Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-04 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2001. március 4. ★ GAZDASÁG ★ 5 Klassz tér a klaszter Márciusban klaszternapot tart a Pannon Autóipari Klaszter a beszállítói tevékenységre alkalmas kis- és középvállalkozások részére, amelyen a hazai autógyárak és első vonalbeli beszállítóik felvázolják az általános igényeket. Nem véletlen, hogy a Széchenyi-terv egyik alprogramja a regionális klaszterek létrehozását segíti.- Sokkal hatékonyabbnak tartanám, ha bizonyos vállalkozások csak akkor pályáznának a Széchenyi-terv keretében kiírt valamelyik tenderre, amikor megtalálták már helyüket például egy klaszterban, hiszen akkor jobban ismerik a velük szemben támasztott igényeket, a szükséges fejlesztések irányát - hangsúlyozza Farkas Zoltán, a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) munkatársa. - A szervezet az első magyarországi klaszterként alakult meg tavaly december 20-án többek között az Audi, az Opel és a Rába közreműködésével. Míg a nyugati országokban az autóipar átlagosan a nemzeti össztermék valamivel több mint hatodát képezi, hazánkban ez az érték 1998- ban közel tíz százalék volt. Magyarországon az ágazatban több multinacionális társaság is működik, az autóipari cégek legnagyobb hányadát mégis a 100-300 millió forintos forgalmat lebonyolító kis- és közép- vállalkozások alkotják. Gazdaságunk érdeke pedig azt kívánja, hogy e beszállítók képesek legyenek néhány éven belül akár az egymilliárd forintos bevételt is meghaladni. A klaszter a vállalkozások kooperációs hálózata, s feladata a fejlesztésekhez szükséges tőkéhez való hozzájárulás segítésén túl, hogy tagjai a minél eredményesebb „jelenlét” érdekében kihasználják az együttműködési lehetőségeket, például közös alapanyagbeszerzés, technológiai és minőségügyi fejlesztés, közös marketing- és PR-munka. A nyugat-dunántúli régióban felpezsdült a klaszter- alapítási kedv, hiszen több ilyen társulat - faipari, termál- turisztikai, elektronikai, és textilipari - is szervezés alatt áll. A faipari klaszter központja Zala megye lesz, itt található ugyanis az ország legnagyobb erdőterülete, s az ágazatnak több évszázados hagyománya van ezen a területen. Regionális szinten 550 ilyen profilú kis- és középvállalkozás működik, s az egyetemi és középiskolai szakképzés is megoldott.- A kitermelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket is összefogjuk, s célunk, hogy ne a rönk- vagy fűrészelt fa kerüljön innen piacra, hanem minél nagyobb legyen a hozzáadott érték - számol be elképzeléseikről a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egyik munkatársa. - A vállalkozásoknak nincs elég pénzük. A kormányzati támogatások révén szeretnénk elérni, hogy a klaszter önfenntartóvá váljon. Jó példa erre a grazi Stájer Autóipari Klaszter sikere, amely ma már kft.-ként működik. A tagok tulajdonosként vesznek részt az irányításban, pénzügyi nyereséget várva a társaságtól. A graziak a PANAC-ot is segítik, utóbbi pedig az alakuló faipari klaszter szervezőinek átadja eddigi tapasztalatait. A Széchenyi-terv egyik alprogramja a regionális klaszterek létrehozását segíti. A program keretében eddig nyolc pályázat jelent meg, közülük az egyik a klaszterekre vonatkozik. Mindennek célja, hogy a kormányzat elősegítse a különböző fejlettségű területi egységek önálló növekedését. Jó alapot jelent a hazánkban napjainkra megerősödött ipari parkok rendszere.- Egy hálózat legfontosabb része a csomópont, ám nem az a célunk, hogy a 133 ipari park mennyiségét növeljük, hanem hogy a meglévők minőségét javítsuk - szögezi le dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium regionális gazdaságfejlesztési államtitkára. - Logisztikai, technológiai, infrastrukturális fejlesztésekre, inkubátorházakra idén 2 milliárd, jövőre pedig 2,5 milliárd forintot szánunk. A Széchenyi-tervnek létezik olyan pályázata, amely például elektronikus portálok létrehozását szorgalmazza, amelyek fontos információkat tartalmaznak a vállalkozások számára a kereslet-kínálatot illetően. Egy ilyen portál segítségével nem kell a vállalkozónak bejárnia az országot, ha nyersanyagot kíván beszerezni, hiszen az adatbázisban akár 300 ajánlatot is találhat. A kiemelkedő magyar termékek fejlesztését és piacra jutását segítő alprogram a hungariku- mokra is gondolt.- Nemcsak mezőgazdasági, élelmiszeripari készítményekre kell gondolni a hun- garikumok esetén, azaz a borra és a szalámira, hanem olyan ipari termékekre is, mint a porcelán - hívja fel a figyelmet Cséfalvay Zoltán. - A tradíció manapság a nemzetközi piacokon is felértékelődik, mert az egyedit egyre inkább megbecsülik világszerte. Autógyáraknak szállító textilipari cégek is csatlakozhatnak az autóipari klaszterhez Elégedett, de kritikus háziasszonyok A magyar háziasszonyok általában nagyon elégedettek azokkal a boltokkal, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerre - áll a GfK piackutató intézet legutóbbi felmérésében, amelyet 1000 magyar háziasszony személyes megkérdezése alapján állapítottak meg. A hölgyek legkedvezőbben a nyitva tartást, a hazai termékek elérhetőségét és a vásárlás légkörét ítélték meg. Kiemelkedően pozitívak a vélemények a választékról, az áruk frissességéről, a boltok környezetéről és beosztásáról. A háziasszonyok külön értékelték a márkás termékek elérhetőségét és az árcédulák jól látható kihelyezését is. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók elégedetlenek az engedményes akciókkal, a vásárlást ösztönző kedvezményekkel, valamint a hitelkártyával való fizetési lehetőségekkel. Mint kiderült, a boltba járók az élelmiszer beszerzésére a legtöbb pénzt még mindig a kis boltokban költik el. Ennek hátránya, hogy ritkák az akciók, s a hitelkártya elfogadására sem igen készültek fel. Fő bevásárlóhelyeikkel regionálisan a közép- és dél-dunántúli, dél-alföldi megyék lakói a legelégedettebbek, az észak-alföldiek azonban a legkevésbé sem. Utóbbiak jó néhány szempontból kedvezőtlenül ítélik meg a leggyakrabban felkeresett üzleteket. Itt ugyanis az említett hátrányok mellett a boltok presztízse és a márkás termékek elérhetősége is hagy maga után némi kívánni valót. Településnagyság szerint a 2000 lakosúnál kisebb falvakban élő háziasszonyok a leginkább, míg az 50 000 lélekszámúnál nagyobb vidéki városokban a legkevésbé elégedettek első számú boltjukkal. A fővárosban ez az elégedettségi mutató általában átlagosnak mondható. Sándor Lea Judit Jönnek a (cseh)szlovákok Már Szlovákiából is járnak át dolgozni a Nokia Hungary Kft. komáromi gyárába. A jelenség oka a magyar munkaerőhiány - azaz bizonyos műszaki feladatokra a vállalat hiába keresett szakképzett munkásokat a térségben. A százmillió eurós befektetéssel létrehozott, összesen 1400 embert foglalkoztató üzemben ma már minden 40 dolgozó a közeli határon túlról érkezik. Az importált munkaerő jelensége nem egyedülálló: Győrben hasonlóképp találni szlovák munkásokat a Philips üzemében. Mindeközben Kelet-Magyarországon a helyzet változatlan: ott továbbra is nagyarányú a munkanélküliség a magyar munkások körében... uímiiif rnifwix Bezárt a kecskeméti Billa Február 28-án felszámolta kecskeméti szupermarketjét a Billa. Az eddig a Pólus Rónában működő áruház meg nem erősített hírek szerint azért zárja be végleg a kapuit, mert nem érte el a tervezett forgalmat. A döntést erősen befolyásolhatta a városban a Tesco sikere, illetve az, hogy Kecskeméten nyit áruházat a Cora és a Metró is. A Pick osztrák gyárat vesz? A csődbe jutott osztrák Weiser kolbászgyár megvásárlását tervezi a Pick Szalámigyár és Húsipari Rt. A két vállalat már régóta tárgyal a felvásárlásról, ám a magyar befektetőn kívül más érdeklődők is vannak. Hatvan román vállalat eladó Tizenhét nagy állami vállalatot értékesít a közeljövőben a román kormány. A Világbank által is támogatott program keretében ezen felül nyár végéig további negyvenhét állami cég privatizációjára is sor kerül. Gazdasági szakemberek szerint elsősorban a gépipari, könnyűipari, valamint néhány élelmiszeripari vállalat lehet népszerű. Tufo búcsúja a vállalkozóktól Búcsúlátogatást tett Peter F. Tufo, az USA távozó magyar- országi nagykövete a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnökségi ülésén. A diplomata méltatta a hazai vállalkozók rendszer- változás óta elért eredményeit. Ugyanakkor egy másik rendezvényen, amelyet a Magyarországi Kereskedelmi Kamara tartott, Tufo rámutatott: a külföldiek ingatlanvásárlásának korlátozása elbizonytalaníthatja a befektetőket. Ménesbirtok alakul Bábolnán Ménesbirtokot alakítanak ki Bábolnán. Az erre a célra még a tavasszal létrehozni kívánt állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok Kft. működését azonban alaposan elő kell készíteni, mivel az anyagi bázis megteremtése nélkül a társaság évente 340-350 millió forintos veszteséggel gazdálkodhatna. A tervek szerint a ménesbirtoknak saját forrásokat is elő kell majd teremtenie. Faragó még nem elnök Faragó Csaba március 1-jétől az ÁPV Rt. vezérigazgatója lesz, elnöki kinevezésére azonban csak a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés és országgyűlési bizottsági meghallgatás után kerülhet sor. Faragó még tavaly megvált a Malév Rt.