Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 8 3 2001. Április. 10., Kedd A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Poth Ibolya. Alpolgármester: Viszló János. A képviselő-testület tagjai: Szabó István, Bertalan Károly, Szunyogh Ferenc, Kluk Zoltánná, Falvainé Magyarosi Erika és Orsós Aranka. A körjegyző: Skerlecz László. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Orsós Aranka. Az elnökség tagja: Kovács Juli­anna és Kadácsi Andrásáé. Az iskola vezetője: Schmidtné Szabó Edit. Az óvodavezető: Hor- váthné Poór Jolán. A falu házior­vosa: dr. Horváth Zsuzsanna, m Azt HALLOTTUK... ..„hagy a löszfalba vájt pince­sor egyedülálló a térségben. Kapolyon két helyen is van ilyen pincesor: az alsó- és felső-„horó”. Ezeknek a pincéknek hagyomá­nyosan kettős rácsos az ajtajuk. ..., egy elektronikai kft olcsón megvásárolta a Haladás szövet­kezet egykori irodaházát, a ter­melés indulása azonban egyre késik. A cég egyelőre csak rak­tárnak használja az épületet. ..., hogy korábban a téeszben dolgozó száznál is több tag most érdeklődött a falugazdász­nál külső üzletrésze kifizetésé­ről. Molnár Ákosné hihetetlen türelemmel segítette a kérvé­nyek elkészítését, s azt is meg­mondta, hová nyújtsák be. ..., hogy betörők jártak a felső-horói pincesoron. Az isme­retlen tettesek azonban pórul jártak, mert értéket sehol sem találtak, sőt a kapolyi szőlő levét sem tudták megkóstolni. ■ Az oldalt írta: Krutek József Fotó: Eszes Andrea Takarékosan forráshiány nélkül Az intézmények működőké­pességének fenntartása a kapolyi önkormányzat leg­fontosabb célja. Takarékos és megfontolt gazdálkodásnak köszönhetően - a 10 éve visszanyert önállóság idején - forráshiány nélkül dolgozott a képviselő-testület. Elképze­léseikben is mindig megma­radtak a valóság talaján. Három dologban látja a 760 lakosú Kapoly fej­lődési lehetőségétMh Ibolya polgármester: a több pénzben, az új munkahelyekben és a fa­lusi turizmusban. Ezek egymással szorosan összefüggenek. Növelnie kellene az államnak a központi támogatást. Nem a pályázati lehető­séggel - hangsúlyozta a polgármester -, mert a kis településének legtöbbször még az önerő előteremtése is gondot okoz. Kapoly azért is nehéz helyzetben van, mert sok esetben az 500 lakosnál kisebb falvakat részesítik előny­ben, vagy az 1200 lelkesnél nagyobb községe­ket.- Nagyon fontos volna a munkahelyek te­remtése, de erre az önkormányzat egymaga képtelen. A téesz volt irodaházát megvásárolta egy elektronikai termékeket gyártó kft; Tabon már nem tud, ezért itt akar fejleszteni. Az épü­let azonban a faluközpontban, az önkormány­zatnak pedig módosítani kell a rendezési ter­vét, hogy a megvásárolt rész ipari terület le­gyen. Ha ez megvalósult, akkor 60-70 nőnek adna munkát. Sokat jelentene a községnek az az iparűzési adó is, amit befizetne. Ezt a pénzt fejlesztésre fordítanánk. Kitörési pont lehet a falu környezete. A táj szépsége, a csend vonzza a pihenni vágyókat. Az utóbbi években 23 külföldi vett ingatlant Kapolyon, és öt házat vásároltak a városlakók. Mintegy 70 millió forintot költöttek beruhá­zásra Kapolyon az utóbbi tíz évben, s többnyi­re önerőből. Tavaly nyáron adták át a gázveze­téket, ehhez mintegy 200 háztartás kapcsoló­dott. Felújították az utakat; a Petőfi utcában csaknem két kilométer hosszú utat építettek, s a Szabadság meg a Temető utcában és Kapolypusztán felújították az utat. Csaknem két és fél kilométer hosszú a járda, elkészült a sportöltöző, több buszváró. Az óvoda, az isko­la, a művelődési ház, a községháza és a ravata­lozó felújítására 11 millió forintot költöttek.- A költségvetésünk most 55,7 millióval szá­mol - mondta Poth Ibolya. - Fejlesztésre azon­ban csak kétmilliót költhetünk. Ezt az összeget pályázatok elnyerésével szeretnénk megtöbb­szörözni. A Petőfi utcában be kell fejezni a jár­dát, a Táncsics utcában és a pusztai területen fel kell újíttatni az utat. ______________ ■ Ör ömmel tanulnak táncot Néptánccsoportot alakítottak az ősszel, a kisiskolások bevonásával. Horváthné Poór Jolán óvodavezető az egyik szervező.- Már régóta foglalkoztatta a szülőket, hogy néptáncra kellene tanítani a gyerekeket - mondta Horváthné Poór Jolán. - Ismertem a tabi táncosokat, s Kollár Erika és Dömötör Gábor elvállalta a tanítá­sukat. Minden pénteken van pró­ba; harminc kisdiákkal, a 6-14 éve­sekkel foglalkoznak. A legkisebbek dalos játékokat tanulnak, a na­gyobbak különböző somogyi tán­cokat is.- Bemutatkoztak már a közön­ségnek?- Igen; nagy sikerük volt a far­sangi ünnepségen. A fellépésre már ruhát is kaptak az önkormány­zat támogatásával; a szoknyákat az óvodában szabtuk ki, és a szülők varrták meg. Az önkormányzat er­re az évre vállalta az oktatók óradí­ját is.- Mire készülnek most?- A község ünnepeire. Fellépnek Szívesen járnak próbákra s tanulják a somogyi táncokat az iskolások Érdekvédők pénztelenül Huszonöt családban 80 roma él Kapolyon. A legutóbbi választáskor alakult a kisebbségi önkormány­zat, háromtagú elnökséggel. - Ér­dekvédelmi szervezetként tevé­kenykedünk, együttműködve a községi önkormányzattal - mondta Orsós Aranka, a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. - Ösztöndíj-pályá­zatokkal segítettük a továbbtanuló diákokat. Tizenkét gyermeknek a Magyarországi Cigányokért közala­pítványtól nyertünk mintegy 200 ezer forint támogatást. Szponzorok segítségével min­den évben adtak beiskolázási se­gélyt is az általános és középisko­lás tanulóknak. Ünnepek előtt va­lamennyi család és egyedülálló kapott tőlük egy kis csomagot, most húsvétra pedig vásárlási utalványt adnak. Tanácsadó iroda létrehozását is tervezik; ez Tabon lenne, és segítené a környékbeli cigányok érdekképviseletét.- Pénzt nem tudunk osztogatni a családoknak. Az állam csak 628 ezer forinttal támogatja az önkor­mányzat működését. Ezért pályá­zunk; egyet használt mezőgazdasá­gi gépek vásárlására nyújtottunk be, de még nem bírálták el. Ezzel is igyekszünk segíteni. ■ Kapoly Kapoly neve - Copul alakban - először Szent László király 1082-ben kiállított oklevelében fordul elő. Az 1267. évi pápai bulla szerint a tihanyi apátságnak volt Itt birtoka. A XIII. század­ban már két névvel is találkozunk: Kiskapol a mai falu helyén te­rült el, Nagykapol pedig ott. ahol most Kapolypuszta van. Az 1530-as évek elején Kapoly még Külso-Somogy egyik legnépesebb települése volt. Később pusztá­vá lett, és egyre Inkább fejlődött Kiskapol. 1728-ban 13 háztartást Írtak össze a települé­sen. de a század végén már több mint 110 család lakta. A katolikus templom a XIII. szá­zadban épült, a református azonban jóval később. AII. világháború után Kapoly a bálványosi körjegyzőséghez tartozott. Közigazgatásilag 1968-ig önálló volt, majd Somogymeggyessel hozott létre közös tanácsot. 1976-tól Tab társközsége lett. Kapolyon töltötte jó néhány gyerekévét Kádár János. Az általános iskolai oktatás itt 1949-ben kezdődött, akkor még Kapolypusztán is volt iskola. Most alsó tagozatos iskolát és nap­közi otthonos óvodát tart fenn az önkormányzat, a felső tagozatosok pedig Tabra járnak. Középfokú oktatási Intézményben 36. főiskolán négy. egyetemen egy kapolyi diák tanul. A rendszerváltás óta Somogymeggyessel tart fenn körjegyzőséget, és cigány kisebbségi ön- kormányzata is van. A lakosság 60 százaléka katolikus. 38 százaléka református vallású. Törpe erdő az udvaron Félszáznál is több törpe fa (bonsai) van Faragó Csaba erdész házának udvarán. Fenyő, tölgy, meggy­fa, hárs, boróka, szil­fa... A legidősebb a 14 éves babérmeggy, de a gazda legbüsz­kébb egy tízéves at­laszcédrusra. Kedv­telésből, 11 éve kez­dett törpe fákkal fog­lalkozni. Szakköny­vekből sajátította el ápolásukat.- Gyerekkoromtól szívesen bíbelődöm fákkal, bokrokkal - mondta a 44 éves er­dész. - S láttam Budapesten egy bonsai-kiállítást, az egészen elbű­völt. Elhatároztam, hogy magam is megpróbálom a fák kicsinyített for­málását. Ezt úgy tudtam elérni, hogy a lehető legkisebbre csökken­tettem a fák növésének terét. Bár az ültetéstől az ápolásukig sok ve­lük a munka, szeretem babusgatni őket. Nagy öröm, ha úgy fejlődik a fa, ahogy azt elképzeltem.- Szívesen segítek én is - mond­ta Gábor. Most végzi a nyolcadikat, Faragó Csabáné az udvaron néhány különleges törpe fával s bár régész akar lenni, nagy szak: értelemmel mutatta, hogy melyik törpe fával mit kellett csinálni. - Az alakításhoz meg kell metszeni a gyökérzetet, és lekötjük az ágakat is. A fenyő- és cédmsféléket há­romszög alakúra metszettük, hogy megőrizzék jellegzetességüket. A sok kis fa tavasztól őszig az udvar ékessége. A kis cigány­meggyfa négy éve kilenc szem ter­mést hozott. Most 14 virágot szám- láltunk rajta. _____ ■ Eg yre kevesebb a kisiskolás Az alsó tagozat két összevont osztályában egyre kevesebb a ta­nuló. Két éve még 34 tanulójuk volt; ma 31 nebuló koptatja a pa­dokat, de számuk két év múlva már 25-26-ra apad. Ez aggasztja legjobban Schmidtné Szabó Edi­tet, a kisiskola vezetőjét. Tanító társaival együtt nagy gonddal ne­veli a kicsiket, hogy az összevont képzés ellenére is tudják mind­azt, ami szükséges a felső tagoza­ton. Sok időt fordítanak a felzár­kóztatásra és a tehetséggondo­zásra. így a Tabra kerülő diákok nincsenek hátrányban a városi is­kolába járókkal szemben. A kis­iskola 1-3. és 2-4. osztályát két osztálytanító és napközis nevelő oktatja. A délutánt is hasznosan töltik; van számítógép-, német nyelvi s színjátszószakkör. Cso­portbontásban tartják a foglalko­zásokat, s ügyelnek a beszéd- készség javítására. Céljuk, hogy a gyerekek bátran mozogjanak a színpadon. Legközelebb anyák napján lépnek a közönség elé.- A napközis foglalkozásokon a gyerekek kézműves tevékeny­séget is elsajátítanak - mondta az iskolavezető. A kézügyesség fej­lesztésére külön figyelnek. S bíz­nak abban, hogy az önkormány­zat továbbra is előteremti a pénzt a kisiskola fenntartására. ■ Az oldal elkészítését támogatta: a kapolyi önkormányzat A kizsuppolt Kádár-ház Azt a házat, ahol Kádár János ne­velkedett, a ‘80-as évek végén újították föl. Alsó szomszédja özv. Fölmér Jánosné, az ő édesap­ja, Bálint Imre gyerekként együtt játszott a későbbi politikussal. - Édesapám sokat mesélt Kádár Já­nos gyermekkoráról - emlékezett a 75 éves asszony. - Kádár alig há­rom hónapos volt, mikor Puszta- szemesről idehozta az anyja. Úgy tudom, hatéves koráig itt nevelke­dett. Akkoriban az utca valameny- nyi gyereke együtt játszott. Mikor Kádár iskolás lett, Pestre vitték.- Találkoztak-e vele később?- Egyszer. 1961-ben a kultúrház avatásán itt járt a faluban, és akkor eljött hozzánk ebédre. Néhány szót váltottam is vele. Sok gyerek kísérte hozzánk; Kádár meg is kérdezte tőlük: „Szoktok-e még sárkányt eregetni? Mert valamikor én is itt játszottam.” Nagyon köz- veden és barátságos volt. Az úgynevezett Kádár-házat an­nak idején azért újították fel, hogy a pártfőtitkár emlék­múzeuma legyen - tudtuk meg Poth Ibolya polgármes­tertől. A kilencvenes évek elején a kincstári vagyonke­zelő szervezet fölkínálta az önkormányzatnak, de az nem fogadta el. Az épületát­alakításkor ugyanis annyi mindent változtattak rajta, hogy tájháznak már nem fe­lelt meg. A műemlékvédelmi hivatal nem nyilvánította védetté, a fenntartásához: sem járult hozzá, nekik meg nem volt rá elég pénzük. Most egy szárszói sze­mély bérli a házat. A gond­noka Bankov Marinné. Hét éve tartja rendben az udvart, a ház környékét, és szellőz­teti a szobákat. Azt mondta: né­hány éve még gyakran jöttek, hogy megnézzék a Kádár-házat; sokan virágot is tettek a kapujára. Öreg harangláb a pusztán A haranglábat egykor a tihanyi apátság állíttatta Ka­polypusztán a tósmagtár és a bognárműhely között. Tönkrement, de pár éve a lakosok helyreállították.- A harang 25 kilót nyom; egyik oldalán a koronás címer, a másikon kereszt alakú foglalatban a megfe­szített Krisztus. A harangon az évszám: 1870 - mond­ta Bognár Zoltán helytörténész. - Körirata szerint Glóber Sándor öntötte a kis harangot. Ha megkondí- tották, hangját az egész pusztán lehetett hallani. Itt nincs templom, hogy misére hívná a népet, más volt a rendeltetése: ez ébresztette a pusztáikat nyáron hajna­li három, télen négy órakor. Hajnalban valaha az első béres, Bognár István ha­rangozott, délben és este pedig Kopácsi János, a bog­nármester, aki a harangláb mellett lakott. Mivel a kis harang a Balaton felé vezető „hadi út” mellett nem volt biztonságban, a háború végén levették, és elrejtették.- Sokáig rejtegették. Mi lett vele?- Több mint harmincévi kényszerű hallgatás után a somogymeggyesi templom építésekor jutott eszébe Hegedűs István plébánosnak, hogy a harang nincs a lábán. Akkor elhatározták, hogy megszólaltatják. A pusztán élő családok közreműködésével 1984-ben új­ra felállították a haranglábat, s fölszerelték a harangot. S úgy, mint régen, Borda Ferenc, a puszta egykori gaz­dája minden délben és temetéskor megszólaltatta. Bognár Zoltán és Jászka Béla ünnepeken megszólaltatja a harangot- Most is megkondítják Kapolypuszta harangját?- Temetéskor, illetve a nagyobb ünnepek alkalmá­val: húsvétkor, pünkösdkor... Borda Ferenc halála óta Jászka Béla húzza a kötelét, s olyankor a harang sza- va megtöri a puszta csendjét, jelezve a múló időt. ■ A tánccsoport alakításával a ha­gyományokat ápolják. S biztosan nem lesz hiány utánpótlásban sem. Az óvoda két nagycsoportosa, Ko­vács Dominika és Falvai Bálint már együtt táncol az iskolásokkal. ■ majd a falunapon, a szüreti rendez­vényen, illetve a karácsonyi ünnep­ségen. Örülünk, mert szívesen tán­colnak a gyerekek. Szorgalmasan járnak a próbákra; nem morzsoló­dott le senki, még újak is jöttek. Mára elmaradtak a látogatók. Ha jön is valaki, csak kívülről nézi. A zsúpfedeles ház gazdátlan- nak látszik. _________________■ Ban kov Marinné gondosan bezárja a kaput

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom