Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-05 / 54. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L MÁN A C H 2 3 2 2001. Március 5., Hétfő Gondos gazdák Polgármester: Berták László Alpolgármester: Nagy Gábor Képviselők: Szab Zoltán, Var­ga Béláné, dr. Hajdú Gábor, Zarka György, Nagy István, Ma­gyar Lajos Jegyző: Berták Katalin • Az oldal cikkeit írta: Fábos Erika Fotók: Láng Róbert Vése A települést először 1211-ben említik, az első hiteles adat azon­ban. 1284- ből szárma­zik a faluról. Akkor Erzsébet király­né. Tamás váci püspöknek és testvé­reinek adományozta a birtokot. A Vésseyek innét származtatják csa­ládfájukat. A család, bizonyíthatóan, a XV. századtól volt tulajdonosa a te­lepülésnek. Közülük Véssey István nevét őrizte meg legjobban az emlé­kezet. Ö volt ugyanis akinek azt kö­szönhetjük, hogy Vése nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. A török dúlás után teljesen kihalt falut újra betelepítette: 1732-ben Szent Ivántáról ötven családot költöztetett Vésére. A család nevét, ma az isko­la őrzi. Lakóinak száma: 840 fő. Vése áldoz a fiatalításra Bertók László Vése polgármestere Vésének az a specialitása, hogy nincs specialitása. Ezt Bertók László Vése polgármes­tere mondta. Szerinte pont olyan gondokkal küzd az ön- kormányzat és az ott lakók is, mint a többi hasonló dunán­túli faluban. Véséről egyelőre hiányzik még a gáz és a csatornaháló­zat. Ez a hátrány rövid időn belül megoldódhat, az előnyt pedig, hogy Vése nem elöre­gedő, elnéptelenedő telepü­lés, szeretnék megtartani. Er­re áldozni is hajlandó az ön- kormányzat. Vésén jelenleg 350 lakás van, és mindössze hat bérlakással rendelkezik az önkormányzat. Szociális célú lakásból pedig négy van a falu tulajdonában, ezek azonban mind felújításra szorulnának. Az egykori cselédlakások helyén éppen ezért, nyolc új lakást sze­retne kialakítani az önkormány­zat. A fiatalok letelepedhetnének VÉSE PÉNZE A költségvetés összege: 150 millió forint itt és így talán Vésén alapítaná­nak családot is.- Több fiatal pár lakik együtt a szülőkkel azért, mert nem volt anyagi lehetőségük saját lakás­hoz jutni - mondta Bertók Lász­ló, polgármester. - Az önkor­mányzat a lakásépítéssel első­sorban fiatal házasoknak, kis­gyermekes családoknak szeret­ne segíteni. A rászorulók maxi­mum öt évre kapnák meg, ala­csony térítés fejében a lakáso­kat. Olyan kivitelezőt is sikerült találnunk, akik a fiataloknak a lakásépítésben segítene és arról is döntöttünk már, hogy az ön- kormányzat ingyen telket bizto- sít az építkezéshez. _________■ Ös szeállításunk elkészítését támogatták: a Jagdfarm Kft., a Lénia Kft., a Merkant Bt. és a vései önkormányzat A tudás és a művészetek iskolája A vései iskolának 134 tanu­lója van. Varászlóról, Nemesdédről és Terebezdről is ide járnak a diákok. Az intézmény vezetői azon igyekeznek, hogy az itt ta­nulók ugyanolyan esélyek­kel indulhassanak a közép­iskolába, mint egy nagyobb településről. Az iskola 20 nyolcadikosa közül idén 19-en .tanulnak tovább. A legtöbben nagykanizsai középis­kolába jelentkeztek, elsősorban amiatt, mert a buszközlekedés ar­ra a legjobb. Hosszú évek tapasz­talata mutatja: a vései iskola diák­jai jól megállják a helyüket min­den középiskolában, de nem csak az alapkészségek és ismeretek el­sajátítására fektetnek nagy hang­súlyt az intézményben.