-ben betöltött igazgató- tanácsi tagságáról, míg a CD Hungary Rt.- ben vitt hasonló tisztéről február 16-án mondott le. így már csak három helyen - az ÁPV Rt.-ben, a Dunaferr Rt.-ben és az MFB Rt.- ben - tölt be tisztséget, s ez már összeegyeztethető a társasági törvénnyel. Technokrata a Egyre inkább úgy néz ki, a Fidesz a széthulló kisgazdapártban Túri-Kovács Béla mellett Boros Imrét tartja még szalonképes politikusnak. Ezzel magyarázható, hogy a Torgyán- Szabadi páros okozta romhalmazból a PHARE-pénzeket elosztó miniszternek kell valamit újjáépíteni a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcánál. A közgazdász végzettségű Boros évtizedeket töltött el a bankszakmában. A hetvenes évek elejétől a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott különböző beosztásokban. Osztályvezetőként tanúként hallgatták ki abban a perben, amely a magyar jegybank és a Volkswagan között folyt. Az autókonszern munkatársai ugyanis illegális devizaügyleteket folytattak az MNB-vel, amelyből a német cégnek hatalmas kára keletkezett. A Magyar Hitelbank vezérigazgató-helyetteseként is ügyködött, de a bank új menedzsmentje rövid úton megvált tőle. Azt rótták fel neki, hogy hatáskörét gyakran túllépte, feletteseit félretájékoztatta. A bankvezér többször cáfolta ezeket az információkat. Raskó György profi szakembernek tartja Boros Imrét, aki nagyon ért a pénzügyekhez és a makrogazdasághoz. „Ezen adottságai miatt merem állítani, a rendszerváltás óta a legjobb földművelésügyi miniszter lenne” - jelenti ki az ismert agrárszakértő, a Magyar Demokrata Néppárt elnök- helyettese. László Csaba közgazdász szerint Boros Imre a kisgazdapárt komoly pénzügyi tapasztalatokkal rendelkező olyan értéke, akit Szabadi Bélával ellentétben nem Torgyán nevezett ki gazdasági zseninek. „Róla látatlanban lehet tudni, az agrártárca eddigi hagyományaival ellentétben pénzügyi fegyelmet tart” - véli a CEU Közép-Európai Egyetem tanára. „Ráadásul az ellenzék is támogatja a professzionális és a szociális indíttatású mezőgazdasági vállalkozások szétválasztását, ugyanakkor Orbán Viktornak is jó minisztere lesz. Nincs kizárva, hogy hosszabb pályát fut be a politikai életben.” gazdák között Ezt követően más bankoknál dolgozott, majd az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának nevezték ki. Itteni ténykedése sem múlt el viharok nélkül, az egyik bank részvény- eladásainak nem tisztázott ügyét az Állami Számvevőszék vizsgálta. Boros 1998-ban a nagypolitikában is megmérettette magát: az FKGP színeiben Zala- szentgróton jutott egyéni országgyűlési mandátumhoz. A PHARE-pén- zekért felelős tárca nélküli miniszter munkájáról az elmúlt két és fél évben nem sokat lehetett hallani. (Azzal vétette magát észre, hogy kíméletlenül támadta Surányi György jegybankelnököt.) Az uniós pénzek elosztása többé-kevésbé rendben halad, bár az ellenzék részéről hangzottak el olyan bírálatok, miszerint a koalícióval szimpatizáló régiók, települések nagyobb támogatásra számíthatnak. Ám ennél konkrétabb vádak is elhangzottak. A sajtóban megjelent, hogy szűkebb zalai pátriája aránytalanul több pénzhez jut. Azt is a szemére vetették, hogy szülőfaluját, az alig száz lelket számláló Csődét is útba ejti a részben uniós pénzekből épült magyar-szlovén vasútvonal. A miniszter ezeket a támadásokat is visszaverte, Amikor Orbán Viktor - Torgyán jelöltjeivel szemben - Borost nevezte ki ideiglenesen a tárca élére, eldőlt, a miniszter a kisgazdaelnök egyik legfőbb ellenfele lesz. Ezért nem csoda, hogy Torgyán, aki korábban remek szakembernek tartotta Borost, most már lesújtóan vélekedik szakB0R0S IMRE Született 1947-ben Csődén. Családi állapota: nős, három gyermeke van. Legmagasabb iskolai végzettsége: közgazdaság- tudományi egyetem, pénzügyi szak. Munkahelyei: MNB, Magyar Hitelbank, moszkvai kereskedelmi bank, prágai Interbanka, Kultúrbank. ÁV Rt., Országgyűlés, Miniszterelnöki Hivatal értelméről, s felhányta neki, hogy az MNB-nél párttitkár, sőt Munkásőrségnek is tagja volt (ez utóbbit cáfolta Boros). Torgyán veresége esetén nagy lehetőségek állnak a több nyelvet beszélő, technokrata beállítottságú Boros előtt. Más kérdés, az üzletemberből politikussá avanzsált férfi miként fogadtatná el magát az ilyen embereket nem szívelő kisgazdatagság körében. Torgyán hatalmon maradása viszont feltehetően megpecsételi a sorsát. Bár a választásokig a tárca nélküli posztjától valószínűleg nem kellene megválnia, sőt lehet, az agrárium irányítója marad.
