Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
2001. Április 14., Szombat HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 3. oldal Megakadályozható az ország kettészakadása Orbán Viktor: A gazdaember keze munkájával mond véleményt Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székes- fehérváron. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Alapító tagja a hivatalosan 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz), 1990 óta a magyar Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakció- vezetője. 1993 májusában a Fidesz elnökévé választották. A koalíciós (Fidesz- MPP-FKGP-MDF) kormány vezetője, miniszterelnök. Nős, a felesége ügyvéd, négy gyermekük van. A húsvét családi megünnepléséről és az ország dolgairól egyaránt beszélt lapunknak adott interjújában a kormányfő. Orbán Viktor szerint a fejlesztési programok képesek megakadályozni az ország kettészakadását; a gazdaság teljesítő- képessége fedezetet ad az állami nyugdíjrendszer fenntartására. A kormány tervei között megemlítette, hogy el kívánják törölni a kötelező nyugdíjkorhatárt, s szakértők dolgoznak a földkérdés végleges megoldásán.- Hol köszönti élete első húsvétiét Orbán Róza?- Családi körben. Meglátogatjuk a nagyszülőket, hiszen az ember locsolni mindig hazamegy.- Milyen húsvéti emlékei vannak a miniszterelnöknek gyerekkorából?- A nagy locsolkodás nálunk virtus kérdése volt. Mi végiglocsoltuk a falut.- Mivel? Kölnivel vagy vízzel?- Szigorúan kölnivel. A nagy legények kiváltsága volt, hogy ők akár szódával, akár egy vödör vízzel is leönthették a lányokat. Térségfejlesztés- Az ünnep színét, melegét a hétköznapok alapozzák meg. A falunak, a vidéknek ma nem gond nélküliek a hétköznapjai. Egyre gyakoribb téma, hogy az ország egyik fele nagyon elszakad a másiktól. Egyetért-e ezzel a megállapítással, s van-e receptje a folyamat megakadályozására?- Nehéz örökség ez. Sok még a tennivalónk. Vannak viszont biztató jelek, és a receptek is régről ismertek: be kell kapcsolni a gazdaság vérkeringésébe azokat a területeket, amelyek leszakadnak. A századelőnek a vasútépítés volt az eszköze, most az új század, új évezred elején az autópálya-építés. Az elmaradott vidékek irányába jó minőségű, nemzetközileg is használható utakat kell építeni. Ezért az M3-as építése ma a legfontosabb. Az a tény pedig, hogy a kormány döntése szerint az útépítéseket magyar vállalkozások, sok száz helyi kis- és közép- vállalkozó bevonásával végzik, azt jelenti, hogy maga az építkezés is sokat pezsdít a gazdaság életén. Azt követően pedig az út biztosítja a gazdaság vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetőségét. Bátorító jel, hogy a munkanélküliség csökkenése immár nemcsak Budapesten és a Dunántúlon figyelhető meg, hanem a hagyományosan magas munkanélküliséggel sújtott északkeleti megyékben is. Ma vettem kézhez az év első három hónapjának építőipari tevékenységéről szóló kimutatásokat. Ebből is tudhatom: az építőipari tevékenység az ország elrúara- dottabb térségeiben gyorsabban nőtt, mint az ország nyugati részében. A napokban néztük át a kistérség-fejlesztési programokat. Öt kistérség-fejlesztési program már biztosan megkezdődik. Ebből jutott szerencsére az Alföldre is, például Mórahalomra, Fehérgyarmat környékére. A másik három Gödöllőn, Pápán és Csurgón indul. A kistérség-fejlesztési programok során egyszerre több helyen sok minden történik: például templomfelújítás, csatornázás, útépítés, panzióépítés, oktatási intézmények fejlesztése. A következő tervekben szerepel Villány és környéke, Szekszárd és környéke, Vásá- rosnamény, Esztergom és a Válvölgyi-tér- ség. Ez lehet a következő öt kistérség-fejlesztési program. A Széchenyi-terv keretében már 181 nyertes pályázat született. Budapest és Pest megye áll az első helyen, de utána Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar következik, majd Somogy, Veszprém, Csongrád és a középmezőnyben Borsod, Szabolcs-Szatmár- Bereg.