- A művészeti oktatást és a ha­gyományőrzést is kiemelten ke­zeljük - mondta Simonná Varga Rózsa az iskola igazgatóhelyette­se. - Citerázni és zongo­rázni lehet tanulni a Tálentum művészeti is­kolában, amelyiknek ki­helyezett tagozata van az intézményünkben. Aki nem zenélni sze­retne, az is hasznosan töltheti tanórák után az idejét. Természetjáró, sport és számítástechni­ka szakkör működik az iskolában. A felzárkózta­tásra is nagy gondot for­dítanak délutánonként, és azokkal is többet fog­lalkoznak akik tehetsé­gesebbek vagy többet szeretnének tanulni. A diákok több mint fele indult valamilyen tanulmányi versenyen. A legnép­szerűbb a történelem és a mate­matika, de számítástechnikából is születtek szép eredmények. Simonné Varga Rózsa elmondta: minden évben jut forrás az iskola épületének javítására, fejlesztésé­re is. Az idén a vizesblokkokat cserélik, és a sportöltözőket sze- retnék felújítani. _______■ Háro m falu gyerekei koptatják a vései iskola pacijait A tábor már a falu része Fennállása óta 1800 embernek volt átmeneti me­nedéke a vései menekülttábor. Legtovább a vajda­sági magyarok laktak, az eredetileg diákszállásnak épült falak között. Pillanatnyilag 12 nemzet honta­lan képviselője él az átmeneti szálláson. A tábor­ban 22 ember gondoskodik az ott lakók ellátásá­ról. A Belügyminisz­térium jóvoltából teljes ellátást kapnak az ott tartózkodók. Az alapvető szük­ségleteken kívül se­gítik a menekülteket a munkához jutás­ban, a tanulásban és jogi dolgaikat is in­tézik ha kell.- Ebben a munkában az a nehéz, hogy sokféle emberrel találkozik az ember és nagyon toleráns­nak kell lennie minden helyzetben - mondta Lébár Béla, a tábor vezetője. - El kell fogadni azt, hogy más kultúrájú emberek, ráadásul életük egy nagyon nehéz helyzetében kerülnek ide. A hábo­rúból érkezők esetében volt a legkönnyebb a be­fogadás. A kórógyi magyarok hat évig laktak ná­lunk. A legnehe­zebb pedig talán a koszovóiakkal volt. A faluban is változó volt a hozzáállás a tá­borlakókhoz. Mára azonban elfogadták, hogy időről időre más és más nemzetek képviselőivel kell megosztaniuk Vését. ■ Háborúban született testvér Kórógy, Árpád-kori település Kelet Szlavóniában. A kórógyiak, a háború miatt, 1991-ben menekülni voltak kénytelenek ottho­naikból. Szeptember 26-án érkeztek a vései táborba. Hat évre a somogyi község lett a hazájuk. 1997-ben térhettek haza. Mindannyian tiszteletbeli véseiek lettek, és testvértelepülési szerződést kötött egymással a két falu. Idén nyáron a véseiek látogatják meg háborúban született testvérüket. Élnek az almás hagyományok Az alma hosszú évtizedek óta fontos szerepet játszik Vése életében. Bár az al­máskertek már magánkéz­ben vannak, az almás ha­gyományok csak erősöd­tek. A legnagyobb gyü­mölcsös tulajdonosa a Lé­nia Trade kft két éve egy modern hűtőházat is épít­tetett, ezzel is megerősít­ve: Vésén az alma még sokáig főszerepet kap. A hűtőház német tech­nológiával épült, ami le­hetővé teszi, hogy nem­csak a hőmérsékletet és a páratartalmat lehet opti­mális szinten tartani, de még a levegő összetételét is úgy lehet változtatni, ahogy a benne tárolt gyümölcs fajtája és mi­nősége megkívánja. Ha érettebb gyümölcs ke­rül be, csökkenthető az oxigén mennyisé­ge, ezáltal a betárolt alma életfunkciói le­lassulnak, nem fony- nyad, még hónapok múltán is olyan, mint­ha akkor szedték vol­na a fáról. Hagyánek László a cég ügyvezetője el­mondta: a hűtőház fon­tos szerepet játszik ab­ban, hogy a piacon fo­lyamatosan keresett le­gyen a vései alma. Ameddig ez így lesz, addig mindig lesznek almáskertek a falu hatá­rában, és mindig biztos munkát ad ez a gyü­mölcs több helybéli- A hűtőház biztosítja, hogy a piacon keresett legyen az alma nek. ■ Őzbakrekord Véséről A zsűrizés után, a napok­ban derült ki, hogy me­gyénk minden idők eddigi legnagyobb őzbakját a Jagdfarm kft vadászterüle­tén ejtették el. Az új so­mogyi trófearekord 747 grammot nyom és egy osztrák vadász kapta pus­kavégre. A Vése környéki erdők régi idők óta hagyományos vadászterüle­tek. Mindig sok embernek adott megélhetést az erdő. Az új vadá­szati törvény megjelenését kö­vetően három társaság is meg­alakult a faluban. Ezek közül a legnagyobb és legeredménye­sebb a Jagdfarm Kft. A társaság, hat hivatásos vadásszal, 15 ezer hektáron gazdálkodik.