Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 1 5 2001. Március 31., Szombat ! | H Balatonszabadl A bronzkor derekán már éltek emberek Szabadi területén, sáncrendszerrel védett lakóhelyen. A kelták és a rómaiak ide­iéből is találtak a régészek leleteket. A település 1626-ban el­pusztult. megmaradt lakéi költöztek a Sió-csatorna mellé, ahol ma nyújtózkodik a falu. Reformátusok lakták, de a veszprémi katolikus káptalan birtoka volt AII. világháborúban többször cserélt gazdát mert a Sió melletti terület stratégiai fontosságú volt. Balatonszabadl 1950-ben került Veszprém megyéből a somogyi közigazgatáshoz, s ugyanakkor egyesí­tették a szomszédos Marossal. A település Balaton-partszakaszán jelentős üdülőtelep alakult ki, de ezt a területet Siófok elbltorolta: kellett a terület a várossá váláshoz. Balatonszabadiban ma 2800-an élnek. A belterülete 326. külterülete 3807 hektár. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Szerenka József. Az alpolgármester: Vonnák Károly. A képviselő-testület tagja: Csány István, Garda Károly, Hermecz Bo­nifác, Kálmán Mihályné, dr. Koch Béla, Kutas Jánosné, Szili Sándomé, Varga Lászlóné. A jegyző: Némethné Vincze Mária. Az általános iskola igazgatója: Balogh Árpádné. Óvodavezető: Jakab Jánosné. m Kirándulóhely lehet a szeméttelep A szennyvízcsatornázást tartja a legfontosabb feladatnak Szerenka József polgármester, aztán lehet rendbe és széppé tenni a közterületeket. Hosszabb távra gondolva új óvodát kell építeni. Örül annak, hogy bezárják a szeméttelepet, ami kirándulóhellyé válhat, ha a helyére erdős park kerül.- Októberben kezdődhet a szenny­vízcsatorna-hálózat kiépítése, ha jól alakulnak a dolgaink - mondta Szerenka József. - A falunknak több évi elutasítás után végre sike­rült pályázaton 73 millió forintot nyerni erre a célra. Ez adott lendü­letet annak, hogy újabb pályázatot nyújtsunk be; az iratokat magam viszem Kaposvárra, s reményke­dünk a parlament kedvező dönté­sében, amire májusban kerülhet sor. Kedvezőek a terepadottságok, csak három átemelőt kell építeni. A csatorna lefektetését követően elvárjuk a kivitelezőtől, hogy zárt aszfaltburkolattal lássa el a jelen­legi rossz utakat. Azután elkezd­hetjük a közterületek rendezését. A polgármester elmondta, hogy a közintézmények közül az óvoda állapota a legrosszabb. Száz éve építhették a főépületet, az éttermet és a tornaszobát busz­garázsból alakították ki. A konyha sem felel meg az igényeknek; kez­Szerenka József polgármester detben csak az ovisok ették a főzt- jét, azután az iskolások is, most pe­dig már a szociális étkeztetést is in­nen látják el, s az önkormányzati dolgozók is odajárnak ebédelni.- Korábban szerettük volna megvásárolni a református paró­kia helyét az óvoda új otthonának - mondta Szerenka József. - Idő­közben azonban rájöttünk, hogy sokkal jobb, védettebb területen is berendezkedhetünk, ez az úgyne­vezett Zákonyi-udvar a kultúrház mögött. Gyönyörű, nyugodt hely. A fészert és a tömésépületeket el kell bontani, s ott fölépíthetjük majd az óvodát. Ez a távlati ter­vünk, mert a költségek elérhetik a százmillió forintot is. Örülnek a szeméttelep bezárá­sának - tudtuk meg a polgármes­tertől. - A szennyezett talajvíz a Ba­laton felé folyhatott inkább, de a fa­lu sokszor érezte a bűzt. - Attól tar­tok