- Egyes régiókban, különösen az Alföldön nagy az elvándorlás. Hogyan hatnak erre a fejlesztési programok?- Valóban tapasztalunk olyan jelenséget az Alföldön, amit pusztásodásnak lehet nevezni: hagyományos nagy-alföldi térségek kezdenek kiürülni. Hiszem ugyanakkor hogy ez a folyamat, ha nem is egy-két éven belül, de megfordítható. A jelenség összefügg az ország demográfiai helyzetével is: a gazdaság egyre több embernek tud munkalehetőséget kínálni, de sajnos nem egyenletesen az egész ország területén. így a bővülő munkalehetőségek elszippantják az erős, munkaképes lakosságot a munkahelyet kevésbé kínáló térségekről.- Egy nemrégen készült felmérés tapasztalata, hogy az M5-öst szinte alig használják a mezőgazdaságból élő vállalkozók.- Az MS-ös az egyetlen olyan autópálya, amelyet eddig nem tudtunk bevonni az országosan egységes autópálya-építési és állami működtetési rendszerbe. Ma egy, az ország összes autópályájára érvényes hetijegy szinte kevesebbe kerül, mint egy oda-vissza út az M5 autópályán. Folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk. Ha nem sikerül megállapodni, akkor ki kell várnunk 2003-at. Ez a szerződés ugyanis nemcsak az M5-ös mostani működtetési rendjéről szól, hanem azt is megtiltja a magyar államnak, hogy 2003-ig önállóan építsen autópályát az M5-ös meghosszabbításaként. Utána azonban gőzerővel, állami alapon az M5-öst is megépítjük az országhatárig. Életesélyek- Mire számíthat az a gyerek, aki most az új évszázad első évében születik Magyar- országon, akkor, amikor annyi idős lesz, mint a magyar miniszterelnök ma?- Az a gyerek, aki ma Magyarországra születik, jó helyre születik és szerencsésnek mondhatja magát. Egyöntetű nemzetközi vélemény, hogy életminőség szempontjából Magyarország a régió legjobb kilátásokkal rendelkező országa. Arra számítunk, hogy a következő 15 évben felzárkózunk néhány, az Európai Unióhoz tartozó ország életszínvonalához, és a rákövetkező 10-20 évben elérjük az uniós középmezőnyt is. Elérhető távolságban van az a korszak is, amikor a nálunk szerencsésebb történelmi Ausztriát is utolérjük majd.- Mire számíthat, aki 2001-ben megy nyugdíjba?- Arra, hogy egy olyan állam polgára lesz, amelyik a bővülő munkalehetőségek miatt nem úgy tekint a nyugdíjasaira, mint akik kiszorulnak az aktív életből. Ha a nyugdíjasok úgy gondolják, hogy még vannak szakmai terveik, akkor megvalósításukra lesz lehetőségük. Másfelől most arra is számíthatnak - az elmúlt három év ezt meggyőzően bizonyította -: a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy a nyugdíjak megőrizzék valóságos értéküket. 2002-ben elmondhatjuk, hogy négy esztendő alatt 10-12 százalékkal tudtuk növelni a nyugdíjak értékét.- A társadalomban él a félelem, főleg a mai középgenerációban, hogy mire nyugdíjba mennek, nem is lesz nyugdíj vagy nem olyan lesz, amiből meg lehet élni.- Aki nyugdíjjárulékot fizet, az nyugdíjat is kap majd. A magam korabeli középkorúak ebből a szempontból biztonságban érezhetik magukat. Bár személyes meggyőződésem, hogy teljes biztonságban csak akkor tudhatja magát az ember, ha két-három vagy még több gyermeket fel tudott nevelni. Nem kapott nyilvánosságot, ezért most elmondom: a múlt hét végén tartott kormányülésen a legfontosabb napirendi pont az állami nyugdíj- rendszer reformja volt. Azt szeretnénk, ha minden egyes embernek névre szóló számlája lenne a nyugdíjfolyósítónál, így mindenki tudja majd, hogy élete során melyik évben, hány forintot fizetett be nyugdíjjárulék formájában, és ezért menynyi nyugdíj jár. A nyugdíjasokkal kapcsolatos elvünk, hogy a pontos elszámolás - hosszú barátság. Megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, s visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíjrendszerből.- Ebből a reformból, elképzelésből mikor lesz valóság?- Úgy számolunk, hogy még a parlament nyári szünete előtt, vagyis júniusban a nyilvánosságot is tájékoztatni tudjuk terveinkről. Már most bizonyos, hogy föl kell számolni azt a tarthatatlan kényszert, hogy az első munkahelyükre belépő fiataloknak kötelező átlépni a magánnyugdíjrendszerbe. Ez persze csak egyik eleme a tervezett változásoknak, számos más elképzelést is szeretnénk majd megvalósítani. Például keressük a módját, miképpen szüntethetnénk meg a nyugdíjkorhatárt. Az emberek maguk dönthessék el - miután tudják, hogy mennyi pénzt fizettek be és ezért menynyi nyugdíj jár -, hogy mikor kívánnak nyugdíjba menni. Ha korábban mennek, kevesebbet fognak kapni, ha később, akkor pedig egyre növekvő értékű lesz nyugdíjuk. Lehessen ez mindenkinek a saját döntése.- A nyugdíjasok tábora örömmel fogadta a legutóbbi híreket arról, hogy az infláció növekedése miatt kiegészítik a járandóságot, de kérdés: honnan van a kormánynak hirtelen ennyi pénze, hogy autópályára, bérrendezésre és még nyugdíjak korrekciójára is jut.- Két forrásból. Az első a gazdasági növekedés, amely az utolsó húsz esztendőt alapul véve tavaly volt a legnagyobb. A másik forrás pedig az, hogy Magyarország továbbra is számíthat olyan külföldi és belföldi beruházásokra, amelyek munkát adnak az embereknek. Ha pedig munkát adnak, akkor az emberek adót fizetnek, ha jövedelmük van, akkor fogyasztanak, és áfát fizetnek, így az állam által szétosztható pénz is nő. A földhözj ütésért- Falun elég nagy a bizonytalanság a mezőgazdaság jövőjét illetően és ez a többi között azért van így, mert az emberek nem igazán értették az utóbbi évek folyamatait az agrárgazdaságban. Ön miként szerzett információt a mezőgazdaság helyzetéről?- Magam is falusi vagyok, sok személyes ismerősöm és barátom él ott. Tekintélyes részük a szó legszorosabb értelmében kisgazda, gazdálkodó ember. Ők a legfontosabb információs forrásaim, de gyakran támaszkodom az apósom véleményére is, aki régi, igazi kisgazda. Tőle is tudhatom, hogy mikor megy rosszabbul, mikor jobban. A mezőgazdaság elmúlt három évének megítélésében a minisztériumra és annak vezetőjére vonatkozó közvélekedést élesen külön kell választani attól, hogy mi történik a mező- gazdaságban. A minisztériumokról általában nem sok jót gondolnak. A mező- gazdaság kijelölt fejlődési irányával viszont az emberek általában egyetértenek. Úgy tapasztalom, hogy a földalap létrehozását, a középbirtokosság földhöz juttatását, az olyan földalapú támogatást, amely a kisebbeket és a közép- nagyságú birtokokat előnyben részesíti a nagybirtokokkal szemben, és azt a mezőgazdasági politikát, amely többet fordít szőlő- és ültetvénytelepítésre, a gazdák támogatják. S nemcsak a szájukkal mondanak véleményt, hanem a kezük munkájával is. Ha önök utaznak az országban, láthatják, hogy műveletlen földet szinte nem lehet találni. Ez jó jel. Sőt a Dunántúl számos vidéke földhiánytól szenved: a megerősödött gazdák szeretnének földet vásárolni, de nemigen tudnak, mert a földek elkeltek vagy városi emberek kezében vannak. Ezért fontos az a törvényjavaslat, amelyet még ebben a ciklusban szeretnénk elfogadtatni. Meggyőződésem: a gazdákat földhöz kell juttatni. Olyan Európában ismert, például Dániára jellemző megoldást kellene választanunk, amelynek révén a helyben lakó, főállássze- rűen mezőgazdasággal foglalkozó gazdák kezébe kerül a magyar termőföld. Virágzó, családi ala- ' pú vállalkozásokat szeretnénk. A miniszterelnök mellett dolgozik egy földbizottság, amelynek tagjait arra kértem, hogy a gazdák földhöz juttatásának szabályrendszerét dolgozzák ki. Hamarosan megszületik az előterjesztésük.- Térjünk vissza az ünnepekre. Orbán Viktor az idei húsvéton is locsol majd?- Családi kötelezettségeim „súlyosak”: a szűk családba a feleségem és a három lányom tartozik. Négy hölgyet tehát már biztosan meg fogok locsolni. Mindenképpen elmegyek az édesanyámhoz is Székesfehérvárra, ezt minden húsvétkor megteszem, és talán a nagymamámat is meglátogatom, aki kórházban fekszik.- A fiával jár?- A fiam már kora hajnalban rángatni szokta a paplan sarkát, hogy most már induljunk el. Locsolóversmondásban már lefőz engem, minden évben több verssel készül. En már csak egyet tudok elmondani.- Melyik ez a vers?- Húsvét másodnapján mi jutott eszembe, Locsoló üveget vettem a kezembe, Elindultam véle piros tojást szedni, Engedelmet kérek, szabad-e locsolni? Nekem ezt tanította édesanyám, amikor ötéves voltam, azóta minden húsvétkor ezzel rukkolok elő. _________________________CSÁK ELEMÉR-KERCZA IMRE „Keressük a módját, miképpen szüntethetnénk meg a nyugdíjkorhatárt. ” « „A gazdákat földhöz kell juttatni. Virágzó, családi alapú vállalkozásokat szeretnénk. ” RÉSZVÉTTÁVI RAT. Mádl Ferenc köztársasági elnök pénteken táviratban fejezte ki részvétét a csütörtökön helikopterbalesetben elhunyt katonák családtagjainak - jelentette be az államfő sajtóirodája. „Őszinte fájdalommal osztozom Önökkel e pótolhatatlan veszteség feletti gyászukban. Ha fájdalmukat el nem is mulasztja, de enyhítse az a tudat, hogy a Haza méltányló tisztelettel emlékezik a szolgálata közben elhunyt katonatisztre, s hogy bizonyosan méltó buzgalommal igyekszik gondoskodni hátramaradt szeretteiről” - áll Mádl Ferenc táviratában. KÖZÖS MEGOLDÁS. A Tisza menti államok budapesti nagykövetei támogatták az árvizek megelőzésével, az árvízvédelemmel foglalkozó nemzetközi Tisza-völgyi Vízügyi Fórum ösz- szehívását a Fónagy János, közlekedési és vízügyi miniszterrel tartott egyeztetésükön pénteken Budapesten. A vízügyi tárca a találkozót követően közölte, hogy az egyeztetésen Jugoszlávia, Románia, Ukrajna és Szlovákia nagykövete kifejezte: elkötelezettek a problémák közös megoldásában. PROVOKÁCIÓ? A Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) érthetetlennek és az alkotmányos rend provokációjának tartja azt a kormányzati szándékot, hogy vissza kívánják állítani a külső üzletrész-tulajdonosok szavazati jogát a szövetkezeti közgyűlésen - közölte pénteken Filipsz László, a MOSZ titkára. Mint mondta, a szándék azért érthetetlen, mert a külső üzletrészesek közgyűlési szavazati jogát biztosító rendelkezést az Alkotmánybíróság két nappal ezelőtt megsemmisítette. KITÜNTETÉSEK. A felső-üszai árvízvédelmi feladatok végrehajtásában kiemelkedő munkát végzett katonáknak adtak át . kitüntetéseket, illetve jutalmakat a Honvédelmi Minisztérium pénteki ünnepségén Budapesten. Az elismeréseket Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök nyújtotta át mintegy negyven katonának, akik közül kettőt ezredessé léptettek elő. TÁMOGATÁS. Az Ifjúsági és Sportminisztériumban (ISM) döntöttek a jelentősebb ifjúsági szervezetek idei támogatásáról- közölte a tárca helyettes államtitkára pénteken Budapesten. Szabó László tájékoztatása szerint a 60 millió forintos keretösszegből a három nagy ifjúsági ernyőszervezet közül az Országos Gyermek- és Ifjúsági , Parlament tízmilliót, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája hat-, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács (Magyit) hárommillió forintot kap működési költségeihez. KALÁSZOSOK. Az őszi kalászosok fejlődésének kedvezett a szokatlánul enyhe időjárás, így a márciusban leesett esők hatására a gabonák erőteljesen bok- rosodni kezdtek - áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb ösz- szegzésében, amelyet a szakemberek a megyei tapasztalatok alapján állítottak össze. FERTŐTLENÍTÉS. A jugo szláv határon péntektől a száj- és körömfájásjárvány elterjedésének megakadályozása miatt fertőtlenítésre kötelezik a belépő járműveket és személyeket- közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága pénteken. A VPOP közleménye szerint a fertőtlenítést minden határátkelőhelyen bevezetik, s azt mindenki számára kötelezővé teszik. A fertőtlenítés az ünnepekre való tekintettel egyelőre térítésmentes. ■