- Társaságunk a megalakulás óta eredményesen gazdálkodik - mondta Szakály Károly, ügy­vezető. - Évente 5-600 nagyvad kerül terítékre, és közel 400 ven­dégvadász hódol a szenvedélyé­nek a területünkön. Legtöbben közülük osztrákok és örömünk­re nagyrészt már törzsvendé­gek. A társaság nem csak gazdál­kodásával példamutató. A tér­ség önkormányzataival is együttműködik. Megállapodás szerint mezőőri és vagyonvédel­mi feladatokat is ellátnak a tár­saság hivatásos vadászai, és ha kell, a járőrözésben is segítenek. A környék iskoláinak rendezvé­nyeit is rendszeresen támogat­ják a vadászok és az itt működő nyolc általános iskola számára, tavaly minden tanterembe meg­vásárolták a szózatot és him­nuszt. ■ Fogságban tanult faragni Leposa József úgy tartja, hogy a Jóistennek köszönheti te­hetségét, amit azért adott szá­mára, hogy megmentse az életét. Az orosz fogságban ugyanis a kéz­ügyessége mi­att nem kellett kényszermun­kát végeznie. Amikor haza­jött, úgy gon­dolta folytatnia kell a munkát. Minden szabadide­jét erre áldozott.- Mindig a mezőgazdaságból éltünk, de amikor kis pihenőidő akadt, rögtön hozzáláttam a fara­Az emlékpark kapuját is Józsi bácsi faragta gáshoz - mondta Leposa József. - Télen, esős időben készült a leg­több munka. Most 88 éves va­gyok, és szerencsére még mindig van hozzá kedvem is, meg erőm is. Örülök, ha valami szépet csinálhatok, olyat ami másoknak is tetszik. Józsi bácsi munká­ját minden vései elis­meri. Ezentúl pedig bárki meg is csodál­hatja. A millenniumi emlékparkban tavaly avatták fel azt a kaput, amit Leposa József ké­szített. Eddig ez volt a legnagyobb munkája és annyira örült, hogy maradandót alkothat lakóhelyén, hogy amíg nem készült el, szinte abba sem tudta hagyni a faragást. Öt napig szinte egyfoly­tában dolgozott és büszke volt a végeredményre, mint ahogy a fa­lubeliek is őrá. ■ Vörösborára büszke a borász Aranyérmes pörkölthöz jár az aranyérmes nedű Szabó Zoltán lassan három évtizede foglalkozik szőlő­vel. A falu egyik legelismer­tebb borásza Vése első bor­versenyén, az augusztusi fa­lunapon, bearanyozta vö­rösborát. A nyertes nedűből nem ihat akár­ki. Csak a rokonság és a baráti kör kóstolgathatja. Addig ugyanis amíg van a többi borból, altatják az igazán jót.- Csak a nyáron nyitom meg azt a hordót, addig csak igen jeles alkalomra kerül belőle - mondta Szabó Zoltán. - Ilyen például a pinceszer, ahova összejön a bará­ti társaság. Akkor a szintén arany­érmes vadpörköltet, a legfino­mabb vörösborral öblítjük le. A jó bor titka egyébként az, hogy min­den eredeti benne. Cukor, aroma és festék még a közelébe sem ke­rülhet. A gazda amúgy nem nagy ivó. Évente ha 30 liternyi legurul a tor­kán, persze csakis a saját termés­ből. Az aranyérmes fogásokat is volt kitől megtanulni. Már Szabó Zoltán nagypapájának is jó bora volt. Az éremgyártás pedig nem szüretkor, hanem József napkor kezdődik. A gondos gazda, ha­gyományosan akkor metszi a sző­lőt, mindig egyedül. Azt mondja, az enyhe tél nem tett jót az idei termésnek. A vessző nem olyan szép, mint tavaly, bor azonban ugyanolyan szép lehet belőle, mint az elmúlt évben. S addig is amíg ez kiderül, hátra van még egy. borverseny. Szabó Zoltán idén is benevez. ■ Szabó Zoltán és az aranyérmes bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom