Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-15 / Vasárnap Reggel, 15. szám
Albérletek felülnézetből Talán még soha nem volt annyira ellentmondásos az albérletek piaca, mint ezekben a hónapokban. Az ország délkeleti régiójában csökkent a kínálat, míg a déli és nyugati városokban nőtt a kiadásra váró ingatlanok száma. Az albérlők derékhada, vagyis az egyetemisták mára felismerték: kifizetődőbb megvenni egy lakást, mint évekig bérelni. Néhány év alatt megváltozott az albérlet fogalma. Klasszikus albérletből - ahol a főbérlő és az albérlő együtt lakik - ma már igen kevés van. Az emberek többnyire önálló lakást keresnek. Az is jellemző, hogy a felek - elkerülendő a lakásbérleti díjat és a rezsit sújtó 20 százalékos adót - általában nem kötnek albérleti szerződést. Az albérlethelyzet az adott országrész gazdasági állapotát is hűen tükrözi. Szegeden például csökkent a kiadó lakások száma. Egyfelől az embereknek arrafelé nincs annyi felesleges pénzük, hogy olyan lakást tartsanak fenn, másrészt a kereslet sem olyan kecsegtető, hogy megérje lakásba fektetni.- Az is okozhatja az albérletpiac itteni lanyhulását, hogy a fiatalok hazaköltöznek - állítja dr. Tímár László, az Alles Ingatlanközvetítő vezetője. - A többség ugyanis rájött, hogy jobb a szülőkkel lakni, mint fizetni a magas bérleti díjat és a rezsit. Szeged számíthatna még az egyetemistákra, ám a fiatalok szülei az utóbbi időben inkább nem ki-, hanem megveszik a lakást csemetéjüknek. így ugyanis a befektetett pénz nem vész el. Pécsett ezzel szemben nőtt a kínálat kiadó albérletekből. A gond csupán az, hogy a főbérlők többsége gyorsan akar meggazdagodni.- A lakástulajdonosok részéről sajnos még nem alakult ki a kiadói kultúra - véli Bőhm Irén, a Perfekt Albérletközvetítő vezetője. - Sokan már a lakás meghirdetésekor megszűrik a jelentkezőket. A családok eleve hátrányból indulnak, ugyanis a főbérlők attól t félnek, hogy szükség esetén a gyerekek miatt nem tudják majd őket kiköltöztetni. A diákokat viszont „megvágják”, hólott az egyetemista bérlők száma az utóbbi években a felére csökkent. Jellemző gond még, hogy ha sikerül is kiadni a lakást, a főbérlő nehezen fogja fel, hogy a bérlőnek jogai is vannak. Tatabányán három-négy éve alig volt kiadó lakás, ám mára a környékre települő cégeknek, illetve az egyre jobb hírű Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának köszönhetően igencsak megugrott a kereslet.- Eddig csak a cégek ragaszkodtak hivatalos bérleti szerződéshez, ám az utóbbi időben a magánforgalomban kiadott Minden albérlet más, csak a lakáskiadás motivációja ugyanaz: a pénz.-Néhány éve meghaltak a szüleim, így lett az enyém egy 89 négyzetméteres belvárosi, önkormányzati bérlakás - meséli egy budapesti főbérlő. - Később megvásároltam a hivataltól, de a gyermekeimre gondolva nem adtam el. így állt a lakás néhány hónapig, ám mivel a rezsiköltség így is nagy volt, úgy döntöttem, kiadom. Egy ismerős ingatlanközvetítő segített, így találtam a vietnami házaspárt. Rendkívül korrektek, s évente egyszer megbeszéljük az esetleges árkorrekciót is. Az adóhivatal persze nem tud a dologról: így nekem sem kell veszkődni a sok papírmunkával, s a bérlőknek is olcsóbb így. lakások esetében is egyre többen jönnek rá, hogy jó, ha van valami nyoma az ügyletnek - állítja Molnár József, az Inköz iroda vezetője. - Az árak lassan, de biztosan kúsznak fölfelé. Sopronban ma mindent ki lehet adni, s az árak is a csillagos eget ostromolják. Az ok: egyre többen települnek ide, hogy átjárhassanak Ausztriába dolgozni, s ez az igény felfelé hajszolja a bérleti tarifákat.- A külföldi kereslet még további felhajtóerőt jelent - magyarázza Kiss János, az Alpesi Ingatlanközvetítő vezetője. - Egy házért vagy házrészért akár 5000 schillin- get is elkérnek, ha németül szólal meg az érdeklődő. Bérleti szerződést azonban nem kötnek a felek, mivel ezt úgysem ellenőrzi senki. Budapesten kiegyensúlyozott az albérletpiac, problémát inkább a sok szélhámos jelent - mondja Barna Tibor, az Albérletcentrum Iroda munkatársa. - Gyakori ugyanis, hogy valaki kivesz egy lakást, majd húsz másik érdeklődőnek kiadja, s lelép a pénzzel. Ezért ajánljuk a bérlőknek, hogy kérdezzék meg a ház lakóit, isme- rik-e a lakás gazdáját, s csak akkor vegyék ki az ingatlant, ha megnyugtató választ'kapnak. D. T. KISÜSTI EXPORT? A magyar gyümölcspálinka készítésének receptjét minél előbb le kell védetni - állapodtak meg a második gyulai nemzetközi kisüstifesztivál résztvevői. A magyar pálinkát ugyanis csak azután lehet majd bevezetni és elfogadtatni az Európai Unió piacain. Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka szerint ehhez előbb itthon kellene tisztázni, mi minősül pálinkának, és mi nem. A hagyományos módszerrel, 100 százalékban gyümölcsből készülő párlatnak ugyanis sem a gyártási technológiája, sem pedig a fogalma nincs még meghatározva, ennélfogva ma még pálinkának sem lehet nevezni. Hazánkban egyre kevesebb valódi gyümölcspálinka készül: az előállított mennyiség tíz év alatt a harmadára csökkent. A jogszabályi háttér tisztázása lehetővé tenné, hogy a „pálinka” megjelölést csak a meghatározott technológiával s a valóban teljes mértékben gyümölcsből előállított italok esetében alkalmazzák, míg az aromával készült termékeket „kommersz” vagy „tömény” néven forgalmazhatnák. E tárgykörben kedvező példa lehet a franciák nemzeti itala, a calvados: az almából készült ital nevét, gyártási módját már korábban levédették, s így ezen a néven csak a garantáltan eredeti terméket vásárolhatják meg a fogyasztók. Borúlátó agrárvállalkozók A hazai vállalkozások kedvezően ítélik meg idei kilátásaikat, ám optimizmusuk kissé csökkent tavaly óta - derül ki a GKI Rt. és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége együttműködésével készített felmérésből. Vértes András, a GKI igazgatóságának elnöke elmondta: a megkérdezett vállalkozások 4-5 százalékos termelésnövekedéssel, 10 százalék körüli inflációval és 13 százalékos beruházásbővüléssel számolnak az idén. Hozzátette: a legpesszimistábban az agrárvállalkozások ítélik meg kilátásaikat, s a már tavaly is alacsony beruházási ütem további csökkenését jelzik. A megkérdezettek teljes köre egyébként az idén 2-3 százalékos reálkereset-növekedésre és a foglalkoztatottság enyhe bővülésére számít. Az utóbbival kapcsolatban a kutató hangsúlyozta: kvalifikált, szakképzett munkaerőből a vállalkozások többet is tudnának foglalkoztatni, míg a szakképesítéssel nem rendelkező dolgozóik egy része elbocsátásra is számíthat. A kutató kedvezőnek tartotta, hogy az ország régiói közötti gazdasági különbségek nem nőnek tovább. Ennek magyarázataként megemlítette, hogy a keleti és északkeleti területek jelentős kormányzati támogatásra számítanak beruházásaikhoz. 2001. április 15. ★ GAZDASÁG ★ 5 48 órán belül fizetnek Legsikeresebb évét zárta tavaly az ÁB- Aegon Általános Biztosító Rt. Az idén viszont csak árvízkárokra 1,2 milliárdot fizetnek ki. Árvízkárosult ügyfeleiknek a felméréstől számított 48 órán belül utalják a kárösszeget. A szabályzati keretek között a lakóingatlanon túl megtérítik a gazdasági épületekben (nyári konyha, garázs, istálló, ' ól, termény- vagy szénatároló, pince), kerítésben, kútban, járdában, háztartási értéktárgyakban, terményekben és háziállatokban keletkezett károkat is. Gumifeldolgozó Tápiószelén Egy amerikai-magyar vegyes vállalat gumi- hulladék-feldolgozót épít majd Tápiószelén, ha az ottani önkormányzat és a lakosság elfogadja a tervet. A hétmilliárd forintos beruházásba a Transelektro is bekapcsolódna, és a Magyarországon keletkező gumihulladék felét képesek lennének feldolgozni. A település nem csak bevételhez jutna, 100 helybéli is munkát kaphatna. Harkányi gyógyfürdő: nincs vevő Egyelőre nincs vevő a Harkányi Gyógyfürdő Rt. részvényeinek felére, amely jelenleg a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában van. A megyei önkormányzat a pécs-pogányi repülőtér fejlesztésére fordítaná az összeget, bár annak a kiépítését a harkányi csomagtól függetlenül is folytatja. Demján mérsékelné az áfát Az általános forgalmi adó 9 százalékos csökkentését javasolja Demján Sándor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke szerint már 3 százalékpontos adó- mérséklés 7 százalékosra szoríthatná le az inflációt. Demján úgy véli, javaslatát három év alatt, évente 3 százalékos csökkentéssel lehetne végrehajtani. Ezzel az EU-csatlakozáskor esedékes 10 százalékpontos áfamérséklés sem lenne drasztikus mértékű. A VOSZ ügyvezető elnöke kijelentette, hogy ha nem sikerül a fővárost regionális központtá fejleszteni, hazánk öt évvel később éri el az unió életszínvonalát. Olasz DAM: irány az autóipar? Immár birtokba vették az olasz vevők a Diósgyőri Acélművek Rt. üzemeit, s az új vezérigazgató beköszöntőjében elmondta, hogy fél év alatt nyereségessé kívánják tenni a patinás gyárat. Leépítésről egyelőre nincs szó, bár a jelenlegi létszám túlzott. Ugyanakkor új megrendelők után néznek, többek között az autóiparnak szállítanának, amelyhez az olasz anyacéget (Cogne Acciai Special) régi kapcsolatok fűzik. Az olaszok egyébként hét éve már sikeresen „feltámasztottak” egy hasonló helyzetben lévő gyárat. Osztalékvadászat A tavasz a tőzsdén hagyományosan az osztalékvadászat szezonja. Amikor év közben valamely cég jelentős üzleti szerződés megkötéséről, új piacok megszerzéséről, netán egy szabadalom bejelentéséről ad számot, ami növelni fogja a profitot, akkor a részvény iránti kereslet mögött a magasabb osztalék reménye húzódik meg. A tartósan nyomott árfolyamok miatt az árfolyamnyereség realizálására csak elvétve van a befektetőknek lehetősége, ezért az idén nagyobb figyelmet szentelnek a piac szereplői, a tulajdonosok klasszikus részesedésének. A gyorsjelentések megjelenésekor a befektetők érdeklődése jószerével néhány számra korlátozódik: hogyan alakultak a bevételek, menynyi lett a profit. Az idén nagy meglepetést egyik tőzsdén jegyzett társaság sem okozott, így februárban elmaradt a nyereségre való spekuláció. Most, a közgyűlések közeledtével azonban egyre inkább a várható osztalékokra Irányul a figyelem. Az áramszolgáltatók hagyományosan jó osztalékfizetők, s így lesz ez az idén is. A Démász igazgatósága részvényenként 1420, a Titász 1200 forint kifizetésére fog javaslatot tenni a hamarosan sorra kerülő közgyűlésen. A részvények árfolyamára vetített hozam ezeknél a papíroknál meghaladja az állampapírokon elérhetőt, ami meglehetősen ritka, hiszen a részvények az osztalék mellett árfolyamnyereséggel is megörvendeztetik tulajdonosaikat. Számottevő osztalékot fizetett tulajdonosainak az elmúlt évben a Zwack Unikum és a TVK. A keserű italáról és stabil árfolyamáról ismert Zwack az idén a tavalyi 750 forintos osztalékszint megtartását tűzte ki célul, a TVK igazgatósága viszont ezúttal nem szándékozik a tulajdonosoknak juttatni a tavaly megtermelt nyereségből. A legnagyobb tőzsdei társaságok osztalékjavaslatai - Matáv 10, OTP 200, Richter 250 forint - az árfolyamaikkal összevetve nem hozzák igazán lázba a befektetőket. A SZALMAZSÁK MÁR A MÚLTÉ . 1 Gyökeresen megváltoztak a megtakarítási és befektetési szokások az elmúlt tíz évben. Az emberek ugyan továbbra is bankban tartják megtakarításaik több mint felét, visszaszorult azonban a készpénztartás, és előtérbe kerültek olyan befektetések, amelyek a rendszerváltáskor még ismeretlenek voltak. Részesedés 1990 végén 1995 végén 2000 végén "készpénz 24,0% 17,4% 12,1% Forintbetét 54,6% 44,1% 40,2% Devizabetét 10,3% 20,0% 11,4% Befektetési jegy - 1,8% 7,1% Állampapír - 6,8% 12,6% Részvény 6,5% 5,5% 4,2% Kötvény 0,2% 0,5% Életbiztosítás 4,4% 3,6% 0,2% Nyugdíjpénztár - 0,3% 0,1% A legszembetűnőbb változás talán az, hogy egyre kevesebb készpénzt tartanak otthon az emberek. Tíz év alatt megtízszereződött a lakosság pénzügyi vagyona, miközben a náluk lévő készpénz csak ötszörösére nőtt. Ez azt jelenti, hogy már feleakkora arányban tartanak készpénz otthon, mint tíz évvel ezelőtt. Továbbra is népszerű maradt a bankbetét. A banki megtakarítások aránya tíz év alatt 65-ről 52 százalékra mérséklődött csak. Érdekesen változott a devizabetétek aránya: az elmúlt évtized első felében duplájára nőtt, majd a második felében felére esett vissza az összes befektetésen belül. Érthetővé válik azonban a folyamat, ha figyelembe vesszük, hogy a ’90-es évek elején gyakoriak voltak a forintleértékelések, a csúszó leértékelések bevezetése óta a forint értékállóbbá vált. A devizabetétekhez hasonló tendenciát mutat a részvénybefektetések aránya. Már 1990-ben 6,5 százalékot tett ki a megtakarításokon belüli arányuk, ami azóta folyamatosan csökken. Rendkívül népszerűvé váltak korábban teljesen ismeretlen befektetések. Az évtized elején a lakosság kezében nem volt állampapír, nyugdíj- pénztárak és befektetési alapok egyáltatlán nem léteztek. Mára ezek a formák jelentős részt tesznek ki a lakossági megtakarításokon belül. Felfutásuk különösen az elmúlt öt évben történt. Teljesen elveszítették azonban jelentőségüket a vállalati kötvények. E formában körülbelül ugyanannyi pénzt tartanak az emberek, ennek aránya azonban a megtízszereződő vagyonon belül rendkívül csekéllyé vált. A készpénztartás a jövőben is mérséklődni fog, a forintbetétek jóval kisebb mértékben, de szintén csökkennek. Várható az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárakba fektetett összegek növekedése. Az állampapírok, részvények, kötvények, befektetési jegyek piacának bővülése azonban nehezen kiszámítható, ugyanis azok fejlődése jelentős mértékben függ e piaci és adózási változásoktól. Híimtixl
