentgyörgyi József nem rejtette véka alá: több segítséget várna a térség falugazdászától. Legalább érdemi tanácsokkal segítene! Meg kellene mondania, mikor mire van lehetősége a parasztnak, nehogy az utolsó pülanatban derüljön ki, hogy még milyen papírok kellenek a támogatás igényléséhez.- A jogszabályváltozásokról is szeretnék többet tudni. Nincs időm, hogy magam járjak utána, mert hosszabb időre nem hagyhatom el az állatállományt. Szentgyörgyi József 1993-tól rokkantnyugdíjas. Akkor kezdte két báránnyal és egy kossal az állattartást. Visszaigényelte ősei földjét, s vett is hozzá. Ma tíz hektáron gazdálkodik, és bérel még három hekSzentgyörgyi József: Anyajuhok lesznek a megmaradt bárányokból tár gyepterületet. A szántóföld egy részét maga műveli meg, de igénybe veszi a szövetkezet szolgáltatását is. Száznál több az an;,abirkri húsz > t pedig szaporításra tart. Legutóbb ötvenkét bárányt adott el; huszonegyet olasz piacra jó áron, a többit azonban nagyon olcsón, itthoni vágásra. ________■