azonban, hogy lesznek falusi­ak, akik az utak végére hordják majd ezután a szemetet, és ott ille­gális telepek alakulhatnak ki. Ezek­nek a felszámolása óriási költség­gel jár. Remélhetőleg a rekultiváció során erdős terület alakulhat ki itt, és parkká, kirándulóhellyé válhat az egykori szeméttelep. ________■ Mo dem iskola a kocsma helyén Szeptemberben hosszú idő után újra csak egy első osz­tálynyi gyerek jön össze az általános iskolában. Most ke­reken háromszázan tanulnak az intézmény falai között. A mutatós új épületen első pillan­tásra látszik, hogy iskolapárti az önkormányzat. Ezt megerősítette Balogh Árpádné igazgató is.- Korábban nyolc különböző helyen tanítottunk: egykori busz­garázsban és a művelődési ház­ban is. A központi iskola épületét - ami kocsma volt hajdanán - előbb nyolc, majd hat tanterem­mel és tornateremmel bővítették. A háromszáz diákunk közül mintegy ötven Siójutról jár be. Pályázatokkal igyekeznek javí­tani az iskola fölszereltségén, ez hagy még némi kívánnivalót ma­ga után. Számítógépeik többségét például valahol már leselejtezték, s úgy kerültek az iskolába.- Összeszokott, állandó a pe­dagógusgárdánk - tette hozzá Ba­logh Árpádné. - Kétharmaduk Szabadiba járt iskolába; nagyon örültünk annak, mikor az iskola bővítésével méltó körülmények Várai Artúr hulladékfeldolgozót álmodott Szabadiba közé kerültünk. Évek óta nem volt példa arra, amire most: két peda­gógus kolléga is elhagyja a pályát. Az igazgató szerint mostaná­ban kevesebb a tanulóik sikerél­ménye. - A hozzánk hasonló falu­si iskolákból ritkán jut el egy-egy diák a megyei tanulmányi verse­nyekig - magyarázta. - Á közbe­eső szint hiányzik. Pedig nagyon kellene; a munkánk eredményét leginkább úgy tudjuk lemérni, hogy a tőlünk kikerülők hogyan állják meg helyüket a középisko- lában.Nem kell szégyenkeznünk. Még mindig az iskola auláját I díszítik azok a rajzok, amiket az [ előző tanévben készítettek a diá­kok egy pályázatra; azt rajzolták le, milyennek képzelik el néhány | év múltán a falujukat. Többen j uszodát álmodtak, virágos parko- I kát, az egyik kisdiák pedig hűl- | ladékfeldolgozó üzemet. _______■ El kelne egy új óvoda Egy új, korszerű óvoda építése is szerepel Szabadi hosszú távú tervei között.- Nagy szükség volna rá, hi­szen a felmérések szerint folya­matosan nő a gyerekek száma - mondta Jakab Jánosné óvodave­zető. - A kicsik elhelyezési körül­ményei most megnyugtatóak. Százhúsz apróságot nevelünk hat csoportban, mintegy ötvenen járnak Siójutról is hozzánk. Olyan óvodát szeretnénk, ahol a kicsik kiélhetik a mozgásigényü­ket. A természet közelségét ki­használva igyekszünk felhívni figyelmüket környezetünk érté­keire, szépségeire. Az óvónők folyamatosan ké­pezik magukat. Fejlesztőpeda­gógusként és logopédus szak­emberként foglalkoztatnák őket, és szükségük volna olyan peda­gógusra, aki segít a kicsik tartás­hibáinak a javításában._______■ Az oldalt írta: Czene Attila és Fónai Imre. Fényképezte: Eszes Andrea Férfiünnep a Kossuth-körben A politikát nem engedem be; akart itt gyűlést tartani több országgyűlé­si képviselő is, de nem járultam hoz­zá - állította Csány István, a siómarosi falurészben 1982- ben alakult Kos­suth művelődési kör elnöke. Ápol­ják a hagyományt; 1894-ben itt állítot­ták föl a világ első köztéri Kos- suth-szobrát.- Kemény do­log volt akko­riban, a nyolcvanas évek elején Kossuth-kört Csány István 71 éves, a slómarosi Kos­suth művelődési kör elnöke, az országos Kossuth-szövetség elnökségi tagja. A ba- latonszabadi képviselő testület tagjaként mindenkori tiszteletdíját a Kossuth-kör támogatására ajánlotta föl. alapítani - emlékezett Csány Ist­ván. - Öt-hat nyomozó is itt ólál­kodott, ha összejöttünk; azt fi­gyelték, vajon miről folyik a szó. Akkor sem foglalkoztunk azon­ban a politikával, mint ahogy most sem. Őseink itt állították föl a világ első Kossuth-szobrát; a hagyományt, a szellemiséget akarjuk megőrizni s átadni az utódoknak. Az erőfeszítéseinket siker kíséri. Ezt onnan gondo­lom, hogy már kétszáz tagunk van, Balatonszabadi minden ve­zető, meghatározó személyisége tagja á körnek. Á közel­múltban ren­deződött a sió­marosi épüle­tük tulajdonjoga. Az önkormány­zat megállapodott a Siómente Rt- vel, a tulajdonossal: a falu meg­vette a telket, az 520 négyzetmé­teres épületet pedig a Kossuth- kör használatába adták. Rendszeresek a közösségi.ren- dezvényeik. így például május 19-én, Ivó napján a férfiakat ün­nepük. Jövőre pedig, Kossuth La­jos kétszázadik és a kör huszadik születésnapján Siómaroson tart­ják az ország művelődési köre­inek a találkozóját. Az oldal elkészítését támogatta: a balatonszabadi önkormányzat, a Siómente Rt, a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Bátrak és önzetlenek Milyen a balatonszabadi polgár? Szerenka József polgármester szerint a legjellemzőbb a megér­tés. Élni akarnak, s tiszteük em­bertársukat. A falu történetében találtunk erre bizonyítékokat. A II. világháború végén há­romszor vonult át a front a falun. Még dörögtek az ágyúk, amikor a helybeliek már elkezdték művel­ni a földeket. Magyarországon az első népfő­iskolán - a siófokin - az első tanu­lók nyolcvan százaléka balaton­szabadi lakos volt. S később, jóval megelőzve az 1990-es rendszer- váltást Balatonszabadiban - az or­szágban elsőként -, már 1984-ben újra indult a népfőiskola. A Tanácsköztársaság bukása után a helybeli katolikus pap mentette meg a bitófától azt a szabadi vöröskatonát, aki egyéb­ként középbirtokos gazda volt. Rákosi Mátyás idejében ugyanő azt mondta: a nemzeti kommu­nizmust vállalja, de a bolseviz- must nem. A második világháború idején előfordult, hogy az egyik házban sebesült orosz, a szomszédban pedig német katonát ápoltak. Mégsem kellett attól félni, hogy az egyik elárulja a másikat. ■ Önálló lelkészt akarnak Másfél évtizede nincs már önálló lelkésze a szabadi gyülekezet­nek. A múlt évben ugyan közel álltak ahhoz, hogy egy lel­készhölgy a faluba jöjjön, de hiá­bavaló volt a gyülekezet igyeke­zete, a jelölt az utolsó pillanatban visszamondta az állást. Most Bozsoki Sólyom János kiüti lel­kész jár át vasárnaponként a falu­ba.- Megnőtt a templomot látoga­tók száma az utóbbi időben - állí­totta Horváthné Fűrész Valéria, a szabadi gyülekezet vezetőségi tagja. - Régebben csak néhányan jártak istentiszteletre, mióta azonban a kiüti lelkész helyette­sít, azóta húsznál is többen va­gyunk. S továbbra is az a szándé­kunk, hogy legyen önálló lelké­szünk; most is több jelöltünk van. Százhetvenre tehető a refor­mátusok száma Szabadiban. A gyülekezet vezetői is szeretné­nek erről hiteles adatokat. Nem tudják, hogy az új beköltözők, például a Makovecz-telepiek kö­zül hányán reformátusok. Ennél is nagyobb gondjuk azonban, hogy beázik a templom. Három éve hozták létre az alapítványt, hogy gyűjteni tudjanak a felújítá­sára. Folyamatosan pályáznak, de eddig kevés sikerrel. S közben a templom tetőzetének faszerke­zete egyre jobban károsodik a be­ázás miatt. Előrelépést ebben csak az hozna, ha önálló lelkész jönne Szabadiba, s kézbe venné az irányítást és - ahogy Horváthné Fűrész Valéria mondta - a gyülekezet lelke len­ne. ■ 2100 kártyája van Tíz éve a falu háziorvosa dr. Koch Béla. Úgy mondta: sokat köszön­het elődjének, a tragikusan fiata­lon elhunyt dr. Zapf Tamásnak, aki jó egészségügyi állapotokat teremtett Szabadiban. 2100 beteg adta le a kártyáját dr. Koch Bélának. Naponta mint­egy ötvenen jelennek meg a ren­delésen, a legtöbben krónikus betegek. S naponta 5-10 alkalom­mal keü házhoz mennie.- A község lakóinak egészségi állapota nem rosszabb az átlagos­nál, sőt egyes gondozási csopor­tokban, például a magas vémyo- másúak körében és a cukorbete­geknél jelentős eredményeket ér­tünk el - mondta dr. Koch Béla. - Örülök, hogy sikerült megalakíta­ni a cukorbetegek klubját, itt kor­szerű diétás és terápiás ismeretek­re tehetnek szert. S mintegy hat­van olyan ember is lakik itt, akire Dr. Koch Béla háziorvos mindig számíthatunk, ha a siófoki kórháznak vérre van szüksége. ■ Kukorica 650 hektáron Hatszázötven hektáron vet kuko­ricát a jövő hónapban a Siómente Részvénytársaság.- Arra várunk, hogy a talaj leg­alább nyolc-tíz fokosra meleged­jen föl - mondta Kovács István ter­melési igazgató. - Sajnos, a márci­us második fele hűvösebb és csa­padékosabb volt, mint amire szá­mítottunk. Ezekben a napokban előkészítjük a vetésterületet, s közben a gépeinket a műhelyben felkészítjük a tavaszi feladatokra. Kovács István hozzátette: nap­raforgót várhatóan mintegy húsz hektáron vetnek. A gépműhely, a vetőmagüzem, a szárító szezon­tól függően mintegy száz ember­nek ad munkát a balatonszabadi telephelyen. A Siómente Rt ezzel a falu második legnagyobb mun­káltatója ____________ ■ Hú sz pár galamb a hobbija Dűli István félti a galambjait, nem is meri röptetni őket * Húsz pár galambot nevel a portá­ján Dűli István. Mára, mint mondta, a szomszédok is elfo­gadták, hogy ez a hobbija. Amúgy nincs pénze belőle, neki ez a foglalkozás ráfizetéses. A fe­lesége nem haragszik rá emiatt, pedig csak általános iskolai kar­bantartói fizetését viszi a családi kasszába.- Szabadi lakói korábban min­dig a földművelésből és az állat- tenyésztésből éltek. Mára ez hát­térbe szorult; legtöbben a szom­szédos Siófok cégeinél dolgoz­nak - mondta Dűli István. - Ha­tan pedig - rajtam kívül Mátyás Ferenc, Kálmán Mihály, Szili Sándor, Vörös József és Gáspár József- galambtenyésztéssel fog­lalkozunk. Kálmán Mihály meg jómagam országos bírálóként is dolgozunk. Örülünk annak, ha a kiállításokon jól szerepelünk a díszmadarainkkal vagy a posta­galambokkal. Vannak, akik röp­tetik a madaraikat, de én ezt nem merem megtenni, még ha nálam születtek és ragaszkodnak is a portámhoz, ahhoz ugyanis túl ér­tékesek. Amíg egy átlagos ga­lamb ötszáz forintot ha ér, egy te­nyészállatot említeni sem lehet ötezer forint alatt. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom